Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-06 / 18. szám

2004. május 6. ES^CgfK&VflilKE 3 Meggyes Tamást kérdeztük: Mit visz térségünk az európai országok közösségébe? Ister Granum Eurorégió; 2004. május 1. (Atek) Egész napos rendezvény-sorozattal ünnepelte Esztergomban az Európai Unióba való belépést az Ister Granum Eurorégió több települése, amelyek a Mária Valéria híd esztergomi hídfője mellett és a Duna Prímás-sziget melletti szakaszán rendezték meg közös programjaikat. A Magyar Nagydíj nemzetközi kerékpáros körverseny indításával vette kezdetét a program, melyet a Dunakanyar fúvószenekar hangversenye követett. A Duna partjáról reneszánsz hadihajó vitte sétahajózni a településekről érkező csoportok képviselőit, a szabadtéri színpadon non-stop műsort adtak a különböző települések együttesei és művészeti csoportjai a Duna mindkét partjáról. Jachtok és motorcsónakok szépségversenyében gyönyörködhettek a város lakói a hídfő melletti parkban, ahol a gyerekeket játszóházak, kavicsfestés, homokvár-építés, hajóépítés és verseny, mászófal, kötélpálya, dimenziós gyűrű és íjászat várta. Délután ügyességi hajóversenyre sorakoztak fel a régió településeinek csapatai, közben a sátrakban bemutatkozó régiós települések kiállításait lehetett megszemlélni. Sörsátrak, büfék várták a megéhező-szomjazó vendégeket, akik válogathattak az események között. 300 futó vett részt az Európa-staféta futásában, akik a Duna mindkét partján érkeztek Esztergomba Komáromtól Párkányig, majd a Mária Valéria híd alatt találkozva kapták meg a települések utolsó emlékszalagját Agócs Istvántól, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökétől (fotónkon). (Folytatás az 1 oldalról) Sajátosságunk, hogy nálunk minden újban benne él történelmünk, mindenben, amit építünk, rajta hagyja keze nyomát évezrednyi hagyományunk. Rendezvényeink, kulturális fesztiváljaink mai magyar és európai művészetünket reprezentálják, és ugyanakkor visszaidézik a soknemzetiségű középkor, a királyi és érseki székhelyek ezerszínű forgatagát. Múzeumaink, műkincseink Európa legszebb történelmi emlékeit, művészet- és művelődéstörténetének legfontosabb tárgyait őrzik, azok szellemével együtt. Fősz ékesegyházunk és a körülötte ezer éve fennálló egyházi központ hagyományos állomása a világ keresztény zarándokainak. Adottságunk a Duna, a Garam, az Ipoly völgye, a folyóvölgyeket koszorúzó, erdővel borított hegyek, a mezőgazdasági művelés alatt álló dombok, szőlők. Az egyre bővülő idegenforgalom szerkezetének megváltozásában számítunk ezekre az adottságokra, ahogy a kialakítani szándékozott természetjáró, kerékpáros turizmus keretében ideérkező vendégekre. Utcáinkon, ligeteinkben, erdeinkben sétáló, hegyeinkben barangoló vendégeinkkel nemcsak ezeket az értékeinket kívánjuk megismertetni, hanem be kívánjuk mutatni néprajzi alkotásainkat, népi művészetünket, ahogyan a hajdani érseki szőlőbirtokokon létrejött borvidék legszebb alkotásait és más kulináris szépségeit. Az idegenek, vendégek messze földről hozott műveltségének mind tárgyi, mind szellemi értékei tereinken, utcáinkon, udvarainkban cseréltek gazdát, és az utókor, a mi szerencsénkre mindegyikből maradt a városban is bőven. Ezekre az elemekre mindig értékként tekintettünk, és szerencsésebb korszakainkban többet, máskor sajnos kevesebbet, de mindig igyekeztük megőrizni azokat. Éppen ezt a lassú századokban összetömörödött, megszilárdult értékrendet és törekvéseinket tekintjük valóban nagyra törő, európai szintű terveink megvalósítása alapjának. A régi korok európai főútjai mind-mind régiónkon keresztül futottak, természetes csomópontja volt térségünk a vízi és szárazföldi szállítási útvonalaknak. Most mi szeretnénk kialakítani a vasúti, folyami és a közúti szállítás egységét, mert tudjuk, a kereskedelmi, szállítási csomópont- és a kulturális központ-szerep egyrészt feltételezi, másrészt természetes módon kiegészíti egymást. Kiegészítette a világ, így településeink, térségünk történelmében is, és fejlődésre akkor számíthatunk, ha ezt a háború után szándékosan megszüntetett egységet ismét kialakítjuk. Ennek az egységnek harmonikusan ölelkező íveivel is szép szimbóluma a Mária Valéria híd, amely nemcsak jelkép, hiszen két végéből valódi utak nőnek ki, a távolba vezető utak pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy térségünk földrajzi központból gazdasági centrummá váljon. Régiónk foglalkoztatási helyzete egyre jobb, bizton állíthatjuk, a közép-európai térségben példaértékű, sőt az Európai Unió államainál, térségeinél is jobbak vagyunk. Ahogyan az államalapító királyunk idején újjáalakult, ókori település romjaiból középkori világvárossá nőtt Esztergomba a fejlettebb nyugatról érkeztek iparosok, úgy várja majd a határ menti vállalkozási és logisztikai övezet a világ minden tájáról az üzemeket építő vállalatokat. Már jóval az Európai Uniós csatlakozás előtt azt tűztük magunk elé célként, hogy adottságainkra, az itt élők szorgalmára, tudására, vállalkozó kedvére, hagyományainkra, történelmi örökségünkre támaszkodva megújítsuk régiónk európai szellemét. Méltó módon folytatjuk az eleink által kezdett munkát, és célunk az, hogy Magyarországnak és a közép-európai térségnek mintát adjunk, olyan értékként felmutatva az Ister-Granum Eurorégiót, amelyet példaként követhetnek az Európa szerencsés államaihoz velünk együtt csatlakozók. - Polgármester úr! Az Európai Uniós csatlakozás ünnepségét nemsokára prózaibb események követik a csatlakozó államokban: a bővülő Európai Parlamentbe képviselőket választunk. Magyarországon már meg is kezdődött a választási kampány, amelyben Ön a Fidesz választókerületi elnökeként részt vesz. - Meggyőződésem, hogy Magyarországot azoknak a politikusoknak, politikai szervezeteknek kell megjeleníteniük Európában, amelyek létrejöttük óta konzekvensen képviselték az európai demokrácia értékeit, hozzájárultak a modern, szabad és független Magyar Köztársaság létrejöttéhez. Térségünk éppen polgárai által őrizhette meg történelmi arculatát, hozhatta létre feltörekvő gazdaságát, miközben megszenvedte mind a magyar, mind a csehszlovák létező szocializmus rombolását, amelyek más-más okokból, de romlásra ítélték a régiót. Ezen a tájon a két kezének munkájából élő, tehetségével, szorgalmával és erőfeszítéseivel előre, mindig feljebb jutó, méltóságát, hitét és magyarságát minden körülmények közt megőrző polgár számított mintának, amely minta követése gyakran járt retorziókkal a korábbi hatalom részéről. Bízom abban, hogy az elért eredmények, különösen az elmúlt öt-hat év eredményei beszélnek, és mind azt mondják, érdemes a Polgári Szövetség által kínált alternatívát választanunk. Bízom abban, hogy nem tagadható le mindaz, amit elértünk, és abban, hogy a kormány Patyomkin-eredményei, az általa hirdetett látsz atértékek nem tévesztik meg az IsterGranum Eurorégióban élőket. Egymásra utaltságunk, annak tudata, hogy terveinket együtt tudjuk megvalósítani, talán nem sodorja el polgárainkat a lusta halasztás, a felelősség elhárításának és a kiemelkedő teljesítmények erőszakos korlátozásának szocialista, vagy a másokat eltaposó, a gazdasági modelleket a társadalomban egyeduralkodóvá tenni kívánó, emberi kultúránk értékeit tagadó liberális erők felé. Eddig is tudtuk, mire van szüksége Eurorégiónknak és az itt élőknek, és meg is tettük - reményeim szerint a néppárti erők Európai Parlamentbe kerülésével könnyebbé válik az a munka, amelyet egy igazi európai régió kialakításának céljával elterveztünk. Népes hajófelvonulás az uniós csatlakozás estéjén (sms) Plakátok nem hirdették a kétnapos ünnepi események részletes programját Esztergomban, de a hagyományos lampionos hajófelvonulás időpontjában mindenki biztos lehetett. Április 30-a estéjén ezrek lepték el a Kis-Duna mindkét partját, hogy a látványos felvonulás szemtanúi, az élmény részesei lehessenek. Idén különösen sok hajó ereszkedett le a Tabán- és a Kossuth-híd közötti szakaszon, tanúságot téve az élénk helyi (és a párkányi) vízi életről. Az esemény kezdetét az ünnepi hangulat fényét emelő gálya „ágyúlövései", majd fanfárok jelezték, a felolvasott verset viszont diszkózene, Fehér László tárogató-játékát hajókürt nyomta el. A sok résztvevő közül emlékezetes lehet a születésnapi tortát és ajándékokat formázó hajó vagy a tüzet okádó, szárnyait mozgató sárkány (Esztergomi 14-es Holló Cserkészcsapat). A zsűri a következő felvonulókat díjazta első helyezéssel: a lampionos hajók kategóriájában az Aranyorrú Moby Dick (Tóth Vilmos) az evezősök, a Yoda nagymester (kormányos: Puksa Tibor) a kenuk, a Sirius (Ribák Zoltán) a motoros hajók közül bizonyult a legjobbnak, a legnépesebb csapatot pedig a Dobó Gimnázium állította ki. Az iskolai karneváli hajók között a Géza fogadó győzött (Géza fejedelem Szakmunkásképző és Szakközépiskola) és ők nyerték az abszolút kategória első díját is a vele járó vándorkupával, domborművei és hatvanezer forint jutalommal együtt. A hosszan elhúzódó felvonulást követően a Vera Cruz együttes zenéjére utcabálon szórakozhatott a közönség. A Duna-parti két ország, Magyarország és Szlovákia csatlakozását az Európai Unióhoz csupán a Mária Valéria-híd megnövekedett forgalma és a párkányi tűzijáték jelezte éjfélkor, de a változásról a személyi igazolvánnyal átkelők nyomban meg is győződhettek. A másnapi, május elsejei rendezvény az Ister-Granum Eurorégió testvér-településeinek bemutatkozásával, közös sportversenyekkel adózott a csatlakozás történelmi eseményének, bár ennek kontinentális jelentőségét csak a Bécsből érkező Duna-hajó kikötése érzékeltette. A többi program a lampionos felvonulással megkezdett hajós, vízi ünnepet folyatta, kellemes kikapcsolódást kínálva az idelátogató családok, vendégek számára.