Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-11 / 49. szám

4 2003. december 11. Az OKTÁV Továbbképző Központ Rt. és az OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium vezetői cs munkatársai képviseletében szeretettel meghívom Önt és kedves Családját hagyományőrző ádventi hangversenyünkre A hangverseny 2003. december 11-én 19 órakor kezdődik a/, OKTÁV Továbbképző Központ (2509 Esztergom-kertváros. Wesselényi u. 35-39.) I. emeleti nagytan ácstermében Rauch Irén újabb kiállítása (sms) Simon Tibor irodalmár nyitotta meg december 8-án a József Attila Altalános Iskolában Rauch Irén kiállítását, amely a téli szünetig látogatható az iskola tanítási idejében. A Céh Galéria és a párkányi Thermál Hotel sikeres tárlatai után itt, egykori iskolájában a kedvelt té­máiból válogatott a festőnő: esztergomi vagy más, történelmi hangulatú utcarészletek, horvát tengerparti halászfalu, tájképek, napraforgók és a naplementét megörökítő festmények díszítik az iskola falait. A tanító­képző egykori rajztanáránál, néhai Környey Lászlónál tanult, sokak ál­tal kedvelt (és megbízásokkal elhalmozott), termékeny alkotó művei most is megvásárolhatók. A Rauch Irén festményeit kedvelőknek érde­mes lesz tehát karácsony előtt egy kis kitérőt tenni a József Attila Alta­lános Iskola felé. A PRÍMÁSI LEVÉLTÁR ÉS ESZTERGOMI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA tiszteletid nieglm ja Ónt 2003. december 12-én, pénteken 15.00 órára az Esztergomi Vár lovagtermébe (! s/tergom. Szent istván tér) a MAKIA/H L I S MAGYARORSZÁG 650 év vallási kapcsolatai cimü kötet bemutatójára A megjelenteket köszönti: Meggyes Tamás Esztergom Város Polgármestere A kötelet ^bemutatja: Dr. Marosi Ernő a Magyar tudományos Akadémia alelnöke Rexa Iván repülős emlékére (os) Minden év decemberében tartják összejövetelüket az esztergomi re­pülősök. Idén már nem lehet közöttük Rexa Iván, aki éppen egyidős a MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályával. Ötven éve annak, hogy kis kerülővel került az Aero Ever Kft. utódjához, a Sportárutermelő Nemzeti Vállalathoz. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Bende Lajos repülőmérnökkel (fotónkon középen Bende Lajos, mögötte Rexa Iván). Vele beszélgettünk. - Iván barátom Dunaszerdahely mellett, Albáron született 1931-ben, ahol édesapja jegyző volt. Itt járt iskolába, itt élte meg 1938 őszén az anyaor­szághoz való visszacsatolást. 1945 után a kitelepítések családjukat sem kí­mélték. Baranyába kerültek. Budapesten a Madách gimnáziumban érettsé­gizett, majd egyetemre került. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a sport­repülés legszebb ágával, a vitorlázórepüléssel a Farkas-hegyen. Politikai okok miatt az egyetemről eltanácsolták, Esztergomba, az Aero Ever Kft. utódvállalatához, a Sportárutermelő Nemzeti Vállalathoz jött dolgozni. Öt­ven évvel ezelőtt javában folyt a vitorlázó, majd a kismotoros repülőgépek gyártása és javítása. A sportrepülők között ismerkedett meg Timkó Ibolyá­val, 1956 októberében házasságot is kötöttek. A vitorlázórepülés mellett sze­rette a természetjárást és a vízisportot. A Labor MIM járműgyártásának kö­veteként az 1970-es évek második felében a moszkvai külképviseleten szol­gált. Eljutott a Kaukázusba, a Baltikumba, a távolkeleten Japánba. Éppen két évtizede a Labor MIM-ben megszervezte az ultrakönnyű repülőgépek gyártását. A csoport az Aero MIM nevet viselte. Iván - nyugdíjazását (1989) követően - minden idejét szenvedélyének, a repülés történetének szentelte. Ezen túl a helytörténet is izgatta, Esztergom Barátai Egyesületének tagja lett. Gyűjtötte a repülős múlt fényképeit, újságjait, más dokumentációit. Mostani találkozónkon már ő sem lesz jelen, egy évvel ezelőtt búcsúztattuk. * Uj osztály és osztályvezető a Kolos kórházban A Vaszary Kolos Kórház történetében jelentős állomás az, hogy egy új osz­tállyal gazdagodott az intézmény: Mozgásszervei Rehabilitációs Osztály nyílt a neurológia épületében. A vezető főorvos, Elő György a nemrég ki­alakított szobájában fogadott. - Régóta két szótól tudok ideges lenni: a prevenció-tói és a rehabilitáció-tói. Évtizedek óta hangoztatjuk mindkettő jelentősé­gét, mégse kerül egyik sem a gyó­gyítás folyamatában az őket megil­lető helyre. Most azonban a Vaszary Kolos Kórházban lényeges előrelépés történt. Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály kezdte meg a működését a te vezetéseddel. - A Mozgásszervi Rehabilitáci­ós Osztály kialakításának szüksé­gessége 2000-ben fogalmazódott meg az intézet vezetésében. Köz­tudott, hogy a kórház 2002-ben és idén is pályázott egy mozgásszervi épület kialakítására, ahol a reu­matológia és a mozgásszervi reha­bilitációs osztály lenne elhelyezve. Az elképzelés az volt, hogy így a mozgásszervi terápia közös szük­ségletei, mind az élő munka mind eszköz parkja tekintetében: a gyógytornász, a fizioterápiás szük­séglet, esetleg hidroterápiás lehe­tőség mindkét betegcsoportnak egy helyen elérhetővé válna. 2001-ben már hívtak dolgozni az intézetbe, akkor szaktanácsadó­ként vállaltam a feladatot. - A pályázat azonban nem nyert. - Sajnos tavaly nem nyert és úgy olvasom az újságokban, hogy idén is kicsi az esélyünk, mivel 2003-ban az oktatás és a kultúra a preferált terület. - Mivel foglalkozik majd a most alakult osztály ? - A rehabilitáció - ismert szó - a jogaiba való visszahelyezést jelen­ti. A mozgásszervi rehabilitáció: probléma orientált team munká­ban folyik. A mozgássérült ember családba, kis közösségekbe illetve a társadalomba való visszaillesz­kedését próbáljuk segíteni. Az el­vesztett funkciókat, a maradék funkciók gyakorlásával, segédesz­közök használatának megtanítá­sával próbáljuk pótolni. Pár szót a team munkáról, a csapatról. Ezt a csoportot az orvos irányítja. A tagok a nővérek, a gyógytornászok fizikoterápiás asszisztensek, a szociális ügyinté­zők, psychológusok, logopédusok, foglalkozás terapeuták stb. Utoljá­ra hagytam a csapat legfontosabb tagját akiért és akiről az egész fo­lyamat szól, a beteget. A beteg akarata, fizikai és szellemi aktivi­tása nélkül az egész munka hatás­talan. - Sikerült már ezt a csapatot ki­alakítanod? - A csapat most áll föl. Korában említettem, 2 éve dolgozom a neu­rológiai osztály nővéreivel, gyógy­tornászaival. Nagyon jó a kapcso­latom velük. Akikkel eddig talál­koztam átlagon felülien fogéko­nyak, tetszik nekik az új szemlélet - amit képviselek -, hogy nem gyó­gyítani, kiszolgálni, hanem együtt dolgozni, segítve tanítani kell. Ez időben és fizikai fáradságban na­gyobb terhelést jelent. Egy ügyes nővér kb. 5 perc alatt tetőtől talpig megmosdat egy beteget, de nálunk adott esetben tolókocsival ki kell őt vinni a fürdőszobába, és ott megvárni, míg végigmosakszik, segíteni tanácsokkal. Ez jóval több időt vesz igénybe. Az osztályon egy főállású gyógytornász is dolgozik. Fizikóteápiás munkatársak, logo­pédus munkatárs közös a neuroló­giai osztállyal. Igénybe vehetjük a kórházban dolgozó szociális mun­katársat. - Mondanál valamit arról, hogy a problémaorientált munka nála­tok hogy értendő ? - A rehabilitációs munkában betegekként időről időre változik, hogy a csapat melyik tagjának ép­pen a legfontosabb a munkája. Ve­gyünk egy példát. Balest során sú­lyos végtagsérülést szenved vala­ki. Az első ellátásnál - mely magá­ba foglalja a műtétet, amputációt, a sebkezelést - a beteg inkább ala­nya a kezelésnek. Amikor végálla­pot kialakult, jön a rehabilitáció. Ha a betegnek van életcélja, van kedve, tud magával mit kezde­ni, akkor a rehabilitáció sikeres lesz. Az orvostanhallgatóknak ki szoktam hangsúlyozni a két fontos szót: motiváció és rehabilitáció. Bizony nagyon nehéz fél lábbal el­kezdeni újra a mozgást, az életet. Számos segédeszközünk van, ezek használatát kell begyakoroltat­nunk. Könnyen belátható, hogy mindig más és más fontosságú probléma merül fel, melynek meg­oldásában a csapattagok tudnak segíteni. A nővér kezdetben segít, később szóval irányít. A gyógytor­nász a mozgás felépítését vezeti a segédeszköz használatát tanítja meg, az ortopéd műszerész a mű­lábat készíti, a psychológus segíti feldolgozni a történteket, a szociá­lis munkatárs a megváltozott ké­pességeknek megfelelő munkát keres. - Mekkora lesz az új osztály, hány ágyon dolgoztok majd? - 20 ágyon kezdtük el a mun­kát. Felmértük, hogy mekkora igény van ránk, megnéztük, hogy a területen és a régióban milyen igény van a mozgásszervi rehabili­tációra. Mindezek tükrében ké­sőbb esetleg bővítésről is lehet szó. Ehhez persze az új épület is szük­séges lenne. -Jelentősen tudtok majd segíte­ni más osztályoknak is gondolok itt a rheumatologiára, a neurológi­ára vagy a traumatológiára... - Természetesen. Ezeken kívül a Sebészeti Osztállyal is lesz kap­csolatunk. Azon betegek, akik mozgásukban hosszabb ideig, vagy véglegesen korlátozottak, célszerű, hogy hozzánk kerülje­nek. Nekik tudunk majd remélem, hathatós segítséget nyújtani, hogy mozgáskorlátozottságuk ne je­lentsen életminőség romlást. Az együttműködés keretei megvan­nak, azokat együtt más szakmák­kal összefogva kell kitöltenünk a betegek érdekében. - Van-e a megyében a mienkhez hasonló ellátás ? - Kisbéren van egy Mozgásszer­vi Rehabilitációs Osztály, amit a megyei szakfelügyelő főorvos, Golenyák Béla vezet. - Lesz járóbeteg rendelésetek is ? - Ambuláns rendelésünk MEP befogadtatása most van folyamat­ban. Az ambuláns tevékenység azért fontos, mert egyrészt a hatá­lyos jogszabályok nem teszik lehe­tővé, hogy háziorvosok rehabilitá­ciós osztályra utaljanak beteget, másrészt az ambulancián tudjuk felmérni azt, hogy rehabilitálha­tó-e a beteg, és kórházi felvétele szükséges-e. - Lesz-e segítséged ? - Jelenleg a 20 ágyon egy orvos is el tudja látni a feladatokat, de ígéret van orvos-munkatárs alkal­mazására. - Mit kell rólad tudni ? Két éve dolgozol már a kórházban, de még­se ismernek olyan sokan. - 1951-ben születtem Budapes­ten. A Rákóczi Gimnáziumba jár­tam, melynek elvégzése után rög­tön felvettek az egyetemre. Ez­után az Országos Orvosi Rehabili­tációs Intézetben kezdtem a pá­lyát. 1981-ben ortopéd-sebészi szakvizsgát szereztem. Második szakvizsgámat, a Mozgásszervi Rehabilitációs szakvizsgát 1984­ben értem el. Nagyon tetszett nekem a szep­tikus csontsebészet problémája. 1984-től, a Szeptikus és TBC-s Mozgásszervi Rehabilitációs Osz­tályon dolgoztam. Számos külföldi szakképzésben vettem részt. Tag­ja vagyok a Magyar Rehabilitációs Társaságnak, a Magyar Orthopéd Társaságnak, A Gerincgyógyásza­ti Társaságnak, az ISPO Hun­garynak. A Rehabilitációs Társa­ságban az elnökség tagja vagyok, a Szakmai kollégiumban pedig pót­tag. 2000-ben megkaptam az Eu­rópai szakvizsgát a Rehabilitáció és fizikális Medicina területén. - Esztergomhoz mi köt ? - Esztergom és környéke nem idegen számomra. 33 éve rendsze­resen járok ide, ugyanis dorogi lányt vettem feleségül, aki Eszter­gomba járt a Tanítóképzőbe. Sok kedves régi ismerős lakik még mindig a környéken és rokoni szá­lak is kötnek ide. Dobos főorvos a sógorom. 1991 óta magánrende­lést is folytatok Bense doktor ren­delőjében. - Mik az eddigi impresszióid az osztály élén ? Hogy érzed magad ? - Röviden: jól! Bővebben kifejtve: más típusú feladatotok jelentek meg munkám során. A szakmai feladatokkal párhuzamosan az osztály kialakí­tása, felszerelésének, tevékenysé­gének megszervezése mellett, a szakmai szempontok figyelembe vételével gazdaságosan is kell azt üzemeltetni. Varietas delictat. Igyekeztem főként a segédesz­közöket gyártó és forgalmazó cé­gekhez fűződő személyes kapcso­lataimat az osztály speciális fel­szerelésének fejlesztése érdeké­ben felhasználni. A kórház műszaki vezetése és műszaki dolgozói az elhelyezése­met nagyon frappánsan oldották meg, rekord gyorsasággal. Köszö­net érte! - Említetted, hogy orvostan­hallgatókkal is foglalkozol. Taní­tottál is az Intézetben ? - A SOTE az ortopédián belül a hallgatóknak 2 óra gyakorlatot ír elő a mozgásszervi rehabilitáció­ból. Ebben vettem részt. Szívesen oktatok, tíz éven keresztül a Balassa János Egészségügyi Szak­iskolában sebészetet tanítottam a nővéreknek. Jelenleg az Egészség­ügyi Továbbképző Intézet felkéré­sére a rehabilitációs tevékenység terapeuták képzésében veszek részt. - Leköltözöl Esztergomba, vagy utazol minden nap ? - Egyelőre Pestről járok majd le. Budapesten Budakeszi határá­ban lakom, egy órán belül ide tu­dok érni. Hogy a jövő mit hoz, azt még nem tudhatom. - Megtudhatunk valamit a csa­ládodról ? - Feleségem, aki megismertette velem a környéket, pedagógus. A nyáron ünnepeltük 29. házassági évfordulónkat. Két fiam van: egyik jogot végzett, két éve ügy­védbojtár, a másik most kezdi az 5. évet a Közgázon. Divat most a jogi és a közgazdasági pálya. Ebbe a so­dorvonalba kerültek ők is. Bár, ha valamelyik az orvosi hi­vatást választotta volna, biztos tudtam volna segíteni tanácsokkal az egyetemi tanulmányok során és a pályakezdéskor. - Kórházunk gazdagodott, a be­tegek lehetőségei nőttek a Mozgás­szervi Rehabilitációs Osztály tevé­kenysége által. Köszönöm a beszélgetést és kí­vánok sok sikert a működésedhez! Osvai László dr. (eKOR-LAP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom