Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-05 / 5. szám

www.esztergomesvideke.hu Polgárai Babits Mi" 2500 Eszte Tel; 33/31.1-?­;ri Hivatal " Könyvtár • cs M.u. 5, '401-919 Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu lÍj sorozat — XIV. évfolyam. .">. szám — 2001. február •>. Ara: 75 Ft Városunk közel kétmilliárdos adóbevétele zö mé ben az Ipari Parkból származik (los) A lapunkban megjelent, 2004. évre szóló városi költségveté­si tervezetet követően többen érdek­lődtek a tervezetben szereplő bevé­telekről. Az előzetes pénzügyi mér­legben 9,7 milliárd forint főösszeg szerepel, melyből az intézmények saját folyó bevétele 1,1, az adókból befolyó 2,01, a normatív központi támogatásból 1,9 milliárd, a tár­sadalmi biztosítási alapokból, to­vábbá az államháztartásból átvett 4,2 milliárd, egyéb bevételek és köl­csönök 0,49 milliárd forint. Az önkormányzati adóbevétele­ket törvények, illetve helyi adó­rendeletek szabályozzák. Önkor­mányzatunk illetékességi terüle­tén ingatlantulajdonra, ingatlan­hoz kapcsolódó vagyoni értékű jo­gokra, nem állandó lakosként való tartózkodásra, valamint a törvé­nyekben meghatározott gazdasági tevékenységek gyakorlására vo­natkoznak az egyes adók. Esztergom város képviselő-tes­tülete vagyoni típusú adót, neve­zetesen építményadót, valamint kommunális jellegű idegenforgal­mi adót, továbbá helyi iparűzési adót vezetett be már a korábbi évektől. Eddig önkormányzati adónak számított a gépjárműadó is. Parlamenti döntés alapján ön­kormányzatunk 57/2003 (12. 18.) rendeletével ezt hatályon kívül he­lyezte. Országosan egyöntetűen a gépjárműadóról az 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezik. A teljes összeg az önkormányzatok­nál marad, 2004-ben a gépjármű súlyának minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint. Esztergomban 125 milliót tartal­maz. Átengedett központi adóból is jut az önkormányzatoknak, vá­rosunkban ez ebben az évben 368 milliót jelent. A vagyoni típusú építményadó érzékenyen érinti a termelőüze­meket, a raktárakat, a kereskedel­mi és vendéglátó egységeket, hi­szen a tulajdonosoknak négyzet­méterenként 600 forintot kell fi­zetniük. Itt is vannak kivételek, ide tartoznak a lakások, a műem­léképítmények, a kulturális és sportcélokat szolgáló épületré­szek. Idegenforgalmi adónknak az ad jelentőséget, hogy minden besze­dett forint mellé kettő jön az ál­lamháztartásból. Esztergomban adókötelezettség terheli azt a ven­déget, aki legalább egy éjszakát itt tölt, ennek mértéke 300 forint. Minden eddig említett adónál lényegesebb a helyi iparűzési adó, azok részére, akik városunkban végeznek állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet. Az ál­landóan itteni iparűzők, kereske­dők adóalapjuk (a korrigált nettó árbevétel - a szerk.) 2 százalékát utalják át a város kasszájába. Az ideiglenesen itt dolgozó, általános­ságban kivitelezést végzők napi 5 ezer forintot, a piacozó kereske­dők 1 ezer forintot adóznak na­ponként. Ugyan már 1994-ben megszüle­tett a gondolat, mégis most érvé­nyesül igazán a 2000-től követett városfejlesztési politika, mely az Ipari Parkra irányult. A két évti­zeddel korábban Lehner Károly­nak, Labor MIM vezérigazgatójá­nak kezdeményezésére indított, majd a Magyar Süzuki Rt. által bő­vített ipartelepen további gyárte­lepeket hoztak létre. Mindezt a vá­rosi tulajdonban lévő Strigonium Részvénytársaság koordinálja. Megkezdődött a városban lévő korábbi nagyipari, üzemeknek ­így a Labor MIM Árok és Eötvös utcai volt telepén, a SZIM Maró­gépgyár Táti úti telepén, valamint a MEDICOR-nak a Béke téren - a reorganizációja. A városi nyilván­tartás szerint ezeken a területe­ken