Esztergom és Vidéke, 2004
2004-04-29 / 17. szám
2004. április 29. n/iAtf - .f ^Eszfergom — pbs mirúpat uteúk sHetttétol Részlet Simpson angol utazó magyarországi útileveleiből (1846) Ahogy Esztergomhoz közeledtünk, a hegyek horizontja mind széles lett, és igen változatos formákat mutatott. Esztergom távoli látványa a Duna fölé magasodó sziklán álló székesegyházzal, a környező hegyekkel, melyeket szőlő borított, és kertek tarkítottak, az alacsony völgyből kibukkanó sok templomtoronnyal és kupolával nagyon festői volt. Párkánynál nagy zajjal mentünk át a hajóhídon. A székesegyház szikláját megkerülve, az első utcán felfelé fordulva jutottunk be a városba. Nem sokkal azután, hogy beértünk a ház udvarába, ahol vendéglátónk már várt bennünket, nagy vihar keletkezett. Délutánra szerencsére kiderült a idő. Esztergom legnagyobb látványossága az újonnan épült katedrális. A katedrálishoz a szárazföld felől a sziklás hegyfokra vezető kövezett úton juthatunk fel. A hegyre felérve, tőlünk jobbra a völgyben lent, egy befejezetlen paraleogrammához hasonló udvarban a káptalan kanonokjainak /Domherrn/ házait láthatjuk, melyekhez egy óriási híd vezet. Közvetlenül mellettünk balra emelkedik a székesegyház. A templom maga az itáliai stílust utánozza s nekem nem nagyon tetszik, bár a bejáratnál lévő oszlopsor a hatalmas oszlopokkal egész csinos. Micsoda hatása lehetne ezen a helyen egy gótikus épületnek! Milyen kár, hogy Rudnay hercegprímásban ez a gondolat nem merült fel. Egyelőre még csak a templom készült el, az is csak kívülről. A nagy szárnyakat, melyek a javasolt terv szerint az esztergomi érsek palotájául fognak szolgálni. A jelenlegi prímás egyébként a másik oldalon, a hegy lábánál egy nagy szerény házban lakik. A terv építészeti stílusának a hibái ellenére, az egész épület valóban nagyon impozáns látványt nyújt. (...) De valamit tenni kéne, hogy a káptalani házak ne barakkoknak vagy másodosztályú manufaktúráknak nézzenek ki. Esztergom, ahhoz képest, ami egykor volt, nagyon jelentéktelen nagyságú, de a hegyről nézve nagyon szép, és a szemnek tetsző. Ugy tűnik, hogy a középületek, templomok tornyai, kupolái - nem is mindig a legjobb ízlésűek - még jobban kihangsúlyozzák, hogy a város a magyar prímások székhelye. Engedjék meg, hogy meghívjuk önöket egy kis esti sétára. Leereszkedve a hegyről, óriási tehéncsordával találjuk magunkat szembe. Egy rongyos fiú és egy kicsinyi törpeszerű leányka terelte őket hazafelé. Úgy látszik azonban, hogy nekik még erre sem volt szükségük, mert az oly egyforma utcák között az intelligens állatok mindegyike csalhatatlanul megtalálta az utat hazafelé: megálltak a ház kapuja előtt, és addig bőgtek, míg be nem engedték őket. A sötétség ekkor már annyira körülvett bennünket, hogy visszafordultunk a széles, félig kihalt esztergomi utcákon. A katedrális sziklája sötét és homályos volt - tele misztikus szakadékokkal a templom pedig a holdfényben szürkévé és kísértetiessé vált. A mai nagyvárosok minden jellemvonása megtalálható Esztergomban: széles utcák, hosszú házsorok, közterek. De ezek az utcák - minden szélességük ellenére úgy néznek ki, mint az országutak: szétszórtak, rendezetlenek, és az az érzésem, hogy esős időben, vagy télen járhatatlanul sárosak. A hosszú házsorok alacsonyak, és szerencsétlenül nyomott kinézetűek, bár tiszták. Ritkán jutnak el az egyemeletesi „méltóságig". Köztereik, bár néhol kikövezték őket, olyanok, mint az utcáik: hepehupásak, a megszáradt sár felrepedezett. Meg kell erőltetni a képzeletünket, hogy térnek nevezzük őket, noha a francia „tér" kifejezés kontinentális fogalmának megfelelnek. A piactérnek van egyedül városi kinézete. Itt áll a városháza, és egy fantasztikus csavarású oszlop, a pestis megszűnésének az emlékére. Mindig tele van változatos és festői öltözékű magyar parasztokkal, osztrák dragonyosokkal, büszke huszárokkal, piaci kofákkal, akik olyan nagy és magas csizmát hordanak, mint a férfiak. A Duna partján kellemes sétaút található, amely fűzfáival, sűrű bokraival nincs minden báj nélkül - különösen akkor, amikor a hold megvilágítja és a házak alacsony ablakaiból kiszűrődő gyertyafény reávetődik, miközben a külvárosok vájogházai felől tánc zaja hallatszik. Esztergomról beszélve, nem szabad megfeledkezni arról a nagy fehér házról sem, amely az egyik széles utcában pompázik. Ez a megyeháza, ahol az alispántól lefelé a megyei tisztségviselők szobái vannak. Itt tartják a megyegyűléseket, ahol csak azok vehetnek részt a vitákban, és szavazhatnak, akiknek nemesi kiváltságaik vannak, mégha életformájukat és vagyonukat tekintve csak parasztok. Amint hallottam, a megyei tisztviselőket (akiket három évre választanak) az ősszel fogják újraválasztani. Akkor a prímás is itt lesz a városban. (...) (Simpson John Palgrove: Letters from the Danube. London. 1847. 195-211.1.) Villiam Rey angol utazó visszaemlékezései (1839-1849) (...) A folyó másik partján van Esztergom városa. Egyik nap lelátogattam oda, és igazolhatom, hogy megérdemli a hírnevét: „Duna Rómája". 1500 2000 novícius, pap, beneficiumok várományosa lakik itt, akik szabad idejükben a városban sétálnak, és a tereken, a kapuk és az üzletek mellett szóba elegyednek férfiakkal és asszonyokkal, és nagyon lovagias hírük van. Magyarország első egyházi méltósága, a hercegprímás is itt lakik, és a régi vár helyére, egy sziklára fényes székesegyházat épít. Mint mondják, jövedelmeiből erre évenként félmilliót áldoz. Homlokzata görög stílusú, de bizonytalan ízlésű. Mögötte hatalmas torony emelkedik, amely a régi metszetek Bábel tornyához hasonlít, és ez valóságos epigramma az ország ellen, ahol felépült. A templom tetejét, és a körülötte lévő terasz széleit különböző szentek márvány szobrai díszítik. Néhány évvel ezelőtt egy Szent Péter volt a felelős egy balesetért, mert az óriási szobor a magas szikláról a városba esett, és két házat mindenestül összezúzott, és mintha vérnek kellene tapadnia ennek a katedrálisnak a keletkezéséhez függetlenül azoknak a munkásoknak a baleseteitől, akik a nagy magasságban egyensúlyukat vesztették, az építészt magát is szolgája gyilkolta meg. (...) Esztergomnál a Dunán hajóhíd is van, amely második Bécs óta. (...) Az egész szomszédos vidék kőszénen nyugszik, melynek a területe még nincs meghatározva. A táti bányában, amelyet meglátogattam, a rétegek vastagsága 3 láb és 36 láb között váltakozik. Ezt a tüzelőanyagot nagyon alacsony áron termelik ki, alig egy óra alatt a folyóhoz szállítják. A gőzhajózáshoz és a pesti iparhoz kapcsolódva, amely már most is használja, korlátlan fejlődést ígér. (Rey, Villiam: Autriche, Hongrie et Turquie 1839 - 1848. Paris. 1849.) Részlet a Reichard-útikönyvből (1860) Esztergom: magyarul Esztergom, latinul Strigonium, 17 000 lakosú város. A székesegyházat érdemes megtekinteni. 1821-ben Rudnay bíboros kezdte el az építkezést, de még mindig nem fejezték be. Láthatunk benne egy Hess festette szép oltárképet. A torony belsejét müncheni művészek díszítették. Érsekség. Esztergom, és a Duna túlsó partján fekvő Párkány között hajóhíd van. (Guide Reichard Paris, 1860. Első kiadása 1793-ban jelent meg!) Dokumentáljuk: Hogyan alakult meg az Európai Uni ó ? Az Európai Unió (EU) azon európai országokból áll, amelyek úgy határoztak, hogy közös érdekeik azt kívánják, hogy szövetségre lépjenek. Magyarország 1991-ben kötött társulási szerződést az Európai Unióval, amelyet Európa Megállapodásnak is nevezünk. Magyarország is tagja lesz az Európai Uniónak. 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét és a felvételi tárgyalásokat 2002. december 13-án zárták le Koppenhágában. A felvételi tárgyalások eredményeképp, Magyarország 2004. május l-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségeket hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította. A második világháború utáni években néhány európai állam elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését Európában. 1950-ben Róbert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia Tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél- és széntermelését közösen ellenőrizzék (ez a két nyersanyag nélkülözhetetlen a háborúhoz). A két francia politikus terveinek megfelelően 1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is. Ezzel létrejött az Európai Közösségek első tagja. Az Európai Szén- és Acélközösség sikerein felbuzdulva, a tagországok 1957-ben, Rómában megalapították a gazdasági együttműködés erősítését és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Gazdasági Közösség, más néven Közös Piac létrejöttével, megalakult az Európai Közösségek második tagja. Az Európai Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén 1957-ben alakult meg. Ennek célja az atomenergia békés felhasználására való törekvés. Az Európai Közösségeket egyéb együttműködési területekkel bővítették ki, majd 1992-ben a Maastrichti Szerződés aláírásával megalakult az Európai Unió. Az Európai Unió alapja az ún. három pillér. Az első pillért az Európai Közösségek alkotják, a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér a a bel- és igazságügyi együttműködés. Mivel a szerződés csak 1993. november l-jén lépett hatályba, ettől a dátumtól kezdve nevezzük a szervezetet Európai Uniónak. Az Európai Uniónak jelenleg 15 tagja van. A különböző országok a szervezet megalakulása óta folyamatosan csatlakoztak az EU-hoz. Az EU 2004. május l-jén 25 tagúra bővül. Az Európai Unió jelképei Zászló A legkézenfekvőbb és mindenki által ismert jelkép, amit az Európai Unió használ, a zászló. A kék alapon 12 arany csillagot mutató lobogó 1986 óta a közösség zászlaja, és a tagállamokban - sőt, sok tagjelölt országban - a középületek nagy részén kinn van. Belgiumban még az utcatáblákon is. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a csillagok nem a tagállamokat jelképezik, hanem a tökéletesség és a teljesség szimbólumai. így nem növelték számukat 15-re az utolsó bővítésnél, és most sem lesz belőlük 25. Himnusz A másik közös jelkép az európai himnusz, Beethoven Örömódája. A viszonylag könnyed, de nagyon lelkes darabot a Konvent zárásakor sem mulasztották el lejátszani, a fotósok és kameramannok nagy örömére, akik izgatottan siklottak fel-alá az asztalaiknál ünnepélyesen és némán vigyázban álló küldöttek között. Az Örömódát 1972-ben választotta az EU himnuszul, ami elég jól mutatja, hogy a vállalkozásnak mindig is volt egy erős politikai töltete, hiszen a hetvenes évek elején az EU még csak egy gazdasági közösség volt, és nem is annyira szoros. Európa Nap Európának saját ünnepnapja is van, ez az Európa-nap vagy Schuman-nap, és május 9-re esik. Róbert Schuman a közösség egyik alapító atyja: volt francia külügyminiszter, 1950. május 9-én elmondott híres beszédét ma az integráció egyik megalapozó pillanatának tekintik. Érdekesség, hogy Róbert Schumannról nevezték el Brüsszelben azt a teret is, ahol az uniós intézmények közül a két legfontosabb, az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa áll. Mottó Az utolsó a szimbólumok közül a mottó. Ezt Valéry Giscard D'Estaing, a Konvent elnöke találta ki, és úgy hangzik, hogy „egység a sokszínűségben" (angolul „united in diversity", franciául „unie dans la diversité"). Euró A brit sajtó szkeptikusabb részének óriási lelkesedésére a jelképek közé bekerült az euró, a közös pénz is, amit persze csak 12 állam használ a jelenlegi 15-ből, hamarosan 25-ből. TUDJA ÖN, HOGY MIÉRT 12? Az Európai Unió zászlaján kék alapon tizenkét sárga csillag helyezkedik el. Vajon miért csak tizenkettő, hiszen az EU-nak jelenleg 15 tagállama van? Mert a csillagok nem a tagállamok számát, hanem a teljességet és a tökéletességet jelképezik. Körben helyezkednek el - ezzel jelképezik a tökéletességet; és 12 van belőlük, mint az óra lapján a számokból - ezzel jelképezik a teljességet és az Unió népeinek egységét.
