Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-13 / 45. szám

6 2003. november 13. 3 Az Esztergom Barátainak Egyesülete jubileumán (Istvánffy) Esztergom Barátainak Egyesülete két estére szervezett rendezvényt - az 1983. október 17-én történt - megalakulásának 20. évfordulóján: november 6-án Bajor Ágost Esztergoma címmel nyílt rendhagyó kiállítás a Vármegyeháza dísztermében, 7-én, pénteken pedig ugyanott tartották ünnepi közgyűlésüket. Ez a két alkalom, ez a két esemény különböző mértékben mozgatta meg az EBE tagjait és a város polgárait, s míg a kiállításmegnyitóra örvendetesen sokan, az ülésre viszont - a taglétszámhoz képest - kevesebben jöttek el. De a hétvégi tárlat megrendezése ugyanúgy, mint a mellette kiállított fényképes beszámoló (a húsz év munkájának egy-egy pillanatképével) az egyesület értékes és értékmentő munkájáról, nélkülözhetetlen szerepéről tanúskodott. Bajor Ágost kiállítása megnyitóján Koditek Pál egyesületi elnök szólt a tárlat sikeres megvalósításáról: az összegyűjtőt grafikák és festmények ugyanis esztergomi lakásokból, magánszemélyek tulajdonából kerültek négy napra a paravánokra, a nyilvános kiállításra. A kvalitásos műveket dr. Deák A. András, Góra László, dr. Jónás László, Koditek Pál, Koditek Péter, dr. Kisdéry József né, Morva László, Nagy András, Nickmann Mihály né, Roszivál Miklósné, Somfai Zoltánné, Tatár József, Tóth Gabriella és Tóth Tamás nagylelkű felajánlása révén láthatta a közönség, a megrendezést pedig az EBE mellett a Balassa Bálint Múzeum vállalta magára. Dr. Prokopp Mária egyetemi professzorasszony ezek után külön is kiemelte Szabó Bernadett, a múzeumban dolgozó leendő művészettörténész szerepét a kiállítás létrehozásában és rendezésében. Egyben tájékoztatta a hallgatóságot, hogy megkezdődött Guszti bácsi műveinek számítógépes nyilvántartásba vétele a Balassa Bálint Múzeumban és ez úton is felhívja erre a Bajor Ágost-képekkel vagy -grafikákkal rendelkező polgárok figyelmét. Megnyitó beszédében az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora szólt a festő már Esztergomban, az országos hírű reáliskolában felismert tehetségéről, amellyel a pesti főiskolának is hírnevett szerzett. Bajor Ágost mesterei közül Prokopp Mária Olgyai Viktorról emlékezett meg, aki Rembrandt szeretetét oltotta fiatal tanítványába. A professzorasszony a Vármegyeháza díszterme falán függő (tehát máskor is látható) képek közül is rámutatott egyre, amely Bajor Gusztáv ecsetje alól került ki (gróf Apponyi Albertet ábrázolja), s ezzel vetette össze a most egybegyűlt anyag korai szecessziós és újrealista műveit. A rézkarc és az akvarell mestereként Guszti bácsi egész életpályáján magas színvonalú műveket alkotott, város- és tájképeiből, ' portréiból korszerűséget, optimizmust, Esztergom iránti szeretetet lehet kiolvasni, ami követendő példa a mai szemlélő számára is. Koditek Pál ezek után megjegyezte, hogy ez a kiállítás egyben erkölcsi elégtétel is a méltatlanul háttérbe szorított festő felé, aki művei által Esztergomot az országban és a határon túl is ismertté és elismertté tette. A megnyitót követően az érdeklődők sokáig időztek a ritkán látható Bajor Ágost-művek szemlélésével. Hosszúra nyúlt a másnapi közgyűlés időtartama is a díszteremben. Az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke előbb bemutatta dr. Balassa Árpád műemlékvédelmi szakmérnököt, Veszprém város főépítészét, aki húszas éveiben az esztergomi Tervező Iroda alkalmazottja volt. A veszprémi szakember videófilmek segítségével ismertette a királynők városának aktuális városrendezési, építészeti feladatait és biztatta az EBÉ-t a további aktív, kitartó munkára. Koditek Pál ezt követően emlékezett meg a szervezet eddigi két évtizedes munkájáról, szellemi elődjük, az Esztergomi Sétahelyszépítő Egylet tevékenységére is kitérve. Beszámolójában megemlékezett az EBE eddigi eredményeiről, melyek közül a vízlépcső-fórumot és a műtárgy első megvalósíthatósági tanulmányát, a „Hidat építs, ne gátat!" szlogen másik teljesített pontját, a Mária Valéria híd újjáépítését (amelyben Homor Kálmán egykori elnökségi tagnak is kiemelkedő érdemei vannak), továbbá a húsz év alatt kétezer diákot megmozgató, sikeres városvédő tábort emelte ki. Ez utóbbinak országos jelentősége is van, hiszen hazánkban ez volt az első ilyen jellegű nyári tábor. Az egyesület által elhelyezett emléktáblákon és a műemlékvédelmi munkán kívül szóba hozta dr. Etter Ödön meghiúsult javaslatát is, mely az Alkotmánybíróság székhelyeként Esztergomot jelölte meg. A kudarcok között a rendszerváltást követő nyolc esztendő tétlen várakozását - a korábbi polgármester civil segítséget nélkülöző munkájának idejét - emelte ki. A jelenről szólva megjegyezte, minden adott meghatározó egyesületi tevékenységük folytatásához. Beszédét a két évtized alatt eltávozott elnökök, díszelnökök és elnökségi tagok felsorolásával, munkájuk méltatásával zárta. A hozzászólók közül dr. Etter Ödön Ráday Mihálynak a városszépítő országos mozgalomban betöltött szerepét emelte ki, Meggyes Miklósné pedig a jövő évi Einczinger Ferenc-évforduló kapcsán az EBE lehetséges feladatai sorában javasolta a festőművész életművének alaposabb felkutatását és megismertetését. A közgyűlést az 1999-es városvédő táborról készült film megtekintése és ünnepi fogadás zárta, amelyen a jelenlévők már új terveken gondolkodva vettek részt. Helyreigazítás: Homor Imréné jelezte, hogy múlt számunkban tévesen írtuk azt, hogy Bajor Ágost sírhelye Szentgyörgymezőn van. A neves alkotó valójában a Belvárosi temetőben nyugszik. Köszönjük az észrevételt. Olvasóinktól elnézést kérünk! Az Ister-Granum kisrégió híreiből Az iparfejlesztési bizottság ülése A balesetektől a drogfüggésig Az elmúlt évben - országszerte, így megyénkben is - feltűnően megnövekedett a közlekedési balestek száma. Esztergom körzetében például tavaly egész évben mindössze kilenc halállal végződő közúti baleset történt, idén viszont fél év alatt már nyolc! A közlekedési balesetek legfőbb okozói - dr. Bognár Ferenc esztergomi rendőrkapitány szerint - sok esetben az ittas vezetés, a türelmetlenség, a gyorshajtás, a feszült idegállapot, az egészségtelen és stresszes életmód, hétvégeken pedig a bevásárlási hajsza. Esztergomban és környékén állandó a rendőri jelenlét, munkájukat már modern, korszerű eszközökkel végzik. A rendőrség azonnal beavatkozik, ha valahol „vészhelyzet" alakul ki. Visszatérve a közlekedési balesetekre, szabálytalanság vagy bűncselekmény esetén egyre szigorúbbak a szankciók. Végső esetben még elzárásról is szó lehet. De a rendőrök is súlyosan meg lesznek büntetve megvesztegetés, esetén! Dr. Bognár Ferenc külön kéri a lakosokat, hogy azonnal jelentsék, ha korrupt rendőrrel találkoznak! A rendőrség egyébként politikai szempontból pártsemleges. A rendőrkapitány elmondta, hogy minden párttal és civil szervezettel megpróbálnak jó kapcsolatokat kiépíteni a bűnüldözés és bűnmegelőzés érdekében. Témánk, beszélgetésünk állandó visszatérő eleme a legaktuálisabb probléma: a közúti balesetek rémisztően növekvő száma. Mint azt Bognár úrtól megtudtuk, sok balesetet okoz a gyorshajtáson kívül a biztonsági öv helytelen használata. A rendőrkapitány elrettentő felvételeket mutatott a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztásából származó súlyos balesetekről. A drog-helyzetről is beszélgettünk. Az új törvény szerint kizárólagosan a kábítószer-fogyasztó nem büntethető, ha vállalja egy hat hónapos gyógykezelésen való részvételt. A kábítószer-kereskedő azonban súlyos börtönbüntetést kaphat tettéért! Július elsejével emelkedett a rendőrök fizetése: a középfokú végzettségűeké hat százalékkal, a felsőfokúaké pedig nyolc százalékkal. Az utóbbi években egyébként a közlekedési balestek kivételével - örvendetesen csökkent körzetünkben a bűncselekmények száma. Kevesebb a betörés, az ún. „sima" lopás, és a gépkocsi-lopások száma is. A társadalom fejlődésével sajnos negatív hatás is érvényesül, amelyek az ifjúság egészséges fejlődését is befolyásolja. Ilyen például egyes médiumok káros hatása, az életmód megváltozása. - Gyökeresen megváltozik a helyzet, ha belépünk az Európai Unióba. Sok új kihívással kerülünk szembe! Például a schengeni határok kitolásával a kábítószerkereskedelem könnyebb helyzetbe kerül. A magyarországi bűnözési helyzet nemzetközi összehasonlításban sem tekinthető rossznak, de minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ez a helyzet még jobb legyen - mondta befejezésül dr. Bognár Ferenc. Dezső László November 5-én Esztergomban ülésezett a kisrégió iparfejlesztési bizottsága. Az ülés fő témája az Esztergom-Párkány központtal létrehozandó vállalkozási-logisztikai övezet kialakítását célzó megvalósíthatósági tanulmány ismertetése és megvitatása volt. A Laurus Bt. által a Strigonium Rt. megbízásából elkészített anyag fő téziseiről dr. Zsirai István és Valter László adott részletes tájékoztatást. A vetített-képes előadás konklúziójaként egy logisztikai szolgáltató központ, egy RO-LA terminál (kamionokat és konténereket szállító vonatok rakodási, szállítmányozási központja) és egy RO-RO kikötő (szintén konténerszállításra alkalmas teherkikötő) létesítését javasolták. Ehhez további beruházásként - az új híd megépültéig - egy teherkomp üzembe helyezésére is szükség lesz. Mint elhangzott, komoly szatellitközponttá válhatna a térség, amelyhez Budapest közelsége is hozzájárulhat. A bizottság tagjai vállalták, hogy az említett övezet kialakításához szükséges szakmai anyagot összeállítják, és még idén a két város képviselő-testülete elé viszik. 2004-re a bizottság fő feladataként az övezetet létrehozó projekt kidolgozását és a megvalósítás megkezdését jelölték meg a jelenlévő szakemberek. A bizottság ez alkalommal nem választotta meg elnökét. Arckép: dr. Boromisza Tibor Aki a Bánomi-áttörés talajmechanikai munkáit irányította (los) A közelmúltban a Bánomi-Kőkereszt út ünnepélyes megnyitásáról szóló írásunkban röviden említettük, hogy külön köszöntötték dr. Boromisza Tibor mérnököt. A köszöntés a nemzetközi hírű kutatónak szólt, aki szaktudásával hozzájárult a csúszásveszélyes Kucklánder-hegy lankáinak megbontásához és az útpálya vonalának kitűzéséhez. Az akkori ünneplők közül csak kevesen tudták, hogy a geotechnika szakterületén Széchy Károly-emlékdíjjal kitüntetett dr. Boromisza Tibor esztergomi születésű, és ma is gyakori látogatója városunknak, az itt élő baráti körének. Köztünk volt a Megyeháza dísztermében megnyílt Bajor Ágost kiállításon is. Akkor találkoztunk és beszélgettünk. - Eredeti nevünk Werner, nagyapám Sziléziából származott, anyai oldalunkon ilyen nevek szerepelnek: Draskovich, Gornig. A harmincas években magyarosítottunk apai nagyanyám nevére, így a Boromisza név is családi. Még két Tibor van ebben a családban: B. Tibor szatmári püspök és B. Tibor festőművész, akinek Szentendrén van az emlékkiállítása. Édesapám a bencés gimnázium tornatanára és egyben a nagyhírű esztergomi 14. számú Holló cserkészcsapat alapító társparancsnoka volt. Vívást is oktatott, tanítványa volt az Esztergomból elszármazott olimpiai bajnok, Pézsa Tibor is. Engem a legendás cserkészparancsnok, Mattyasovszky Kaszszián keresztelt 1927-ben. Gyula bátyám Kossuth-díjas, a Műszeripari Kutatóintézetnek volt igazgató-helyettese. A magas kitüntetést a hazai műszeripar fejlesztésében elért eredményeiért adták, köztük az esztergomi műszeripari üzemek alapításáért. Jenő bátyám szintén mérnök volt, a műegyetemisták ismert amerikai repülőtámadásának vált áldozatává. Három gyermekem és nyolc unokám van. A fiúk is mérnökök, Gábor a Pest megyei közútkezelőnél, Károly az autópályakezelőnél, Zsuzsa lányom külkeres. Nyolc évig jártam az esztergomi bencésekhez, akik - talán furcsán hangzik megtanítottak a földön járni. Osztálytársaim voltak többek között Mészáros István professzor, Valentiny prelátus, Galla Endre, a kínai tanszék professzora, Takács Ernő, a miskolci egyetem professzora. Esztergomból a műszaki egyetemre vezetett utam, ahol mérnöki diplomát szereztem 1950-ben, a műszaki doktori címet az útépítéstanban és a geológiában 1968-ban nyertem el. Ösztöndíjasként jártam a Német Szövetségi Köztársaságban, 1972-ben. Pályámat Esztergomban kezdtem az Államépítészeti Hivatalnál, majd a megyei közlekedési osztályon folytattam. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Aszfalt és Talajmechanikai Kutató Intézetében és Laboratóriumában dolgoztam, majd az Útügyi Kutató Intézetben (UKI) 1954-1971 között. Itt tudományos osztályvezetőként folytattam (1972-1987), mely átszervezés folytán a KÖTUKI és a KTI nevet viselte. Tudományos munkásságomat őrzi 76 magyar és idegen nyelvű tanulmányom, 40 kiadványom és könyvem, valamint 66 kidolgozott kutatásom és jelentősebb szakvéleményem. Az UNESCO mérnökgeológiai tanfolyamán 60 előadást tartottam, és oktattam Nigériában, a műszaki főiskola tanárainak továbbképzésén. Előadója voltam a Műegyetem nappali és szakmérnöki tagozatának, a Mérnöki Továbbképző Intézetnek. Számos nemzetközi műszaki bizottságnak vagyok a tagja, mely méretezéssel, talajfagyokkal, burkolatalapokkal, kötőanyag nélküli szemcsés anyagok útépítési felhasználásával foglalkozik. Eletem során megkaptam a Magyar Köztársaság Csillagrendjét, Széchenyi Emlékplakettet, Jáki-díjat, Vásárhelyi Boldizsárdíjat. Legutóbb életműdíjként a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, a Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség (ISSMGE) konferenciáján a Széchy Károly-díjjal tüntettek ki. Végtelen öröm töltött el, amikor az esztergomi útépítés során a hegyi szakasznál a minisztérium felkért szaktanácsadónak. A Prímás-szigeten lévő családi házunkban nevelkedtem, sokat játszottunk és csavarogtunk a Kucklánder-hegyen. Nemcsak csavarogtunk, hanem Horváth Detre bencés földrajztanárunk kíséretében kirándultunk is. Abban az időben nem is gondolhattam arra, hogy 75 évesen én leszek a hegy részleges átalakításának egyik szereplője.