Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-10 / 14. szám

2 Esztergom és Vidéke 2003. április 10. Csatlakozunk: hová, mihez, hogyan? Szombaton ügydöntő népszavazás lesz Magyarországon. A tétje: kívánunk-e csatlakozni az Európai Unióhoz, vagy sem? Még a napokban is hallom: majd ha csatlakozunk Európához... Mihez??? Hol is vagyunk, voltunk (eddig)? Nem árt újra és újra ismételni: a magyarság mindig európai volt, így élt, gondolkodott ezer éven keresztül. Még akkor is, amikor idegen ideológia agymosása még a lelki határokat is - minimum az Urálig - igyekezett eltolni. Emlékszem, a kilencvenes évek elején mily közelinek tűnt az unióba való gyors belépésünk. Hányszor hallottuk bel- és külföldi politikusoktól: felkészültségünk, a csatlakozási feltételek teljesítése lesz az egyedüli mérce az ország számára. Nem kell várnunk senkire, semmire, ha megfelelünk, felvesznek: 1994-95-96-97-ben ... egészen Koppenhágáig vártunk! Azután kiderült. Lehetünk mi akármilyen felkészültek, (vagy fel nem készültek), járhatnak mások előttünk (vagy akár egy évtizeddel mögöttünk), akkor is „megvártuk egymást" mind a tízen! Szavak, szavak... Koppenhága! A magyar delegáció - állítólag - nem adta magát (országunkat) olcsón. Mindent elkövettek a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása érdekében. Utoljára hagyták el a tárgyalótermet, kicsikartak mindent, amit csak lehetett! - így a hazai hivatalos szózat... (A BBC magyar adása viszont már másnap mondta: a magyarok érték el a legkevesebbet!) Néhány nap múltán Gerhard Schröder német kancellár a Bundestagban a következőket mondta a koppenhágai csatlakozási szerződés aláírásáról: Eredeti várakozásunkkal szemben sikerült 20 milliárd euró-val alacsonyabb támogatási összeggel tető alá hozni a csatlakozás pénzügyi feltételrendszerét ... (?) Akkor ki, mit ért el a tárgyalásokon? Miért van az, hogy a tárgyalások lezárása óta - legalábbis a „ballib" média szerint - egyfolytában „mennybe kéne mennie" 10 millió magyarnak! (Egyáltalán, ha vagyunk itt annyian?) Csak halkan merem megjegyezni, hogy e médiumok jogelődjei közül kettő ugyanígy magasztalta, egyetlen lehetséges, létező legjobbnak aposztrofálta a KGST-hez való „önkéntes" csatlakozásunkat! Hogy is van ez? A dolog attól oly hiteltelen, hogy vannak ebben az országban politikusok akik kényszeresen fenntartások nélkül - valahová mindig csatlakozni akarnak. Egyszerűen a vérükben van: Moszkva, Washington, Brüsszel?... Egy új világrend? Egyre megy! Mostanság úgynevezett „hozományprogram", meghirdetésével igyekeznek a magyar települések büszkeségére apellálva népszerűsíteni az unióhoz való csatlakozásunkat. Mit viszünk „hozományként" Európába? Vajon kell-e ez a hozomány a Lajtán túl? Mi, esztergomiak, valami ilyesmit mondhatunk, adhatunk: 973 húsvétján Géza fejedelem követeket küldött a német Quedlinburgba I. Ottó német-római császárhoz, a korabeli Európa legerősebb uralkodójához. Géza békét ajánlott és hittérítőket kért. A magyarokat örömmel fogadták. Mi éppen 1030 éve, akkor és ott csatlakoztunk Európához. Azóta is tartjuk a szavunkat, mi nem árultunk el senkit, maradtunk azok, akik voltunk! Csak azt kérjük, nézzenek körül a levéltárakban, a könyvtárakban. (Találkoznak majd Szent Istvánnal, Boldog Gizellával, többi Árpád-házi szentünkkel, tudós érsekeink sorával, Balassival, Babits-csal és sorolhatnánk...) Fújják le a múlt idők rárakódott tudatporát és azonnal felsejlik: Esztergom, a magyarság mit adott eddig Európának! A 21. századi „portalanításban" nekünk is szerepet kell vállalunk. Nem tehetünk másként: összenő, ami összetartozik! Koditek Pál Az Európai Unióban „eltűnnek" a trianoni határok is Beszélgetés KISS GÁBOR politológussal, az Európa Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó munkatársával Kiss Gábor Esztergomban, a ferences gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen történelmet, német nyelvet és politológiát tanult. Egyetemi tanulmányai végeztével Berlinben, a német parlamentben, a Bundestagban dolgozott. Közben részt vett az európai integrációval foglalkozó egyéves tanfolyamon, s ezt követően került Brüsszelbe. Itt az Európai Parlamentnél dolgozott - a parlament konzervatív frakcióját képviselő Európai Néppártnál -, ahol az Európai Parlament magyar kapcsolatainak a felelőse volt. Berlinbe visszatérve jelenleg a doktori disszertációján dolgozik, amelynek témája: az Európa-politika szereplői, és ezek stratégiája Magyarországon. Az esztergomi Vitéz János R.K. Tanárképző Főiskolán az európai integráció folyamatáról tart kurzusokat a hallgatóknak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról népszavazás lesz a hét végén. Esztergom és Párkány már 1999 októberében igen jelentős lépést tett az Európai Unió felé az Ister-Granum Határmenti Kisrégió életre hívásával. A konzultatív regionális együttműködés 2002 végére eurórégiós szintre emelkedett. Kiss Gábor politológust, az Európai Parlament munkatársát arról kérdeztem: az Ister-Granum Határmenti Kisrégió hogyan illeszkedik majd be az Európai Unió régiós politikájába? - Európa régiókban is gondolkodik, és ennek az egyik elve a szubszidiaritás elve, melynek az a lényege, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a legtöbb információ áll a rendelkezésre. Tehát ha Esztergom és környékéről döntés születik, azt ne Budapesten, vagy Brüsszelben hozzák, hanem Esztergomban! Ennek értelmében alakul ki egy ilyen régiók Európája. Olyan térségeket hozunk így létre, amely sokkal közelebb áll az egyes emberhez. Tehát a közelünkben szülessenek a döntések: ez a nagy újítása az Európai Uniónak, hogy nemcsak államokban gondolkodik, hanem kisebb közösségekben. Ez nagyon fontos, főleg most, amikor nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is megfigyelhető, hogy a fiatalok eltávolodnak a politikától. Eltávolodnak, mert úgy érzik, hogy a politikusok korruptak és nem azzal foglalkoznak, amivel a hétköznapi ember problémaként szembe kerül. Ezen javíthat ez a régiós gondolkodás, hogy a régió politikájában az egyes állampolgár sokkal inkább beleszólhat, mint az országos politikába. - Érdekes megfigyelni, hogy Esztergom és Párkány között a trianoni határ meghúzása előtti régi Esztergom vármegyének megfelelő térségben jött létre ismét az országhatáron átnyúló régió. A családi kapcsolatok, összefonódások most is élnek és létrehoznak egy természetes szoros kötést az Ister-Granum Határmenti Kisrégión belül. ~ Nem csinálhatunk úgy Magyarországon, mintha a Trianon okozta sokk nem lenne. Ez benne él az emberekben, és ezeknek a fájdalmas határoknak a meghúzása jelenleg nem oldható meg másképp, minthogy az Európai Unión belül ezek „eltűnnek", és a fölöttük átívelő együttműködés kap hangsúlyt. Hozzá kell tennem, hogy itt azért nemcsak arról szól a határon átnyúló együttműködés, hogy mi az ottani magyarokkal együttműködünk, hanem mi az ottani szlovákokkal is együttműködünk. Keletre nézve, az ottani románokkal is. A jószomszédi viszony a jövő alapja, együtt kell tehát működnünk a szomszédnépekkel is, nemcsak az ott élő magyar kisebbséggel. , Muzslai Ágnes A Bóbita az Európa kulturális sugárúton (I. M.) Esztergomi résztvevője is volt április 5-én annak a budapesti reprezentatív rendezvénynek, ami a Budai Vártól a Városligetig kínált programokat a magyar, az uniós'tagállamok és a közösséghez jövőre csatlakozni kívánó országok kultúrájából merítve. Az országosan ismert, gyerekzenét játszó Bóbita együttes a Fővárosi Vidámpark színpadán szerepelt, természetesen most is a kisebbeknek szóló műsorszámával. Fellépésük körülményeiről a zenekar programszervezésért felelős tagját, Istvánfi Gábort kérdeztük. - Volt-e valami különleges elvárás a rendezők részéről az Európa kulturális sugárút programja keretében való szereplésetekkel kapcsolatban ? - Nem, mert ez a mi szempontunkból csak egy másodlagos rendezvényként jelentkezett. Zenekarunk ugyanis a Vidámpark szezonnyitó műsorában lépett fel, amelyen más évben is szerepeltünk már. Idén ezt az alkalmat összekapcsolták a nagyszabású fővárosi rendezvénnyel, aminek egyik helyszíne a Városliget és a Vidámpark volt, de itt a többi program szintén csak a megnyitás eseményét szolgálta ezen a napon. A mi fellépési körülményeinkre a kulturális sugárút tehát különösebb befolyást nem gyakorolt, de a hangsúly egyébként ott sem a politikán, hanem a magyar, illetve az egyes országok kultúrájának bemutatásán volt. - De ha egyben ennek keretében is szerepeltetek, önként adódik a kérdés, hogy nektek, mint országszerte fellépő zenekarnak, jelenhet-e valamilyen változást az Európai Unióhoz való csatlakozás, akár a lemezkiadásban, akár a fellépések szervezését illetően? - Javulást konkrétan egyetlen területen várunk a magunk háza táján, jelenleg ugyanis meglehetősen nehéz a zenekarok határátlépése a felszereléssel együtt. Mivel zenénkre a Felvidéken, de más, határon túli területeken is van érdeklődés, ezek a fellépési lehetőségek új megvilágításba kerülhetnek az uniós csatlakozás hatására. - Segített-e ebben a népszerűsítésben lemezetek, az Indul a Mesevonat megjelenése? - Természetesen, de a koncertek mellett különösen a médiameghívások szaporodtak meg. Továbbra is várnak minket az ország legkülönbözőbb pontjain (Budapesten kívül a közeljövőben például Szekszárdon, Szolnokon és Szarvason is), de ami igazán büszkeséggel tölt el minket az az, hogy a március 22-én rendezett gyermekdal-fesztiválon a zsűri külön is kiemelte színvonalas előadásunkat. Mert bár a gyerekközönség fellépésről fellépésre megjutalmaz játékunkért, a szakmai elismerés ugyancsak fontos a számunkra. A könnyebb határátlépés után a külföldi szereplések is megvalósíthatók lesznek, ami további ösztönző erőt adhat a színvonalas műsorok kialakításához. Hányan is lesznek ott? A görög meghívók levele értelmében öt fős magyar delegáció lehet jelen az európai uniós csatlakozási szerződés aláírási ceremóniáján Athénban április 16-án. Gál J. Zoltán tájékoztatása szerint azonban a küldöttség tagja lesz a szerződést aláíró Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter, valamint Juhász Endre főtárgyaló, illetve Mádl Ferenc köztársasági elnök, Göncz Árpád volt államfő, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnök, tehát nyolc fő. Lapzártáig azonban még semmi biztosat nem tudunk a számokat illetően. A szóvivő ismertette az uniós népszavazás napján, az urnazárást követően megrendezendő fővárosi eseményeket is: a Duna partján látványparti kezdődik, továbbá koncertek és kisebb tűzijáték is lesz. Menetrend az EU-szavazás után Az április 12-ei országos EU-csatlakozási népszavazás akkor lesz hatályos, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ha a választás pozitív eredménnyel zárul, az Országgyűlés ratifikálja a csatlakozási szerződést, s ezt követően - 2003. április 16-án - az athéni csúcsértekezleten a miniszterelnök aláírhatja. 2003-2004 folyamán mind a tizenöt jelenlegi tagállamnak döntenie kell a bővítés jóváhagyásáról - ratifikálniuk kell a csatlakozási dokumentumokat -, többségében parlamenti szavazással. Ezt a tagállamok 2004. május 1-éig fejezik be, és Magyarország ekkor válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává. Ha azonban a hazai népszavazáson a voksolók többsége elutasítaná a csatlakozást, akár tíz évvel is csúszhat Magyarország uniós tagsága. Mivel a népszavazás és a tervezett aláírás között csak négy nap telik el, nincs lehetőség ismétlésre akkor sem, ha alacsony lesz a részvétel, és emiatt érvénytelennek minősítenék a döntést. Az uniós állampolgárság Az uniós állampolgárság intézményét az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés hozta létre. A Szerződés értelmében mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió állampolgára is. Utóbbi nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, hanem kiegészíti azt, mivel többletjogokat biztosít. Az uniós állampolgárság négy konkrét jogosultsággal jár: 1.) Az Unió állampolgára az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat: - személyi igazolvány elegendő az egyik tagállamból a másikba történő határátlépéshez; - három hónapos időtartamig bárki szabadon utazhat és tartózkodhat egy másik tagállamban; - bárki hazaviheti azon termékeket, amelyeket egy másik tagállamban vásárolt személyes fogyasztására; - a munkavállalás, a tanulás, a letelepedés szabadsága; - szabadon választhatják meg lakóhelyüket az EU egész területén; 2.) Az Unió állampolgára a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, sőt akár jelöltként is indulhat és megválasztható; 3.) Az Unió állampolgára az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete; 4.) Az Unió állampolgára petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz. Tudja-e... ...hogy az euró nevet a tagállamok azért választották, mert egyrészt minden nyelven jól érthető, másrészt az EU-tagállamok 11 hivatalos nyelve közül 10-ben (görögül nem) ugyanúgy is írják. (Igaz, a kiejtés általában eltérő). Magyarországon ugyanakkor az euró, azaz a hosszú ó-val szereplő változat terjedt el, amit megerősített az MTA állásfoglalása is. I..., hogy nincs két egyforma méretű euró-bankjegy: a címletek növekedésével a bankjegy mérete is egyre nagyobb, hogy a vakok könnyen megkülönböztethessék egymástól a bankókat. A közös pénz lesz továbbá az egyetlen Európában, amelynek a papírja gyapotból készül, így tapintás útján is rögtön azonosítani lehet. Az új bankjegyek közül a 200-on és 500-on kimondottan a vakoknak készített megkülönböztető jelzés is lesz. Az érmék dombornyomásai és számai nagyon könnyen felismerhetők, s ugyancsak a világtalanok érdekében az érmék széle a teljesen simától a ritkán recézetten át a sűrűn rovátkázottig változik. ..., hogy svéd és brit tudósok nemrégiben közölték, hogy a nyolc euró-érme közül kettő túl sok nikkelt tartalmaz, ami az érzékeny bőrűek számára kellemetlenségeket okozhat. Az egy- és kéteurós érméről van szó, s tapintásuk akkor válthat ki allergiás reakciókat, ha az érme legalább öt percig érintkezik az ember bőrével. Allergiával foglalkozó szakemberek szerint a probléma Európában körülbelül a nők 15 és a férfiak 5 százalékát érintheti. Az átlagos fogyasztóknak nem kell aggódniuk, de néhány boltosnak, pénztárosnak, banki és postai alkalmazottnak lehetnek majd allergiás tünetei. Az euró tervezésénél egyébként figyelembe vették a tudósok véleményét, így a kisebb értékű pénzek nikkel-tartalmát csökkentették, sőt a 10, a 20 és az 50 centes érmék anyaga az úgynevezett nordic gold. Ez a fémötvözet teljesen mentes a nikkeltől, rezet, alumíniumot, cinket és ónt tartalmaz.