Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-06 / 18. szám

2004. május 6. »

w" V í>y!0ÉME 5 Választási hirdetmény Az Európai Parlament tagjainak 2004. június 13. napjára kitűzött választására várjuk olyan nagykorú magyar állampolgárok jelentkezését, akik póttagként részt vennének a szavazatszámláló bizottságok munkájában. Jelentkezni személyesen a Polgármesteri Hivatalban, vagy az 542-007 és 542-069-es telefonszámokon lehet. Dr. Csomor Sándor jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője Értesítés! Székely Ildikó születésnapján ,Hogyan tanítsuk a szlovákiai magyar irodalmat?" Lapunk április 22-ei számában rövid beszámolót közöltünk a Garamkövesdi X. Gyurcsó István Kulturális Napok eseményeiről, melynek nyitó összejövetele szakmai szimpózium volt a magyar és irodalom-szakos alap- és középiskolai tanárok (és érdeklődők) számára. Témája problematikus: „Hogyan tanítsuk a szlovákiai magyar irodalmat.V' - hozzáfűzve a kiegészítést itt és most az európai egyesülés beköszöntével. Ugyanakkor Németh Zoltán, Érsekújváron született költő, író igen intrikusnak tekinthető irodalomkritikusi elmélete is (szlovákiai magyar irodalbm létezik-e vagy sem?) felszínre került. Rész-tézisei így szólnak: „Az esztétikának nincs szüksége a szlovákiai magyar irodalomra. (...) Az identitásnak talán igen. Lehet-e öntörvényű egy szlovákiai magyar irodalomtörténet? Nem szólt-e bele a szlovákiai magyar irodalom eseményeibe egyrészt a XX. századi politika (határmódosítások, diktatúra), másrészt a magyarországi magyar, harmadrészt pedig a szlovákiai szlovák irodalom? (...) Az 1918 után megváltozott világok megváltozott írásmódot is hoztak magukkal. A kérdésnek csak az egyik része érinti a nyelvet és a specifikus valóságot, egyik-másik a határon túli irodalmak kánonjára vonatkozik ". így fogalmazódott meg Németh Zoltán tollából a magyar irodalom Trianonjának a kérdése az Ister-Granum Eurorégió Táj - Kép Szó című, első irodalmi-művészeti antológiájában, amely éppen a Gyurcsó-napok alkalmából került ki újan-frissen a nyomdából és kapott Garamkövesden színpadi bemutatást. Az irodalmi-módszertani szimpózium neves előadói úgy, mint a más, a többi, de ugyancsak elszakított országrészek anyanyelvi irodalom művelői és tanárai az átélt történelmi időszakok, kenyérkereső munkájuk, irodalmi-módszertani tapasztalataik alapján fogalmazták meg a válaszokat. Dr. Szeberényi Zoltán, a nyitrai egyetem nyugalmazott tanára határozott állást foglalt az irodalom identitásmegőrző szerepe mellett. A „sors büntetése" folytán került bele a magyarság a sajátos történelmi helyzetbe és éppen az irodalomtanítás volt az egyik eszköze a sorsközösség kialakításának. Nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne szlovákiai magyar irodalom, de megvannak a maga sajátosságai. Tőzsér Árpád (2004. évi) Kossuth-díjas költő, egyetemi tanár szerint sem Erdélyben, sem a Délvidéken nem teszik fel így a kérdést, ezért ez „hályog-kovács"-elméletnek minősül. Németh Zoltán életkora miatt is „tagad", ugyanis 1970-ben született. Az idősebb generáció számára azonban ismeretes, hogy a „légmentes elzártságban a helyzet kikényszerítette, hogy a szloA Polgármesteri Hivatal értesíti a lakosságot, hogy a MAV Kert Kft. Esztergom közigazgatási területén, a MAV Rt. vágány hálózatán május 11-én vegyszeres gyomirtást végez. Kedvezőtlen időjárás esetén a munka elvégzése 1-3 napot csúszhat. Az irtószer méhekre mérsékelten veszélyes. A kezelt területen legeltetni, illetve onnan származó takarmánnyal 14 napon belül etetni tilos. vákiai magyar intellektus kénytelen volt önmagát táplálni. Csak a cseh és a szlovák hatások érték, magyar nem és világirodalom nem! Maga 'termelt'! Ennek éppen Gyurcsó István volt az egyik művelője. Élnek még ennek a korszaknak a túlélői". Csak ezután esett szó mindazokról, akik 1968 után személyes kapcsolatba is kerülhettek anyaországi alkotókkal, kiadókkal és nevük, alkotómunkájuk a Kárpát-medence magyarságainak körében ismertté vált. Pénzes István és Hajtman Béla, írók, publicisták és az irodalomtanítás iskolai művelői módszertani oldalról tájékoztatták a hallgatóságot. Az iskolai irodalomtanítást főként az határozza meg, hogy a tankönyvekben mennyire van jelen az írók életrajza, kisebb-nagyobb műveik, szemelvények, verseik. Van-e elegendő gyermekirodalom - nemcsak minőségben, hanem kézzel foghatóan elegendő mennyiségű könyvben az otthoni olvasáshoz, van-e helye a tantervben a kiegészítő olvasmányanyag feldolgozásának? Vagy például a családban megvan-e a helye az anyanyelvi olvasásnak? Az egyéb tantárgyak (történelem, biológia) anyanyelvi műveléséhez van-e elegendő és elérhető segédtankönyv? A hetvenes évek után örvendetes fejlődés volt tapasztalható: létjogosultságot nyert a gyermekirodalom fejlesztése. 2003 őszén e témakörben tartottunk Esztergomban nemzetközi tanácskozást a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület szervezésében. A módszertan területén Hajtman Béla középiskolai tanár új, érdekes formákat javasolt a szlovákiai magyar irodalom tanításában: „rendhagyó irodalomórákat", író-olvasó találkozókat, irodalmi-helytörténeti kirándulásokat, színházlátogatásokat. A tankönyvek az összes iskolatípusban, az alap- és középiskolákban átdolgozásra, kiegészítésre és bővítésre szorulnak. Ötletként merült fel, hogy az anyaországból jutányosán kapott alsó tagozatos „Apáczais" anyanyelvi tankönyvek mellé olyan I-IV. osztályos irodalmi szöveggyűjteményt, segédkönyvet kellene szerkeszteni, amely a körös-körül elszakadt, valamennyi országrész gyermekirodalmi szerzőit és műveit mutatná be, és egységesen használhatnák a most, vagy a későbbiekben belépő EU-tagországok kis magyarjai (az anyaorszáeöik is). R jogos kívánságot a celldömöki Apáczai Kiadónak továbbítjuk! Befejezésül e sorok írója, mint irodalomtörténész a tovább-kételkedők számára szívből ajánlja tanulmányozásra Németh László, Csoóri Sándor és Görömbei András megfelelő műveit. Horváth Gáborné dr. (A fotót Ruda Gábor készítette.) A Zenede naplójából Március folyamán három megyei verseny, egy régiós koncert, valamint több épületen belüli hangverseny jelentette az Esztergomi Zeneiskola főbb programpontjait. Március 5-én négy növendékünk vett részt a Megyei Zongoraversenyen, Tatabányán. Kanász Nikolett az első korcsoportban különdíjat kapott, Erdős Attila pedig a III. korcsoport II. helyezettje lett. Mindkettőjük tanára Klinda Magdolna. * Március 7-én Zeneiskolánkban került megrendezésre a Hungaroton - Hang - Játék országos zenei vetélkedő megyei döntője. Győr-Moson-Sopron megyéből a győri Liszt Ferenc Zeneiskola csapata, Komárom-Esztergom megyéből a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola két csapata, valamint az Esztergomi Zeneiskola növendékei mérték össze tudásukat. A zsűri elnöke Csengery Adrienn művésznő volt, a versenyt Varga Károly állította össze és vezette. A nagyon változatos, színvonalas vetélkedőt több érdeklődő kísérte figyelemmel. A végeredmény is a növendékek kiváló felkészülését mutatta, hiszen három csapat is 200 pont felett teljesített. Zeneiskolánk 209 ponttal - a második helyen - nagyon szoros versenyben Summa Cum Laude - Arany minősítést nyert el, mellyel tovább jutott a 2004-2005. tanévben Pápán megrendezésre kémlő Észak-Dunántúli döntőbe. Zeneiskolánk csapatának tagjai Papp Csilla, Sebők Szilvia, Baják Péter, Páni Ádám, Száméi Bence, Lengyel Péter, valamint Csepei Olivér voltak. Felkészülésüket a tanév során több kolléga segítségével Nagy Éva Rita irányította. * Március 13-án, a Megyei Gitárfesztiválon 5 növendékünk ért el szép sikereket. Az I. korcsoportban Orbán Sára III. díjat, a III. korcsoportban Deli Gergely szintén III. díjat nyert. Kamarazene kategóriában korcsoportjukban Orbán Sára - Kerekes Fruzsina I., Éberhardt Péter Marczali Ferenc pedig II. helyezést értek el. Felkészítő tanáraik Pohner Hedvig és Jászberényi Edina. * A hónap utolsó napján a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola rendezésében megszervezett Régiós Tanári Hangversenyen két kollégánk, Rózsár Brigitta /zongora/ és Ifj. Demeter László /fuvola/ képviselte iskolánkat, és egyben Esztergomot. * Fúvószenekarunk Reményi László vezetésével idén is részt vett a március 15-i ünnepségeken. * Hangszeres növendékeink a II. félévi Tanszaki Hangversenyeken, e hónap folyamán mutatták be szüleiknek, ismerőseiknek hangszeres tudásuk fejlődését. így szinte minden hétköznap koncertlátogatók töltötték meg a nagytermet, illetve a Kamaratermet. Udvardyné Pásztor Ágnes igazgató 1944. május 9-én született Esztergomban. Itt végezte általános iskolai tanulmányait is, majd a budapesti művészeti gimnázium ötvös szakán ötvös-ezüstműves képesítést szerzett. Művészeti tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakán folytatta, ahol Nagy József, Józsa Bálint és Tar István voltak mesterei. Otvösművészi diplomát 1968-ban kapott. Diplomamunkája egy pávás díszkút volt, ami már sejteni engedte, hogy érdeklődése túlmutat az ötvösség szűken értelmezett keretein. Hazaköltözött szülővárosába, ahol egyik alapító tagja lett a fiatal esztergomi művészeket tömörítő Sigillum csoportnak, melynek szervezésében rendezett minden kiállításán szerepeltek ékszerei, érmei, dísztárgyai. 1975-ben elnyerte az V. Országos Iparművészeti Pályázat I. díját. 1976-ban és 1982-ben az Ezüstgerely pályázat II. díját vehette át. 1983-ban elnyerte Komárom megye nívódíját. 1999-ben pedig Ferenczy Noémi-díjat kapott. Az ország számos településén láthatóak domborművei, lemezmunkái, cégérei. 1982-ben Kőszegen, 1987-ben Esztergomban a József Attila iskola bejáratánál avatták fel egy-egy nagyméretű domborművét. Egyéni kiállítása volt Komáromban, Esztergomban és Visegrádon. Külföldön Nottinghamban, Phorcheimben, Espooban, Jablonecben, itthon Esztergomban, Visegrádon, Bábolnán, Budapesten és Kaposváron szerepelt csoportos tárlatokon. Alapító tagja az Esztergomi Művészek Céhének. Boldog születésnapot kívánunk! K.E. MEGHÍVÓ .risztelem ezen felmaj-usztaltt Szem Képedet..- " Mmv hunmu. IMJ7. Ks/lergomi Kő*/ékcwgjhfei Kincstár tisztelőid meghívja Önt a tisztelem ezen felmagasztaltt Szett! Képedet..." cimü kiállításának megnyitójára 2004. május 7-én. ) 6 órára a Főszékesegyházi Kincstár időszakos kiállítótemiébc. A kiállítási rendezte: SOÓS SÁNIXÍR néprajzkutató Köszöntöt mond: CSi l-AI.VAV PÁL kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója. A kiállítást megnyitja. Dr. UDVARDY GYÖRGY püspök, általános helynök Istergranárium Néhány héttel ezelőtt mutatták be Garamkövesden a TÁJ - KEP - SZÓ című kiadványt, mely régiónk alkotóinak munkáiból tartalmaz bőséges és színes válogatást. Az esztergomi közönség április 27-én ismerkedhetett meg a kötettel a tanítóképző főiskolán a Malom Művészeti Műhely szervezésében. Aki ezen keddi nap délutánján a Fürdőszálló környékén járt, úgy érezhette, másfél évszázadot lépett vissza az időben. Ennek most nem kizárólagosan az épület siralmas látványa volt az oka, hanem a figyelemfelkeltés szokatlansága. Egy tíz év körüli emberke csizmásan, kalappal fején, dobpergés kíséretében - amint az egy kisbíróhoz illik - adta hírül, hogy ezennel Mújdricza Péter és Mújdricza Ferenc építészek kiállítása veszi kezdetét az egykori Gőzfürdő épületében. Utópisztikus érzéssel szemlélgethettük az igazán szép terveket, majd Miklóssy Endre ragyogóan merész városfejlesztési elképzelései után az ember nem igazán tudta eldönteni, hogy néhány éve vajon a 20. vagy a 21. századot hagyta maga mögött. A mi „kisbírónk" azt is elárulta, hogy Blaha Lujza ezen a helyen lépett először a nagyközönség elé ötéves korában egy gyönyörű népdallal, ami Gyöngyösi Réka jóvoltából most ismét felcsendült. A magyar nyelv kimondottan hajlamos a játékosságra. Jóformán még csak ízlelgetjük az Ister-Granum elnevezést, némely „neológusok" máris kezelésbe veszik. Az Istergranárium kifejezés, miként a rendezvény ötlete is, Villányi Zsolt, a Malom Művészeti Műhely vezetőjének fejéből pattant ki. A főiskola aulájában folytatódó est az ő szavaival indult figyelmeztetve, többek között, arra, hogy egyáltalán nem vagyunk híján a talentumoknak, sokkal inkább az egészséges önbizalomnak. Ezt követően Ruda Gábor, az említett antológia egyik szerkesztője üdvözölte az egybegyűlteket, majd a zenéé volt a főszerep. A két helyszínt mintegy összekötendő, újra életre keltek a Gőzfürdőben is elhangzott népdal hangjai, és hogy a 19. század közepét egy más zenei műfaj is megidézze, Liszt Ferenc egy zongoraművének dallamai ringatták el a közönséget, Rózsár Brigitta jóvoltából. „Mintha egy bécsi estébe csöppennénk, csevegő hölgyek, kackiás bajusszal hódító urak báljába..."- segíti a hangulat megragadását az összekötő szöveg, és hogy képzeletbeli utazásunkat tovább folytassuk Európába, Beethoven IX. szimfóniájára hallhattunk egy rövid variációt (Rózsár Brigitta és Bakai Márton). Ezután következett az est tényleges főszereplője. Nyolc vers hangzott el a kötetből az Esztergomi Klubszínpad tagjainak előadásában, de hogy ne a megszokott formák érvényesüljenek, a Klub ERA nevű zenekar hangszerei színesítették a produkciót. Sokan izgatottan várták a Bakarasznyi talentum című tanmesét, ami lényegében egy Fehérlófia adaptáció lett volna, ám a „Főrendező, Úr" döntésének köszönhetően csalódniuk kellett. Nem így Szurcsik Adám párkányi fiatalember előadásában, aki nem kisebb eredménnyel büszkélkedhet, mint az Országos Mátyás Király Mesemondó Verseny győztesi címével. A Mozdulat nevű tánccsoport bájos, ifjú hölgyei szintén kárpótlást nyújtottak az elmaradt darabért. Mind gyakrabban hallani mostanság, remélhetőleg sokak örömére, a Klub ERA nevű fiatalokból álló zenekarról, akik itt ismét megcsillogtatták tehetségüket, és zene iránti szeretetüket. Akiben pedig a gazdag program után maradt még némi tartalékenergia, az a Kontáros együttes népi dallamaira rophatta a különféle táncokat. Filemon Béla