Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

2004. november 25. eszrarasofl) vir>6%e 3 Melegedő a hajléktalanoknak Az önkormányzat Egészségügyi és Népjóléti Bizottságának határozata alapján az idén novembertől is meghosszabbított, huszonnégy órás szolgáltatást nyújt a hajléktalanok nappali melegedője. Az önkormányzat hajléktalanokat támogató tevékenységéről már tavalyelőtt elismerően nyilatkozott az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A téli időszakban a város saját forrásaiból is támogatást nyújt a fedél nélkül élők ellátásához, idén is egymillió-kétszázezer forintot kap Esztergomtól a Máltai Szeretetszolgálat. A szervezet az idén januártól az önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés keretében működteti az intézményt. A napokban érkező támogatásból a megemelkedett fűtési és vízdíjat, valamint az áramfogyasztást finanszírozzák, élelmiszereket, ruhaneműket, az előírásoknak megfelelő mosható matracokat és ágyneműket vásárolnak. Tavaly év végén, a huszonnégy órás szolgáltatás megkezdésekor az önkormányzat segítségével vásárolt egy szárítóval felszerelt mosógépet és tartós élelmiszereket az intézmény, emellett az életvitelhez szükséges eszközökkel, televízióval, hajszárítóval és társasjátékokkal bővítette eszközállományát. A ma már a Szeretetszolgálat által működtetett melegedőnek, valamint a jól kiépített jelzőrendszernek és a szolgálat krízisautós munkatársainak köszönhetően az utcán élőket nem fenyegeti a hideg és az ellátatlanság. Tátrai Eszter sajtófőnök Az MTESZ esztergomi 40 éves jubileuma (se) November 18-án a Technika Háza székházában ünnepelték a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Esztergomi Területi Szervezetének 40 éves születésnapját. Az elmúlt években felújított egykori zsinagógát zsúfolásig megtöltötték a volt alapítók, a munkatársak és az ifjúság. Szabó György mérnök volt a házigazda, aki fogadta az érkezőket, a korábbi és a mai tagokat. Ok valamennyien díszes emléklapot is kaptak (ábránkon). Nagy érdeklődés kísérte a 40. születésnapot, és természetesen a díszvendégek előadását is. A kormány részéről Kiss Péter kancellária-miniszter szólt. O is gépészmérnök, aki jól ismeri a mai műszaki értelmiség helyzetét, lehetőségeit. Fórián István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese, a nagy tekintélyű járműipari mérnök tölti be az esztergomi szervezet elnöki székét. O hosszasan emlékezett meg a 40 évről: kiemelte, hogy az 1859-ben épült zsinagóga már az 1960-as évek elején lebontásra volt ítélve. Az akkori esztergomi műszaki értelmiség, élén Lehner Károllyal, a LABOR MIM vezérigazgatójával úgy döntött, hogy megmentik, közösségi célra hasznosítják. így 1964-ben a Technika Házaként fel is avatták. Ma is márványtáblák hirdetik falán a nagy elődöket: Lehner Károly MTESZ elnök, Hazai Jenő GTE elnök, Zele András GTE titkár, Heydrich Ervin GTE titkár, Karagics István agrártitkár, Király László MTESZ elnök. A hallgatóság tisztelettel adózott a korábbi esztergomi nevezetes személyiségek emlékének is: Oltóssy Pálnak, a „Szipkagyár" alapítójának, a Petz-testvéreknek, a szerszámgépgyártás megteremtőinek, Rubik Ernőnek, a sportrepülőgép-gyártás atyjának, Schmidt Sándornak, a szénbányászat főmérnökének, Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének. (E tudósítás keretében ugyan nem juthatott hely a 40 év alatt működött és ma is működő minden egyesületnek, de ezekre még később viszatérünk a szerk.) Köszöntötte az emlékülést Zettner Tamás akadémikus, az MTESZ országos alelnöke, továbbá Kósz Ágota főigazgató és Karsai Gábor, a GKI igazgatója. Esztergom városa nevében Knapp János Pál alpolgármester mondott bíztató szavakat, majd Ján Oravec párkányi polgármester, Titmann János országgyűlési képviselő, Kárpát Csaba megyei kereskedelmi és iparkamarai alelnök és Sasvári József mérnökkamarai elnök köszöntői hangzottak el. Szabó György főszervező név szerint köszöntötte és az MTESZ jutalmát adta át az egykori szakmai aktivistáknak, így Baják Istvánnak, Balázs Szilárdnak, Könözsy Bélának, Kovács Lászlónak, Mohácsi Miklósnak, Nemes Lászlónak, Németh Jánosnak, valamint Szabó Józsefnek, az ezelőtti elnöknek. * A jubileumon közreműködött a Bottyán János Műszaki Szakközépiskola Zenei Klubja Szentkirályi Károly és Csányi Balázs tanárok vezetésével. A zárófogadáson pohárköszöntőt mondott Mohácsi Miklós, az ETE elnöke. ) IIII- B ( az 'Esztergomi MTESZ 40. éves jubileuma a(%aímá6óC Pálos Imre részére Esztergom. 2004. november 18-án elnök Felhívás Kedves Testvérek! 2004. december 5-én nemzetünk azon szerencsésebb tagjai, akik az országhatáron belül élnek, súlyos erkölcsi felelősségükről kell, hogy bizonyságot adjanak. Arról kell a népszavazáson dönteniük, hogy vállalják-e a sorsközösséget azokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országhatáron kívül, s lettek egy másik ország polgárai, ámbár nemzeti öntudatuk, történelmük és kultúrájuk alapján jogosan érzik úgy, hogy a magyar nemzethez tartoznak. Történelmi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy nehéz helyzetben mindig csak az isteni gondviselésben, a Magyarok Nagyasszonyának támogatásában és önmagunk erejében bízhattunk. Nemzeti megmaradásunknak is ez volt az alapja. Most lehetőségünk nyílik arra, hogy kifejezzük összetartozásunkat azokkal, akiket a történelem erőszakosan szakított el tőlünk. Lelkiismereti kötelességünk, hogy szavazatunkkal támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős állampolgárság megadásával. Ennek támogatása akkor is erkölcsi kötelességünk, ha ez anyagi áldozatokkal jár. Hasonlóképpen tartsuk szem előtt, hogy az emberek egyenlő méltóságának olyan gondoskodás felel meg, amely az emberek életét és egészségét nem puszta piaci értéknek tekinti, hanem a szolidáris szeretet és méltányosság alapján megfelelő szintű egészségügyi ellátásban részesíti a társadalom minden tagját. A magyar nemzetért érzett erkölcsi felelősségünk és elkötelezettségünk tudatában arra kéljük a magyar katolikus hívőket és minden magyar honfitársunkat, hogy a népszavazáson való részvételével és IGEN szavazatával legyen részese ennek a történelmi összefogásnak, és támogassa ezt az új nemzetegyesítést. Budapest, 2004. november 16. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Nézzük hát a számokat! (Pálos) Városunk különösen is érdekelt a kormányzat által a parlament elé benyújtott költségvetési tervjavaslat oktatási fejezetében. Hetek óta az országos médiumokban vezető hír az óvodák, az általános és középiskoák 2005. évi állami, valamint önkormányzati támogatása. Lapunkban is (EVID 2004. november 11.) már tájékoztattunk az esztergomi iskolák ezirányú állásfoglalásáról. Esztergomban az országos átlagnál jóval nagyobb súlyt képviselnek az egyházi közoktatási intézmények. Városunkban minden negyedik gyerek ezekben tanul. Az országos statisztika szerint az egyházi óvodák, általános és középiskolák gyerekei alig jelentik az 5 százalékot. Másik tényadat, hogy az iskolák tanulmányi versenyében az első százban 25 egyházi intézmény kapott besorolást. Ezek a tények minősítik az ott folyó oktató- és nevelőmunkát, melynek gyümölcsét az ifjúság élvezi. Nos, nézzük a számokat! A kormányzat a parlament elé benyújtott 2005. évi költségvetése szerint az alábbi támogatásokra készül (táblázatunkban az első szám az önkormányzati intézményekben tanulók támogatása éves összegben, a második szám az egyházi intézményekben tanulók támogatása éves összegben, ezer forintban kifejezve): Óvodások Általános iskolások, alsó tagozat Általános iskolás felsősök Középiskolások 374 378 388 419 290 294 303 370 Ezek a hiteles adatok olvashatók a uj.katolikus.hu honlapon, mely megegyezik az állami számvevőszék hasonló témában készült kimutatásával. A szülők gyermekeikre vonatkozó szabad iskolaválasztásának jogát nemzetközi és hazai törvények szabályozzák. Utalok itt az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1960. december 14-én közzétett konvenciójára, továbbá az 1976-ban életbe lépett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezményére. Magyarországon ehhez igazították az 1990. évi IV törvényt, valamint az 1997. évi CXXIV törvényt. Természetes tehát, hogy a történelmi egyházak vezetői meghallgatást kértek a kormányzattól, amit Hiller István kulturális miniszter teljesített is. Megígérte, az oktatási kormányzat tervszámait még időben revidiálják. Lapszél Az önzés Kánaánja Poros, régi kincseimet rendezgetve apai nagyapám gyermekkori első Bibliája akadt kezembe a minap. Az első oldalon gyöngybetűs, tanítónénis bejegyzés - magyarul: Alajosnak, jó magaviseletéért Petrozsény, 1912. június 12. Kincs számomra ma is a Könyvek Könyve, mert benne áll: hová és hogyan, és mindig gondolhatok arra is: honnan. Igen, mert dédszüleimet ebből az egykori Hunyad vármegyei bányavárosból (ma: Petro§ani) űzte az ország szívéig Trianon. Oda egykoron az ő őseiket is küldték, mert akkoriban a török csinált üres helyeket arrafelé... Már diákkoromban kutakodtam Anyám Erdélybe menekült örmény ősei után, akik később székelyekkel keveredtek. Akkor még csak sejtettem, hogy az ő exodusaik sem maguk által választott kivonulások a „színről". Trianonnal persze számukra is intéződött „útlevél". .. Magyarok milliói számára a „külhoniság" tudathasadásos korszaka ekkor kezdődött. Nekünk - két szörnyű háború és egy újabb levert forradalom utáni nemzedék utódainak - mindezekről már nincsenek megélt emlékeink, de génjeinkben hordozzuk eleink múltját. Ez a közel sem érdekből megélt, kényszerű mimikri a sokszínű Kárpát-medence legnagyobb tragédiája. A rohanó világra hivatkozva, manapság könnyen átugorjuk „A történelem viharai" című fejezetet mert a jót, a jobbat könnyen megszokja az ember, s a rossznak néha alaptalan félelmeinket hisszük. Am, aki valaha járt már „külföldön" és hallotta az ott élő magyarok tengereinek szavát; aki látta, érezte az ottani hegyek, folyók, templomok erejét, annak többé sosem kell magyarázni arról - mit jelent a szó: HAZA. Babits Mihály írta Az igazi ország című versében: „... Oly hazáról álmodtam én hajdan, mely nem ismer se kardot, se vámot s mint maga a lélek, oszthatatlan." Mert provinciák közt is csak nevűkben volt különbség. Birodalmak álma, „Népek olvasztótégelye" hunyt már ki ezen az elragadott földön; hol akkor is tudták, akik hitték: a „haza a magasban" lakozik. Hallgatagon tudjuk, tudatlanság szüli a közönyt, s ha felnő, belőle lesz az önzés; de, hogy ne legyen az anyaországi föld az önzés kánaánja, ezért azon a napon gondoljunk erősen egymásra... Villányi Zsolt Forgalomszámlálás November 14-én Esztergom területén 12 órát felölelő forgalom-számlálás zajlott. Ezt megelőzően - májustól - a város több pontján (Dobozi u., Hajóállomás, Bánomi-áttörés, Zsidódi híd, Lőrinc u.) volt forgalom-felmérés, legutóbb pedig a Kiss János altábornagy út 44. szám előtti szakaszon. Ezeken reggel 6-tól 18 óráig folyt a forgalom regisztrálása. A legnagyobb értéket vizsgálva átlag 812 járműegység elhaladását regisztrálták óránként a vizsgált helyen. Ez percenként 14 járműegység, ami 4-5 másodpercenként egy-egy járműegység közlekedését jelenti. Még vasárnapokon is 5 000 fölött van a mozgó járművek száma, ami óránként 454 elhaladást mutat! Nagy Tibor