Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-18 / 50-52. szám

Jhtéfv// ffliKvY-P *>Q? " A Q4. /? ' ? * + / „A legutóbbi égi Háború alkalmatosságával a Harangozó későn harangoztatott". Az „Öregtemplom" kisebbik harangja Levéltári búvárkodásaim közben érdekes bejegyzésre találtam a Megyei Levéltár mutatójában: harang a belvárosi templomban. Szerencsém volt, mert a városi tanács jó néhány ülése alkalmával tárgyalt az ügyben, s néhány levéltár eredetije is megmaradt épségben. 12 t^

5^ Esztergom és Vidéke 2003. december 18. ezért „egy Esztendő és egy napig a jelen mester jót állni tartozik ". A városban nagy készülődés indult meg, hogy a kész harangot zökkenőmentesen a helyére visszaállíthassák. A felhúzáshoz szükséges 90 öles kötél elkészítését Bárót Adám kötélverő 216 forintért vállalta el. A szükséges ácsolatot Freindt István ács készítette. A repedt harang leemelését, majd az új felhúzását és a többi harang helyére visszaállítását Farkas János kovácsmester irányította. Számláját kifizetés előtt Kollár Antal polgármester ellenőrizte. 1814. november 11-én Muzsik Ferenc főbíró jelentette, hogy a harang elkészült és javasolta, hogy Jobb volna a harangot szekéren fölhozni (Pestről), mint hajón, így csak egy fölrakás lenne". Hlavnyai János plébános és Muzsik Ferenc utazott el Pestre, hogy kellő körültekintéssel rakodják fel a harangot a szalmával jól kibélelt szekérre. Az új harangon copfstílusú fonott füzérdísz (girlang) látható (Alsó rajzunkon! Az épületeken is gyakran megjelenő stukkó-díszítésről kapta nevét ez a stílus. A XVIII-XIX. század fordulóján ez kedvelt művészeti irányzat volt. Esztergomban a Széchenyi tér 7-es számú ház őrzi még ezt a szépséges stílusjegyet.) December 2-án a feldíszített harang fölött a plébános imát mondott és felszentelte, majd az ünneplő városi polgárok és Heinrich Eberhard harangöntőmester jelenlétében a harang lassan, méltóságteljesen felemelkedett. Nagyon vigyáztak, nehogy belengjen, mert akkor a pattanásig megfeszült kötél el is szakadhatott volna. A nagy figyelmet igénylő munkát 14 izmos legény végezte, akik a szokásos borravalót, 2 forintot kaptak fejenként. Mivel mindenki jól és lelkiismeretesen végezte munkáját, kis ünnepséget rendeztek. A hangulat emelésére Feigler Ferenc építész zenészeket fogadott fel, ezért „a muzsikát tévő muzsikusokra tett 8 forint költségét" meg is kérte a várostól. A különböző tételekből összeállított költség tetemes összegre rúgott, melynek egyik részét a városi tanács - a templom kegyura - állta, a másik részét egy adományozó, Glózer Borbála „kasszájából" tudták finanszírozni. Szokásban volt ugyanis, hogy a végrendelkezők vagyonuk egy részét az egyházra testálták. Glózer Borbála így vált halála után a város egyik nagy és nemes adakozójává... Hetvesné Barátosy Judit A török idők alatt elnéptelenedett város lassan éledezett. Már 1695-99-ben Malonyai Pál plébános hathatós közreműködésével a betelepedett iparosok és kézművesek nemcsak saját házaikat, hanem a Szent Péter és Pál apró plébániatemplomát is felépítették. 1743-ban a városi tanács - amely a templom kegyura volt - elhatározta, hogy egy sokkal nagyobb templomot építtet. Oratsek Ignác jó nevű építészt bízta meg a ma is álló templom tervezésével, építésével. A harang régóta fontos szakrális tárgy, ég és föld között felfüggesztve közvetít az Istentől az embernek. Harang szavunkat az uráli őshazából hoztuk. A nomád népek jeladó üstjének neve átíródott az imára hívó, bronzból öntött keresztény harangra. A déli harangszó Magyarországon különös jelentőséget kapott és kap a nándorfehérvári győzelem emléke miatt. A mindennapi életben is fontos jelentőséggel bír, mert nemcsak misére hív, halottat búcsúztat, hanem - főleg régebben - vihar esetén Istenhez fohászkodott általa az ember a vész elkerülése érdekében. A megszentelt harang zúgása elűzi a gonosz lelkeket, amelyek vihar képében jelennek meg - hitték eleink. Esztergomban Endér János, a község szószólója jelentette 1812-ben a városi tanács előtt, hogy a választott személyek közül többen szóltak, hogy „a legutóbbi égi Háború alkalmatosságával a Harangozó későn harangoztatott". A város kapitánya megintette a harangozót. A belvárosi templom második (kisebbik) harangja megrepedt. Peller Ignác lakatosmester megvizsgálta, és jelentette, hogy nem tud segíteni rajta. Pesti ismeretséget is felhasználtak az ügy mielőbbi lebonyolítása érdekében. Tóth Imre káplán érdeklődésére a harangöntő mester elmondta, hogy a javítás nem lehetséges, újraöntése a sok megrendelés miatt 1-2 évbe telik. így 1814-et írtak már, amikor Eberhard Heinrich mesterrel a város nevében Hlavnyai János plébános és Endér János a plébánia számvevője megkötötte az egyezséget. Eszerint az újonnan adandó szerekért - öntéssel együtt - minden forintért 1 forint 48 dénárt fizet majd a város, Az esztergomi villanytelep Oly természetes az a mozdulat, ahogy felkattintjuk a villanyt, és szétárad a fény. Eszünkbe sem jut, hogy nagymamáink még a petróleumlámpa nehézkes meggyújtásával, kormos üvegcilinderek tisztogatásával kínlódtak. Az Esztergom utcáit világító néhány lámpában a XIX. század második felében „fotogén " égett, melyet a barnaszén kátrányából állítottak elő. Mint azt a Megyei Levéltárban őrzött jegyzőkönyvekből megtudhatjuk, 1871-ben Sziklay József polgármester javaslatára Weil Lajos pesti kőolaj-kereskedővel kötöttek szerződést a világítás üzemeltetésére. látási viszonyokat teremtett a nagyméretű tetőtérben, ahol talán még láthatóak a régi készülékek. Gondolni kellene rá, hogy jövőre 100 évesek a látványosan és célszerűnek megálmodott épületek. (Gondoljunk arra, hogy a bécsiek nem bontották le a 4 darab kiszolgált gáztartályt, hanem látványos kialakítással otthonokat és művelődési központot alakítottak ki a „Gasometer Town'-ban.) Egy itthoni jó példát is említhetek: a budapesti Dorottya Udvar. Becsüljük meg elődeink keze munkáját, alkotását. Ha emléktáblát helyeznénk rá, talán nem esne áldozatul az ipar és a város terjeszkedésének. Jó lenne, ha az ide látogató turisták nemcsak a Bazilika parkolójában állnának meg, és aztán rohannának tovább. (B. J.) Az 1903. május 12-én tartott városi közgyűlés elhatározta, hogy átáll a korszerű villanyvilágításra, és villamos művet létesít. A Ganz és Társa céggel megkötötte a szerződést. A közvilágítást 350 szénszálas izzólámpával és 24 darab ívlámpával építették ki. Példás gyorsasággal egy év alatt épült fel a fényképeken látható gép- és kazánház, valamint egy lakóház. Az akkor még helyi érdekű vasútállomással szemben kapott területet a „villanytelep". A Magyar Államvasutak állomása Párkánynánán volt, ahova 1907 és 1929 között a Mária Valéria hídon lefektetett 3000 V-os kábelen vezették Esztergomból a villamos energiát. Az épület tetővilágításával a tehetséges tervező jó