Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-27 / 21-22. szám

2004. május 27. 11 Bemutatkozik a Carmen tánccsoport 1993-ban alakult meg a Carmen Táncművészeti és Sporttánc Egyesület Esztergomban. Az egyesület tanárai Puksa Tiborné dr. Nagy Margit, nívódíjas modern táncpedagógus, Szeibertné Csékei Brigitta modern táncpedagógus, Csányi Balázs akrobatika tanár, Tiba Gábor akrobatika tanár, Czakó Krisztina balettmester (Buda­pest), Szederkényi Zsolt hip-hop tanár, Nagy Katalin pedagógus, Mika Péter hip-hop Európa-bajnok, Somogyi Edina európai- és Túri Lajos showtánc világbajnok. Egyesületükben tizennégy kezdő, három középhaladó, illetve egy haladó csoport működik négy korosztályban - óvodás, kisisko­lás, junior és felnőtt -, összesen kétszáz fővel. A táncosok esztergo­mi, illetve környéki lakosok (Dág, Máriahalom, Tokodaltáró, Dömös, Pilismarót, Bajna, Sárisáp, Mogyorósbánya, Tát, Tokod­üveggyár). Az órákon a tanítványok a balett és a különböző jazz techniká­kat, illetve táncokat sajátíthatják el és megismerkedhetnek a tán­cok alapjaival. A középhaladó és haladó táncosok rendszeresen részt vesznek és eredményesen képviselik városunkat és megyénket az Országos Divat-és Sporttánc Szövetség, valamint az Országos Tánc­pedagógus Szövetség által rendezett versenyeken. Ennek kapcsán kerestem fel a tánccsoport vezetőjét, Puksa Tiborné dr. Nagy Margi­tot. - A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt számunkra - kezdi a be­szélgetést. - Amilyen világversenyen elindultunk, mindenhol dön­tős helyezéseink voltak. Tavaly június végén Ljubljanában, a Showtánc Világbajnokságon, a junior korosztályon belül Kaufmann Tímea és Fritz Brigitta a 7. helyezést érték el. Augusztus 20-án Manheimben I. helyezett lett Mika Péter, az Európa-bajnokságon. Ugyanitt a hip-hop tánccsoport a 6. helyezést érte el. Szeptember elején a poznani Junior Európa-bajnokságon a hip-hop csoport bronzérmet szerzett. Október közepén Hannoverben, a Disco Világ­bajnokságon, a felnőtt korosztály bronzérem fokozatát nyerte el Túri Lajos, míg a gyermek korosztályban Szígyártó Szandra 7. lett. Ez azért nagy dolog, mert ő még csak 11 éves, és ez volt az első nem­zetközi fellépése. November közepén a brémai Hip-hop Világbaj­nokságon a 92 résztvevő közül 6. helyezést érte el Mika Péter, míg a Junior szólóban 87 táncosból Győri István a 7. helyet kapta meg. A Junior duó a 90 fellépő közül a 6. helyen végzett, Kaufmann Tímeával és Győri Istvánnal az élen. - Sokak számára nagy öröm, hogy Esztergomon kívül most már Táton is oktatjátok a táncot! - Sok kis-és nagygyermek jár a táti kultúrházba is. Minden hé­ten hétfőn és csütörtökön zajlanak a próbák, Szeibertné Csékei Bri­gitta modern táncpedagógus jóvoltából. Három korosztály szerint sajátítják el a kisebbek és nagyobbak a tánclépéseket, de ezen kívül balettórán is részt vehetnek az érdeklődők. Ok is fellépnek már a helyi rendezvényeken. A táti csapatban is van olyan táncos, akik már a versenycsapatban is szerepelt. Ugyanúgy az esztergomi Sza­badidőközpontban szintén korcsoportonként zajlanak a próbák. A kisebb gyermekek egy héten egyszer gyakorolnak, a kezdő balett­órák minden hétfőn, míg kezdő órák csütörtökön vannak, most már a Sportcsarnokban is. - Ha valaki kedvet érez a táncoláshoz, csatlakozhat-e a csapat­hoz'? - Várjuk szeretettel az új jelentkezőket, hiszen sok fajta táncot elsajátíthatnak nálunk, legyen az balett, breck, hip-hop, vagy elektryc booggi... K. Á. A táti mazsorett csoport Felkerestem a táti mazsorettek művészeti vezetőjét, Schalk Tímeát, hogy a csoport működéséről, jelenéről és jövőjéről beszélgessünk. - Mikor alakult ez a szebbnél­szebb lányokból álló vidám csapat? - A csoport tizenhárom évvel ezelőtt, 1991-ben Kátai Ferencné, a táti kultúrház igazgatójának kezdeményezésére alakult meg. Abban az időben a környéken még nem volt elterjedt az ilyen jellegű formáció. Udvardiné Kollár Ildikó volt az első vezetője, távozása után kértek fel engem, hogy vezessem tovább a csoportot, Kissné Ha­senbeck Melindával együtt. Ahogy teltek az évek látták a sikereinket, úgy egyre népszerűb­bek lettünk, hiszen jelenleg a gyer­mekek száma már eléri a nyolcva­nat. Korcsoportonkénti bontásban foglalkozunk velük. Négy korcso­port jött létre, két mini, a kadétok és a nagyok. Vannak állandó fellé­péseink, ez az augusztus 20-ai ren­dezvény, és a Táti Pünkösdi Na­pok. Minden évben több felkérést is kapunk, ahová tudunk, nagyon szívesen elmegyünk! A mazso­rettes lányokon kívül működik egy formációs tánccsoport is, amely­ben huszonnégyen táncolnak fi­úk-lányok vegyesen. A másfél év­vel ezelőtt alakult csapat tagjai klasszikus társastáncot tanulnak koreográfiára. Táton az újévi kon­certen is nagy sikert arattak. Az if­jú táncosok bálok megnyitóin, cé­ges rendezvényeken lépnek fel. - Mely napokon próbáltok ? - Minden héten pénteken dél­után 5-től este 8 óráig, míg a for­mációs csoporttal pénteken 4-től fél 6-ig. Két növendékem, Zima Ági és Horváth Réka a felnőtt cso­portból elvégezte a felsőfokú mazsorett oktatói iskolát Debre­cenben, így ők foglalkoznak a ki­sebb gyermekekkel, a mini A-, és mini B-csoporttal. Pénteken dél­után három órától tanítják a ki­sebb gyermekeket. - Úgy vettem észre, hogy a mazsorettes lányoknak nemcsak a testtartásuk, de a kiállásuk is telje­sen megváltozik! - A mazsorettes lányokon való­ban már az első percben, amikor kiállnak, már lehet látni, hogy más a tartásuk. Kitartással, szor­galommal, türelemmel sok min­dent el lehet érni. Ez egy nagyon komoly munka, bár sajnos sokan komolytalannak tekintik. Nem látnak a dolgok mögé, hogy mind­ez mennyi időt, energiát vesz igénybe. Volt már olyan növendé­kem, akiben eleinte nem sok fan­táziát láttam, és ő is érezte, hogy neki sokkal többet kell tennie azért, hogy jó legyen. Nagy megle­petésemre rengeteget fejlődött, szépen utolérte a társait. - A ruhákat hogyan válogatjá­tok ki ? - A mazsorett-ruha zárt, ma­gas nyakú, hosszú ujjú, ami általá­ban díszítéssel van ellátva. A ka­lap, bot, csizma elengedhetetlen kellékek a klasszikus táncnál. A schow-tánc már egy könnyedebb, szabadabb műfaj. Mindkét tánc­nál fúvószenére táncolnak a lá­nyok. - A csoportokat hogy tudjátok fenntartani ? - Az önkormányzattól kapunk támogatást mindkét csoportra. Az utóbbi időben sajnos rákénysze­rültünk arra, hogy tagdíjat szed­jünk be a gyermekektől. Á felnőtt csoporttal már nagyrészt anyagi juttatás fejében vállalunk el fellé­pést. A költségvetésünk elég szű­kös, hiszen nyolcvan gyermek van a kezünk alatt. Egy lány menetfel­szerelése - a csizma, a ruha, a bot a kalap - ezen kívül a sminkelés, és a frizura összesen 35 ezer forint. Általában négy-öt garnitúrájuk van. A ruhákat folyamatosan bőví­teni kell, általában négy-öt váltó­ruhájuk van. Táton kívül Pilisvörösváron is tanítok, ott kisebb gyermekekkel foglalkozom. - Sokoldalú egyéniség vagy, hi­szen a táncoktatáson kívül színé­szettel is foglalkozol... - A budapesti Teátrum Akadé­mián végeztem, a Ráttkai Márton Zenei Színházban játszom, zenés darabokban. Jelenleg kényszerpi­henőn vagyok a hangszalag-gyul­ladásom miatt, ezért sajnos egy darabig szüneteltetnem kell a sze­replést. Remélem, hogy hamaro­san ismételten színpadra állhatok! - A színészetet, vagy a táncok­tatást érzed közelebb magadhoz? - A tanítás mindig is hobby volt nekem, imádom a gyermeke­ket, és úgy érzem, hogy tudok is bánni velük. Bár arra soha nem gondoltam, hogy ez a szakmám is legyen. Viszont a színész szakma felé már pici gyerekkorom óta ori­entálódók, számomra a színészet egy nagy szerelem! Mindkettő kö­zel áll a szívemhez! - Marad-e szabadidőd ennyi el­foglaltság mellett a családra, ki­kapcsolódásra, barátokra? - Rengeteg barátom van Táton és Pesten is. Úgy gondolom más­képp nem lehet a munkában sem jól teljesíteni, ha nem szakítok elég időt a kikapcsolódásra! Beszélgetésünk után elkezdő­dött az intenzív próba, a kisebb gyermekekkel. Öröm volt nézni, ahogy az apró gyermekek pörgetik a botot és próbálják elsajátítani mindazt, amit a húszéves Zima Ági, Timi egykori tanítványa tanít nekik. Fantasztikus erőbedobás­sal, vidáman és közben persze na­gyon komolyan oktatja a nebuló­kat, hogy minél hamarabb Timi­hez kerülhessenek majd a na­gyobb csoportba. Ahogy néztem közben a gyermekeket, az arcukon csupa öröm és boldogság sugár­zott. Látni rajtuk, hogy nagyon szeretnek ide járni. Kovács Ági „Végigzenéltem az életemet " Hajós Vili bácsit otthonában kerestem fel, hogy beszélgessünk a múltról, a jelenről, a zenéről és a hétköznapokról. Á környék ismert és szeretett zongoristája szívesen válaszolt kérdéseimre. - Vili bácsi, fordítsuk vissza egy kicsit az idő kerekét! Mikor kezdődött a zenei pályafutása ? - Gyerekkoromtól tanultam zenét, de 1944-45-től kezdtem vele igazán komolyan foglalkozni. E­desapán énektanár, édesanyám zongoratanárnő volt. Végigzenél­tem az életemet, mégsem ez volt a fő foglalkozásom. Rengeteget ta­nultam, gyakoroltam, képeztem magam, közben hihetetlenül sok remek zenésszel találkoztam. - Kiktől tanult a legtöbbet ? - Kodály Zoltántól, Bárdos La­jostól, Harmath Artúrtól, akik nagyszerű emberek is voltak. Az életem viszont úgy alakult, hogy műszaki pályára mentem, 1988-ig a Labor MIM-ben dolgoz­tam. Bár 15 éve már nyugdíjas va­gyok, a zenélést azóta sem hagy­tam abba. Sokat jelentett, hogy a komolyzenét éppen olyan intenzí­ven műveltem, mint a könnyűze­nét. Sokan csodálkoztak is, hogy egy esküvőn, vagy bálban elját­szottam egy-egy komolyabb dara­bot. De én ezt sem akartam soha elfelejteni. A 60-as évek elejétől óraadó ta­nár lettem a Dobó Gimnázium­ban. Éneket tanítottam, s szerin­tem a megye egyik legjobb kórusát sikerült megalapítanom. A 80-90 tagú kórussal aranyérmeket nyer­tünk. Azonban egy idő után választanom kellett, s én a műsza­ki pályán maradtam. - A fél évszázados muzsikus­múltban kikkel zenélt együtt ? - Úgy éreztem, a zongorához nem kell különösebb zenésztárs, ha leültem játszani, ki tudtam ma­gamból annyit hozni, mint egy együttes. Állandó partnerem szin­te soha nem volt, de Várkövi Pubit meg kell említenem, vele sokáig zenéltünk együtt, nagyszerű zenésznek tartom. - Úgy tudom, a legendás doro­gi Blank zenekarral is zenélt a 60-as, 70-es években! - Életem meghatározó idősza­ka volt az, hiszen rendszeresen ta­lálkozhattam olyan kiváló zené­szekkel, mint például Párma Csa­ba, Várkövi István, Bulhardt Vil­mos. -A 80-as években az esztergomi Belvárosi Kávéházban zongorá­zott, ahol Kőszegi Lajos dobolt. Sokszor leültünk mi, környékbeli­ek is egy kávéra, hogy hallgassuk a gyönyörű dallamokat. Azóta is hi­ányolom ezt a meghitt hangulatot a kávézókból! - Az 50-es, 60-as években a zongora és a dob volt az uralkodó hangszer a szórakoztató zenében. Emlékezzünk vissza az óriási ze­neszerzőkre: Nádas Gabi bará­tomra, Horváth Jenőre, Fényes Szabolcsra! Ők is zongoráztak, és dobos kísérte őket. Garai Attila nagy tehetségű barátommal is ját­szottunk együtt két szép, fehér zongorán. Ez a felállás a 80-as években kihalt, elterjedt a szinte­tizátor. Sosem voltam tőle elragad­tatva. A fiatalok már nem tanul­nak összhangzattant, hiszen a szintetizátor megkönnyíti a fel­adatukat. De komoly zeneelmélet nélkül nem lehet igazán jól muzsi­kálni! A hangszert is tökéletesen kell ismerni. Az igazi dallam, ami­kor az ember saját maga képezi a hangokat, és azt nem a hang­szertől várja el. - Van-e olyan története, amelyet szívesen megosztana velünk ? - 12 évig a Belvárosi Kórus karnagya voltam. Sajnos a beteg­ségem miatt egy évvel ezelőtt ab­bahagytam ezt a tevékenységet, bár nagyon hiányzik. A kórussal egy teljesen váratlan meghívást kaptunk 1994-ben, Franciaország­ba. Emlékezetes hét volt, kétszer is felléptünk: először Cambretól 10 km-re egy erdő kellős közepén, egy 1100 körül épített katedrális­ban gregorián műsort adtunk kö­rülbelül 1800 ember előtt. Hatal­mas élmény volt! - A gyermekei, unokái játsza­nak valamilyen hangszeren ? - A fiaim nagyon tehetségesek, zongoráznak, gitároznak, de más pályát választottak. Az egyik fiam kutató-matematikus, a másik a Testnevelési Egyetemen végzett. - Hogyan tölti mostanában a napjait? - Sokat pihenek, és ha tehe­tem, minél több időt szánok az unokáimra. Meg vagyok elégedve mindennel, jól érzem magam, így 72 évesen is! - Mit üzen a fiatal generációk­nak, akik most kezdenek zenélni ? - Szeressék a zenét, és sose szégyelljenek tanulni! Nem sza­bad elfelejteni, hogy minden ze­nésznek rengeteg pótolni valója van! Még annak is, aki azt hiszi, hogy mindent tud. (K-gi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom