Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-06 / 9. szám

2003. március 13. Esztergom és Vidéke 3 Nem féltünk a farkastól Csodálkozással tekinthetett a Dunaszerdahelyi Városi Színház (SZEVASZ) vendégelőadása elé városunk színházkedvelő közönsége, amikor jegyet váltott február 25-ére, a Szabadidőközpont színháztermében megrendezett elői adásra. Esztergom kis színpadán, egy fiatal felvidéki társulat előadásában lesz látható Edward Albee legismertebb, három felvonásos drámája, amelyet nyersesége, szókimondása miatt a világ egyes országaiban betiltottak? Városunk közönsége e „farkasnak" természetesen szelídített változatával találkozhatott, mert a nagyívű, grotesz és abszurd elemekre épülő mű komikus színezetet kapott, a drámai befejezés ellenére is. A szerepek karakteres megfomálása (Tóth Rita: Martha, Gál Tamás: George, Kiss Szilvia: Honey és Olasz István: Nick) viszont magával ragadta a közönséget, így a fellépés egyértelmű sikert hozott. Az előadás után a darab rendezőjével, Gágyor Péterrel és a társulat művészeti vezetőjével, Gál Tamással beszélgettünk. - Rendező úr, mi indokolta a darab tragikus-komikus elemeinek ilyen arányú keverését? - G. P.: Albee drámája maga is játszik e kettősséggel. Én viszont egy reálisan groteszk darabot akartam teremteni a műből, s ezen belül sem a vígjátéki elem dominál. Inkább az emberi totalitást próbáltam megragadni és a kétféle tartalmat igyekeztem egyensúlyban tartanig hiszen a színház maga is a totalitás műfaja. A korszerű rendezői koncepció szerint viszont ma már Csehovot is groteszk felfogásban adják elő, s nem feltétlenül egyedül érvényesül a tragikus hangvétel. - G. T.: Hozzá kell tenni, hogy a színrevitelnél a közönség igényeit is figyelembe kellett vennünk: a darabot ezért két felvonásra sűrítettük össze és tekintettel voltunk arra is, hogy a 23 eddigi fellépés közül ez csak a hetedik városi előadás volt, a többit falvakban tartottuk. - A mostani teltházas bemutató igazolta, hogy színházi előadásra Esztergomban is megvan az igény. Mik az itteni tapasztalataik ? - G. P.: Az egyik legjobb közönséggel találkoztunk itt. Érezhető volt művelt hozzáállásuk a darabhoz és az előadásról is jó visszhangot hallottam. Nekem ugyan személyes kötődésem is van a városhoz, mert keresztapám révén gyerekkoromban sok nyarat töltöttem itt, de Esztergomban játszani a társulatnak is különleges élményt jelent. Itt ezer év történelme köszön vissza, másképp játszanak a színészek és még az ember viselkedésében is érződik ez a hatás. - G. T.: Ezen kívül ugyancsak jók az itteni színházterem lehetőségei, amelyek a kevés díszlettel színre vitt előadásunknak tökéletesen megfeleltek. - Terveznek-e esztergomi fellépést esetleg a későbbiekben is? - G. P.: E darabbal előbb még remélhetőleg a környéken, Párkányban és Dorogon fogunk szerepelni. De sem Dunaszerdahelyen, sem Esztergomban nincs állandó színház és ezt a hiányt mi szívesen pótolnánk. Ezt a lehetőséget egyébként más városoknak is felajánlottuk. Amennyiben Esztergom fel tudja vállalni, szeretnénk itt gyakran fellépni. Az a hetven kilométer, ami elválaszt minket egymástól, valójában nem távolság, és az itteni fellépési lehetőségünk rengeteg előnnyel járna, mindkét fél részére. - A közönség igénye és igényessége Esztergomban, úgy tűnik, adott ehhez, a megvalósítás lehetősége nem ezen múlik. Talán a két város társulatai, színházai is közeledhetnek majd egymáshoz ? - G. P.: Az ötlet felmerült már, de meglátjuk, mit hoz a jövő. - Gratulálunk és további sok, hasonló fellépést kívánunk! I. M. ISTEJU3UŰTOM EÜRORÉGIÓ Negyven éves az Esztergomi Monteverdi Kórus Megalakult a regionális civil parlament - Március l-jén 48, a kisrégió területén működő civil szervezet megalapította az Ister-Granum Regionális Civil Parlament Egyesületet. A kisrégió nonprofit szektorának szánt ernyőszervezet Magyarországon kerül bejegyzésre. Az egyesület vezetésével egy nyolcfős testületet, a választmányt bízott meg a parlamenti közgyűlés. A szervezet két társelnöke Mészáros Béla (Jövő 2000 Alapítvány, Muzsla) és Naszák István (Gerecse Táj védő Egyesület, Lábatlan) lett. Az ügyintéző koordinátori megbízatást egyrészt Szabó Gábor (Közéleti Szövetség Esztergomért), másrészt Szarka Zoltán (Szőgyéni Vidékfejlesztési Polgári Társulás) kapta. A választmány további tagjai: Melecske Akos és Mészáros Emese (mindketten a párkányi bejegyzésű Ister-Granum Ifjúsági Klub tagjai), illetve Juhász József (Esztergomi Ipartestület) és Szénássy Tamás (EU-régiós és Nemzetközi Vállalkozásfejlesztési Egyesület). Az egyesület célkitűzései között a Duna két partján működő nonprofit szervezetek közös munkájának koordinációja, közös rendezvények, akciók lebonyolítása, közös projektek, pályázatok elkészítése szerepel. Hosszú távon a regionális kötődések erősítése, az országhatárok légiesítése a parlament hivatása. IGIK-bál Baj tán - Március l-jén, este 7 órától tartotta második ifjúsági bálját az Ister-Granum Ifjúsági Klub. A bajtai (Bajtava) kultúrházban megrendezett zenés-táncos mulatság költségeit döntő részben Struhár József polgármester biztosította, aki családjával együtt szintén részt vett a bálon. A helyi érdekeltségű Sandwich együttes muzsikájára közel 100 környékbeli fiatal ropta a táncot. Az éjszaka folyamán fellépett a szőgyéni Bumeráng színjátszó társulat egy vidám leánykérési jelenettel, sor került a tombolahúzásra és bálkirálynőt is választott a hét tagú zsűri. Ocskay Gyula Az esztergomi fürdők története (II.) 2. A Hévíz-tó és környéke 1934-ben (J. Aminger képe a Balassa Múzeumban 1792-ben gróf Sándor Antal vásárolta meg a tó nyugati végén, a mai Malom utca végében volt vízimalmot, amelyet felújított és egyúttal öt fürdőmedencét létesített mellette az elfáradt vendégek pihenésére és szórakozására. „... a források vízét pedig medencékbe gyűjtötte össze és föléjük ízléses fürdőépületet emeltetett, amelyet fákkal és virágokkal ültetett körül..." - írja róla Helischer József 1827-ben. A fürdő csigalépcsőt magában rejtő tornyos épülete hangsúlyos látványi eleme és értékes műemléke volt az esztergomi Kis-Duna-partnak és a strandfürdő térségének, egészen 1968-ig, amikor sajnos elbontották. (3. kép) E fürdő mellett az esztergomi fő- , — , káptalan nagyszabású építkezésbe kezdett az 1840-es években: a Hévíz-tó medrét feltöltötték, és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát - Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ők létesítették azt a 473 méter hosszúságú földalatti alagútrendszert is, amellyel a Szent Tamás-hegy lábánál, és az egykori tó fenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített új vízimalom számára. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széche- —— nyi Istvánt és Kossuth Lajost említ- 3. A Sándor-féle malom és fürdőház jük itt meg. épülete (Bajor Ágost tusrajza) A héwizes „Tükör- és kádfürdőt" 1864-től Vezér János fürdőtulajdonos üzemeltette, akitől 1883-ban Malya István vette át. 1885-ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb, „... a tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő több rendbeli fürdőt" nyitott meg, amely „... egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továbbá három magán fürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel" foglalt magában. 1894-ben az Esztergomi Takarékpénztár vette meg a Malya-féle fürdőt és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. (Folytatjuk) Dr. Horváth István Az együttes ifjúsági énekkarként kezdte működését, de részint a tagság természetes korosodása, részint pedig a minőségi cserék révén bekövetkezett fejlődés eredményeként az énekkar egyre igényesebb feladatok megoldására vált képessé. így aztán az ifjúsági jelleg fokozatosan megszűnt, és ma már számos képzett muzsikus és zenepedagógus dolgozik az együttesben. 1969-ben jártak először külföldön. 1970-ben Spittalban (Ausztria) a nemzetközi kórusversenyen egy I. és egy II. díjat nyerek. Itthon a 2. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen a vegyeskari kategóriában I. díjat kaptak. Ezen kívül még egy I, öt II, egy III. nemzetközi díj van tarsolyukban, de több különdíjjal is büszkélkedhetnek. Bejárták egész Éurópát Tourstól Ankaráig, Helsinkitől Barcelonáig, és gazdag nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Monteverdi halálának 350. évfordulóján, 1993-ban „Cantemus" címmel két erdélyi, egy-egy japán, német holland, görög és magyar kórus 450 énekesének részvételével nagyszabású rendezvényt szerveztek Esztergomban. A kórus fontosnak tartja az új magyar művek megszólaltatását. Kiváló mesterek Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Karai József, Gárdonyi Zoltán és mások közel 40 művük bemutatását bízták az együttesre. Legújabb nemzetközi együttműködésük egy marcfeldi (Ausztria) szimfonikus zenekarral és egy nagyszombati (Szlovákia) zenei együttessel létrehozott kapcsolat keretében formálódik „TRIOLA" néven 2002 decemberében nagysikerű közös koncertet rendeztek a nagyszombati Városi Színházban. Ebben az esztendőben két nagy feladat áll az énekkar előtt. Részt vesz az áprilisban megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetkőzi Kórusversenyen, és eleget kell tennie a júliusban sorra kerülő 49. alikantei (Spanyolország) nemzetközi kórusversenyre és fesztiválra szóló meghívásnak. A születésnap alkalmával örömmel kívánunk további sok sikert az immáron 40 éve Hunyadi Zoltán által dirigált együttesnek. K. E. (Vi) Hiába pusztította el a török IV. Béla sírját Esztergomban, szelleme ma is köztünk él. Köszönhetően Durzák Anna tanárnő jóra sodró lendületének, hitének, amellyel színre vitte Szabó Magda: Béla király című drámáját. A Szent István Gimnázium szó szerint díszteremmé változott február 23-án este, ahol egykori és mai diákok újra elhitették velünk, hogy érdemes a „romokon" álmodni és újra építeni. Köszönjük Nektek: Erdős Ferenc, Dzsotján Dávid, Tibor Dávid, György Balázs, Mújdricza Ferenc, Brinkusz Gábor. Újjáalakulnak a kisrégió szakmai munkacsoportjai - Január 15-én megtartotta első ülését a szakmai munkacsoportok egyeztető fóruma. A 8 munkacsoport közül 2002-ben csak négyben kezdődött meg a munka. Problémát okoztak a tavalyi helyhatósági választások is, mivel sok településről egy-egy képviselő került be a bizottságokba. Februárban megkezdődött a munkacsoportok létszámának feltöltése, így márciusban ezekben is elkezdődhet a munka. Új turisztikai prospektus a kisrégióról - A Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság támogatásával megjelent a kisrégió turisztikai kalauza, mely 32 oldalon, képekben mutatja be a kisrégió természeti, építészeti és szellemi örökségét. A három folyó régiója címet viselő kiadvány szlovák, magyar és angol nyelven jelent meg, és ízelítőt ad a régió idegenforgalmi szolgáltatásaiból is. Elsődlegesen turisztikai vásárokra szántuk a prospektust, korlátozott számban hozzáférhető az esztergomi Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.). Újabb csatlakozók - Az esztergomi képviselő-testület által 2002 decemberében megszavazott új, eurorégiót megalapító szerződést sorra fogadják el a magyarországi térségbeli önkormányzatok. Esztergomhoz eddig az alábbi települések csatlakoztak szándéknyilatkozatukkal: Bajót, Kesztölc, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Tokod, Tokodaltáró, Sárisáp. A Déli Régió közeljövőben tartandó ülését követően kerülhet sor az új együttműködési megállapodás aláírására. Az ostromban elpusztult fürdő helyett a törökök 1605 - 1663 között, annak szomszédságában, a városfal külső oldalán egy új, kisebb fürdőt építettek, amelyről az 1663-ban itt járt Evlija Cselebi a következőket írta: „... A Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, mint Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll. Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak..." Ezt a kis fürdőt a XVIII. században a vízivárosi ferencesek posztókészítésre, majd később ismét fürdésre használták az 1890-es évekig. Közben az árok feltöltésével az egész épületet eltemették, és lépcsőn közelítették meg a medencét. Később a föld nyomásától a kupola beszakadt és az egészet földdel betöltötték. A kis török fürdő (előzetes régészeti kutatás tanúsága szerint) helyreállítható maradványai a „Mattyasovszky - Etter"- kertben (Pázmány Péter utca 10.) rejtőznek a földben. (1. kép) A Víziváros harmadik török fürdője a volt vasgyár mellett, a Berényi Zsigmond utca 18-20. sz. telkeken volt. Az itteni bővizű meleg forrás vize a XIV-XV. századokban vízimalmot, majd a XV-XVII. században a vár vízellátását biztosító vízemelő gépezetet hajtotta. Túlfolyóján fürdőmedencék voltak, amelyek átépített formában, az érsekség tulajdonában „Prímási tükörfürdő" néven 1950-ig működtek. Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és melegebbek voltak a többinél. A középen kiépített gáttal felduzzasztott tó keleti és nyugati végén is egy-egy vízimalmot hajtott a víz a XVIII-XIX. században (2. kép).