Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-10 / 14. szám

2003. április 10. Esztergom és Vidéke 3 Bajóton ülésezett a kisrégió Kultúra, idegenforgalom bizottsága Április 5-én tartotta újjáalakuló ülését az Ister-Granum kisrégió Kultúra, idegenforgalom szakbizottsága. Az ülésen megjelent küldöttek elfogadták a bizottság 2003-as munkatervét, elnökül pedig a bajóti Kőszegi Sándort választották. A bizottság tagjai döntöttek egy regionális idegenforgalmi kataszter, valamint egy programgyűjtemény összeállításáról. Minden hozzászóló kiemelte az információk kölcsönös átadásának, egymás jobb megismerésének fontosságát. Ennek érdekében a Duna két partján lebonyolításra kerülő rendezvényekről a túlsó parton élőket is tájékoztatni fogják, és az évi négy rendszeres ülésen kívül ad hoc találkozókat is szerveznek. A bizottság főszerepet kíván vállalni a II. Ister-Granum Népművészeti Fesztivál megszervezésében is. A bizottság legközelebbi ülését április 28-án tartja Pélifoldszentkereszten, ahol az elkészült regionális idegenforgalmi fejlesztési koncepció szakmai bemutatójára kerül Hány órát dolgoznak az EU-s tagországokban A magyarok hetente két órával többet dolgoznak, mint a tagállamok polgárai, akik közül az írek és a görögök töltik a legtöbb időt a munkahelyükön. Fizetett szabadságból ellenben közel öt nappal kevesebb jár nekünk, mint az átlag nyugat-európaiaknak. Itthon viszont eggyel több az ünnepek miatti munkaszüneti nap. így egy évben a magyaroknak 256, míg a tagállamok polgárainak 273,4 órát fizet ki a munkáltató anélkül, hogy dolgozni kellene érte - derül ki az Európai Alapítvány az Elet- és Munkakörülmények Javításáért (EFLWC) legfrissebb kutatásából. A felmérés a 15 tagállamra, Norvégiára, Magyarországra, Lengyelországra és Szlovákiára terjedt ki. Évente ezekben az országokban átlagosan 1710 órát dolgoztak az emberek, legtöbbet a vegyiparban, a kereskedelemben és a közszolgálatban. Az elmúlt két évben a tagállamokban átlagosan heti 38 órát dolgoztak az emberek, és csak kisebb csökkenésre került sor bizonyos szektorokban. Az egyetlen jelentős változás Franciaországban a 35 órás munkahét bevezetése volt. Ezt a munkanélküliség emelkedésének megállítása érdekében tették ott, mondván, így több embernek jut munka. A vizsgált országok közül Szlovákiában (40,9), Magyarországon (40), Görögországban (40) és Írországban (39,3) dolgoztak a legtöbbet 2002ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. A legkevesebbet pedig Franciaországban (35,7), Dániában (37) és Hollandiában (37). A tagállamokban egyébként a foglalkoztatottak legalább 70 százaléka kollekEU-s nyugdíjak A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, a magyar nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek akár egy másik tagállamba költözzenek, ilyenkor a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd .(Origó) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a nyugellátás EU-n belüli korlátlan exportja azonban nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét. Amennyiben egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. Aki Magyarországon szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, mindaddig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az Euró-zónához. Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szerzett. Az időseknek - ugyanúgy, mint más uniós polgároknak - külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás jár térítésmentesen. Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján. Ilyenkor a fogadó ország ellátási formáinak teljes köre igénybe vehető, nemcsak a sürgősségi ellátás. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges ellátásokat egy másik tagállamban vegye igénybe. A Magyarországra települő időskorúak számára az OEP taj-számot ad, ha a nyugdíjas bemutatja a külföldi biztosító intézete által a magyarországi ellátások költségének viselésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Ezeket a betegeket a magyar nyugdíjasokkal azonos módon kell az orvosoknak ellátniuk. A magyar nyugdíjasok vállalhatnak munkát más uniós tagállamban, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg. Ilyenkor nincs kizárva az sem, hogy az újabb szolgálati idővel a másik országban is nyugellátást kap az érintett. Amennyiben valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. A nyugdíjminimum megállapítására nincs külön uniós előírás, így változást csak annak jelent a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Amennyiben az EU koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított nyugdíjösszeg nem éri el a lakóhely szerinti országban irányadó minimumnyugdíjat, bár az érintett szolgálati ideje alapján jogosult lenne arra, a lakóhely szerinti országnak ki kell egészítenie a folyósított összeget. Az uniós országokban a nyugdíjba vonulás korhatára nem egységes. Ugyanígy eltérő szabályozás vonatkozik a rokkantsági nyugdíj megállapításakor is az egyes tagállamokban. Az országok normái eltérnek a rokkantság mértékét illetően, ami azt jelentheti, hogy az ellátás folyósításának ideje alatt bekövetkezett állapotjavulás esetén néhol megszűnhet a jogosultság, és így csökken az ellátás teljes összege. Az állapotváltozás megállapításához szükséges orvosi vizsgálat elvégzésére a lakóhely szerinti ország intézménye illetékes, ha a két tagállam erre irányuló kétoldalú megállapodást kötött. Magyarországon több olyan szociális ellátási forma van, amelyet a nyugdíj összegétől tesznek függővé a folyósítók. Amennyiben a több országból kapott nyugdíjak együttes összege meghaladja a jogosultsági határt, akkor az ellátásra való jogosultság megszűnik. tív megállapodás alapján, szabott munkaidőben dolgozik. A maximum 48 órával azonban csak kilenc tagállam él, azonban Ausztriában, Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban, sőt Szlovákiában is csak 40, míg Belgiumban 39 a maximálisan engedélyezett munkaórák száma. Az egy napon engedélyezett munkaórák száma pedig nem haladhatja meg a 8-13 órát (Magyarországon 12 óra). A jelölt országokban így 41,5 óra, míg a tagállamokban 39,8 óra a hetente átlagosan ledolgozott munkaidő. A legtöbbet a britek (43,6) robotolnak. A fizetett szabadság 20-25 nap, Magyarországon 20 nap. Nálunk azonban eggyel több munkaszüneti napot adnak ki az ünnepek miatt, mint átlagban az EU-ban, ahol a munkaszüneti napok száma 8-13. Évente a legtöbbet így is az olaszok pihenhetnek (40 napot), míg a legkevesebbet (29) az írek. Nekünk be kell érnünk 32 nappal, míg északi szomszédunk csak 30 szabadnapot ad a dolgozóknak. RN-MH EU-s törvény a gyermekek biztonsági övhasználatáról (euro.hu) A gyermekek biztonsága érdekében új törvény elfogadására készül az Európai Parlament: a három évnél fiatalabbak csak speciális gyermekülésben, a nagyobb gyerekek rögzített ülésben utazhatnak majd. A három éven belül érvénybe lépő törvény az autóbuszok utasai számára is kötelezővé teszi a biztonsági öv használatát. Csak Nagy-Britanniában évente mintegy tízezer gyermek szenved sérülést autóbalesetben. Szakértők szerint e sérülések jelentős része elkerülhető lenne, jelenleg azonban az EU területén a háromévesnél fiatalabb gyermekek biztonsági öv és gyermekülés használata nélkül utazhatnak a személyautók hátsó ülésén, míg a 3-11 évesek megfelelő gyermekülés híján a számukra sokszor veszélyes biztonsági övet használják. Halálos csapda a hátsó ülés Egy balesetben a csupán 50 kilométeres sebességgel közlekedő személyautóban rögzítetlenül utazó állat vagy személy testtömege harmincszorosának-hatvanszorosának megfelelő erővel ütközik a szélvédő-üvegnek vagy az első ülésnek. Szakértők szerint ekkora sebességnél egy kisgyermek három és fél tonnás elefántbébi súlyának megfelelő erővel vágódik előre. Az új törvény a 150 centiméteresnél alacsonyabb gyermekek részére kötelezővé teszi a rögzített ülések használatát. Ezzel nemcsak a legkisebbeket védik, hanem igyekeznek elejét venni a nagyobb gyermekek nyak- és gyomortájéki sérüléseinek, amelyeket a felnőttekre méretezett-biztonsági övek okoznak. Öv az autóbuszokon A nemzeti közlekedésbiztonsági szervezetek üdvözölték a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely a biztonsági öv használatát az autóbuszokon is kötelezővé teszi. Az előírások szerint biztonsági övekkel eddig is el kellett látni a buszokat, ám nem volt kötelező azok használata. Egy hatalmas buszon üldögélő utasnak hamis biztonságérzete van, s emiatt nem érzi szükségesnek a biztonsági öv használatát. Ütközésnél ez a hibás döntés az életébe kerülhet - mutatnak rá a szakemberek. Uniós bérkülönbségek Már most is jelentősek a bérkülönbségek az EU-n belül, s a helyzet tovább romolhat a tagjelöltek csatlakozását követően. Egy Brüsszelben ismertetett vizsgálat szerint Portugáliában a legalacsonyabb a munkaerő költsége, óránként 8,13 euró volt 2000-ben, és Svédországban a legdrágább: 28,56 euró. Az alacsony költségszintű országok közé tartozik az EU-n belül Görögország (10,4 euró), Spanyolország (14,22 euró) és Írország (17,34 euró), míg Svédországhoz hasonlóan sokba kerül a foglalkoztatás Dániában (27,10 euró), Németországban (26,54 euró) és Franciaországban (24,39 euró). A csatlakozó országokban még a portugál szintnél is alacsonyabbak a munkaerőköltségek. Magyarországon 3,83 euró az órabér, Lettországban 2,42 euró, ami majdnem tizenketted része a svédországi szintnek. Magyarország ugyanakkor még a kelet-közép-európai térségen belül is az olcsóbb országok közé tartozik. Ez jó hír a beruházóknak, de nem jó a dolgozóknak: ráadásul nálunk a bérek és a fizetések aránya a teljes költségen belül 67,1 százalék, ami Románia után a legalacsonyabb arány az EU-hoz csatlakozni akaró 12 kelet-közép-európai ország között. A tagjelölteknél egyébként mindkét kategóriában Ciprus áll az élen: 10,74 euró az egy órára eső munkaerő-költség, s a teljes költség több mint 85 százaléka a dolgozók juttatása. Merre menjen Európa? Az athéni informális találkozó az előzetes elképzelések szerint csupán ceremoniális jellegű lett volna, hogy a részvevők felhőtlenül megünnepeljék a csatlakozási szerződés aláírását. Áz iraki háború ügyében kialakult politikai véleménykülönbség azonban érezteti hatását, az „új" és „régi" Európa ahogyan Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter nevezte a két táborra szakadt Európát - egymás ellen fordulhat és ez megmérgezheti az ünnepélyes légkört. Ugyanakkor ha a szövetségesek a csúcstalálkozó időpontjára sikerrel befejeznék a háborút (amire a dolgok jelenlegi állása szerint jó esély van), ez segítené szétoszlatni a kontinens feletti viharfelhőket is. Az informális találkozón várhatóan konkx-ét kérdések hangzanak majd el Európa jövőjéről. Az Európai Konvent elnöke, Valéry Giscard d'Estaing arról faggatja az összegyűlt vezetőket, hogy mit várnak el a konventtől, amelynek feladata az egyesült Európa új alkotmányának kidolgozása. Kényes kérdéstjelent a közös kül- és biztonságpolitika kialakítása, és Giscard a találkozón közös - vagy legalább a többség által elfogadott - álláspont kialakításán fáradozik majd. Az iraki konfliktus és Európa jövője azok a kérdések, melyek megosztják majd ennek a történelmi jelentőségű találkozó résztvevőit. De a menetrendet szabott: délelőtt a konvent elnökének vezetésével lezajlanak a viták, délután az Akropolisz lábánál megtörténik a történelmi jelentőségű aláírás. A csatlakozandó országok vezetői is ünnepi beszédet mondanak. * * * Ha Magyarország belép az EU-ba, a tervek szerint néhány év alatt az ötszázezret is elérheti az új munkahelyek száma. Az Unióban azonban 70 százalékos foglalkoztatottsággal számolnak, ami annyit jelent, hogy Magyarországnak közel egymillió új munkahelyet kellene teremtenie. Emellett a béreket is az Európában szokásos szintre kell emelni, ami azonban hosszabb időt vesz igénybe, a számítások szerint 3-4 kormányzati ciklust ölelhet fel. A felzárkóztatáshoz az államnak kell segítséget nyújtani, egyfajta pozitív megkülönböztető politikával. A szegényebb településeknek például már 2002-ben sem volt szükség az önerő felmutatására, hogy megkapják a munkahelyteremtő támogatást, illetve részt vegyenek a fejlesztési programokban. Továbbtanulás lehetőségek az EU tagállamaiban A csatlakozási szerződés aláírása után a 2004/2005-ös tanévet már bárki elkezdheti valamelyik uniós tagország egyetemén, főiskoláján. Egyénileg hat ország állami iskoláiban lehet tandíjmentesen továbbtanulni, viszont ebben az esetben a diákok nem jogosultak a hazai hallgatói hitelre. A tagállamokban továbbra is valamilyen hazai intézményen keresztül, ösztöndíjjal lehet a legkedvezőbb feltételek mellett továbbtanulni. A Socrates, Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci nevű uniós programok 1997 óta léteznek Magyarországon első és másoddiplomás hallgatók, valamint tanárok számára egyaránt. Ezekre a programokra azonban a magánszemélyek is csak intézményeken keresztül részesülhetnek támogatásban. A másoddiplomások lehetőségei a Comenius és az Erasmus akciókon belül csupán annyiban bővülnek Magyarország csatlakozása után, hogy a velünk együtt csatlakozó országok felsőoktatási intézményeibe is lehet majd pályázni. A magyar állam nem kívánja bővíteni ezeknek az ösztöndíjrendszereknek a körét, mivel nem célja, hogy külföldi továbbtanulásra ösztönözze a magyar diákokat - tudtuk meg az Oktatási Minisztériumból. Azokra, akik magánúton szeretnének külföldön továbbtanulni, mert nem hallgatói egyik hazai felsőoktatási intézménynek sem, és nem az állami oktatási rendszerben tanítanak (vagyis nem vehetnek részt tanár-továbbképzési ösztöndíjakban), a kiszemelt ország feltételei vonatkoznak. A tagállamok mindegyike elfogadja a magyar általános iskolai, illetőleg az érettségi bizonyítványt is, a bejutás feltétele a sikeres felvételi vizsga, valamint az esetleges tandíj befizetése. A jelenlegi és leendő tagországok közül Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban, valamint Máltán nem kell tandíjat fizetni az állami felsőoktatásban. Finnországban, Svédországban, Németországban és Cipruson nincs tandíj, de kötelező tagsági vagy regisztrációs díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek. A többi ország állami tandíjainak mértékéről viszont egyénileg, az adott intézménynél érdemes tájékozódni. A már megszerzett diplomát az adott intézménnyel kell elismertetni, ebben a Nemzeti Akadémiai Diplomaelismerési Központ (angol rövidítése NARIC) hálózata nyújt segítséget. Mint azt a Diákhitel Központból megtudtuk: a jelenlegi jogszabályok szerint csak az vehet fel diákhitelt, aki Magyarországon akkreditált felsőfokú intézményben tanul, vagy az intézmény keretén belül külföldön folytat tanulmányokat úgy, hogy eközben nem szűnik meg a hazai egyetemi jogviszonya mondta el Ory András, a központ kommunikációs referense. Hozzátette: hazánkon kívül Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Dániában, Finnországban, Svédországban és Nagy-Britanniában működik hallgatói hitelrendszer. A jogosultsági feltételekről az adott állam hitelrendszere dönt. Wohlgemuth Brigitta