mintegy 60 kis- és középvál­lalkozás működik, akiknek kiköl­tözése városfejlesztési érdek. Az esztergomi Ipari Park ma már több mint 130 hektáron, északi és déli területen működik. Meghatározó gazdasági társa­ság a területen a Magyar Suzuki Részvénytársaság, a TYCO Elec­tronics Hungary Kft., Diamond Electric Magyarország Kft., az IMAG-Rába Kft., a HABASIT Hungária Kft., a D and V Logistics 2000 Kft., az Alcufer Ipari, Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft., továb­bá az építkezés fázisában álló Lotus Foods Élelmiszeripari Kft., valamint további, kisebb jelentő­ségű vállalkozások. A legfontosabb volt a város ve­zetése részéről Meggyes Tamás polgármesternek, valamint a Ma­gyar Suzuki Rt. képviseletében Fórián István vezérigazgató-he­lyettesnek (fotónkon) a megállapo­dása az évek óta húzódott helyi adó mértékének kialkudásában. A város és az autógyár között évekig húzódott a vita, pereskedés ala­kult ki, mely gátolta Esztergomot, de a gyári fejlesztést is. Újabb be­szállítók maradtak el ebben az idő­szakban. Ez már a múlt, a Suzuki a peren kívüli megegyezés folytán újabb területeket vásárolt, és megkezdte második gyártósorának építését, mellyel összesen ettől az évtől kezdve már 2500-&n dolgozhatnak náluk. A Suzuki Wagon R gyártása tovább halad, az Ignis típus fél év alatt sikerrel került a piacra. Meg­alakult a Suzuki Sport Európa Kft., mely jelenleg a világbajnoki ralifutamokra készíti elő az autó­kat, de belátható időn belül a Su­zuki versenyautók itt készülnek Esztergomban, az Ipari Parkban. A fejlődés segítője a Közép-Ma­gyarországi Autóipari Klaszter, melynek székhelye ugyancsak az Ipari Parkban van. Cél, hogy a Ma­gyarországon különböző helyeken működő, közel 250 beszállító cég közül minnél több ide költöztesse telephelyét. A város többlépcsős közműfej­lesztési programot tervezett meg 240 millió forint beruházással az Ipari Parkban, mely záloga lehet nemcsak a 2004. évi, hanem a kö­vetkező évek adóbevételének is. A z oktatá si in tézmények fejlesztési tervei Az esztergomi képviselő-testület január 22-én Meggyes Tamás polgár­mester vezetésével megtartott ülésén fogadták el a képviselők a város köz­oktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének felülvizsgálatáról szóló előterjesztést. A javaslat az átfogó, 2000 és 2006 között tervezett programok eddigi végrehajtásának eredmé­nyein, a jelenlegi helyzeten és a terv elkészülte óta bekövetkezett változásokon alapulva határozza meg a fejlesztés további irányát. Az esztergomi önkormányzat városfejlesztő politikája hatására az elmúlt négy évben komoly és hosszú távra szóló - a gazdaságot, a kereskedelmet, a közlekedést, az idegenforgalmat, a környezetkul­túrát, a város tudományos és kul­turális életét, vonzerejét, az egész­ségügyi ellátást és természetesen a közoktatást érintő - fejlődés in­dult meg. A közoktatásban elkez­dődött a dinamikus fejlődés: cím­zett támogatásból és önkormány­zati forrásból a város felújította a Kőrösy László Középiskolai Kollé­gium épületét, elindítva a Vár­hegy, a Szent István tér rekonst­rukcióját, és elkezdődött az északi kanonoksor iskolai célra történő hasznosítása is, melynek első üte­mében a közgazdasági szakközép­iskola nyer elhelyezést a történel­mi környezetben. A demográfiai adatok alapján a javaslat szükségesnek tartja, hogy a kertvárosi gyermekek óvodai el­látásának biztosítása, érdekében bővüljön a Kertvárosi Óvoda, és az általános iskolai oktatásban az ön­kormányzati iskolát választók számára az oktatásukhoz szüksé­ges osztályszámot is biztosítani kell. Az előterjesztésben részletesen leírt folyamat elemeként elkészül az önkormányzat közoktatásra vonatkozó úgynevezett minőség­biztosítási programja, az intézmé­nyek állagmegőrzése érdekében felújítási ütemterv készül, és a déli városrész korszerűbb óvodai ellá­tása érdekében megvizsgálják az Angyalkert Óvoda bővítésének le­hetőségét is. A javaslat megállapít­ja, hogy a város óvodáiban a férő­helyek kihasználtsága száz száza­lék körüli, a szakképzett személy­zet létszáma és képzettségi muta­tói terén Esztergom intézményei az országos átlagot meghaladják. A képviselő-testület vállalta, hogy az óvodai dajkai létszámot a törvé­nyi előírás felett tartja. Az ipari park területe ta ttalék tervezett közmű bővítés villany i, gáz, telefon, villany, i írna, telefon, villany, víz: gáz, telefon, villany, víz telefon, villany, víz f—i — természetes v 1 FEJLESZTÉS: pp 2001 elölt 2001 évben •HP 21X12 évben r m\ 20W évben i ' ! 2CTO évben •P* 2005 évben Az iskolákkal kapcsolatban terv készül az Arany János Iskola feltételrendszerének fejlesztésére, és megvizsgálják a volt Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola épületének felújításához biztosít­ható forrásokat.Tavaly korszerű­sítették, villanyról gázüzeműre ál­lították át a Belvárosi Óvoda szék­helyének épületét, idén ugyanezt tervezik a Zöld Óvodában is. A, Ba­bits Mihály és Petőfi Sándor Alta­lános Iskolák napközis csoportjai az előírásoknál némileg nagyobb létszámmal működnek, ezért az önkormányzat a Babits iskola fel­sős napközis csoportjához e tanév­ben heti öt óra többletet engedé­lyezett azért, hogy a tanulási idő­ben megbontsák a csoportot. Városunk önkormányzata az általános iskolák NAT-ra épülő pe­dagógiai programjainak helyi tan­tervéhez korábban többletóraszá­mot engedélyezett, amelyhez pe­dagógiai feladatokat rendelt, ame­lyek megszűnnek. A kerettanterv­re épülő helyi tantervekhez min­den iskolánk az alsó tagozatos testneveléshez kapott többletóra­számot, és egyéb feladatokhoz is rendelt az önkormányzat időkere­tet. Esztergom Város Önkormány­zata közoktatási megállapodást kötött az Esztergom-Budapest Főegyházmegyével a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola támogatására, majd az 1996. évi törvényi változás után megújítot­ta a megállapodást, és az elmúlt években a megállapodás módosítá­sával önkormányzatunk támoga­tást nyújt az iskola tornacsarno­kának beruházásához is. Önkormányzatunk számít az egyházi általános iskolák jelenlé­tével, ugyanis az e korú iskolások 24 %-a jár ezekbe az általános is­kolákba. A középfokú oktatásban befeje­ződött a szerkezetváltás, ma már évfolyamonként egy osztállyal 8 évfolyamos oktatást folytat a Dobó Katalin Gimnázium, tisztán hat évfolyamos gimnázium a Szent István Gimnázium, és évfolya­monként egy osztállyal 6 évfolya­mos oktatást folytat a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium. Ez az oktatási forma változatlanul vonzó a szülők körében, a város­ban működő intézmények és a ma­gánfenntartású iskolák képzési kí­nálatában minden tanuló megta­lálhatja a számára optimális közis­mereti és szakmai oktatást. A város fenntartásában lévő három középiskola volt egyházi ingatlanban működik, ezért is ter­vezi a városfejlesztési és oktatási koncepció a Várhegy üres, elha­nyagolt épületeibe oktatási-kultu­rális funkció telepítését. így első­ként a közgazdasági szakképzést folytató iskola kerül át az Esza­ki-kanonoksorba az állami kárta­lanításból megteremtett ideális feltételekkel. Az idén befejezendő fejleszté­sek közül kiemelkedő az Aranyhe­gyi Óvoda tetőtér-beépítése, ami az óvoda befogadóképességét nö­velve lehetővé teszi az új Aranyhe­gyi Lakóparkból érkező gyerme­kek ellátását is. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom