Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-27 / 12. szám

2003. március 27. Esztergom és Vidéke 3 Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása Vatikán, 2003. március 23. Ezen a napon magyar zarándokok ezrei töltötték meg a Szent Péter teret, hogy jelen lehessenek azon a szentmisén, amely során II. János Pál pápa a boldogok közé iktatta Batthyány-Strattmann Lászlót, aki a múlt század fordulóján a ma már burgenlandi Köpcsényben, Trianon után pedig Körmenden kórházat alapított és életét a szegény betegek szolgálatára szentelte. A Szent Péter téren valamivel 10 óra előtt kezdődött el az ünnepi, boldoggá avatási szentmise. A pápa homíliájában név szerint is köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Az ünnepi boldoggá avatási szentmisén jelen volt a teljes magyar püspöki kar, valamint az ősi Batthyány-család leszármazottainak népes csoportja. A monumentális méretű Batthyány-portrét, amelyet a boldoggá avatási formula elhangzása után lepleztek le a Szent Péter-bazilika homlokzatán, Kisléghi Nagy Ádám festményéről nagyítottak fel különleges technikai megoldással. A művészi ereklyetartót Ozsvári Csaba ötvösművész alkotta és a szentmisén azt a misekönyvet, evangéliumos könyvet használták, amelyet szintén Ozsvári Csaba domborművei díszítenek. A felajánláskor két magyar és két osztrák hívő a két egyház közös ajándékaként egy szemorvosi műszertáskát adományozott a pápának, aki azt valószínűleg majd egy szegény ország kórházának juttatja el. Az ünnepi szertartást a pápa 38 koncelebrálóval együtt mutatta be, köztük magyar és osztrák részről Paskai László bíboros és Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Konkoly István szombathelyi püspök, Tibola Imre kanonok, a boldoggá avatás viceposztulátora és Gyürki László körmendi plébános. A Batthyány-család orvostörténeti szerepe A fenti cím akkor is meglepőnek tűnhet, ha Batthyány-Strattmann László neve ma már a laikusok előtt sem ismeretlen, ugyanis a magyar főúri famíliák múltjában böngészve szembeötlő, hogy a 48-as vértanú mi.lisvderelnök fel- és lemenő ági rokonsásra három szempontból is a legek közé tartozik. Először: a lexikonok tanúsága szerint ez a család adta a legtöbb kiválóságot, szám szerint 25 történelmi személyiséget. Másodszor: lelki és magatartásbeli szempontból ez a család tűnik a legkiegyensúlyozottabbnak, végletektől távolinak. Harmadszor: a Batthyány-família visszatérően kötődik a gyógyítás történetéhez, vagyis a XX. század hercegi szemorvosának, a szegények orvosának karizmatikus személyisége és karitatív ténykedése egyáltalán nem előzmények nélküli. Olyannyira, hogy címerükbe illenének az orvoslás szimbólumai. Az első, akiről szükséges szólnunk, a törökverő Batthyány Boldizsár (1543-1590), a császárváros közelében elterülő németújvári birtok gazdája. Pápista környezetében szívós protestáns, a kard, a toll és a könyvek forgatásához egyaránt értő tipikus humanista főúr. Németújvári udvarában vendégeskedett annak idején a kor legnagyobb növénytani tudósa, a németalföldi Carolus Clusius, vagy vallonosan Charles de L'Ecluse, itt készült a híres Stirpium, valamint a világ első gombaatlasza, amely hasonmás kiadásban néhány évvel ezelőtt újra megjelent. A hazájából elüldözött orvos-botanikusnak a gondtalan megélhetésen kívül rendelkezésére állott a bajvívó főúr ritkaságokkal teli füveskertje, egy bibliofil-gyűjtő kivételes könyvtára és a kor legkiválóbb természettudósaival való többnyelvű levelezése. Személyes segítségként, amikor ráért, maga Batthyány Boldizsár, állandóan pedig a szintén szenvedélyesen botanizáló Beythe István udvari prédikátor, a szép, színesen illusztrált spórás növények magyar nyelvű szignálója, akinek kis latin-magyar növényi nomenklatúrája Clusius művének függelékeként egy antwerpeni nyomdából került ki, amikor a mester már végleg hazatért. A füvész-prédikátor fia volt Beythe András, a körmendi Batthyány-birtok udvari lelkésze, buzgalmából készültMéliusz Juhász mintájára - a második magyar nyelvű gyógyfüves könyv helyi kiadása. Sógornője, Batthyány Ferencné született Svetkovics Katalin már a gyógyító nagyasszonyok közé tartozott. A veszettségtől a fülbajok gyógykezeléséig minden medicinához értett. A következő században újabb generációhoz sorolható egy másik Batthyány Ferencné, a szintén idegen hangzású nevet viselő Lobkowitz-Poppel Eva, a költő-hadvezér Zrínyi Miklós ifjúkori nevelője. Gyógyító művészetének Magyary-Kossa külön fejezetet szentel, „tanultabb és keresettebb alig akadt nála a korban", valamint „többen fordultak hozzá levélben, mint a leghíresebb bécsi orvosokhoz". Levelezett a szemgyógyításairól híres Pursius Sámuel ausztriai úrral, még többen fordultak hozzá segítségért. Thurzó György nádorispánnak a pozsonyi országgyűlésre személyesen szállított orvosságokat, Zrínyi György lábára fekélyflastromot küldött, Pázmány Péter hozzá fordult fulladás elleni medicináért. Ami azt engedi sejteni, hogy a nagy ellenreformátor érsek írónak nem lehetett különös szerencséje az orvosokkal. Batthyányné Poppel Éva, a 17. század egyik nagyasszonya elsősorban mégis a nők, szülőnők és gyermekágyas asszonyok bizalmát bírta. Alig akadt főúri család, ahová ne ő küldött volna tapasztalt bábát, s ne az ő receptjei szerint kezeljék csöppségeiket. Magtalanság esetén ne ő adott volna tanácsot, a szüléstől független női bajokra fluidumokat és életviteli útmutatást. Úgy tűnik, egész életét kitöltötte a másokon való segítés szenvedélye, a totális karitatív ambíciót a herceg szemorvos valószínűleg tőle örökölte. Természetesen Poppel Éva nemcsak a főúri családok bizalmát bírta, de levélbeli dokumentumok csak a kastélyok archívumaiban maradtak meg. Legalábbis Takáts Sándor és Magyary-Kossa közléseinek idejéig. No meg a Burgenlandban található bibliotékák polcain, mert a Batthyány-birtok jelentős része Trianon után Ausztriához került. A Batthyányaknál tehát családi tradíciónak számított a „szociális érzékenység". Poppel Éva cselédeket ugyanúgy gyógyított, udvarában külön gyógyfüves asszonyokat és bábákat tartott, minden rászorulón igyekezett segíteni. A Batthyányak közül ki kell még emelnünk Kázmért (1807-1854), Kossuth hívét, Vörösmarty Mihály támogatóját, '49-ben a Szemere-kormány külügyminiszterét, aki birtokain óvodákat és iskolákat nyitott, Rohoncon gazdasági tanintézetet alapított, nagy könyvtárukat pedig a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Batthyány-Strattmann László ősei között apai ágon két nagy mecénás, anyai ágon két gyógyító nagyasszony történeti tevékenysége ismert. E családba született bele 1870. október 28-án a Lászlónak keresztelt fiúgyermek, aki később a szembetegek és szegények orvosa lett, s valóban a szentek önzetlenségének szintjén művelte mesterségét. A patinás nevű Batthyány-család orvostörténeti szerepének ő a betetőzője. Szállási Árpád dr. Városkapun túl: láttuk, hallottuk, megtudtuk Az EBE kegyeleti emléktúrája a Szamárhegyen A múlt hét szombatján, tavaszi verőfényben látogatott a Szamárhegyre az Esztergom Barátainak Egyesülete hogy az egykori harcok helyszínén emlékezzen az 1945. március 20-21-én a térségben elesett magyar honvédekre. Az egyesület által 1992-ben állított emlékkereszt a Kis-és Nagy-Szamárhegy völgyének felső szakaszán, a terepszintből máig kiemelkedő állások, lövészárkok mellett idézi a környéken hősi halált halt mintegy száz magyar honvéd emlékét. Fiatalok és idősebbek, mintegy húszan zarándokoltak ide, ahol a Himnusz hangjai után Koditek Pál egyesületi elnök idézte fel az 1945. január 6. - március 2l-e közti idő helytörténeti eseményeit. (Archív fotónkon a tisztelgők egy csoportja.) Az idén eljött az egykori harcok színhelyére Erős Tibor szentgyörgymezöi polgár is, aki 17 évesen, alig néhány nappal a front elvonulása után - nagyapjával - személyesen is járt a helyszínen. Visszaemlékezésében a szemtanú hitelességével szólt a hős honvédek tragikus halálának körülményeiről, az ott, és a környéken látottakról. A koszorúzást követő beszélgetésen Borbély Péter és Dankó László esztergomi polgárok önként felajánlották, hogy az idő jobbra fordultával a keresztet és a keresztet körülvevő fakerítést saját pénzükből újrafestik - megvédve az emlékhelyet az időjárás viszontagságaitól. Köszönet érte! (g) Szakmai előadások a kertbarátoknál (Bélay) Az előző években indult szakmai előadás-sorozat az idén is folytatódott a szentgyörgymezői kertbarátoknál. A szervezőmunkát, az előadók felkérését Bokrosné Rajner Katalin falugazdász végezte, mint a kertbarátok szakmai vezetője. Az időpontok egyeztetése után összeállították a témaköröket: gyümölcsfatelepítés, fajtaválaszték, a terület trágyázása a telepítés előtt, a szőlő telepítése, a fajtaválaszték, a termő almafa metszése, a növényvédelem... Az előadások megtartására a monsonmagyaróvári Nyugat-Magyarországi Egyetem Kertészeti Tanszékéről kértek fel neves szakértőket, többek között dr. Iváncsics József egyetemi docenst, dr. Benedek Pál tanszékvezető tanárt (MTA doktora), Szőllősi Mihályt és Liszt András tanszékvezető szaktanácsadókat. Egy-egy előadáson mintegy 40-50 érdeklődő vett részt és tette fel kérdéseit. Az elmúlt hét végén - március 21-én - az egyesület vendége dr. Iváncsics József docens volt, aki Erős János és Dunai Gábor gyümölcsösében és szőlőjében a különböző fák és kordonos szőlők metszését mutatta be. A szakmai előadás kötetlen beszélgetéssel, az előző évi borok kóstolgatással ért véget. Nagyobb veszélyben a jogsi! A parlament rendészeti bizottsága nemrég hagyta jóvá a belügyminiszteri tárca módosító javaslatait, mely szerint ezentúl minden szabálytalanság akár dupla pontot is érhet. A rendelet szerint - mely valószínűleg már az év első felében hatályba fog lépni - 18 büntetőpont összegyűjtése után a vezetők csak akkor tarthatják meg jogosítványukat, ha elvégeznek egy közlekedési ismereteket frissítő tanfolyamot. A kormány azért döntött a szigorítás mellett, mert a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma egyáltalán nem csökkent. A tervezet szerint a jövőben 1 helyett 3 pontot is adhatnak a rendőrök a sebességkorlátozás túllépéséért, illetve a nem biztonságos jármű használatáért. Eddig 1 pont járt az előzőnek, ha nem indexelt, a jövőben ezért a kétszeresét kaphatja. 2 pont adható kereszteződésben, 3 zebrán való megállásért. Eddig nem pontozták, a jövőben azonban 3 pont jár a piros jelzésen való áthaladásért, a rendőri jelzés ignorálásáért, vagy ha az autós nem adja meg az elsőbbséget a gyalogosnak. A biztonsági öv be nem kapcsolása, a bukósisak mellőzése és a gyermekülés használatának elmulasztása 3 pontot ér majd, kézben tartott mobiltelefonnal pedig 2 pontért beszélgethetnek vezetés közben az autósok. Ittas járművezetés bűncselekménye esetén például hét pont járt eddig, ugyanilyen szabálysértés esetén viszont csak egy. A későbbiekben azonban ez utóbbiért is három pontot zsebelhet be a spicces vezető. Statisztikai adatok szerint az elmúlt két évben a hazai autósok közel negyedmillió közlekedési büntetőpontot gyűjtöttek össze. A rendszer gyakorlatilag „megbukott", még a „csúcsvezető" vétkes sofőr is csupán 12 pontot gyűjtött össze. így tehát jöhet a szigorítás - már akár március végén, április elején! MIEP-hírek A Bocskai István Szabadegyetem keretében március 28-án, pénteken dr. Hegedűs Lóránt református püspök tart előadást a Zöldház nagytermében (Bajcsy-Zsilinszky út 4.) A 17 órakor kezdődő rendezvény címe: Európaiság és magyarság - keresztény szemmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! * Szintén március 28-án 15.30-tól a Magyar Igazság és Elet Pártja megyei alapszervezeteinek elnökei tanácskoznak Esztergomban, a Zöldházban az így - nem! Európai Unió-ellenes kampány felerősítéséről s az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolásáról. Kovács Géza, a MIÉP megyei elnöke Vándormadaraink ... vándorlásáról Hans Christiansen Cornelius Mortensen dán tanár új korszakot nyitott a madártan történetében, amikor 1900-ban közzétette, hogy a saját gyártmányú könnyűfém gyűrűivel 1899-ben megjelölt seregélyei közül egy Hollandiában, egy pedig Norvégiában kézre került. Ez a kis egyszerű eszköz, az alumínium lábgyűrű és a vele alkalmazott új kutatási módszer, a gyűrűzés, néhány évtized alatt nem várt forradalmat idézett elő, elterjedve az összes kontinensen. A világszerte elterjedt madárgyűrűzés, a speciális rádiólokátorok, a madarak hátára, farkára szerelt mini-adók segítségével végzett telemetrikus mérések, sőt a műholdak bevetése mindinkább fellebbenti a madárvonulás titkait rejtő fátylat. A madarak tájékozódásának (orientációjának) két típusát különböztetjük meg: az irányorientációt és a távolsági- vagy célorientációt, más néven a navigációt. Vonulásuk során nappal vagy éjjel, pontosan tudnak tájékozódni a Nap és a csillagok állása, valamint a Föld mágneses tere alapján. A madaraknak egy belső órájuk is van, ami a költőterület helyi ideje szerintjár. Ehhez viszonyítanak, ha idegen helyen kell a helyzetüket meghatározni. A madarak vonulási átlagsebessége nem túlságosan gyors, átlagosan 60 km/óra. Leggyorsabb a sarlós fecske a 150 km/óra teljesítményével. Tavaszi érkezéskor az öregek megelőzik a fiatalokat. Nemi eltérések is adódnak, a hímek korábban érkeznek mint a tojók. Hasznos bokor- és odúlakó madarainknak biztosítsunk fészkelési lehetőséget és az itató vizéről is folyamatosan gondoskodjunk A virágba-szökkenő tavaszi tájakon egymást követve érkeznek kedves madaraink, hogy röptükkel, énekükkel és szépségükkel a jobb jövő reményét ébresszék szívünkben. Klotz József