Esztergom és Vidéke, 2003

2003-07-24 / 28-29. szám

2003. augusztus 14. Esztergom és Vidéke 9 Városunkban a kárpótlási jegyeket a pénzügyminiszter cserélte részvényekre (Muzslai) Egy olyan folyamat végére érünk lassan, ami a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor rengeteg ember kapott az országban kár­pótlási jegyet - mondta dr. László Csaba pénzügyminiszter Esztergom­ban. - A kárpótlási jegyeket nagyon sokan földre, lakásra és végül sokan állami részvényekre cserélték. A kárpótlási jegyeknek a Forrás Rt. által kibocsátott részvényekre való cserélésével, a kormány e jegyek beváltá­sának megtorpanását kívánja feloldani. A pénzügyminiszter - szimbolikusan - a királyi városban személye­sen cserélt be kárpótlási jegyet Forrás részvényekre, a beváltóhelyként megbízott Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezetben. Esztergom, mint helyszín azért fontos a kárpótlási jegyek beváltására, mert a Szlo­vákiában élők számára is könnyen megközelíthető. Az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. kedvező befektetési lehetőséget kínál a Forrás részvények kibocsátásával. A kisbefektetők június 30. és július 20. kö­zött cserélhették be kárpótlási jegyeiket Forrás részvényekre. Amint megtudtuk, folyamatosan érkeztek az ügyfelek, hogy kis összegű - tíz-, húsz-, százezer névértékű - kárpótlási jegyüket Forrás részvényre cse­réljék. A miniszter továbbiakban a következőket mondta: - Ha ez a fo­lyamat lezárul, akkor úgy gondoljuk, hogy a kárpótlási jegyek beváltás­ra kerülhettek. Az eddigi információk alapján az országban már eddig is több mint tízezer ember élt ezzel a lehetőséggel. A jegyzés lezártával a budapesti értéktőzsdére kerül a Forrás Rt. bevezetésre és utána a piaci árfolyama határozza meg, hogy akik most kárpótlási jegy fejébe Forrás részvényt vásároltak, végül is milyen haszonnal tudnak ezen túladni, vagy mintegy tartós befektetésként megtartják ezt a részvényt. Bemutatkozik a vásárdíjas Mechatronika Kft. A Prímás-szigeten és a Sportcsar­nokban megrendezett igen színvo­nalas XI. Pünkösdi Kiállításon és Vásáron a több mint kétszáz hazai és külföldi kiállító csaknem 1200 m 2 szabad területen és 510 m 2 fedett he­lyen mutatta be portékáját, szolgál­tatását. Ebben a sokaságban szeré­nyen, de ízlésesen elrendezve voltje­len Kertvárosból a Mechatronika Kft., melynek termékeit - a vásári díjak közül, a kiállítói kategóriában - harmadik díjjal jutalmazták. Ebből az alkalomból kerestem fel a lakóhelyemen működő üzemet és annak vezetőjét, Szlovák Mihályt, s kértem, mutassa be röviden a kft. múltját, jelenét. - Az előd 1952 augusztusában alakult 10 fővel Fúró- és Szegkovács Kisipari Termelőszövetkezet néven. Ekkor az esztergom-tábori szegko­vács cigányok régi módszerekkel, igen nehéz körülmények között dol­goztak: földbe süllyesztett árkok­ban, derékig beállva, kovácsoltak, használták a kézi fújtatót. Később a néwáltással egyidőben - Vasipari KTSZ - fémtömegcikkek gyártása lett az üzem fő profilja. A fejlődés kö­vetkező lépéseként - 1962-től - a na­gyipart is kiszolgáló termékek kerül­tek gyártósorra, mint például: villa­mos forrasztópákák, cipősarkok, re­dőnyalkatrészek, stb. A '70-es, '80-as években erőteljes gyártáspoli­tika valósult meg, elsősorban fo­gyasztási cikkek előállítása (görgők, visszapillantó tükrök, bútor- és épület-vasalatok, stb.). Nemzetközi kapcsolat is kialakult: olasz koope­rációban pillanatforrasztókat és hi­bakeresőket készítettünk. A rend­szerváltást követően, 1991-től aztán megalakult a Mechatronika Kft. Termék-kínálatunk tovább bővült. Részben a hagyományokat követjük, részben pedig új gyártmányokkal vágjunk a piacon: kerti szerszámok, horolók, földfúrók, vetőgépek, fém­detektorok, stb. készítésével is fog­lalkozunk, valamint osztrák export­ra áruházi csomagolóanyag-tároló­kat gyártunk. A felsorolt termékek­kel vettünk részt az idei kiállításon. En és munkatársaim nagyon örü­lünk ennek az elismerésnek, és úgy érezzük, hogy ezzel a díjjal a zsűri, az elmúlt évtizedben végzett mun­kánkat ismerte el. - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor MINDENTUDÁS EGYETEME A technika új csodája: a globális helymeghatározás Korunk technikai fejlődése egyre újabb csodákkal kápráztat el minket. Mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy közöttük is előkelő helyet foglal el a mű­holdas globális helymeghatározó rendszer, amely bővülő szolgáltatásaival immár a hétköznapi életben is egyre nagyobb teret hódít. A rendszer műkö­désének alapelveiről és széles körű alkalmazásairól kaphattak képet az ér­deklődők Pap László előadásában a Mindentudás Egyetemén. A XX. század elejéig a hagyo­mányos tengeri navigációs eszkö­zök kielégítették a felhasználók igényeit, a légi navigáció azonban új megoldásokat követelt. Az alapvető újdonságot eleinte a rá­diós iránymérés technológiájá­nak bevezetése, majd a század vé­gén a műholdas globális helymeg­határozás módszere jelentette. A műholdas globális helymeg­határozó rendszer (GPS) alapve­tő paramétereit 1973-ban az Amerikai Egyesült Államok kato­nai apparátusa határozta meg. Az első műhold 1978-ban állt pá­lyára, a rendszer szolgáltatásai hivatalosan 1995-ben indultak meg. A GPS rendszer működésé­nek alapfeltétele az idő igen pon­tos mérése és a Föld körüli pályán keringő műholdak helyzetének precíz ismerete. A technika és technológia fejlődése a múlt szá­zad 80-as-90-es éveire tette lehe­tővé, hogy e két feltételt egyszer­re teljesíteni lehessen. A GPS rendszerben ismert helyzetű Föld körüli pályákon ke­ringő műholdak jeleket sugároz­nak a földi vevőkészülékek felé, amelyek az így kapott informáci­ók feldolgozásából meghatároz­zák saját helyzetüket. A rendszer működésének alapfeltétele az időmérés pontossága. Minden műholdon cézium vagy rubídium atomórák vannak, amelyek olyan pontosak, hogy kb. 300 ezer vagy 3 millió év alatt késnek vagy siet­nek egyetlen másodpercet. A GPS műholdak jele olyan adatokat tartalmaz, amelyek a vevőkészüléket a műhold aktuá­lis helyzetéről és a műholdon mérhető pontos időről tájékoztat­ják. A rendszer valamennyi mű­holdjának órái pontosan össze­hangoltak, és jeleiket is pontosan azonos időben küldik a vevő felé. A rendszer teljes kiépítésben 24 műholdat tartalmaz. A műholdak hat, az egyenlítő síkjával 55 fokos szöget bezáró, közel kör alakú pá­lyán keringenek a Föld körül. A pályákat kelet-nyugati irányban 60 fokos szögek választják el egy­mástól. A műholdak számát és el­rendezését úgy választották meg, hogy minél nagyobb legyen an­nak az esélye, hogy a Föld felszí­nének egy adott helyén legalább négy műholdat lehessen „látni" a vevőkészülék antennájával. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg. Ideális esetben, ha a műholdak és a vevőkészülé­kek órái pontosan együtt járnak, a távolságmérés alapja, hogy a ve­vő megméri a műhold pontos helyzetét tartalmazó jel érkezési idejét, és - ismerve a jel indulásá­nak időpontját — a terjedési idő kiszámítása után a fénysebesség ismeretében meghatározza a mű­hold és a vevőkészülék távolsá­gát. Ez azt jelenti, hogy ha 10 mil­liárdod másodpercnyi hibát vé­tünk az időmérésben, akkor en­nek következtében a távolságo­kat csak 3 méter hibával tudjuk meghatározni. A globális műholdas helymeg­határozás alkalmazási köre az el­múlt évtizedben rohamosan bő­vült? Sorra jelentek meg új szol­gáltatások és drámai sebességgel nőtt az azokat támogató hardver és szoftver eszközök száma. Ta­lán legfontosabb alkalmazási te­rülete a járművek helyzetének meghatározása, a tengeri, földi és légi navigáció támogatása. E kör­ben a GPS rendszert igen sokféle célra használják: például jármű, helyzetének meghatározására, baleseti helyzetek elkerülésére, automatikus forgalomirányítás­ra, ellopott járművek felderítésé­re. A tengeri navigációban a GPS rendszert elsősorban arra hasz­nálják, hogy változatos időjárási viszonyok között, bármely nap­szakban képes legyen a legénység a hajót kikötő közelébe irányítani úgy, hogy elkerüljék a veszélyes partszakaszokat. Az egyszerű légi navigációban a GPS a repülőgépek helyzetének meghatározását, a repülőterek megközelítését támogatja. A le­szálláshoz ilyenkor mindenkép­pen szükséges a pilóta aktív köz­reműködése. Az igényesebb al­kalmazásokhoz drágább, nagy pontosságú rendszerek szüksége­sek. így például a a repülőgépek helyzetének nagyon pontos meg­határozásához és az automatikus leszállítórendszerek támogatásá­hoz. Itt a pontosság mellett igen fontos, hogy a helymeghatározás időben folyamatosan elérhető és külső hatásokra (például az időjá­rásra) érzéketlen legyen. A GPS rendszer hatékonyan segíti a hagyományos földmérési feladatok (telekfelmérés, építke­zések) megoldását, a térinforma­tikai rendszerek adatbázisainak feltöltését és térképek készítését. Emellett egyre nagyobb a gazda­sági jelentősége annak, hogy a különböző közművekről (olaj-, gáz-, víz-, villanyvezetékekről, távközlési hálózatokról, épüle­tekről) pontos információkkal rendelkezzünk. Az ilyen nyilván­tartások feltöltését szintén segíti a nagy pontosságú GPS rendsze­rek alkalmazása. Az eddig felsoroltakon túl a GPS rendszer további alkalmazá­si lehetőségeket is kínál. Ilyen például a Föld felszínén bekövet­kező lassú változások megfigyelé­se vagy a katasztrófa-elhárítás­ban a szakszolgálatok (mentők, tűzoltók, rendőrség) pontosabb informálása. * PAP LÁSZLÓ villamosmérnök Egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és In­formatikai Karának Híradástech­nikai Tanszékét vezeti, az egyetem rektor-helyettese. Több évtizedre visszatekintő oktatási tevékenysé­gének főbb témái az elektronikus áramkörök, a korszerű modulációs technikák és áramköreik, valamint a hírközlés elmélete. Eőladásokat tart a Veszprémi Egyetemen, illet­ve a Klagenfurti Egyetemen is. Több fontos szakmai és tudomá­nyos megbízatással rendelkezik, így többek között a Híradástechni­kai Tudományos Egyesület alelnö­ke, a Magyar Mérnökök és Építé­szek Világszövetsége elnöke, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Táv­közlési Rendszerek Bizottság elnöke, valamint tagja a MATÁV fel­ügyelő-bizottságának, a Magyar Űr­kutatási Tanácsnak és a Széchenyi Professzori Ösztöndíj Kuratóriumá­nak. 1997-ben Eötvös-, 1999-ben Széchenyi-díjat vehetett át. Katona Gergely Amit a trappista sajtról tudni kell... A trappista sajt konyhai fel­használására rendkívül sok lehe­tőség kínálkozik. Reggelinél, hi­deg vacsoránál jól kiegészíti az ét­kezést. A sajtos előételek gazda­gabbá teszik az ételsort, ezen kí­vül számos levesünket ízesíthet­jük vele. Készülhet trappistából önálló főétel, de hús és halételek kiegészítője is lehet. Kitűnően il­lik a fejes salátához, a friss para­dicsomhoz, a metélőhagymához. A trappista - egyéb sajtokkal ki­egészítve - sajtfondue alapanyaga lehet, de felhasználhatjuk pogá­csa, vagy aprósütemény készíté­séhez is. Jól szeletelhető, ezért például a szeletek tölcsér-formá­ra összegöngyölve és megtöltve hidegtálak nélkülözhetetlen kel­léke. ínyencek számára ajánlható a sajt borral való kombinálása. A sajtokhoz a hangsúlyosan gyü­mölcsízű, könnyű vörösborok ille­nek, például a merlot és a pinot noir, amelyekhez a sajtot kis fa­latkák formájában kínálhatjuk. A legnépszerűbb sajtunk fran­cia eredetű, Entrammesban, a Notre Dame de Port-du-Salut ko­lostor trappista szerzetesei készí­tették először. Az eredeti receptet a szerzetesek titkolták, mégis számos országban terjedt el a gyártása. A Port-Salut elnevezés azonban védett, csakis az ősi ko­lostorban készült terméket illeti meg. Hozzánk a múlt század vé­gén a boszniai Banja Lukán mű­ködő Maria-Stern (Máriacsillag) kolostorból jutott el. Ma a trappista sajt, bár igen különböző minőségekben készül, a legtöbb országban kedvelt ter­mék. Az eltérés a sajtok méreté­ben, alakjában, beltartalmi érté­keiben (szárazanyagtartalom, zsírtartalom a szárazanyagban), a bevonat vagy viaszréteg alkal­mazásában, az érlelés módjában (fóliában vagy anélkül érlelt) je­lentkezik. Ha külföldön járva trappistá­hoz hasonló sajtot szeretnénk vá­sárolni, Franciaországban Saint­paulin, Angliában Penbryn, Né­metországban Klosterkase meg­nevezéssel keressük azokat. A trappista sajt az oltós alvasz­tású érlelt sajtok csoportjában a félkemény sajtok közé tartozik. Ezeket a szilárd, de jól vágható ál­lomány, a közepes méret és tö­meg, a szabályos alak, 4-6 hetes érési idő jellemzi. Az érlelés leg­gyakrabban a fóliában történik 15-18° C-on, 70 % alatti relatív pá­ratartalom mellett. Az érési folya­mat során a keletkezett gázok er­jedési lyukakat alakítanak ki, me­lyek az érett sajtban 3-6 mm át­mérőjűek, nem túl sűrűn, nagyjá­ból egyenletes eloszlásban látha­tók a metszéslapon. A Magyarországon gyártott trappisták alakja korong és hasáb lehet, méretüket szigorú előírá­sok szabályozzák. A trappista sajt zsíros és félzsíros változatban ké­szül, melyet a csomagoláson is fel kell tüntetni. Az elterjedtebb zsí­ros változatnak a zsírtartalma a szárazanyagban legalább 45 %, a félzsíros trappista sajtban leg­alább 32 %. A félzsíros trappista sajt alacsonyabb energiatartalma miatt fogyókúrázóknak is ajánl­ható. Ugyanakkor fehérjetartal­muk 28 % körüli, ezért a fontos és értékes táplálékok közé sorolha­tók. A kereskedelemben az egész sajtokon kívül a gyártók által da­rabolt vagy szeletelt, vákuum­vagy védőgázas csomagolású saj­tok is forgalomban vannak. Jó ha tudjuk, hogy milyen tu­lajdonságokkal rendelkezik a jó minőségű trappista sajt! A korong vagy hasáb alakú egész sajtok alap- és fedőlapja sík, az oldalfelület enyhén domboro­dó, a fólia sértetlen, légmentesen simul a sajt felületére, kéreg nél­küli, a felület száraz, esetleg eny­hén zsíros, kissé nyirkos tapintá­sú. Színe halványsárga, a met­szésfelületen egyenletes eloszlás­ban kevés borsó nagyságú, kerek, fényes erjedési lyuk látható. Állo­mánya jól vágható, rugalmas, szájban elomló. Illata jellegzete­sen aromás, íze enyhén savany­kás, jellegzetesen zamatos, telt. A felvágott sajtok tárolásánál a vá­gási felületeket meg kell védeni a kiszáradástól. A legjobb megol­dás, ha a sajtot folpackba burkol­juk, esetleg alufóliába csomagol­juk, melyet sűrűn kilyuggatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom