Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-27 / 47. szám

2003. november 13. 5 Antikváriumi árverés a kereskedelmi és iparkamara székházában 113. letel (los) Esztergom kulturális életének különleges esemé­nyére kerül sor december 7-én délelőtt: a Laskai Osvát Antikvárium tartja első árve­rését. Már megjelent a 30 ol­dalas katalógus, mely felso­rolja az árverésre felkínált 164 remek tételt. A katalógus beszerezhető a IV. Béla király úti üzletben, felvilágosítás kérhető a 30/376-8101 és a 30/467-7301 számokon. Az árverésre szánt értékek személyesen is megtekinthe­tők az üzletben december 1. és 5. között 9-16.30 óráig. Lapunkban nem sorolhat­juk fel valamennyi „cseme­gét", csak néhányat említhe­tünk: Babits Mihály műveiből a Jónás könyvét, Beke Margit­tól A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékeit, Balogh Jolántól Az esztergomi Ba­kpcz-kápolnát, a Budapesti Újságírók Egyesületének Al­manachját 1907-ből, Cser­nyánszky Máriától Az Eszter­gomi Főszékesegyházi Kincs­tár paramentumjait, Emlék­könyv a Székely Nemzeti Mú­zeum 50 éves jubileumára, fo­tókat az 1939. évi Nagybol­dogasszony-napi esztergomi körmeneten^ résztvevőkről, Gyéressy Ágoston Boldog Özséb könyvét a budapesti Pá­los Rendházból, 1938-ból, Homor Imrétől Esztergom ne­vezetességeit, kéziratokat a Céhlevelekről, kéziratokat a rögtönbíráskodás szabályai­ról, Kőrösy László Katolikus költők antológiáját, Lépőid Antal ünnepi beszédét Szent Adalbertről, A Magyar Föld­rajzi Társaság Könyvtára ki­adványait, Meszlényi Antal könyvét a Szent István Társu­lattól, 1956-ból, Mindszenty Józseftől az Igazság és szere­tetet (1947), Simor-album (1886-ból a Franklin-társulat kiadásában), a Tengerész ké­zikönyvet (1943-ból). Metsze­teket Esztergomról (ábrán­kon Strigonium, Gran kiad­vány, G. Houfnageltől Köln­ben, 1597-ben, 515 x 350 mm rézmetszet), részvényeket az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanktól (1932-ből). Tér­képeket Esztergom Várme­gyéről, Komárom Vármegyé­ről. • Az antikvárium tulajdono­sai - a Bánhidy és a Mezey család - szeretettel és nagy hozzáértéssel készültek az ár­verésre, ahová várják az ér­deklődőket. 20 RSO • ESZTERGOM ALEXANDER DUMAS viléghirti regényének • GRÓF MONTÉ * uj példánya megjelent és bemutatéera herfll r*»»»» Hlm­CHRISTO A mwtMmiII kSzAnaég érdakail Anyaiamba •*a» a négy riu ^QY'Cgy napig rB»ld agy. mátuUnban fog faparagni 4a padig i Hl Irodaiam lag­trdakfaaxttAbfc** lagtablllnnaa Ukh rag Anyának étW­tatéaa flimra .. .. Filmbarát-találkozó November 20-23. között filmbarátok, filmrendezők és szervezők vet­ték birtokukba a Zöld ház vetítőtermét. A négynapos találkozót a Ma­gyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége rendezte a Nemzeti Kultu­rális Alapprogram és a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásá­val. A filmvetítéssel, ankétokkal, vitákkal színesített rendezvényre az or­szág különböző részeiből, így többek között Békéscsabáról, Hatvanból, Nagykanizsáról, Túrától, Székesfehérvárról, Veszprémből és természe­tesen Budapestről is érkeztek filmes szakemberek, naponta pedig sok esztergomi érdeklődő is megtisztelte a kiváló összejövetelt. A közönség az első nap - csütörtökön - a Visegrádi Országok (Ma­gyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) dokumentumfilmje­iből láthatott érdekfeszítő összeállítást. A következő nap, pénteken, a Fórum Film Alapítvány mutatkozott be néhány új filmjével (Sághy Gyu­la: Flkamencora ítélve, Siklósi Szilveszter: 56 mártír, Kőszegi Edit-Szuhay Péter: Pászítás), majd válogatást láthattunk a Budapesten megrendezett „A rendszerváltás dokumentumfilmjei" című fesztivál al­kotásaiból. Ezek közül is elismerést kapott a nézők részéről a „Vattacu­kor" című film (rendező: Varga Ágoston), mely a minden áron meggaz­dagodni akaró kényszervállalkozók személyes és családi tragédiáit mu­tatja be. A vetítések szünetében ankétot tartottak, neves szakemberek részvételével. így többek között Szuhay Péter rendező, szociológus, vala­mint Szilágyi Erzsébet főiskolai tanár, a Fórum Filmalapítvány elnöke, a magyarországi dokumentumfilm-gyártás helyzetéről, jövőjéről beszél­getett az ország különböző részeiből érkezett filmklub-vezetőkkel és az érdeklődő közönséggel. A dokumentum-filmeken kívül díjnyertes művészfilmek is bemuta­tásra kerültek: így például az 1963-ban készült világhírű Rogopag című francia alkotás, az Oscar-díjas orosz-amerikai A szibériai borbély című monumentális filmdráma, valamint egy bemutató előtti alkotás a Mióta Otar elment. Szilágyi Erzsébet főszervező az ankét végén elégedetten nyugtázhat­ta: - Máskor is érdemes lesz filmbarát-találkozót rendezi Esztergom­ban! (DL) Korodi Szász Albert kiállítása A Kortárs Galéria és Kiál­lítóterem ez év utolsó heteiben er­délyi festőművész festményeit mutatja be a tárlatlátogatóknak. Marosvásárhelyről érkezett, ott lakik és dolgozik. Galériavezető és független művész. A városban szü­letett és a helyi Művészeti Líceum­ban Alkotói életútját művésztaná­rai egyengették, névszerint: Bara­bás Eva, Bordi András és Datu Viktor. Erdély városaiban, Csíkszere­dában, Székelyudvarhelyen több kiállítást tartott. Magyarországon is jól ismerik. Sopron, Szombat­hely, Szolnok, Budapest, Zebe­gény s most, másodszor, Eszter­gom látja őt vendégül. Művészetének témaköre: a sze­líden szépséges erdélyi táj-ábrázo­lás, melyet a képek címei is mutat­nak: Székelyföld, Hargita, a Küküllő- és a Maros-mente, a Nyárád-vidék. A völgyekben meg­búvó kicsiny falvakat (Lövete, Atyha), azok girbegurba utcácská­it, a domboldalak rétjeit, a hegyek fenyveserdőit - a nap vagy az év bármely szakában - elénk hozza ez a tárlat! Ez a változatosság te­remti meg a művész számára, hogy lelki és alkotói egyensúlyával egyetemben - az élő természetet és a benne lakó emberi világot is színesen, szépen ábrázolja. Csendéletein különösen szem­betűnik festői-alkotói módszere: a hideg és a meleg színek abszolút egyedi és együttes ecsetkezelése. Fény-árnyékhatásai és a kontrasz­tos színek a szemlélő lelkét is vi­dámmá teszik. A szülőföld iránti szeretete, ragaszkodása pedig szá­munkra teszi hitelessé az alkotót. Műveit ezért fogadjuk jó szív­vel, kíváncsi szemlélődéssel és be­fogadásra kész lélekkel. A tárlat január 5-éig tekinthető meg. Horváth Gáborné dr. Mozi^Esztergomban (V.)^ 1913. május 1-jei hír: „Quo Vadis? - a moziban. Az esztergomi Korona Mozgófényképszínház ... kulturális feladatot old meg, ami­kor nagy pénzáldozattal minden vidéki város előtt Esztergom közön­ségének bemutatja..." Sienkiewicz Nobel-díjas regényének mozi vál­tozatát. Valószínűleg ez volt az első valódi nagy játékfilm, ami az esztergomi mozi műsorára került. A tudósító így folytatja: „... Az esztergomi közönség remélhetőleg méltánylani is fogja a mozgófény­képszínház tulajdonosának törekvéseit és mint a készülődésekből látszik, óriási közönség nézi majd az előadásokat". 1913. május 4-én arról értesülhetett az olvasó, hogy özv. Schleiffer Lajosné, a Fürdő Szálló tulajdonosa, új mozi megnyitása ügyében folyamodott engedélyért. A hír szerint az új mozi „... a szálloda emeletén az év legnagyobb részében kihasználatlan nagyte­remben lenne. Mielőtt ezen ügyben a hatóság engedélyt adna ki, tűz­rendészeti helyszíni szemlét fog tartani, melynek határnapja f. hó 7.