Esztergom és Vidéke, 2004

2004-06-10 / 23. szám

2004. június 17. 147 5 Sárközy Iván kiállítása A Dobó Galéria legújabb tárlat

a A Korga György festőművész és Lengyel Rita grafikusművész közös kiállításának megnyitójára május 26-án, lányuk 16-ik születésnapján került sor. A Dobó Galériában bemutatott alkotások az 1980-as, 1990-es években, a művészházaspár együtt töltött évei alatt születtek. Lengyel Rita és Korga György emberi kapcsolatukon túl a vizualitás területén is rokon lelkek. Lengyel Rita munkái inkább a vonalhoz való vonzódását mutatják, bár több színes grafikája is készült, mégis leginkább a vonalak játéka az, ami igazán megragadja és azt az önfeledt állapotot jelenti, ami férjének a színekben nyilvánult meg. A művésznő már a főiskolai évek alatt elkezdett illusztrációkat készíteni. „A népmesék világát mindig nagyon közel éreztem magamhoz, de amikor nem illusztrálok, akkor is ez a mesélőkedv jellemző rám." A férje szavaival élve úgy rajzol, mintha „hímezné" a képeket, a vonalak egy pontból kiindulva bontakoznak ki, fűződnek, bonyolódnak tovább. Mindkettőjük számára fontos, hogy minél gazdagabb, érdekesebb legyen a felület, de egyben a könnyedsége is megmaradjon. Lengyel Rita 16 évesen kezdett a képzőművészettel foglalkozni a Dési Huber Képzőművész Körben, itt ismerkedett meg Korga Györggyel, aki tanára, mestere lett. Innen került később a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára. A szoros baráti viszony ezután is megmaradt közöttük, amiből később munkatársi kapcsolat alakult ki, mivel Lengyel Rita a főiskola elvégzése után szintén a Dési Huber Körben kezdett el tanítani. Ebből a barátságból szoros emberi kapcsolat, idővel házasság, majd tizenhat évvel ezelőtt Sára lányuk született. Korga György először, 1964-ben a Mednyánszky Teremben mutatkozott be önálló kiállítással. A Képzőművészeti Főiskolát 1960ban fejezte be, ahol Barcsay Jenő, Pór Bertalan, Kmetty János, Sebestyén Ferenc, Mohácsi R. Ferenc voltak a tanárai. Mesterének Barcsay Jenőt tartotta, akitől művészeti anatómiát tanult, valamint mesterségbeli igényességét és a művész etikus felelősségtudatát sajátította el. Alkotásain élményeinek hangulati és morális tartalmát szinte a tudományos analízis precizitásával tárta fel, és mindezt a részletek realizmusával teszi életszerűvé. Munkáit az aprólékos kidolgozás és a gazdag kolorit jellemzi, a jelenségek mö- götti összefüggések érdekelték. Korga György mindig „morális felindulásból" festett idézi a mű- vészt felesége, Lengyel Rita - ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a festés bizonyos szempontból egy szelep volt számára, amin keresztül levezette, illetve kifestette magából azokat az indulatokat, amelyek bántották vagy foglalkoztatták. Morális tartalommal készült a „Nincs bepillantás a mennyországba, csak a kukába" című, 1995 -1996 között készült nagyméretű munkája is, ami a mostani tárlat egyik központi helyén szerepel. A kép a szegénységet, a kiszolgáltatottságot tárja elénk, egy hajléktalan család tragédiáján keresztül. Korga György és Lengyel Rita közös fő műve a Varsányi Római Katolikus templom kifestése volt 1986 és 1988 között. Korga György festette a seccókat a falakra, Lengyel Rita pedig a templom kazettás mennyezetét készítette. A templom apszisába két kisebb festmény került, a 12 méter hosszú főhajó oldalán^ megjelenő falfestmények az Újszövetség történetét kísérik végig. Korga György 1971-től a Dési Huber Képzőművész Körben és 1978-tól 8 éven át a Zebegényi Szőnyi István Szabadiskolában tanított. Az 1990-es évek közepétől kivoEmléktábla-avatás Balassa Bálint halálának évfordulóján Bár az idei emlékév hivatalosan a költő és végvári vitéz születésének ötödfélszáz éves évfordulóját ünnepli, az életút mellett Balassa Bálint (410 éve bekövetkezett) halála is a figyelem középpontjába került. Ennek hatására a számára végzetes kimenetelű ostrom helyszínén, Esztergomban tartott megemlékezés is bekerült az országos programfüzetbe. Az itt rendezett ünnepség keretében május 29-én emléktáblát lepleztek le a halálossá váló sebesülés helyén, amely a Balassa-szobornál kialakított kegyeleti park mellett ugyancsak méltó emléket állít városunk hősi halottjának. Az ünnepség a Várhegy oldalában, Balassa Bálint szobránál kezdődött rövid koszorúzással - az élénk autóforgalom keltette zaj miatt a Kis-Duna-partra sétáltak le a megemlékezők. A Mattyasovszky-bástya előtt lete elnöke köszöntötte a lelepledr. Horváth István régész, megyei zésre váró márványtábla készítőit, múzeumigazgató ismertette a köl- Nagy János szobrászművészt és tő halálát követelő vízivárosi ost- Németh László kőfaragót, majd rom körülményeit, ezután a ren- Balassa Bálintnak a pünkösd elődezvény a Katona István utcában estéjéhez illő Áldott szép pünkösd(a Kis-Duna sétány felőli sarkon) nek gyönyörű ideje kezdetű verse elhelyezett új emléktáblánál foly- hangzott el. Dr. Kiss-Rigó László tatódott. Itt először Koditek Pál, és dr. Ladocsi Gáspár püspökök az Esztergom Barátainak Egyesü- szívélyes üdvözletének tolmácsoNekünk térkép e táj lása után az EBE elnöke az első jelentős, magyar nyelven író költőnk életének néhány jellemző momentumára hívta fel a figyelmet. Dr. Horváth István ezt követően megemlékezett az esztergomi egyházi és közgyűjteményekben található (gyakran kulcsfontosságú) Balassa-emlékekről, és a régészeti feltárásokra, a korabeli leírásokra támaszkodva részletesen elbeszélte a költő megsebesülését. Mint szavaiból kiderült, a ma már javarészt nem álló korabeli vízivárosi falaknál szerzett comblövés az emléktáblával megjelölt helytől ötven méteren belül valószínűsíthető, de közelebbi meghatározása bizonytalan. A fekete márványtáblát Meggyes Tamás polgármester leplezte le, majd Koditek Pál méltatta a műalkotásnak is beillő művet. Felkérésére az egyik alkotó, Nagy János felvidéki szobrászművész szólt a költő félbeszakadt életpályájára emlékeztető műről, és párhuzamot vonva kitért a végvárak korabeli, a magyar kisebbségekjelenkori fontosságára is. Az új emléktábla megkoszorúzása után a Szózat eléneklésével zárult a megemlékezés hivatalos része. Ezt követően Kántor János festőművésznek Balassa-ihlette (és a márványtábla körül a városfalakra felhelyezett) műveiből nyílt itt rövid kiállítás. A megnyitón Tóth Sándor, József Attila-díjas költő megindító szavai és yerse, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara más múzsákat is segítségül hívott a végvári költő szellemének megidézéséhez. I. M. (d) A Duna Múzeumban május 26-án kiállítás nyílt „Geodéziai műszerek és térképek az Országos Műszaki Múzeumból" címmel. A régi és új térképészeti műszerekből, archív és modern térképekből álló tárlatot dr. Stelczer Károly címzetes egyetemi tanár, a VTTÚKI nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. Mint szellemes bevezetőjében megjegyezte: „idős műszerekhez, idős ember kell...". Magyarországon a rendszeres térképezés, a térképkészítés a XVIII. század derekán, Mária Terézia császárnő uralkodása idején alakult ki. Mikoviny Sámuel a selmeci bányatisztképző intézet tanára volt az első, aki komolyan kezdett foglalkozni hazánk feltérképezésével. 1766. és 1785. között készültek először részletes és tudományosan is helytálló térképek Magyarországról. A Duna Múzeum tárlata bemutatja a térképészet és a geodéziai műszerek fejlődését a kezdetektől egészen napjainkig. Látható például egy 1806-ban készült térkép, mely Győr városát ábrázolja, egy 1880-ból való régi térkép, mely a Duna szabályozásához készült. De megtekinthetjük Kecskemét, illetve Szeged városok XIX. végi térképeit is. Különböző szintező műszereket, távcsöveket, rajzoló- és körzőkészleteket is láthatunk csakúgy, mint az 1970-80-as évek műszaki, térképészeti berendezéseit és térképeit. Az automatikus szintezőműszerrel pedig eljutottunk napjainkba. De mint dr. Stelczer Károly mondotta, a mai számítógépes korunkban is érdemes megőrizni a régi rajzeszközöket és műszereket, hogy ezeket egy gyűjteményes, állandó kiállításon be lehessen mutatni, mintegy emlékeztetve arra: valaha a magyar térképészet világhírű volt! Esztergomi vakáció (I. M.) Nem tudja hová küldeni nyáron a gyermekét munkaidő alatt? Tudni szeretné, hogy a környéken mikor és hol rendeznek táborokat? Érdekli, hogy milyen rendszeres gyermek- és ifjúsági rendezvények, programok várják unatkozó csemetéjét a vakációban? Mindezekre a kérdésekre hosszas utánajárás helyett egyetlen, hiánypótló kiadványban találhatja meg ezentúl a válaszokat. Megjelent és május 25-én a sajtó számára is bemutatták az Esztergomi vakáció 2004 című programfüzetet, mely a kisiskolások és fiatal középiskolások szülei számára nyújt eligazodást a nyári programok eltervezéséhez. Az ingyenes füzethez az iskolákban, a könyvtárban, a Szabadidőközpontban, a Gran Tours Irodában és a Máltai játszótéren lehet hozzájutni, de a korlátozott példányszám miatt a készítők tervei szerint a takarékszövetkezet és a város honlapjain is olvasható lesz (www.egomtksz.hu; www.esztergom.hu). Az interneten, illetve az egyes táborok és rendezvények szervezőinél lehet majd tájékozódni, érdeklődni az esetleges változásokról is. A programfüzet az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány gondozásában jelent meg, Tamásné Kollár Magdolna és Turcsikné dr. Süli Mária összeállításában. A munkatársak Szeged város hasonló kiadványainak jó tapasztalatait alapul véve remélik, hogy füzetük nemcsak a szülők számára segít a tervezésben, de a programszervezőknek is iránymutatást, ösztönzést jelent majd a jövőben. A média bevonása a népszerűsítésbe és a kisvárosi viszonyok között ritka sajtótájékoztató megrendezése mindenesetre a készítők tudatos, körültekintő munkájára vall. A füzet sikere garantált és bízunk a jövő évi megjelenésben is. (zső) Június 15-éig tekinthető meg a Bajor Ágost Művelődési Házban (Zöldház) Sárközy Iván jászberényi festőművész kiállítása. Az érdekes, helyenként meglepő formavilágú képekből álló tárlatot Barcsay Tibor nyitotta meg. Sárközy Jászárokszálláson született, de 1960-tól kisebb megszakításokkal Jászberényben él és dolgozik. Képeinek ihletői: a jászsági táj, az alföldi emberek barátságos, nyitott, emberszerető világa. Középiskolai tanulmányait Esztergomban, a ferences gimnáziumban végezte, így tárlatán találhatunk esztergomi témájú alkotásokat is. Eredetileg egészen más pályára készült, így autodidakta alapon Victor Vasarely nyomdokain haladva tanulta meg a képzőművészet legfontosabb tudnivalóit. Mint önéletrajzában írja: „Az élet fizikai, biológiai, lélektani problémáit, jelenségeit belső megérzés alapján fordítom le stílusom nyelvére". nult a képzőművészeti életből, de mint láthatjuk az elmúlt 12 évben, egészen 2002-ben bekövetkezett haláláig nagy intenzitással alkotott. A kiállítás június közepéig, a idei tanév zárásáig tekinthető meg a Dobó Gimnázium galériájában. Szabó Bernadett