Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-06 / 9. szám

2003. március 13. Esztergom és Vidéke 3 Nem féltünk a farkastól Csodálkozással tekinthetett a Dunaszerdahelyi Városi Színház (SZEVASZ) vendégelőadása elé vá­rosunk színházkedvelő közönsége, amikor jegyet váltott február 25-ére, a Szabadidőközpont szín­háztermében megrendezett elő­i adásra. Esztergom kis színpadán, egy fiatal felvidéki társulat előadá­sában lesz látható Edward Albee legismertebb, három felvonásos drámája, amelyet nyersesége, szó­kimondása miatt a világ egyes or­szágaiban betiltottak? Városunk közönsége e „farkasnak" termé­szetesen szelídített változatával találkozhatott, mert a nagyívű, grotesz és abszurd elemekre épülő mű komikus színezetet kapott, a drámai befejezés ellenére is. A sze­repek karakteres megfomálása (Tóth Rita: Martha, Gál Tamás: George, Kiss Szilvia: Honey és Olasz István: Nick) viszont magá­val ragadta a közönséget, így a fel­lépés egyértelmű sikert hozott. ­Az előadás után a darab rendezőjé­vel, Gágyor Péterrel és a társulat művészeti vezetőjével, Gál Tamás­sal beszélgettünk. - Rendező úr, mi indokolta a da­rab tragikus-komikus elemeinek ilyen arányú keverését? - G. P.: Albee drámája maga is játszik e kettősséggel. Én viszont egy reálisan groteszk darabot akartam teremteni a műből, s ezen belül sem a vígjátéki elem dominál. Inkább az emberi totalitást próbál­tam megragadni és a kétféle tartal­mat igyekeztem egyensúlyban tar­tanig hiszen a színház maga is a to­talitás műfaja. A korszerű rendezői koncepció szerint viszont ma már Csehovot is groteszk felfogásban adják elő, s nem feltétlenül egyedül érvényesül a tragikus hangvétel. - G. T.: Hozzá kell tenni, hogy a színrevitelnél a közönség igényeit is figyelembe kellett vennünk: a darabot ezért két felvonásra sűrí­tettük össze és tekintettel voltunk arra is, hogy a 23 eddigi fellépés kö­zül ez csak a hetedik városi előadás volt, a többit falvakban tartottuk. - A mostani teltházas bemutató igazolta, hogy színházi előadásra Esztergomban is megvan az igény. Mik az itteni tapasztalataik ? - G. P.: Az egyik legjobb közön­séggel találkoztunk itt. Érezhető volt művelt hozzáállásuk a darab­hoz és az előadásról is jó visszhan­got hallottam. Nekem ugyan sze­mélyes kötődésem is van a város­hoz, mert keresztapám révén gye­rekkoromban sok nyarat töltöttem itt, de Esztergomban játszani a társulatnak is különleges élményt jelent. Itt ezer év történelme kö­szön vissza, másképp játszanak a színészek és még az ember viselke­désében is érződik ez a hatás. - G. T.: Ezen kívül ugyancsak jók az itteni színházterem lehető­ségei, amelyek a kevés díszlettel színre vitt előadásunknak tökéle­tesen megfeleltek. - Terveznek-e esztergomi fellé­pést esetleg a későbbiekben is? - G. P.: E darabbal előbb még remélhetőleg a környéken, Pár­kányban és Dorogon fogunk szere­pelni. De sem Dunaszerdahelyen, sem Esztergomban nincs állandó színház és ezt a hiányt mi szívesen pótolnánk. Ezt a lehetőséget egyébként más városoknak is fel­ajánlottuk. Amennyiben Eszter­gom fel tudja vállalni, szeretnénk itt gyakran fellépni. Az a hetven ki­lométer, ami elválaszt minket egy­mástól, valójában nem távolság, és az itteni fellépési lehetőségünk rengeteg előnnyel járna, mindkét fél részére. - A közönség igénye és igényes­sége Esztergomban, úgy tűnik, adott ehhez, a megvalósítás lehető­sége nem ezen múlik. Talán a két város társulatai, színházai is köze­ledhetnek majd egymáshoz ? - G. P.: Az ötlet felmerült már, de meglátjuk, mit hoz a jövő. - Gratulálunk és további sok, hasonló fellépést kívánunk! I. M. ISTEJU3UŰTOM EÜRORÉGIÓ Negyven éves az Esztergomi Monteverdi Kórus Megalakult a regionális civil parlament - Március l-jén 48, a kisrégió területén működő civil szer­vezet megalapította az Ister-Gra­num Regionális Civil Parlament Egyesületet. A kisrégió nonprofit szektorának szánt ernyőszervezet Magyarországon kerül bejegyzésre. Az egyesület vezetésével egy nyolc­fős testületet, a választmányt bízott meg a parlamenti közgyűlés. A szer­vezet két társelnöke Mészáros Béla (Jövő 2000 Alapítvány, Muzsla) és Naszák István (Gerecse Táj védő Egyesület, Lábatlan) lett. Az ügyin­téző koordinátori megbízatást egy­részt Szabó Gábor (Közéleti Szövet­ség Esztergomért), másrészt Szarka Zoltán (Szőgyéni Vidékfejlesztési Polgári Társulás) kapta. A választ­mány további tagjai: Melecske Akos és Mészáros Emese (mindketten a párkányi bejegyzésű Ister-Granum Ifjúsági Klub tagjai), illetve Juhász József (Esztergomi Ipartestület) és Szénássy Tamás (EU-régiós és Nem­zetközi Vállalkozásfejlesztési Egye­sület). Az egyesület célkitűzései között a Duna két partján működő nonprofit szervezetek közös munkájának ko­ordinációja, közös rendezvények, akciók lebonyolítása, közös projek­tek, pályázatok elkészítése szerepel. Hosszú távon a regionális kötődések erősítése, az országhatárok légiesí­tése a parlament hivatása. IGIK-bál Baj tán - Március l-jén, este 7 órától tartotta második ifjúsági bálját az Ister-Granum Ifjú­sági Klub. A bajtai (Bajtava) kultúr­házban megrendezett zenés-táncos mulatság költségeit döntő részben Struhár József polgármester biztosí­totta, aki családjával együtt szintén részt vett a bálon. A helyi érdekelt­ségű Sandwich együttes muzsikájá­ra közel 100 környékbeli fiatal ropta a táncot. Az éjszaka folyamán fellé­pett a szőgyéni Bumeráng színjátszó társulat egy vidám leánykérési jele­nettel, sor került a tombolahúzásra és bálkirálynőt is választott a hét ta­gú zsűri. Ocskay Gyula Az esztergomi fürdők története (II.) 2. A Hévíz-tó és környéke 1934-ben (J. Aminger képe a Balassa Múzeumban 1792-ben gróf Sándor Antal vásárolta meg a tó nyugati végén, a mai Ma­lom utca végében volt vízimalmot, amelyet felújított és egyúttal öt fürdőme­dencét létesített mellette az elfáradt vendégek pihenésére és szórakozására. „... a források vízét pedig medencékbe gyűjtötte össze és föléjük ízléses fürdő­épületet emeltetett, amelyet fákkal és virágokkal ültetett körül..." - írja róla Helischer József 1827-ben. A fürdő csigalépcsőt magában rejtő tornyos épü­lete hangsúlyos látványi eleme és értékes műemléke volt az esztergomi Kis-Duna-partnak és a strandfürdő térségének, egészen 1968-ig, amikor ­sajnos elbontották. (3. kép) E fürdő mellett az esztergomi fő- , — , káptalan nagyszabású építkezésbe kezdett az 1840-es években: a Hé­víz-tó medrét feltöltötték, és az egy­kori mederbe, 1600 vörösfenyő cö­löpre felépítették a klasszicista stílu­sú Fürdő Szállodát - Gramling Ig­nác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ők létesítették azt a 473 méter hosszúságú földalatti alagút­rendszert is, amellyel a Szent Ta­más-hegy lábánál, és az egykori tó ­fenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített új vízimalom számára. Az új fürdő a helyi lakosság igé­nyei mellett a Fürdő Szálloda vendé­geit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széche- —— nyi Istvánt és Kossuth Lajost említ- 3. A Sándor-féle malom és fürdőház jük itt meg. épülete (Bajor Ágost tusrajza) A héwizes „Tükör- és kádfürdőt" 1864-től Vezér János fürdőtulajdonos üzemeltette, akitől 1883-ban Malya István vette át. 1885-ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb, „... a tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő több rendbeli fürdőt" nyitott meg, amely „... egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továb­bá három magán fürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel" foglalt magában. 1894-ben az Esztergomi Takarékpénztár vette meg a Malya-féle fürdőt és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. (Folytatjuk) Dr. Horváth István Az együttes ifjúsági énekkarként kezdte működését, de részint a tagság természetes korosodása, részint pedig a minőségi cserék révén bekövetke­zett fejlődés eredményeként az énekkar egyre igényesebb feladatok megol­dására vált képessé. így aztán az ifjúsági jelleg fokozatosan megszűnt, és ma már számos képzett muzsikus és zenepedagógus dolgozik az együttesben. 1969-ben jártak először külföldön. 1970-ben Spittalban (Ausztria) a nem­zetközi kórusversenyen egy I. és egy II. díjat nyerek. Itthon a 2. Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen a vegyeskari kategóriában I. díjat kaptak. Ezen kívül még egy I, öt II, egy III. nemzetközi díj van tarsolyukban, de több különdíjjal is büszkélkedhetnek. Bejárták egész Éurópát Tourstól Ankaráig, Helsinkitől Barcelonáig, és gazdag nemzetközi kapcsolatokkal rendelkez­nek. Monteverdi halálának 350. évfordulóján, 1993-ban „Cantemus" címmel két erdélyi, egy-egy japán, német holland, görög és magyar kórus 450 éneke­sének részvételével nagyszabású rendezvényt szerveztek Esztergomban. A kórus fontosnak tartja az új magyar művek megszólaltatását. Kiváló mesterek Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Karai József, Gárdonyi Zoltán és mások közel 40 művük bemutatását bízták az együttesre. Legújabb nemzet­közi együttműködésük egy marcfeldi (Ausztria) szimfonikus zenekarral és egy nagyszombati (Szlovákia) zenei együttessel létrehozott kapcsolat kere­tében formálódik „TRIOLA" néven 2002 decemberében nagysikerű közös koncertet rendeztek a nagyszombati Városi Színházban. Ebben az esztendőben két nagy feladat áll az énekkar előtt. Részt vesz az áprilisban megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetkőzi Kórusversenyen, és eleget kell tennie a júliusban sorra kerülő 49. alikantei (Spanyolország) nemzetközi kórusversenyre és fesztiválra szóló meghívásnak. A születésnap alkalmával örömmel kívánunk további sok sikert az immáron 40 éve Hunya­di Zoltán által dirigált együttesnek. K. E. (Vi) Hiába pusztította el a török IV. Béla sírját Esztergomban, szelleme ma is köztünk él. Köszönhetően Durzák Anna tanárnő jóra sodró lendületé­nek, hitének, amellyel színre vitte Szabó Magda: Béla király című drámáját. A Szent István Gimnázium szó szerint díszteremmé változott február 23-án este, ahol egykori és mai diákok újra elhitették velünk, hogy érdemes a „ro­mokon" álmodni és újra építeni. Köszönjük Nektek: Erdős Ferenc, Dzsotján Dávid, Tibor Dávid, György Balázs, Mújdricza Ferenc, Brinkusz Gábor. Újjáalakulnak a kisrégió szakmai munkacsoportjai - Ja­nuár 15-én megtartotta első ülését a szakmai munkacsoportok egyeztető fóruma. A 8 munkacsoport közül 2002-ben csak négyben kezdődött meg a munka. Problémát okoztak a tavalyi helyhatósági választások is, mivel sok településről egy-egy képvi­selő került be a bizottságokba. Feb­ruárban megkezdődött a munkacso­portok létszámának feltöltése, így márciusban ezekben is elkezdődhet a munka. Új turisztikai prospektus a kisrégióról - A Közép-Dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság támogatásával megjelent a kisrégió turisztikai kalauza, mely 32 oldalon, képekben mutatja be a kisrégió ter­mészeti, építészeti és szellemi örök­ségét. A három folyó régiója címet viselő kiadvány szlovák, magyar és angol nyelven jelent meg, és ízelítőt ad a régió idegenforgalmi szolgálta­tásaiból is. Elsődlegesen turisztikai vásárokra szántuk a prospektust, korlátozott számban hozzáférhető az esztergomi Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.). Újabb csatlakozók - Az eszter­gomi képviselő-testület által 2002 decemberében megszavazott új, eurorégiót megalapító szerződést sorra fogadják el a magyarországi térségbeli önkormányzatok. Eszter­gomhoz eddig az alábbi települések csatlakoztak szándéknyilatkozatuk­kal: Bajót, Kesztölc, Lábatlan, Mo­gyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilis­csév, Pilismarót, Tokod, Tokod­altáró, Sárisáp. A Déli Régió közeljövőben tartan­dó ülését követően kerülhet sor az új együttműködési megállapodás alá­írására. Az ostromban elpusztult fürdő helyett a törökök 1605 - 1663 között, an­nak szomszédságában, a városfal külső oldalán egy új, kisebb fürdőt építet­tek, amelyről az 1663-ban itt járt Evlija Cselebi a következőket írta: „... A Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, mint Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll. Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás me­leg fürdő van. Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe jár­nak..." Ezt a kis fürdőt a XVIII. században a vízivárosi ferencesek posztókészí­tésre, majd később ismét fürdésre használták az 1890-es évekig. Közben az árok feltöltésével az egész épületet eltemették, és lépcsőn közelítették meg a medencét. Később a föld nyomásától a kupola beszakadt és az egészet földdel betöltötték. A kis török fürdő (előzetes régészeti kutatás tanúsága szerint) helyreállítható maradványai a „Mattyasovszky - Etter"- kertben (Pázmány Péter utca 10.) rejtőznek a földben. (1. kép) A Víziváros harmadik török fürdője a volt vasgyár mellett, a Berényi Zsig­mond utca 18-20. sz. telkeken volt. Az itteni bővizű meleg forrás vize a XIV-XV. századokban vízimalmot, majd a XV-XVII. században a vár vízellá­tását biztosító vízemelő gépezetet hajtotta. Túlfolyóján fürdőmedencék vol­tak, amelyek átépített formában, az érsekség tulajdonában „Prímási tükör­fürdő" néven 1950-ig működtek. Esztergom fürdő-életének mai központja a török háborúk után a Hévíz-tó térségében alakult ki. Az itt fakadó meleg források bővebb vizűek és mele­gebbek voltak a többinél. A középen kiépített gáttal felduzzasztott tó keleti és nyugati végén is egy-egy vízimalmot hajtott a víz a XVIII-XIX. században (2. kép).

Next

/
Oldalképek
Tartalom