-re tűzetett ki". Július 10-én terjedelmes cikk jelent meg az Esztergom és Vidé­ke-hen, a „Mozi megrendszabályozása" címmel. Az írás lényegét te­kintve azért emel szót, „hogy a mozi ne legyen eszköze a pornográfia és a kalandozást ösztönök, az ostoba és abszurd rémdrámák, detektív történetek erjesztésének, különösen pedig ne akként, hogy kizárólag az úgynevezett képzeletet felcsigázó téren mozogjon anélkül, hogy va­lami oktatót, tanulságot ne adjon..." A szerző, aki a „Film" álnév mögé rejtőzött, leszögezi: „a mai modern kor igényeinek megfelelő előadások keretébe feltétlenül be kell illeszteni legalább egy vagy két olyan programszámot, amely az ilyen oktató előadások céljait szol­gálja. " Október 5-én „Mozi a Szentgyörgymezei Körben " kezdősor alatt az a hír ál, miszerint: „Az Esztergom-szentgyörgymezői Kath. Olvasó­kör választmánya múlt hó 28-án este ülést tartott Pauer Károly fő­székesegyházi karnagy elnöklete alatt, melyen szóba jött, a fáradha­tatlan elnöknek azon terve, hogy ...az egyesület nagy vetítőgépét mo­zigéppé alakítassák át. Az új mozi kizárólag ismeretterjesztés és ne­mes szórakoztatás szolgálatában fog állani és csupán népakadémiá­kon fog igénybe vétetni... Tudtunkkal a szentgyörgymezei kör az első egyesület, amely kultúrmissziójának intenzívebb szolgálatára im­már a mozit is használatba veszi." November 30-án meg is történt „A legújabb mozi bemutatkozása a Szentgyörgymezői Kath. Körben" az alábbi programmal: a). Osztriga halászat, (ismertetterjesztő) b). Tél a Morva hegységben, (ismeretterjesztő) c). Kacsa tenyésztés, (tanulságos) d). Baba menyasszony, (humoros) e). Polidor meg van babonázva, (komikus) (Folytatjuk) Kaposi Endre (Gé) Centenáriumi emlékezés Majer Istvánra (Pál) Nem csak Esztergom, hanem az egyetemes magyar közoktatás is so­kat köszönhet Majer István püspöknek, érseki általános helynöknek, egyetemi tanárnak, tanítóképzői igazgatónak, tanfelügyelőnek. Ezeket a beosztásokat élete során töltötte be, 100 évvel ezelőtt, 1893 őszén hunyt el. Ebből az alkalomból a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főisko­la tudományos ülést tartott, majd megkoszorúzták a neves tudós sírem­lékét a Belvárosi Temetőben. Az eseményt dr. Magyar György főiskolai tanár, főigazgató-helyettes (fotónkon) szervezte, aki közismerten kutatója Majer István életművének. Vele beszélgettünk. a jogot Pesten tanulta. Vácott szentelték pappá, Muzslán, majd Esztergomban lett segédlelkész. Kopácsy hercegprímás 1842-ben nevezte ki a Mesterképző Intézett tanárává, igazgatójává. Az ő taná­csai alapján alakították át 1845-ben a kisasszonynevelő és -tanító intézetet. 1849-ben a peda­gógiai tanszék egyetemi tanára lett a fővárosban, majd a pesti ele­mi iskolák igazgatója. Az ő tervei alapján léptették életbe a felnőtt­képzés „vasárnapi iskoláját". 1866-ban esztergomi kanonok, püspök, majd 1869-től a főkápta­lan nagyprépostja lett. Munkássá­ga során maradandót alkotott a pedagógia és a népies irodalom te­rületén. Intézkedésére a testi ne­velés tantárgy lett. Mint képezdei és egyetemi tanár, majd igazgató, és később, mint főtanfelügyelő, lelkesedéssel karolta fel a népmű­velés ügyét. írói működését főleg a falusi felnőttek számára „István bácsi" név alatt füzeteivel, köny­veivel, naptáraival alapozta meg. Számos cikke jelent meg a Jelen­korban, a Pesti Naplóban, a Vasár­napi Újságban, az Esztergom és Vidékében. Sokszor írt „Szíves" ál­név alatt. Esztergom díszpolgáraként hunyt el 1893. november 21-én, tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar ne­velőképzés és népművelés terén. - Majer István, a nevelés gya­korlatának kiemelkedő egyénisé­ge, munkássága kihatott a nevelés alapvető elveire, tartalmára, mód­szereire. Nemcsak a gyerekek és az ifjak személyiségfejlesztésével foglalkozott, hanem legfőbb vágya volt az egész nép szellemi érettsé­gének elősegítése. Megtanítani a felnőtteket a munka és a haza sze­retetére. Nyitra megyében, Mocsnokon született 1813-ban, Ersekújvárott járt iskolába, majd Esztergomban érettségizett. Áz Érseki Papnevelő Intézetbe ke­rült, a teológiát Nagyszombatban,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom