Esztergom és Vidéke, 2003
2003-01-30 / 4. szám
2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 Embereket mentett Romániában Knapp János, Esztergom város alpolgármestere három embert mentett meg a Partiumban, akik az ottani időjárási viszonyok miatt bajbajutottak. Az eset még január elején történt, amikor is az alpolgármester Máramarosszigetre utazott, hogy ott a Lővei Klára nevét viselő magyar tannyelvű gimnázium vezetőjével és Balázs István fafaragó művésszel tárgyaljon. A határig minden rendben volt, viszont később, Szatmárnémeti után az útviszonyok hirtelen megromlottak. Ónos eső kezdett esni, és az amúgy is jéggel borított utak járhatatlanná váltak. A Huta-hágón lefelé menet ilyen körülmények közt lett figyelmes három román fiatalra, akiknek a kocsija minden településtől távol egy szurdokba csúszott. A már több órája ott álló emberek teljesen átfagytak a mínusz 12 fokos hidegben. A korábban több évet Bukarestben, illetve Nagyváradon dolgozó alpolgármester román nyelvtudását kihasználva mobiltelefonján azonnal segítséget hívott, és amíg a mentőerők megérkeztek, saját kocsijában látta el őket. - Mivel ezen a szakaszon egyetlen egy szembejövő autóval sem találkoztam, egy idő után talán nagyobb baj is történhetett volna a fiatalokkal - mondta lapunknak Knapp János. Megérkezése után Máramarosszigeten az esetet elmesélte Balázs Istvánnak, aki az ottani magyar gimnáziummal kapcsolatos tárgyalás sajtótájékoztatóján a történteket megemlítette a helyi újságírók előtt. A hírt rögtön felkapta a megyei és az országos román sajtó, majd nem sokkal később az MTI és számos hazai lap is átvette azt. Knapp János elmondása szerint ilyen balesetek sajnos gyakran előfordulnak Romániában, sőt bukaresti tartózkodása alatt többször találkozott már ennél súlyosabb esetekkel is. A tárgyalások egyébként jól sikerültek. Balázs Istvánnal megállapodtak a Széchenyi téri betlehem kibővítéséről, és egy, a nyáron Esztergomban tartandó fafaragó tábor megrendezéséről. Jó irányba halad az esztergomi kereskedelmi szakközépiskola és a máramarosszigeti magyar gimnázium leendő testvériskolai kapcsolata is. Bánhidy András Egyházi kritika a tévétársaságoknak A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői megdöbbenéssel értesültek egyes kereskedelmi televíziók „lélekromboló és az emberi személyiséget erkölcsi értékeiben pusztító" műsorainak népszerűségéről és magas nézettségéről. Az erről szóló nyilatkozatot Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke írta alá. Az állásfoglalás szerint a televíziós műsorok szerkesztőinek rendkívüli felelőssége, hogy a nézők lelki-szellemi igényeit jó irányba tereljék, és erkölcsi ítéletalkotásukat fejlesszék. A történelmi egyházak vezetői szerint nem lehet egyedüli alapelv a nézettség kizárólagos növelése a bevételi források emelkedése érdekében, és ezt az általuk önzőnek tekintett szempontot a hívő emberek nevében kifogásolják. Az egyházi személyiségek úgy értékelik, hogy a szóban forgó műsorok, illetve más, beszélgetős show-műsorok „az erkölcsi jóérzés levet kőzése és a bűntudat teljes megszüntetése mellett a jó értelemben vett szeméremérzet kiiktatására törekszenek mesterséges élethelyzetek teremtésével és bemutatásával". Úgy ítélik meg, hogy ezáltal sérülnek az egészséges személyiség erkölcsi ismertetőjegyei, és rendkívül ártalmas hatások érik a jövő nemzedék értékrendjének kialakulását; különösen veszélyeztetett helyzetben vannak azok a kiskorúak, akik szülői felügyelet nélkül a délutáni órákban nézik ezeket a műsorokat - szögezik le. -Kérjük a szülőket és a velünk egyetértő pedagógusokat, kerüljék e műsorok nézését és tartsák távol ezektől gyermekeiket, diákjaikat is, és ajánlják inkább a szellemi-lelki épülést szolgáló programok megtekintését, ugyanakkor gondoskodjanak értékesebb családi és közösségi programokról - olvasható a három egyházi vezető nyilatkozatában. Seregély István, Bölcskei Gusztáv és Szebik Imre arra kéri az említett műsorok szerkesztőit, valamint az érintett televíziós csatornák vezetőit, hogy vagy teljesen szüntessék meg ezeket az adásokat, vagy legalább a káros hatásokat kiváltó műsorkészítői eszközöket szorítsák vissza. ISZTERfiOM nt ram MILLENNIUM ESZTERGOM StíKT tSTVAN VA IOSA Az Esztergom és Vidéke fe jle szt ési irá nya iról A hónap elején megalakult Szerkesztői Műhely eddigi ülésein megvitatta és most a Tisztelt Olvasó elé terjeszti az Esztergom és Vidéke polgári lap fejlesztési irányairól szóló elképzeléseit. Kérjük, véleményével segítse elő, hogy városunk és környéke egy valójában is színes, szélsőségektől mentes, friss és mértékadó lapot tudhasson magáénak. Előzmények - Az 1879-ben alapított Esztergom és Vidéke 1986-os - műsorfüzetként való - újraindítása óta eltelt idő, de különösen az 1988 karácsonyától számítható újságformátumú lap évfolyamai egyértelműen bizonyítják, hogy Esztergom városa - képviselői révén jól döntött akkor, amikor legnagyobb múltú és leghosszabb életű lapja szellemiségét, hagyományait, a város múltjához illő hangvételét jelölte meg követendő példának a XX. század forrongó végszakaszában. Helyesen cselekedett, mert akkor egy sor új történelmi kihívással került szembe a tudatilag elsekélyesedett lakosság, holott a kihívások az arctalan tömeg helyett várospolgári, autonóm önmeghatározásra és önálló döntésre képes polgárokból álló közösséget feltételeztek. Az újraindított Esztergom és Vidéke e polgárosodási folyamatot kívánta szolgálni. Továbblépési irányok Az újság mára eljutott oda, hogy. a lapgazda - Esztergom Város Önkormányzata - döntése szerinti terjedelemben, példányszámban és gyakorisággal jelenhessen meg. Szintén a lapgazda döntésén múlik, hogy továbbra is megmarad közszolgálatinak, vagy a jövőben a piac törvényei szerint működtetteti, minimális közszolgálati szerepkörrel. Az első változat az önkormányzatra nagyobb anyagi terheket ró, hiszen a vonatkozó törvényi előírásoknak meg kell felelnie (lásd lapgazda-kiadó szerepe a sajtótörvényben), míg a második lehetőség, az üzleti alapú, az önkormányzatot kevésbé terheli, de nyilván leginkább épp azok a lapfunkciók sérülnek, amelyek miatt ezt az információs csatornát újraalapították. Amennyiben a döntés a piacosítás felé hajlik, a lap teljes struktúráját és tematikáját - ha úgy tetszik: alapértékeit és irányvonalát át kell fogalmazni, át kell alakítani. Mi erre az esetre javaslatot nem teszünk, mert az a piaci szereplők feladatává válik. A mi javaslatunk egy eminensen közszolgálati, kisrégiós, egyént - közösséget mikrotársadalmat egyaránt szolgáló, annak szolgáltató, polgári értékrendet valló és azt továbbító médiumról szól. Ezeket vegyük sorra! Eminensen közszolgálati, azaz annak a felismerésnek az alkalmazása, mely szerint az egyént leginkább az érdekli, ami vele vagy közelében, érte vagy ellenében, illetve közösségéért, vagy annak ellenében történik. Azaz, ha számára az üzenet információs tartalommal bír. Az információ nem magántulajdon, a személyiségi jogot érintő eseményt viszont nem lehet információként kezelni. A pletyka, a rágalom nem tartozik az általunk vázolt keretekbe, hiszen nincs információs tartalma. Ha pedig van, akkor az már tény - akár kedvező, akár nem valakire nézve, tehát információ. Kisrégiós kitekintésű és terjesztésű, ami azt jelenti, értelmet kell kapnia a lap címének: „Esztergom és Vidéke". 1879-ben, alapításakor ez természetes volt, hiszen a történelmi vármegye lapjaként a két járás - Esztergom és Párkány - egyaránt jelen volt benne, miként olyasói is a Duna két partján éltek. Érdekességként megjegyezzük: az 1863-ban megjelent első esztergomi újság a „Felduna-vidéki közlöny", majd néhány számmal később „Felduna-, Garam és Ipoly-vidéki közlöny" alcímet viselte a fejlécén. Mivel az uniós csatlakozás után a már ma is működő kisrégió reményeink szerint még nyitottabbá válik és sors-azonosságunk nyilvánvalóvá, egy összekötő médiumra bizton szükség lesz ezen a történelmi tájon. Nekünk már ezt nem kell kitalálnunk, csak lapunk belső struktúráján kell igazítani. Természetes partnerünk „odaáti" testvérlapunk, a Himmler György vezetésével szerkesztett népszerű Párkány és Vidéke. Egyént - közösséget - mikrotársadalmat szolgáló, illetve annak szolgáltató lap alatt azt értjük: „érte és vele". Semmi nem lehet fontosabb, mint minden olyan információ közreadása, amely segíti az egyént a saját közösségében való eligazodásában, hogy közösségekként is élhesse és építhesse saját mikrotársadalmát, amely esetünkben történetesen megegyezik a lap címével is. Természetesnek tartjuk, hogy az egyén általunk is kommunikálhasson a közösségével, illetve mikrotársadalmával és viszont. Szolgáltatásunk ki kell terjedjen a kommunikációnak arra a speciális területére is, amit a köznyelv reklámnak, hirdetésnek nevez. Természetesnek gondoljuk, hogy a lapnak szakítania kell azzal a gyakorlattal, hogy reklámokat csak elvétve közöl. Következésképpen rendszeresíteni kell egy olyan rovatot, ahol a reklámtörvény alapján bárki hirdethet. E tekintetben a lap olvasóit szintén kedvezmények illetnék meg. El kell érjük, hogy e kisrégió polgára, ha még nem is teljesen ingyen, de mindenképpen szimbolikus összegért hirdethessen akár egyéni, akár üzleti témákban, mert ha egy vállalkozás sikeres, az a közösségnek is hasznos. Polgári értékrendet valló és azt továbbító médiumként elsősorban azok figyelmére számítunk, akik ezt az általunk szociológiai értelemben használt, történelmileg kialakult kategóriát életük vitelével hitelesítik, illetve erre törekednek. Esztergom város polgári hagyományai figyelemre méltóak, de korántsem egyedülállóak, és főleg nem tömegjellegűek. Szociológusok felfejtették az okokat is, tehát a hatás irányát viszonylag könnyű meghatározni. Amennyiben az előzőekben vázolt jellemzők mindegyikét elfogadjuk, a tennivalók ismét tovább bonthatók: Az eminensen közszolgálati (ami értelmezésünkben azt jelenti: közszolgálatiság mindenek felett!) az információs rovat erősítését követeli meg. A hírszerkesztés az újságírás alfája és ómegája, tehát komoly szintetizáló és asszociáló képességekkel megáldott újságírókat feltételez. Teljes értékű embert, embereket kíván. Igen strapás munkakör. Kisrégiós lapként csak az érintett önkormányzatok összefogásával lehet létezni. A kisrégiós keret erre igen alkalmasnak tűnik. Személyi állománya több tényező függvénye. Itt együtt hat a megjelenés gyakorisága és a települések száma. Régiós hetilapként 4-5 fő elegendőnek tűnik. A terjesztés és a reklám, a szolgáltatások köre jellegzetesen kiadói feladatkör. Leginkább saját, vagy bedolgozók hálózatával oldható meg. Értékrend - a polgár egyik jellemzője, hogy miközben épít, önmaga is épül. Az információ egyben formáló, alakító erő, elsősorban tudatilag hat rá. Kevésbé ösztönös, reakciói kiszámíthatóbbak. Stabil közösség csak kiszámítható emberfőkkel építhető. Ez a lap számára azt jelenti, hogy szerzői között minél többen olyanok legyenek, akik az élet különböző területeit így élik meg. Határozottan kijelentjük: politikai pártok, szervezetek belső életével, vitáival, propagandájával a továbbiakban sem kívánunk foglalkozni, a hozzájuk kapcsolható eseményekről azonban információ szintjén természetesen beszámolunk. Bevezetőnkben három jellemzőt helyeztünk egymás mellé. Lássuk külön-külön is. A megjelenés gyakorisága - Az Esztergom és Vidéke hetilapként csütörtökön jelenik meg. Fénykorában hetente háromszor is napvilágot látott: kedden, pénteken és vasárnap. Ez távlati célként most is megfogalmazható. A fejlesztés azonban csak fokozatosan képzelhető el. Javaslatunk: 2003. október l-jétől jelenjen meg heti két alkalommal - például szerdán és szombaton -, majd 2005. január l-jétől hetente háromszor és távlati célként - már az uniós kisrégió lapjaként 2006. januárjától - heti öt alkalommal. Éz az ütemzés lehetővé tenné a szükséges szakmai: emberi és anyagi háttér kiépítését, stabilitását. Ezért - ha 2003. október l-jétől heti kétszer jelenne meg a lap - legkésőbb július l-jétől egy főállású hírszerkesztőre és egy főállású tudósítóra szükség lesz. Az új erők feladata a személyes kapcsolatteremtés és -tartás az újabb, Esztergomon kívül információ-forrásokkal. Amennyiben a heti kétszeri megjelenésre csak 2004-ben kerülne sor, ezév július l-jétől elegendő egy főfoglalkozású riportert alkalmazni, a másik főre szeptember l-jétől számítanánk. A fejlesztés további fokozatait most nem részletezzük. A lap terjedelme - Jelenleg heti 6 oldal, az összevont számok 10-12 oldalasak lesznek. Heti kétszeri megjelenés esetén a formátum (lap mérete) megtartása mellett 6-6 oldal lehet, amíg a lap a kisrégióban ki nem teljesedik. Példányszám - Távlati célként 5000 példányban gondolkozhatunk, főleg a példányonkénti vásárlás növekedése várható. A lap ára - Jelenleg 75 Ft, az összevont számoké 100 Ft. Amennyiben a heti kétszeri megjelenésről dönt a Kiadó, árcsökkentést javaslunk: példányonként ne haladja meg az 50 Ft-ot! Nyugdíjasoknak további kedvezményt ajánlanánk, a mindenkori ár 50 %-át. Mindezek figyelembe vételével a kiadó-megbízott már elkészített egy költségvetés-tervezetet, amely a döntéshozók rendelkeésére áll.
