Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-09 / 1. szám

2003. január 9. Esztergom és Vidéke 3 m „A Bazilika közelében óhajtok tovább élni" Újévi beszélgetés Paskai László bíborossal (Pálos) Szombaton a Bazilikában, Magyarország főtemplomában a fél ti­zenegy órai szentmisén az egyházi törvénykönyv előírásai szerint lesz Er­dő Péter püspök, kinevezett esztergom-budapesti érsek beiktatása. Addig is Paskai László bíboros, apostoli kormányzó irányítja a Főegyházme­gyét. Év eleji beszélgetésre kértük a még hivatalában lévő főpapot. eredménye lett, hogy ferences atya személyében immár megyés­püspök irányítja az ottani hívek lelki életét. Az esztergomi érseki széktől tör­ténő megválása után minden bi­zonnyal több választás előtt állt. A hívek örömére városunkban marad. Mi vezette Ont ebben a döntésében ? - Bár a Veszprémi Püspökség és a Kalocsai Érsekség is közel ma­radt szívemhez, de aktív szolgála­tom utolsó helye a Szentatyától kapott kinevezés révén Eszter­gom. A Bazilika közelében óhaj­tom életem hátralévő részét eltöl­teni. Az esztergomi Papi Otthont azért választottam, hogy továbbra is papi közösségben élhessek, kö­zel a Főegyházmegye papjaihoz és híveihez. Szívesen vállalok a jövő­ben is lelkipásztori munkát, ahol erre szükség lesz. A ma élők nem emlékezhetnek az érseki szék átadásának a cere­móniájára, hiszen Mindszenty bíboros, hercegprímás, majd pe­dig az évtizedekkel későbbi Lékai László bíboros, prímás halála után történt az utódok beiktatása. Minden bizonnyal különlegesnek, nem mindenna­pi eseménynek nézünk elébe... - A II. Vatikáni Zsinat döntése volt, hogy a püspökök 75 éves ko­rukban nyújtsák be a lemondásu­kat. Előzőleg a püspöki kinevezé­sek az egész életre szóltak. Ha a püspök egészségi állapota meg­gyengült, akkor a Szentszék vala­kit megbízott az egyházmegye ve­zetésére. A II. Vatikáni Zsinat után lett egyetemessé ez a korha­tár nemcsak a püspökökre vonat­kozóan, hanem a plébánosokra, és a legtöbb szerzetesrend elöljáróira vonatkozóan is. Nincs sajátos előírás az ilyen esetben történő beiktatásnál. A lé­nyeges mozzanat, amint az Egy­házi Törvénykönyv előírja, a kine­vező bullának a bemutatása, felol­vasása a papokból álló Tanácsosok Testülete előtt a papság és a hívek minél nagyobb számú jelenlét­ében. Ennek megfelelően a mise kezdetén a pápai nuncius felolvas­sa a kinevező bullát latin nyelven, majd ezt követi magyar fordítás felolvasása. A püspöki beiktatásnak megka­pó része, amikor az új püspök sze­mélyesen találkozik az egyházme­gye minden papjával. A találkozás a szentmise keretében sajátos tar­talommal rendelkezik. A papszen­teléskor ugyanis elhangzott a kér­dés: ígérsz-e tiszteletet és engedel­mességet nekem és utódaimnak? A szentelendő erre válaszolt: ígé­rek. A beiktatási szentmisében ál­dozás előtt az ún. békecsók alkal­mával történik az ígéretek megújí­tása. A Főegyházmegye minden je­lenlévő papja az új érsekhez járul békecsókra. A találkozás tartalma azonban sokkal mélyebb. Ez több mint személyes találkozás. Min­den pap lélekben az új érseknek megígéri a tiszteletet és az enge­delmességet. Kifejezésre jut, hogy a püspökkel, rajta keresztül a Szentatyával közösen végzik lelki­pásztori feladataikat a hívek szol­gálatában. Eminenciás Bíboros Úr, az Esz­tergom és Vidéke polgári heti­lap olvasói és szerkesztői nevében kívánunk jó erőt és egészséget további, Egyházat szolgáló életéhez! - Köszönöm, magam is Isten ál­dásában bőséges, békés újeszten­dőt kívánok eredményes munká­val a szerkesztőség valamennyi tagjának és az olvasóiknak. Bíboros Úr másfél évtizeden át volt Esztergom érseke, Magyar­ország prímása. Mely esemé­nyek voltak ebben a korszakban a legemlékezetesebbek a magyar egyházra és Önre nézve ? - Az elmúlt tizenöt év bővelke­dett mozgalmas eseményekben. Keresztény életünk megújulásá­nak nagy lehetőségét adta a politi­kai rendszerváltás. Nem szándé­kozom a sokféle eseményt felsorol­ni, a legjelentősebbekre mégis visszaemlékszem. Kiemelkedő esemény volt a Szent Jobb országjárása 1988­ban, amely már előre jelezte a be­következő politikai változásokat, és Szent István ünnepén bejelent­hettem a Szentatya meghívását Magyarországra. 1991-ben Isten szolgája, Mindszenty bíboros, her­cegprímás, esztergomi érsek holt­testét végakaratának megfelelően haza kísérhettem a mariazelli ba­zilikából az esztergomi érsekek sírboltjába. Ugyanebben az évben örvendhettünk a Szentatya ma­gyarországi lelkipásztori látogatá­sának. 1993-ban módosult a Fő­egyházmegye területe, és az így ki­alakult egyházmegyei közösség 1994-ben tartotta meg az egyház­megyei zsinatot. Gazdag tartalmú volt Jézus születése kétezredik év­fordulójának a megünneplése a Jubileumi Szentév keretében, va­lamint a jubileumi zarándoklat Rómába. Meghatódott lélekkel ünnepelte meg az egész Főegyház­megye 2001-ben alapításának az ezredik évfordulóját. A keresztény magyar államiság megalapítása ezredik évfordulójának megün­nepléséhez kapcsolódott az a jeles esemény, hogy 2001. augusztus 15-én a Szent Koronát az esztergo­mi bazilikában köszönthettük. Felejthetetlen élmény marad számomra lelkipásztori látogatá­som Kárpátalján 1989-ben. Meg­hatódott lélekkel láttam az ottani hívek buzgóságát, kitartását, ame­lyet megőriztek a vallásellenes időben. Fájdalmasan láttam a nagy paphiányt, hisz a második vi­lágháború óta nem volt papszente­lés. Megnyugtató volt számomra, hogy a látogatás alkalmával a ma­gyarországi lelkipásztorok kárpát­aljai működésének engedélyezését megszerezhettem. Hálásan gondo­lok azokra, akik vállalták Kárpát­alján a missziós munkát, főként a ferences atyákra, akik missziós közösséget hoztak létre Nagysző­lősön. Az így elkezdődött munka A 2002. év utolsó képviselő-testületi ülésének napirendjén: Távhőár-változás, közalkalmazotti jutalmazás (G.) Az esztergomi képviselő-testület rendkívüli ülést tartott december 19-én, délután 16 órai kezdet­tel. A napirenden kilenc téma szerepelt. Az egyik legfontosabb kérdés a városi hő-szolgál­tatóval, a Prométheus Rt.-vel és a Promtávhő Kft.-vei való megegyezés volt. Esztergom a kon­cessziós díj elmaradásáért, a hő-szolgáltató a szerinte elmaradt díjmódosítás miatt perelt. A testület végül elfogadta a vállalat egyezségi ajánlatát, amely egy mérsékeltebb áremelkedést jelent, ugyanakkor 2003-2008 között évente tízmillió forint (+ áfa) kon­cessziós díjat fizet a Promtávhő. Fogyasztók F.gység Díj 1. félév Díj 11. félév Alapdíj Lakossági és egvéb Fűtés Ft'lm'/év 263,2 271,6 Melegvíz Ft/lm'/év 56.5 58,3 Üzemi díjas Forró vizes rendszer Ft/M W/év 8.991.060 9.278.774 11 Öli íj Forró vizes rendszer Fi/GJ 943,4 973.6 Csapadék és pótvíz Ft/vizm 5 282,1 291,1 Ennek alapján Esztergomban egy átlaglakás (52 m a) 2003. évi fűtési és használati melegvíz várható költsége: 92.963 forint/év, ami 599 forint/hó emelke­déstjelent a 2002. évi költségekhez képest. A testület jóváhagyta a Szentgyörgymezői Lakó­park céljaira szolgáló újabb területek értékesítését (mintegy tizenegymillió forint értékben) a beruházó AVA Kft. számára. Döntöttek továbbá egy hulladékkezelési közszol­gáltatást ellátó önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság létrehozásáról. Jóváhagyták az Északi Kanonoksor első és máso­dik traktusának generál-kivitelezési szerződését is az Architekton Rt.-vel; hasonlóképpen jóváhagyásra ke­rült a Magyar Suzuki Rt.-vel kötött területvételi szerződés, mivel a korábban felmerült félreértések tisztázódtak. Elfogadták a közalkalmazottak jutalmazását, ami­nek értelmében 101-en kaptak a hat órakor kezdő­dött ünnepségen elismerést. Igent mondtak a képviselők arra is, hogy ötvenmil­lió forinttal támogatják a jövő évi Esztergomi Nyári Játékok szervezését (a szervezőt, a Zikkurat Kft.-t). A programban, a tervek szerint, olyan előadások szere­pelnek, mint az Elizabeth című mucisal, a Carmen cí­mű opera, a. Kőműves Kelemen és az István, a király cí­mű rockopera (utóbbinak a jubileumi előadását tart­ják), valamint Hobó: Vadászat című előadása. Az utoljára tárgyalt a Strigonium Rt. és az önkor­mányzat közötti szerződésmódosításra nemet mond­tak a városatyák. Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülése (G. I.) A Vármegyeházán még a múlt év végén zajlott le az Esztergomi Vá­rosszépítő Alapítvány (EVA) első nyilvános, ünnepi kuratóriumi ülése, amelyet egyéves fennállásának alkalmából rendeztek meg. Az alapítványt 2001. december 21-én hozta létre Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere azzal a szándékkal, hogy az egy századdal korábban beindított városszépítő hagyományokat újjáélessze, a he­lyi jogszabályalkotást ösztönözze, s hogy a városképet javító fejlesz­tésekkel segítse az egységes városi arculatterv kialakítását. Az EVA kuratóriumának elnöke Ráday Mihály, tagjai Balla András, dr. Beer Miklós, dr. Horváth István, Meggyes Miklósnq, dr. Prokopp Mária és Tétényi Eva. Az EVA tit­kára Tóth Franciska. Az ülésen az EVA ünnepélyes keretek között számolt be eddigi munkájáról és jövőbeni terveiről. Az EVA rövid távú tervei között szerepel az esztergomi főtéren egykoron álló Mária Terézia-szo­bor ügyének felkarolása. Az esz­tergomi civil szervezetekkel együttműködve az alapítvány ja­vasolja a szobor helyreállítását, ennek érdekében elkülönített számlájára adományokat gyűjt. A Mária Terézia-szobor különösen figyelemre méltó, hiszen a XVIII. század végi Magyarország talán legelső világi köztéri szobra. A Ha­zaváró találkozón résztvevők mintegy hetvenezer forinttal áll­tak az ÉVA e célja mellé. Itt került bemutatásra az alapítvány első ki­adványa, amely Bajor Ágost Isme­retlen Esztergom című sorozatából összeállított tíz képeslapot foglal magában. A Balassa Bálint Múze­um tulajdonában lévő akvarellel színesített tusrajzok esetében az EVA különös figyelmet fordított arra, hogy azok Észtergorn olyan városrészleteit ábrázolják, ame­lyek az 1950-es évek óta jelentős változásokon estek át. A bevezető­ben olvashatjuk: „Bajor Ágost ké­peinek a művészi érték mellett do­kumentatív értéke is van. (...) ...elénk állítják az 1950-es évek Esztergomát, ahol a történelmi múlt csipkerózsika álmát alussza, de a szegényes kisváros felett ott le­begnek a Múzsák." Az Észtergomi Városszépítő Alapítvány középtá­vú és hosszabb távú céljai között szerepel néhány olyan városrész­let rekonstruálásának és helyre­hozatalának ösztönzése, amelyek a kiadványban is szerepelnek. A Bajor Ágost-képeslapokkal kap­csolatban fontos megemlíteni, hogy az alapítvány céljait támoga­tók ilyen kiadványokat kaptak és kapnak ajándékba. A 2002-es év Kossuth évforduló lévén, az EVA meghirdette az 1848-49-es eseményeket érintő, il­letve Esztergom helytörténetét is­mertető ifjúsági vetélkedőt. A résztvevők közül a legjobbak - Bi­hari Tímea, Balázs Adrienn, Far­kas Marianna, Sárik Veronika és Szenkovics Edina - külön könyv­jutalomban részesültek. Az alapítvány a 2003-as évben támogatói bált szervez, illetve kez­deményezi a helyi építészeti örök­ség védelmének módosítását. Be­indítja továbbá azon programjait, amelyek a város építészeti, kultu­rális értékeinek védelmét és ápolá­sát kívánják szolgálni. Az EVA a nyilvános kuratóriumi ülésen hir­dette ki városszépítő pályázatát is, amelynek kiírása az Esztergom Város Önkormányzat Képvise­lő-testületének 211/2002. számú határozata alapján került sor. En­nek szövegét külön közöljük. Városszépítő pályázat Esztergom város építészeti és történeti emlékei Magyarország kiemelkedő jelentőséggel bíró kulturá­lis értékei. Ezek megőrzése, megóvása az utókor szá­mára mindannyiunk közös feladata. Az örökségvéde­lem helyi céljainak elérése érdekében kerül kiírásra a 2003. évi városszépítő pályázat. A pályázaton orszá­gosan, vagy helyi szinten egyedileg védett, vagy terü­leti védelem alatt álló építmény tulajdonosai, tulajdo­nos közösségei vehetnek részt. A pályázati kiírást az Esztergomi Városszépítő Alapítvány Kuratóriuma hagyja jóvá és gondoskodik annak közzétételéről. A pályázat elnyeréséről az értékelés után a Kuratórium dönt; a pályázatot elfogadja, vagy elutasítja, a nyertes pályázat összegét meghatározza. Az Önkormányzat képviselő-testületi határozata alapján a lebonyolító az Esztergomi Városszépítő Alapítvány. A lebonyolító szerződést köt a nyertes pályázóval a támogatási összeg felhasználási módjára és a felhasználás ellen­őrzésére. Pályázati feltételek: 1. Az építmény országosan vagy helyi szinten egyedileg védett, vagy területi vé­delem alatt áll. 2. Az ingatlan tulajdonjogát igazolni kell, és társasház esetén a társasháznak ingat­lan-nyilvántartásba bejegyzett alapító okirattal kell rendelkeznie. 3. A tulajdonosnak, illetve a tulajdono­si közösségnek nem lehet köztartozása sem a közmű­szolgáltatókkal, sem az önkormányzattal szemben. 4. Társasházak esetén a társasházi törvénynek meg­felelő hiteles közgyűlési határozattal kell a pályázat benyújtásakor igazolni a tervezett költség 50%-os vagy azt meghaladó önrészesedésének vállalását, va­lamint az önrészesedés közös költség jellegét, vagy annak egyszeri egy összegben történő befizetését. Á pályázattal egyet nem értő, vagy a támogatás felvé­teléhez hozzá nem járuló, illetőleg az erre vonatkozó közgyűlési határozatot meg nem szavazó tulajdonos­társakkal szemben az ebből adódó jogviszony, vagy viták rendezése kizárólag a társasházra tartozik. 5. Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány csak a pá­lyázattal elnyert támogatásért tartozik felelősséggel. Á támogatás elnyerése érdekében benyújtott pályá­zathoz csatolt költségvetésen - akár mennyiségben, akár műszaki tartalomban - túlmenő költségeket a tulajdonosok kötelesek fedezni. A kivitelezési mun­kák műszaki ellenőrzése és a kivitelezéssel kapcsola­tos megrendelői feladatok ellátása a nyertes pályázót terheli. A pályázónak biztosítania kell a lebonyolító részére a betekintést a pályázattal kapcsolatos vala­mennyi dokumentumba, különös tekintettel az építé­si és felmérési naplóra, a számlákra, az esetleges szükséges hatósági engedélyekre. 6. A nyertes pályá­zó a támogatás elnyerése esetén a szerződéskor iga­zolja, hogy a számlavezető pénzintézeténél a kapott támogatás összegére azonnali inkasszó-engedménye­zési nyilatkozatot adott be az Esztergomi Városszépí­tő Alapítvány javára. Pályázati határidők: A kihirdetés időpontja: 2002. december 20. A kiírás átvehető: Esztergom Vá­ros Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. A benyújtás határideje: 2003. február 5. 16 óra Esztergomi Városszépítő Alapítvány 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.' Az elbírálás határideje: 2003. március 1. A kihirdetés módja: levélben és a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztésre kerül. Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány felkéri a városszépítő pályázat iránt érdeklődőket, hogy arról bővebben tájékozódjanak az átvehető kiírás pontos szövege alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom