Esztergom és Vidéke, 2004

2004-09-30 / 39. szám

e$ztmBo$h 6 s VIP6 Ée POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet. hu * Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam Új sorozat XIX. évfolyam, 39. szám 2004. szeptember 30. 6 oldal Ára: 75 Ft • M * • • ff m •••• •• * • • W Kepviselo-testuleti ules Szeptember 23-án MEGGYES TAMAS polgármester vezetésével a Városháza nagytermében tartotta a nyári szünetet követő első rendes ülését Esztergom Város Képviselő-testülete. Ószeminárium Az ülés ejején az egyház megbí­zásából az Ószeminárium felújítá­si terveit készítő építészstúdió mu­tatta be a Kanonok-sor északnyu­gati sarkában álló épület-együttes­sel kapcsolatos elképzeléseit. A szovjet katonai kórház kiköl­tözését követően az egyház igen le­romlott állapotban kapta vissza az épületeket, így azok felújítására mindenképpen szükség volt. Az el­múlt évtizedben kialakult elképze­lés szerint a már korábban kiala­kított Mindszenty-emlékhely mel­lett a volt szemináriumi épületbe költözik az érseki könyvtár és a le­véltár, valamint a Keresztény Mú­zeum újkori gyűjteménye, ezen kí­vül a Hittudományi Főiskola, és a Vitéz János Római Katolikus Főis­kola is használja majd oktatási cé­lokra. Emellett egy négyszáz fős konferenciaközpont, pincéjében egy százötven főt befogadni képes étterem, a hozzá tartozó konyhá­val, valamint kisebb klub- és szek­cióhelyiségek is kialakításra ke­rüljek. Új, kápolnát is kialakítanak a volt Oszemináriumban, míg a ko­rábbi kápolna kétszintes terét ol­vasóteremmé kívánják átépíteni. A levéltár mellett kutatóhelyi­ségek állnak majd a tudomány képviselői rendelkezésére, és né­hány vendégszobát is kialakítanak az ötezer-négyszáz négyzetméte­res együttesben, amelyhez az át­alakítás után nagyobb parkolóhely is tartozik majd. Az épület Szentgyörgymező fe­lőli oldalán a régi gazdasági épüle­tek annyira rossz állapotba kerül­tek, hogy elbontásuk szükségessé vált, erre az engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal meg is adta. A gazdasági épületek helyén egy, a korábbi épületekkel töme­gükben, kinézetükben azonos, öt­ven férőhelyes vendégházat alakí­tanak ki, amelyből az intézmény kétágyas, fürdőszobás szobákban megszálló vendége; lépcsőn jut­hatnak majd föl az Ószemináriumi komplexumba. Az épület déli klasszicizáló, és a többi, romantikus stílusú homlok­zata a helyreállítás után halvány­sárga és törtfehér festést kap. A kőrestaurátorokra nagy feladatok várnak a főbejárat tengelyében a párkányzaton lévő érseki címer, a déli homlokzat nagy erkélyének kőlemeze, a lépcsőház oszlopfői és a régi kápoln,a felújítása során. A volt Ószeminárium körül rendezett kert kínál majd enyhet a testnek és a léleknek, és a sétá­nyokkal tagolt, belső udvaron is fák állnak majd a virágágyások kö­zött. Külön foglalkozott a tervező­csoport az ószemináriumi épületek és a város kapcsolatával is, és több javaslatot is bemutattak a Bazili­kához vezető rámpa alatti te­rem-együttes későbbi használatá­ra vonatkozóan. Figyeltek a terve­zők az épületek közötti és az azo­kat körülölelő utcákra is: az egy­házi tulajdonú utcákat, mint a Papnövelde utca, már átvette az önkormányzat, amelynek tervei közt szerepel azt - a Sötétkapu fe­lé vezető alagúton keresztül - a vá­ros felé egy irányban megnyitni a forgalom számára. Az utcákkal kapcsolatban a földbe kerülnek azok a műszaki létesítmények, amelyekkel kiváltják az egyházi ingatlanon futó csatornákat, a be­ruházás előrehaladtával megoldva a szenny- és csapadékvíz külön gyűjtését és levezetését is. A vásár- és piactartásról szóló rendelet újraalkotása Ezt követően a képviselők újra­alkották az önkormányzat vásár­és piactartásról szóló rendeletét, mivel a régi rendeletet - például az uniós normák átvezetésével - szá­mos helyen módosítani kellett. Az új rendelet az árusok tevé­kenységét ahhoz köti, hogy a tevé­kenység végzője lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezzen az euró­pai Gazdasági Térségben, és az Európai Uniós irányelvekhez iga­zodik az áru- és termékféleségek­hez kapcsolódó szolgáltatások fel­sorolása is. Külön sorolja föl a ren­delet a még működési engedéllyel rendelkező üzletekben sem forgal­mazható termékeket, és az árusí­tási szünetelési napjainak fölsoro­lását a képviselők kiegészítették Pünkösd ünnepével. Canterbury és Esztergom A történelmi időkre, Becket Ta­más koráig visszanyúló, mindkét fél számára gyümölcsöző kulturá­lis és vallástörténeti kapcsolat áll fönn a két érseki székhely, Canter­bury és Esztergom között. A két város vezetése többször megerősí­tette a sokoldalú, mindkét közös­ség fejlődésére irányuló kezdemé­nyezést, amelyek mérföldkőhöz értek a testületi ülésen. A képvise­lő-testület határozatában kimond­ta, hogy a két egyházmegye, majd a városok vezetői által elindított és képviselt kezdeményezést kövesse a testvérvárosi kapcsolatokról szóló egyezmény megkötésének szintjére történő emelése. Társulási szerződés módosítása Módosították a képviselők az Esztergom és Nyergesújfalu Kis­térségi Területfejlesztési Társulás társulási szerződését, annak érde­kében, hogy a szervezet által el­nyert pályázati támogatást a Ma­gyar Terület- és Regionális Fej­lesztési Hivatal folyósíthassa. A Társulás a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton közlekedési­hálózat-fejlesztési programjával ­melyen kiemelten kezelik a 10. fő­út Nyergesújfalu-Lábatlan-Süttő szakaszának és a 11. főút Pilis­marótot és Dömöst elkerülő szaka­szainak megvalósítási lehetőségei­nek vizsgálatát - a maximálisan igényelhető kilencmillió forintból nyolcmilliót nyert el. Egyéb témák A döntést követően elfogadták a képviselők a 2004-es önkormány­zati gazdálkodás első félévéről szó­ló beszámolót, valamint azt a ja­vaslatot, hogy a város nagyobb gazdasági mozgásterének biztosí­tása érdekében hosszabbítsa meg egy évvel, illetve ötszáznegyven millióról hatszázmillió forintra emelje az önkormányzat likviditá­si hitelkeretét. A likviditási hitel az egyenletes kiadások és a cikliku­san, az önkormányzat által terve­zett időpontokban keletkező bevé­telek miatt jelentkező különbsége­ket - az önkormányzati feladatok zökkenőmentes ellátása érdeké­ben - segít áthidalni, ez a fajta hi­telkeret - működését tekintve - a lakossági hitelekhez hasonló, a be­vételek keletkezésekor a hitel­nyújtó bank a törlesztési összeg­hez automatikusan jut hozzá. Már korábban döntött arról Esztergom vezetése, hogy a terüle­ten működő cégek bevonásával fel­újítják a Schweidel utat - a tervvel kapcsolatban fogadták el a képvi­selők azt a javaslatot, hogy a vál­lalkozók által rendelkezésre bo­csátott tízmilliós összeget a város huszonötmillió forinttal egészíti ki, és így kezdenek hozzá a beru­házáshoz. Ide kapcsolódik az a döntés is, hogy a testület fölkéri Esztergom jegyzőjét, hozzon létre egy munkacsoportot a Suzuki Ma­gyarország Rt.-vei kialakítandó, illetve már kialakított kapcsolatok fenntartására, a város és a cég te­vékenységének összehangolására. Hosszan tárgyalták a képvise­lők az Esztergom közlekedési és parkolási koncepciójáról szóló elő­terjesztést, amelynek két fő pillére az utcák egyirányúsításával és parkolóházak építésével bővíten­dő parkolóhely-mennyiség és a Széchenyi tér gépjárműforgalom alóli kivonása. Parkolóházak; ki­alakítását a volt Granvisus-gyár területén és a Bástya-parkolóban látja megvalósítani az előterjesz­tés, de szóba került a Kossuth ut­cai „gödör" helyzetének egy par­kolóház megépítésével történő megoldása is, ezen kívül a Simor János utca parkolási övezetté ala­kításával is szeretne a város javíta­ni a parkolási körülményeken. A koncepció első üteme a Vár­hegy, a Bánoipi út, a Petőfi Sándor, a Terézia és Árok utca, valamint a Nagy-Duna sétány, második lép­csője a Dózsa György tér, a Papnö­velde utca, a Bajcsy-Zsilinszky út, Lőrinc utca, Kis-Duna sétány és a Berényi Zsigmond utca által hatá­rolt területet fogalja magába, míg a Bajcsy-Zsilinszky és Bánomi utak, a Basa és a Vörösmarty ut­cák övezte terület forgalma a har­madik ütemben kerül újraszabá­lyozásra. A tervek megvalósítása során a nem önkormányzati tulaj­donú közutak forgalmi rendjének átalakítása szükségessé teszi az együttműködést az állami keze­lőkkel és a közlekedési hatóságok­kal is. A koncepció a főútvonalak forgalmának meggyorsítását ter­vezi a szélesebb mellékutcákba történő bekanyarodás megkönnyí­tésével, ennek érdekében lekanya­rodó és besoroló sávokat alakíta­nak ki. A zökenőmentesebb közle­kedést szolgálná a Rákóczi tér kör­forgalommá alakítására és a gya­logosforgalom aluljáróba terelésé­re vonatkozó elképzelés is. A Bánomi elkerülő út és a Pető­fi Sándor utca összekötése a Nép­kert és a Kölcsey utcák térségé­ben, a Mátyás király utca és az el­kerülő út harmadik ütemének megépítése és a tehergépjármű­forgalom arra történő átirányítá­sával a belvárosi területek terhelé­se és légszennyezése is csökkent­hető lenne a távlati elképzelések szerint. Esztergom úthálózatával nem­csak koncepió-alkotás szintjén foglalkozott csütörtöki ülésén a képviselő-testület: az Ipari Park­ban működő cégek szállítási fel­adatainak megoldásához - és az útkezelő előírása alapján - szüksé­ges a Mátyás király út továbbépí­tése, hogy a Dobogókői úton bo­nyolódó teherforgalom oda áthe­lyezhető legyen. Az út meg­hosszabbításával kapcsolatban el­készült és jogerőssé vált az út kör­forgalmi kapcsolatának tervei, és szintén kész a víziközművek áthe­lyezéséhez szükséges engedélyezé­si dokumentáció is. Az elfogadott határozatok nem­csak az egyes műtárgyak megépí­téséről szólnak, hanem arról is, hogy a szükséges önkormányzati beruházások finanszírozására az önkormányzat a Strigonium Rt.­vel konzorciumot alkotva elindul a Gazdasági Versenyképességi Ope­ratív Program keretén belül kiírt Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése című pályázaton. A Szatmári Irgalmas Nővérek korábban kérték az önkormányza­tot, hogy ötéves időszakra haszná­latbavehessenek egy, a város tulaj­donában álló iskolai udvart a Páz­mány Péter utcában, hogy ott ját­szóudvart alakíthassanak ki. Ennek a kérésüknek a város már februárban eleget tett, ám a tervezési munkákhoz szükséges felmérés során kiderült, hogy a te­rület nagyobb, mint amennyi a ké­résben és az arról szóló képvise­lő-testületi döntésben szerepelt. Ezért a képviselők úgy döntöttek, hogy a korábbihoz hasonló hozzá­járulást adnak a nagyobb terület eredeti kérésben szereplő haszná­latára. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egy szerződés alapján használja a Polgármesteri Hivatal egyik földszinti helyiségét, ahol a hivatal helyi képviselete működik, ezzel kapcsolatban úgy döntöttek a képviselők, hogy a hivatal terve­zett átalakításáig - amikor majd a képviselet új irodahelyiségbe köl­tözhet - ingyenesen biztosítja a város a hivatal irodájának elhe­lyezését a Városházán. Takács István Prof. dr. MANFRÉD HAIDL Boldog Gizella-díjat kapott Esztergomtól Esztergom Város Önkormányzatának Képvise­lő-testülete a testvérvárosi kapcsolatokat gazdagító, élénkítő, a felsőoktatás terén kifejtett kiemelkedő, önzetlen segítségének elismeréseként és nyugdíjba vonulása alkalmából „Boldog Gizella-díj"-at adomá­nyozott Prof. dr. Manfréd Haidlnek, a bambergi Ottó Friedrich Egyetem professzorának (a testület a dön­tést szeptember 23-án hozta, a díj átadására pedig szeptember 29-én - lapzárta után - került sor). Esztergom és Bamberg között hivatalosan 11 esz­tendeje köttetett testvérvárosi szerződés. A két város közötti kapcsolatok megindulásával szinte egyidőben - annak részeként - kezdődött el a két egyházi szék­hely és iskolaváros felsőoktatási intézményei között is az együttműködés. Professzor dr. Manfréd Haidl, a bambergi Ottó Friedrich Universitát szociálpeda­gógus-képző intézetének szakvezetőjeként az első pillanattól kezdve nagy szimpátiával és igen sok energia- és munkaráfordítással látott hozzá a test­vérváros Esztergom főiskolájával, a Vitéz János Ró­mai Katolikus Tanítóképző Főiskolával az együttmű­ködés kialakításához. Munkája eredményeként gyakorlatias és segítő jellegű kapcsolatok épül­tek. Tizenkét esztendeje a Haidl professzor veze­tésével zajló közös munka segítette Esztergom főiskolájának szociális képzésre szakosodott tanszékét ahhoz, hogy közös curriculum fejlesz­téssel európai szintű szociálpedagógus-képzés jöjjön létre a királyi városban. Dr. Manfréd Haidl erőfeszítéseinek köszönhető, hogy immár több, mint egy évtizede évenként két-három esztergo­mi hallgató részt vehet bambergi részképzésben. Ugyancsak az ő érdemeinek tudható, hogy éven­te csoportos szakmai cserelátogatások is történ­nek a két intézmény között, amelyek minden al­kalommal szakmai-tudományos előadásokkal és szemináriumokkal gazdagítják az együttműkö­dést. Haidl professzor ebben az évben vonul nyug­állományba. A két város kapcsolatát gazdagító sokéves munkáját városunk a Boldog Gizella-díj adományozásával kívánja elismerni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom