Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-11 / 49. szám

Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig ' POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: emvideke@psinet.hu Ij sorozat - XVIII. évfolyam. 19. >zám - 2M3, iJ<?«emljer JI. Ara: 73 Ft ELKÉSZÜLT ESZTERGOM TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK EGYEZTETÉSI DOKUMENTUMA A Kanonok soron alakul ki Esztergom „latin negyede" Esztergomot „iskolavárosnak" is nevezik, mert az ezer lakosára jutó hatvanhárom fős tanulólétszám jelentősen meghaladja az or­szágos átlagot. A rendszerváltást követően sor került az 1948-ban jogtalanul ál­lamosított egyházi tulajdonú épületek visszaszolgáltatására is, ezt a folyamatot - a várható konfliktushelyzetek elkerülése végett - több, mint egy évtizednyi idő alatt kívánta megvalósítani a jogalkotó. így került vissza a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének tulaj­donába a vízivárosi iskolakomplexum, melyből a Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium intézményét a rend átvette, míg az épületegyüttes további részeiből 2011-ig kellene a városnak kiköltöztetnie ott működő iskoláit. A rend az épületegyüttesben egyházi óvodát, egészségügyi felső­fokú képzést kíván indítani, bővíti a leánykollégiumot is, melyet za­rándokházként is üzemeltetne, az ehhez szükséges, régóta esedékes felújításokat 2002 végén megkezdték, a tetőszerkezet és a héjazat rekonstrukciój ával. 2001-ben Meggyes Tamás polgármester tárgyalásokat kezde­ményezett a reprivatizációért felelős egyházi vezetővel, Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel, amelyen megállapodás született arról, hogy a Szatmári Irgalmasok milyen feltételekkel ve­szik vissza az épületegyüttest. Az ennek során az önkormányzathoz kerülő kártalanítás összege az évtized közepére megoldhatja a kiköltöző középiskolák elhelye­zését az új oktatási központ, a Várhegy üres kanonoki épületeiben. Az Északi Kanonok soron 2003 elején megkezdődtek a felújítási és átalakítási munkálatok, és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola a tervek szerint közeli jövőben felköltözhet új ott­honába, majd sorban követi a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola és a Szent István Gimnázium. Az elképzelések szerint ugyancsak az oktatási negyed felújítandó épületei adnak otthont a ma már igen méltatlan körülmények kö­zött működő, és városképileg is szerencsétlen kivitelezésű Babits Mihály Városi Könyvtárnak. A jelenleg hétszáz négyzetméteren üzemelő, több mint kilencvenezres állománnyal büszkélkedő könyvtár nemcsak felada­tának méltó, reprezentatív épületbe kerülne át, hanem a Várhe­gyen kiépülő iskolaközpont számára, annak közvetlen közelében a XXI. század színvonalán biztosíthatná a szükséges szolgáltatáso­kat, ez az intézmény fogja ellátni a városi iskolák könyvtár-működ­tetési feladatait. Az ambiciózus vállalkozás, a várhegyi oktatási központ kiépítése fogja igazából megmutatni, hogy a város mennyivel jobb gazdája le­het középiskoláinak, mint a várhatóan egyre kevesebb forrással gazdálkodó megye. A város céljai közt szerepel egy önálló főiskolai kar letelepítése a Déli Kanonok soron, amelyhez, ha szükséges, az önkormányzatnak akár nagy összegű forrást is biztosítania kell. Hosszú távú célként még egy kar letelepítését is célszerűnek tartja a város vezetése, hogy végre Esztergomban is létrejöhessen egy Universitas, mint a Várhegyen kialakuló oktatási és kulturális központ és a régió szellemi centrumának része. Takács István mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ÁGOSTON CSABA az esztergomi református közösség új lelkipásztora (nagy) Augusztus végé­től - a nagytiszteletű Né­meth Lajos református lel­kész nyugdíjba vonulása óta - nem volt az esztergo­mi reformátusoknak meg­választott lelkipásztora. Ez a helyzet advent első vasár­napján megoldódott: a re­formátus egyház törvényei szerinti eljárás végén Esz­tergom város református­sága a nagytiszteletű Ágos­ton Csaba lelkészt válasz­totta meg lelkipásztorá­nak. A hivatal átvétele de­cember 4-én volt. A lelkészt az Esztergom és Vidéke egy későbbi szá­mában mutatjuk be. seket a belterület hasznosítatlan, illetve alulhasznosított részein kell szorgalmazni, másodsorban az új, fejlesztések számára előké­szített területeken kell biztosíta­ni. Ezek az új, beépítésre szánt te­rületek a központhoz kapcsolódó északi és észak-keleti lakóterüle­tek, továbbá a déli és a dél-keleti gazdasági területek. Idegenforgal­mi fejlesztési területek a Prí­más-sziget, Szentgyörgymező Du­na-partja, valamint Kertvárosban a Palatinus-tó környéke. A VATI szakemberei leszögezték tervük­ben, hogy a domboldalak beépítése ne haladja meg a 10-15 százalékot. Új hasznosítást fogalmaztak meg a volt laktanyai és lőtéri területre. A tervkészítők a Belváros köz­ponti jellegét erősítik, elsősorban a Kis-Duna és a Duna mentén a Vízivárosban, a Prímás-szigeten. A lakóterületek hegy felé terjesz­kedését, a domboldal beépítését városképi szempontból nemkívá­natosnak tartják. A dorogi út men­tén, a kereskedelmi-gazdasági te­rületeket bővíteni tervezik. A tele­pülésszerkezeti terv tartalmazza Kertváros fejlesztését is. E város­rész központjául a Damjanich út menti terület alkalmas. Gazdasági területe a laktanya területén és a Retek utca mentén terül el. Pilisszentlélek önálló település­része Esztergomnak, a Duna ­Ipoly Nemzeti Park védett terüle­tén fekszik. Fejlesztése a tájvéde­lem, a domborzati adottságok mi­att mértéktartóan javasolt. E tele­pülés üdülőfaluként a pilisi termé­szetjárás egyik bázisa lehet. Esztergom városának telepü­lésszerkezeti terve a jövőt tartal­mazza. Éppen ezért különösen fontos a most elkészült egyeztetési dokumentáció széles körű megis­merése és véleményezése. Az ehhez kapcsolódó rendezvé­nyekről, lehetőségekről ezután is tájékoztatni fogunk. (Pálos) Városunkban napjainkban is nagy az igény az építkezési telkek iránt. Eddig az Altalános Rendezési Terv alapján megalkotott 31/1995 képviselő-testületi határozat volt érvényben. Ez a rendelet a törvénynek megfelelően, az Országos Építési Szabályzatra épült. Új építési törvény született 1997-ben, 78/1997 számmal, melyet a parlament a 115-ös tör­vénnyel 1999-ben módosított. Ez utóbbi kettő az Országos Településren­dezési és Építési Követelményeket tartalmazza. Ezek a törvények a váro­sok részére új településrendezési tervkészítést írtak elő 2003. év végéig. Városunk történelmi jelentőségénél és városszerkezeténél fogva különö­sen érdekelt az új településrendezésben. Ennek célja a települési környe­zet rendezettebbé, komfortosabbá, működőképesebbé, egészségesebbé, biz­tonságosabbá tétele. Cél, hogy a városunk esztétikusabbá váljon. A tör­vény szerinti tervkészítés eszközei a településfejlesztési koncepció, a tele­pülésszerkesztési terv, továbbá az ezekre épülő helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek. Esztergom Város Önkormányzata 2002-ben és 2003-ban több fordulóban elfogadta a fejlesztési koncepciót. Ennek alap­ján a VATI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság kapta a megbízást a tervek elkészítésére. Hunor József városi főépítész részvételével bejárták Esztergomot, sok-sok napot töltöttek váro­sunk közigazgatási területén. Az új építési törvény szellemében elkészítet­ték és az önkormányzat részére leadták az egyeztetési tervdokumentációt. Most már az önkormányzati bizottságok, a szakhatóságok, az államigaz­gatási szervek, a területi főépítészi tervtanácsának, a lakossági közmeg­hallgatásnak a feladata, hogy véleményt mondjanak. Ezt követően né­hány hónap múlva a képviselő-testület határozattal fogadja el a telepü­lésrendezési tervet. Az egyeztetési tervdokumentá­ció megállapítja, hogy Esztergom városának legfőbb erőforrása a történelmi, kulturális örökség, va­lamint a táji környezet, nevezete­sen a Duna, a Pilis - Visegrá­di-hegység, a domborzat, továbbá a zöldfelület. Országos szerepet tölt be Esztergom a katolikus egy­ház, az idegenforgalom és a közok­tatás területén, regionális szerepe van városunknak a kereskedelmi ellátás és a munkahelyteremtés­ben is. A városfejlesztési tervezők felmérése alapján az esztergomiak életkörülményei jobbak az orszá­gos átlagnál. A közlekedési felmé­rés tekintetében a véleményük el­marasztaló annak ellenére, hogy a Mária Valéria híd újjáépítése na­gyon sokat javított ezen. Eszter­gom népessége gyarapodó, mindez köszönhető az ide beköltözőknek. A várostervezők egyértelmű véle­ménye, hogy az esztergomi polgár­ság iskolázottsága különösen jó­nak minősíthető. . A településszerkezet alapvető tézise, hogy Esztergom a Visegrá­di- és a Pilisi-hegység Dunáig hú­zódó vonulatain, valamint a he­gyek és a Duna közötti lapályon, változatos domborzatú területen fekszik. A területe 10 036,6 hektár. En­nek részletei: 1293,3 hektár beépí­tett terület (13 százalék), 8743,3 hektár beépítetlen városrész (87 százalék). A beépítetlen terület részletezése: 3363,6 hektár erdő (33,5 százalék), 1816,6 hektár korlátozott mezőgazdasági terület (18,1 százalék), 1746,4 hektár ál­talános mezőgazdasági terület (17,4 százalék), 813 hektár kertek (8,1 százalék). A városszerkezetet természetföldrajzi adottságai és a történelem során elfoglalt szerepe alakította. A középkori települé­sek - Várhegy, Víziváros, Királyi város - mellé csatlakozott Szent­tamás, Szentanna, Kovácsi, Csuti­monostor faluja. A településrészek sajátos karaktereit ma is őrzik. A történelmi várostól szerkeze­tileg elkülönül Esztergom-kertvá­ros és Pilisszentlélek. A város központja, történelmi magja a beszűkülő területen, az összefutó utak csomópontjában alakult ki. A domboldalakat nagy kiterje­désű kertes mezőgazdasági terüle­tek, a déli lejtőkön szőlőskertek fedték le. Az üdülőterületek a Búbánat­völgyben és a Szamárhegyen ala­kultak ki. Esztergom városának külső kapcsolatai napjainkban csak részben elfogadhatók: a 10-es főút túlterhelt, a vasútvonal korszerűt­len, a vízi közlekedés csak kihasz­nálatlan, a repülőteret csak sport­célokra^ hasznosítják. A VATI mérnökei - Hunor Jó­zsef főépítész közreműködésével ­megállapították, hogy a fejleszté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom