Esztergom és Vidéke, 2003
2003-03-06 / 9. szám
2 Esztergom és Vidéke 2003. március 13. Városkapun innen: láttuk, hallottuk, megtudtuk Az idei első borverseny (Iván) Évek óta rendszeresen a Szentgyörgymezői Kertbarát Egyesület rendezi meg az Olvasókörben az első borversenyt, mely idén február 22-ére esett. Szombaton két órától Rostási László vette át a minősítésre szánt borokat, nyilvántartásba vette, számozta, címkével látta el a fehér üvegekben hozott nedűket, és szedte be a nevezési díjakat. A zsűri tagjai - Schmera László, Tóth Tivadar, Holop Ferenc, Csiba Attila Wikukel László elnökletével illat, íz, zamat alapján állapították meg a bor bukéját, majd a minősítés után egy kiértékelő lapra beírták a megfelelő pontszámot, melyeket Klotz József, Kovács Károly és Csente Lajos összesített. Az idén meglehetősen sok bort neveztek be: 14 fehér, 10 rosé, 11 vörös és 8 direkt-termőt kellett értékelni. Ruzsits Akos, az önkormányzat jegyzője magán-minősítést végzett és a végén kiderült, hogy szigorúbb volt, mint a zsűri. Eközben Erős Miklós és Bádé György fogadta Prantner Józsefet, a Hegyközség elnökét, Ivanov Mihályt, Eck Alajost önkormányzati képviselőket és a szép számmal gyülekező vendégeket. A koraesti órákban Wikukel László értékelte a kertbarátok munkájának múlt évi „termését". Megtudtuk, hogy a tavalyi bortermés - a rossz időjárásnak köszönhetően mennyiségileg kevesebb volt az előző évinél, és a gazdáknak keményen meg kellett dolgozniuk, hogy minőségi nedű kerüljön a hordóba. Ezután Dunai László, a borverseny szervezője és rendezője ismertette az eredményeket: Fehérbor: 1. Jó-Dobronya Istvánné, 2. Speck János, 3. Szabó Jánosné; vörösbor 1. Kecskeméti István, Weisz János, Jó-Dobronya István; rosé bor: 1. Könözsy Béla, 2. Bekő Lászlóné, 3. Könözsy Béla; direkt-termőbor: 1. Weisz János, 2. Dunai László, 3. Kovács Károly. A díjak és oklevelek átadása után Prantner József gratulált a jól szervezett borversenyhez, majd felhívta a kertbarátok figyelmét a március 8-ai városi, ezt követően a megyei és az országos megmérettetésre. A végén újabb elismerések átadására került sor: a Hegyközség különdíját Könözsy Béla és Jó-Dobronya Istvánné vehette át, Ivanov Mihály különdíjat adott át Benkő Lászlónak, Eck Alajos pedig Speck Jánosnak és Kecskeméti Istvánnak. Erős Miklós Dunai Lászlónak, a borverseny szervezésében és levezetésében végzett jó munkájáért adott át különdíjat, a zsűri tagjainak munkáját pedig egy-egy Babits Mihály verseskötettel köszönte meg. A jól sikerült borverseny - Weisz János muzsikájának is köszönhetően- éjfélig tartó vigassággal zárult. Műsoraj ánlatok Art Kino Március 10.: Szeretni bolondulásig (r.: L. Colombani, szín. fel. fr. thriller, 92 perc, 2002.) - Audrey Tautou (Amelie csodálatos élete) angyali mosolya mögött ezúttal ijesztő hajlamok rejtőznek. Virtuóz elbeszélőtechnikával előadott rémmese a szerelem sötét ösvényeiről. Március 12.: Előre (r.: Erdélyi Dániel, szín. m. filmdráma, 80 perc, 2002.) - Két kisiskolás hányatott sorsú barátsága a nyolcvanas években, az apák politikai harca és szerelmi vetélkedése kereszttüzében. Az emberi kapcsolatok állandó szakítópróbái. Kis Pilvax Jazzklub Március 7.: Blue Note (Bágyi Balázs - dob, Farkas József - zongora, Kovács-Simon János - basszusgitár) Gyermekszínház Március 8-án, 10 órakor: Az elvarázsolt varázsló (Maszk Bábszínpad) I.M. Néhány gondolat Nothart Alena kiállításáról A Petőfi iskola Híd Galériája ismételten bizonyosságát nyújtja, hogy méltán választhatta esztendőkkel ezelőtt nevét és vállalta az összekötő szerepet a művészet és közönsége, az intézmény és a város, s nem először szűkebb környezetén, az országhatárán túl. A galéria falain Nothart Alena, a szlovákiai Szőgyén községben élő és alkotó képzőművésznő munkái fogadják az érdeklődő közönséget. Az autodidakta művésznő - több közös tárlaton történt szereplés után, első önálló kiállítását rendezte meg városunkban. kus összhangzatba egyesülnek az alkotások. Northart Alena mégsem népi díszítőművész csupán, hiszen konstruktív kötődése bár ösztönösek, alkatából adódóak, azonban műveinek kapcsolódása a XX. századi opart formanyelvéhez, Victor Vasarely művészetéhez nyilvánvalónak tűnnek. Egyéniségét tekintve meg kell jegyezni, egyszerű emberisége, tiszta őszintesége és női érzékenysége átsüt rajzain, mélységesen meghatározva azoknak a gondos precizitással, alapos szakmai tudással alátámasztott hitelességét. Kiállítónk a Párkányi Képzőművész Kör tagja, visszatérő, rendszeres résztvevője az ötödik éves Szőgyéni Nemzetközi Képzőművész Tábornak, kistérségünk egyik ígéretes tehetséges alkotója. Szívből köszöntjük első önálló kiállítása alkalmából Esztergomban! Kántor János Népművészeti gyökerű és ihletettségű munkái lakóhelye több nemzetiségű népi kultúrájának mintegy grafikai szintézisét nyújtják. A ritka érzékenységgel, szakmai biztonsággal készített fekete-fehér tusrajzok a magyar, a német és a szlovák népi díszítőművészet motívumait hordozzák végtelen folyamként. A halk szavú, egyszerű művész munkamódszerét megismerve tudjuk, hogy művei szinte „csak úgy jönnek belőle" elindulva az alapmotívumból beterítve a felületet végtelen variációk sorozatát elindítva. Érdekes, egyben figyelemreméltó, hogy a szigorú szerkezet, a geometrikus felépítés ellenére a felületek lüktető belső mozgása, vibrálása zenei párhuzamokat idéznek. Ősi népdalok variációs változatait vagy fugaszerű motívumépítkezés hangjait véljük felidéződni. A komponálás alkotói felfogása inkább szabadon szárnyaló, mint' mérnökien megszerkesztett, bár kétségtelen a végeredményt tekintve egy ősi rendbe, szimmetriA kusztusi kereszt helyreállításáról Az EVID tavaly november 14-ei számában jelent meg „Kinek a tulajdona a kusztusi kereszt?" című írásom „Aki tudja, kérem jelentkezzen!" alcímmel. Ez év februárjáig senki sem jelentkezett, a decemberben írt levelemre a restaurátor még nem is válaszolt. Ezért a kertbarátok elhatározták: összefognak, és helyreállítják a keresztet. Megszervezték az el- és visszaszállítását, az alapozás kőműves munkáit, árajánlatot kértek egy kőfaragótól és már csak azt várták, hogy a hó elolvadjon. Nemrég azonban Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) elnöke keresett meg telefonon és közölte: „a kusztusi kereszt helyreállítása sínen van, pénz is lesz hozzá". Természetes, hogy ezután a kertbarátoknál leállítottam a további szervezőmunkát. Február 18-ára meghívót kaptam a Helyreállítási Társulás alakuló ülésére, melyet az EBE szervezett. Az összejövetelen dr. Kolumbán György önkormányzati képviselő ismertette a társulás célját és elképzeléseit, majd én is beszámoltam a kereszttel kapcsolatosan eddig végzett munkáról. Kolumbán György ezt követően közölte, hogy jelentkezett egy földtulajdonos, aki helyet biztosítana a kereszt elhelyezésére. Kiderült azonban, hogy a földterület háromszáz méterrel távolabb van a kereszt eredeti helyétől. A kertbarátok és Petróczy Gyula, Szentgyörgymező önkormányzati képviselője viszont ragaszkodtak az eredeti helyszínhez (esetleg néhány méterrel arrébb az úttól), így aztán a képviselő vállalta, hogy megszerzi az ottani földtulajdonostól a hozzájárulást. Ugyanakkor meglepődött a közölt közel félmilliós költségen, annál is inkább, mert a kertbarátok százezer forint körüli összegből helyreállították volna a keresztet. Erős Miklós is megjegyezte, hogy a helyreállítást nem szükséges restaurátorral végeztetni, mert ez a kereszt nincs műemlékként nyilvántartva és eddig hivatalosan nem is tudtak a létezéséről. Egy ügyes kőfaragó mester is el tudja végezni a helyreállítást, továbbá elvész a kertbarátok eddigi munkája és újból kell ugyanazt elölről kezdeni. Végül megállapodtak, hogy megvárják a biztosító társaság kárbecslését, utána beszélnek majd a költségekről és azok anyagi fedezetének előteremtéséről. Az ülésen felszólalt Meggyes Miklósné, aki javasolta, hogy nyújtsunk be pályázatot a Ráday Mihály műemlékvédő társaságához, ahol ilyen ügyekhez lehet anyagi támogatást nyerni. Az ülés végén abban egyeztek meg, hogy a társulás keretén belül az EBE és a Kertbarát Egyesület közösen munkálkodik azon, hogy a helyreállítási munka áprilisra befejeződjön és 25-én az újraszentelés is megtörténjen. (Bélay) Nothart Alena kiállításának megnyitóján A Zöldház híreiből SZABADID< A Kalevala gyermekrajzokon Nekünk, esztergomiaknak nem jelent újdonságot a nagyméretű gyermekrajzok látványa: a Mária Valéria-híd korlátján ennek átadásakor már megcsodálhattuk az esztergomi és párkányi óvodások ötszáz méteres festményét. A Szabadidőközpont aulájában most szolnoki iskolások 27 méteres linóleummetszetét állították ki az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör és a kiállításnak helyet biztosító intézmény jóvoltából, február 28-án, a Kalevala napján. (A megnyitó eseményhez március 4-én egy előadás is tartozott A Kalevala és a finnek címmel, melyet dr. Fehérvári Győző irodalomtörténész, műfordító tartott.) A közel kétszáz gyermek által készített, elragadóan szép kép a finn nemzeti eposz legfontosabb jeleneteit idézi fel, s tartalmán kívül fekete-fehér színvilága is egységessé teszi. A művet a szolnoki Széchenyi körúti Altalános Iskola diákjai alkották, Szávai István művész tanár vezetésével. Az esztergomi bemutatójához ugyan technikai okokból ketté kellett vágni, de ez nem zavarja az egyes jelenetekben való elmerülést, a szemlélődést, ami gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt maradandó élményt nyújthat a március 20-án esedékes zárásig. Hipp-hopp farsang, avagy Németh Kálmán köszöntése Barátok, tanítványok és tisztelők gyűltek össze február utolsó napjának délutánján a városunkban széles ismeretségnek örvendő népművelő, néptáncos Németh Kálmán köszöntésére a Szabadidőközpont színháztermébe, hogy együtt köszöntsék fel őt 60. születésnapján. Minthogy a rendezvény nyilvános volt, a szervezők a város nagyobb közönségének érdeklődésével is számoltak. A műsorban Szénássy Attila profi előadóművész (látványos botos tánca) mellett ez alkalommal amatőrök is színpadra állhattak: a Gyermekotthon Iglice Tánccsoportját, jazzbalett-táncosait követően Párma Csaba és Krajcsovszki István örökzöld melódiákkal, az Esztergomi Klubszínpad pedig főként Dezső László írásainak előadásával szórakoztatta a nagyérdeműt. (Lapunk külsős munkatársa számára is ünnep volt ez az alkalom: rehabilitációját követően most állt először nyilvánosság elé több évtized alatt szerzett műveinek csokrával.) A párkányi Kisbojtár néptánccsoport ezúttal fellépés helyett köszöntővel örvendeztette meg Németh Kálmánt, a műsor végén pedig az est védnöke, Csernus Ferenc, a Szabadidőközpont igazgatója gratulált. Az ajándékok hosszú sorát dr. Kolumbán György egy sarkantyúval gazdagította, melyet Karalyos Lajos esztergomi kovácsmester készített, középkori minta után. A színpadi produkciókat követően táncház kezdődött a párkányi Tücsök zenekar közreműködésével, de a zene mellett Bencze László főszakács gulyáslevese is gondoskodott a vendégek marasztalásáról. Szerkesztőségünk gratulál az ünnepeltnek, további jó egészséget és töretlen lelkesedést kívánva népművelő tevékenységéhez! Istvánffy Miklós Szőgyéni grafikus kiállítása a Híd Galériában (-os) A Petőfi iskola Híd galériájában nagy érdeklődés kísérte a felvidéki Szőgyénből érkezett Nothart Alena grafikus kiállítását. A megnyitón Kalmár Károlyné iskolaigazgató köszöntötte, majd Kántor János tanár, képzőművész mutatta be az alkotót. Igazi iskolai ünnepéllyé emelkedett a megnyitó, hiszen azon túl, hogy sok szőgyéni érkezett, esztergomi szülők is jöttek szép számmal, ugyanis műsort adott a 4. b. osztály furulyacsoportja. Közönségsikert arattak Baloghné Major Éva énektanárukkal együtt. Nothart Alena a háromnyelvű Szőgyénben óvodaalkalmazott, csupán szabadidejében, autodidaktaként ismerkedett meg a rajzolással. Mikor már biztosan vezette a vonalakat, 1999-től a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművész Tábor állandó résztvevőjeként fejlesztette képességét. Nagyszerű adottságokkal rendelkezik, a tollal és tussal festett képei népművészeti ihletettségűek. A sok gratulációt követően mi is szót válthattunk az alkotóval. Nothart Alena elmondta, hogy Tardoskeddről származik, fényes papírra fekete tussal, tollal viszi fel gondolatait, tervezi kompozícióját. Nágel Dezső, Szőgyén polgármestere is itt volt a megnyitón, és szólt az érdeklődőkhöz. Elmondta, hogy az alkotótábor nyaranta hívja az anyaországból, a szomszédos országokból, Erdélyből, Szlovákiából és természetesen Csehországból is az alkotókat. Büszke arra, hogy Szőgyénben megvalósult az álom, hogy a kultúra, a művészet képes átlépni az országhatárokat. Az általános emberi humanitás, az esztétikum iránti vágy egyetemességre törekvésével mindez nem elválaszt, hanem összeköt - mondta mindannyiunknak a polgármester. A tárlat március 7-éig még megtekinthető a Petőfi iskola tanítási rendje szerinti napszakokban.