Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-10 / 14. szám

2500 Esztergom,' iac&i 3 M u. 5. ^éL: 33/311-945, Fax: 33/401-919 -tííkj CAM •4 « i í\m i www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVIII. évfolyam 14. szám 2003. április 10. Ára: 75 Ft SZOMBATON ARRÓL KELL DÖNTENÜNK: NEMZETÜNK JÖVŐJÉT EGY POLGÁRIASULT KÖZÖS EURÓPÁBAN, VAGY AZON KÍVÜL MARADVA ALAKÍTJUK TOVÁBB A HELYI VALASZTASI IRODA FELHIVASAI Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény alapján a Helyi Választási Iroda 2003. március 20. napjától létrehozta a Választási Információs Szolgálatot (Polgármesteri Hivatal; Esztergom, Széchenyi tér 1.). A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: a választópolgárok tájékoztatása a népszavazás jogszabályairól, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; az érdeklődők informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervekhez irányítása. A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok: Központ: 33/542-000 Fax: 33/413-808 Igazolással történő szavazás, névjegyzék: 33/542-068 Választási eljárás: 33/542-007, 33/542-014, 33/542-069, 33/542-095 A fenti telefonszámokon munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. * Ezúton értesítjük az esztergomi választópolgárokat, hogy a 2003. április 12. napjára kitűzött országos népszavazáson Esztergom városban az 1., a 2. és a 3; számú szavazókör címe változatlan, csak az épület került a József Attila Általános Iskola használatából a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola használatába. A szavazókörök címe változatlan: Esztergom, Klapka tér 2. Dr. Ruzsits Ákos, a Helyi Választási Iroda vezetője Az Európai Unió jelképei Az EU is rendelkezik az önálló államiság jelképeivel: zászlója, himnusza, hivatalos ünnepnapja is van. Európai zászló - 12 aranycsillagos kék színű lobogó. A kék alapszín a nemzetközi együttműködést jelképezi (az ENSZ zászlója is kék,az ENSZ békefenntartó katonái a „kéksisakosok"). A köralakban elhelyezett csillagok az európai egyesülési cél teljességére utalnak. Európai himnusz - Beethoven IX. szimfóniájának kórustételét, az Orömódát választották az Európai Unió hivatalos himnuszának. Európai ünnepnap - Az Európai Unió hivatalos ünnepe május 9-e, az ún. „Schuman Nap". Ezen a napon hirdette ki a francia külügyminiszter az Európai Unió előfutárának tekinthető Európai Szén- és Acélközösség megalakításának, és a német-francia együttműködés megkezdésének tervét. A laktanyában kialakított otthonokat új lakásoknak kell tekinteni - nyilatkozta az állampolgári ügyek biztosa » (Pálos) Az esztergomiak még jól emlékeznek arra az állapotra, amit közel másfél évtizede a „hazautazó." szovjet alakulatok hagytak itt a laktanyákban. A KOMTERV Kft. mérnökei akkor felmérték a közel 20 hektáros területet, és szakvéleményt adtak a hasznosításról. Partnerre találtak a fővárosi CSŐVISZ Kft.-ben, akikkel közösen szerződtek a laktanyaépületek hasznosítására. Ezekről kérdeztük Csirke József és Rácz János igazgatókat. A kertvárosi laktanyából a szovjet csapatok 1989/90-ben költöztek ki. Ezt követően a területen lévő ingatlanok, attól függően, hogy azok magyar vagy szovjet építésű épületek voltak, előbb az Állami Vagyonügynökséghez, majd a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, illetve a magyar építésű épületek Esztergom Város Önkormányzatához kerültek. A lakóépületek többsége állami tulajdonban maradt. 1997-ben kormányrendelettel kapta meg ezen ingatlanokat is az önkormányzat, így vált lehetővé azok további hasznosítása, immár a Kincstár részvétele nélkül. A fő gondot az jelentette, hogy az akkor már hét éve üresen álló épületekhez, illetve a területhez tartozó közműveket a szolgáltatók (víz-csatorna, villany) alkalmatlannak minősítették, ezért nem vették át, s a teljes területet a közműszolgáltatásból kizárták. Mint az később kiderült, szinte egyetlen közművezeték sem volt alkalmas további felhasználásra. Miután az önkormányzatnak nem volt anyagi eszköze arra, hogy a terület közművesítését elvégezze, s ezzel lehetővé tegye az ott lévő nagyszámú lakás felújítását vagy átépítését, továbbá az egyéb ingatlanok értékesítését, ezért 1997ben pályázatot írt ki a teljes terület hasznosítására. Ezen pályázaton a CSŐVISZ Kft. és a KOMTERV Kft. nyertek, s ennek alapján került sor 1997. október 17-én a megbízási szerződés megkötésére. A szerződéskötéskor a kiindulási alap az volt, hogy mivel az önkormányzat nem képes a közművesítést finanszírozni, s azután értékesíteni az ingatlanokat, különös tekintettel arra, hogy azok elsősorban lakások, illetve olyan szolgáltató közintézményi célokra kerültek az önkormányzat tulajdonába, melyekre az önkormányzat sem anyagi erőket, sem a későbbiekben fenntartási költségeket vállalni nem tudott. Megfogalmazott cél volt, hogy az önkormányzatnak többletkiadása ne legyen (tehát nullszaldós megoldás szükséges), valamint a lehető legkisebb adminisztrációs teher háruljon a Polgármesteri Hivatalra (így a számlaforgalom is a megbízottaknál bonyolódjon, csak a végén legyen egyszeri pénzügyi elszámolás). Áz alapkonstrukció tehát az volt, hogy az ingatlanokat megbízottak értékesítették, s a bevételeket a terület közművesítésére használták fel. Ha a költségek meghaladták a bevételt, a veszteséget a megbízottak viselik, s ugyanígy, ha nyereséges a vállalkozás, övék a haszon. Az épületeket visszabontották, úgyszólván csak az alapok és a puszta falak maradtak. Ez a későbbi, kész értékének 25-30 százaléka volt. Az 1990-ben alkotott, az illetékekről szóló törvény új lakásnak határozta meg azokat az épületeket is, amelyeket laktanyákból, kollégiumokból alakítottak át. A kertvárosi egykori laktanyaterületen 249 lakást építettek fel (a legtöbbet, 195-öt a CSOVISZ Kft., a BESTHOR Kft. 33-at, a FORG Kft. 21-et). Állami lakásépítési támogatással 152-őt, ÁFA visszatérítéssel 157-et vettek meg. Szociálpolitikai támogatást 549 gyermek után kaptak meg a Takarékszövetkezettől. Az APEH márciustól ellenőrzi a lakáscélú támogatásokat. Az APEH szerint ezek nem új lakások, ezért jogtalanul vették fel a családok a támogatást, tehát vissza kellene fizetniük azt. Meggyes Tamás polgármester a lakók segítségére sietett: „Értesültünk arról, hogy az APEH lakásépítési támogatások visszafizetése tárgyában többüket megkereste. Esztergom Város Önkormányzata az érintett ingatlanokat lakóépületek kialakítása és továbbértékesítése céljából 1998-ban eladta. A fent leírtak alapján az önkormányzatot a kialakult helyzetért felelősség nem terheli, ennek ellenére a lakóparkban élők segítésére az önkormányzat munkacsoportot hozott létre. Kérjük, hogy amennyiben igénybe kívánja venni ezt a segítséget, a rendelkezésre álló dokumentumokkal keresse meg hivatali időben a jegyzői osztály vezetőjét. Városháza, I. emelet 102-es szoba, telefon 542-051." László Csaba pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy egyetlen laktanyai lakástulajdonos sem kerülhet lehetetlen helyzetbe, de mindenkinek kérelmeznie kell, hogy méltányosságból engedjék el a visszafizetést. (Ezt igazán nem értjük, hiszen az ígéretek szerint mindenki vétlennek tekintendő! - a szerk.) Az APEH elnökhelyettese is kijelentette, hogy az érintetteknek lehetőségük van tartozásuk elengedését kérni. Jelenlegi rendeletek szerint az 50 százalékos készültség már lakásnak számít. Ám a laktanyában lévők jóindulattal is csak 25-30 százalékban lehettek számbavehetők. Tehát az esztergomi lakástámogatások most is megfelelnek a törvénynek. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása: „a laktanyából kialakított otthonokat lakásnak kell tekinteni". Népszavazási tudnivalók április 12-ére Az ügydöntő referendum érvényességéhez 2 millió egyforma voks kell! Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? - ezt a kérdést olvashatják a szavazófülkében április 12-én az ügyben voksolni kívánó magyar választópolgárok. A népszavazást és a válaszra váró kérdést a múlt év decemberében módosított alkotmány írja elő, hangsúlyozva, hogy a választók „a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról" döntenek. Az alkotmány ugyanis ügydöntő népszavazást ír elő, ami azt jelenti, hogy a referendum eredményessége esetén a választópolgárok döntése az Országgyűlésre kötelező érvényű. Ha a népszavazás véleménynyilvánító lenne, akkor az csak az állampolgárok közreműködését jelentené az Országgyűlés döntésének meghozatalában, de annak tartalmában nem kötelezné a parlamentet. Fontos tényező az is, hogy az ügydöntő népszavazásban a szavazatokban megnyilvánuló többségi akaratot kell majd érvényesíteni, de a referendum csak akkor nyilvánítható eredményesnek, ha azon az ország választásra jogosult állampolgárainak 25 százaléka, azaz mintegy 2 millió szavazó azonos választ ad, tehát igennel vagy nemmel voksol. A törvény szerint az országos népszavazáson mindenki részt vehet, aki egyébként az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. A népszavazás körülményei és helyszínei is megegyeznek az országgyűlési választásokon szokásosokkal, tehát tízezernél több szavazókörben zajlik majd a voksolás. Az április 12-i népszavazás úgynevezett eljárási határidőit a belügyminiszter rendelete tartalmazza, a választási eljárási törvény alapján. Áz Országgyűlés március 3-án módosította a választási eljárási törvényt, amelynek nyomán az április 12-i európai uniós népszavazáson este kilencig tartják nyitva a szavazóhelyiségeket. A szavazás meghosszabbítását a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kezdeményezte annak érdekében, hogy a referendumon a szombatra vonatkozó szigorú vallási előírásokat betartok is részt vehessenek. A népszavazási kampánycsend április 11-én 0 órától április 12-én 21 óráig tart majd. A népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatala pedig április 4-étől egészen április 12-e 21 óráig tiltott. A belügyminiszter rendelete a népszavazást követő napokra is tartalmaz határidőket. Á jogszabály szerint a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a helyi választási irodában április 15-én 16 óráig bárki számára megtekinthető lesz. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalokban július 11-éigkell megőrizni. Ezt követően a népszavazási iratokat megsemmisítik, kivéve a jegyzőkönyveket, amelyeket július 14-én kell átadni a helyileg illetékes levéltáraknak. Nos, hát így néztek ki a volt szovjet laktanya-épületek a lakássá alakítás előtt. Ez az állapot jelentené az APEH általi "használt lakás"-fogalmat?!