Esztergom és Vidéke, 2003

2003-05-22 / 20. szám

4 Esztergom és Vidéke 2003. májúéi 22. VÁROSKAPUN INNEN Kókay Krisztina születésnapjára Kókay Krisztina textilművész és grafikus 1943. május 23-án született Esztergomban. A magyar Iparművé­szeti Főiskolán Göllner Miklós, Vén Emil és Modok Mária voltak meste­rei. A főiskola befejezése után tagja lett a fiatal esztergomi művészek Sigillum csoportjának. A városhoz fűződő kapcsolatai azóta is töretle­nek. 1984-ben a Művelődési Miniszté­rium Nívódíját, 1992-ben a Magyar Textilbiennálé fődíját, valamint a Magyar Hitelbank féléves ösztöndí­ját nyerte el. 1993-ban Ferenczy No­émi-díjat kapott, 2000-ben pedig el­nyerte a Kecskeméti Tavaszi Tárlat fődíját, Egyik alkotója az Esztergom számára készített millenniumi kár­pitnak. Alapító tagja az Esztergomi Művészek Céhének. Munkásságában sajátosan ötvözi a textil és a rajz világát, az aprólé­kos, finom megmunkálást és a mo­numentalitást. Több művében is megidézi szülővárosának motívu­mait, hangulatait (pl.: A Várhegy, Zongoraszó a Hévíz utcában, stb.). Munkáit számos közgyűjtemény­ben, közintézményben megtalálhat­juk, így az esztergomi Kolping Okta­tási Intézetben is. Születésnapja alkalmával továb­bi sikereket kívánunk Kókay Krisz­tinának, magánéletében pedig sok boldogságot! K.E. Iskolájuk fennállásának 110. évfordulójára készülnek a gyakorlósok (2.) (los) A Vitéz János Római Katoli­kus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájának történetét fel­elevenítő sorozatunk első részében a kezdetet, az 1893 nyarától 1923-ig tartó időszakot közöltük. A folyto­nos költözködés már kilátásba he­lyezte egy új iskolaépület születését. Erről a korszakról kérdeztük Ju­hász Alhinné iskolaigazgatót. -Az 1924-25. tanév jelentette or­szágosan az ötéves tanítóképzés in­dítását. Esztergomban a Duna-parti iskolák bővítésének terve 1927-ben született meg. Klebergsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter többször járt városunkban, és elha­tározta, hogy a zárdai építkezésen túl a tanítóképző építésére 720 ezer pengőt nyújt. Ezzel megvalósulása előtt állt az új tanítóképző intézet. Erre a célra Csernoch János herceg­prímás az akkori Scitovszky úti (mai Majer István úti) egyházi telket je­lölte ki. A kultuszminisztérium a Quittner Ervin műépítész tervpá­lyázatát fogadta el, a részletesen ki­dolgozott terveket előbb 1928. feb­ruár 25-én Serédi Jusztínián herceg­prímás, majd két nappal később Klebersberg Kunó miniszter hagyta jóvá. Két hónappal később Csonka Ferenc fővárosi mérnök, építési vál­lalkozó kapott megbízást az építés­re, melyet napra pontosan 75 évvel ezelőtt kezdett meg. A következő tanévben az intézet nehéz hónapo­kat élt át. Közben ugyanis elkezdő­dött a vízivárosi zárdaépület teljes átépítése, melyet akadályozott a le­bontásra ítélt régi képzőépület. Ház­ról házra vándoroltak. Először a káptalani jószágigazgatóság épüle­tébe költöztek, majd a Német utcai elemi iskolában, a szenttamási elemi iskolában, utána a legényegyleti épületben. A gyakorló a Német utcai (maii Petőfi utca) munkatermében és egy tanteremben lelt otthonra. Emlékezetes az 1929-30-as tanév. Az intézet beköltözhetett az új épü­letbe a Bazilika környezetébe. A kor akkori legmodernebb iskolaépület­ének elrendezésében érvényesültek a pedagógiai és szociális követelmé­nyek. A gyakorló a magasföldszinten két teremben kapott elhelyezést. A következő évekből az Érseki Papne­velő hallgatóinak is gyakorlóul szol­gált a vallásoktatásban. 1940-ben ez az épület internátusi szárnnyal is bővült. A következő tanévben a gya­korló megnyitotta a 7.-8. osztályait, így most már klasszikus 8 osztályú népiskolává vált. A háború közeled­tével 1943-44-ben az intézet épüle­tének nagy részét a Magyar Királyi Görgey Artúr Honvéd Műszaki Had­apród Iskola lefoglalta. A háborús vi­szonyok miatt 1944. november 24-től 1945. március 4-ig téli kény­szerszünet volt. A gyakorlóiskola ta­nulói a tanítók lakásaira jártak órákra, hogy előmenetelükben ne le­gyen lemaradás. A tanítás 1945. áp­rilis 9-én indult újra. Most már két tagozat működött. Az alsó tagozaton a* gyakorló iskolai tanítók tanítot­tak, a felső tagozaton a tanítóképző tanárai adták az órákat; 1945. szep­temberétől már leánytanulókat is felvettek. (Folytatjuk.) Az Európai Néppárt frakciójának főtitkárhelyettese Esztergomban (G.I.) Rövid látogatást tett városunkban John Biesmans, az Európai Néppárt frakciójá­nak főtitkárhelyettese. Az ál­tala vezetett delegáció megte­kintette a Öazilikát, majd Knapp János Pál esztergomi alpolgármester látta őket ven­dégül munkavacsorára. A látogatás célja az Euró­pai Néppárt jövő évi magyar­országi rendezvényének elő­készítése - a potenciális hely­színek egyike a Duna-parti ki­rályváros. Babits Mihály nevét veszi fel a Somogyi iskola Május 26-án 9 órakor tartja meg a jelenlegi Somogyi Béla Általános Iskola az intézmény névadó ünnepségét. Az iskola - a képviselő-tes­tület döntése értelmében ­2003. szeptember l-jétől Ba­bits Mihály nevét veszi fel. Könyvespolc Moldova György írásait nem kell bemutatni az irodalom és a szociográfia iránt érdeklődő olva­sóknak. Riportregényei, szociog­ráfiái (pl. Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott, Bűn az élet, Az Őrség panasza) műfajt teremtettek a hatva­nas-hetvenes években csakúgy, mint mindig és következetesen a kisemberek, a kisemmizettek éle­tét bemutató regényei, a bürok­ráciát, a hatalom visszaéléseit ki­pellengérező szatirikus írásai. A rendszerváltás előtt ő volt Magyarország egyik legnépsze­rűbb és legolvasottabb írója. Az utóbbi években azonban mintha kevesebbet hallanánk róla, a tele­víziók, a rádiók adásaiban, az új­ságokban csak néha kap szót, pe­dig jóval túl a hatodik ikszen vál­tozatlan energiával írja és adja ki műveit. A hallgatás, vagy inkább elhallgatás oka, hogy Moldova a jelenlegi társadalmi rendszer hi­báit is kegyetlen szigorral osto­rozza, most is a kisemmizett nép, a kisemberek pártjára állva! Legújabb szatíráiban (Abor­tusz - szigetek, Ellopott főutca) azokat a pártból pártba átnyerge­lő karrier-politikusokat mutatja be, akiknek a hatalommegtartása érdekében semmi sem szent. Az egykori párttitkárokat, akiknek minden szava Marx- vagy Le­nin-idézet volt, most pedig milli­omos nagytőkések, bankárok és akik egykori elvtársaikat bizton­sági őrökkel és harci kutyákkal kergetik el... De nem különb a vé­leménye Moldovának az ún. jobboldali" karrierpolitikusok­ról sem. „Che Gueuera a Rózsa­dombon" című szatírájában az egész jelenlegi politikai elitről (a szélsőbaltól a szélsőjobbig) kime­rítő bírálatot, sőt ítéletet mond! Ars poetica-jellegű regényé­ben (Aki átlépte az árnyékát ­Urbis Könyvkiadó, Bp., 2001.) a Magvető Kiadó egykoron legen­dás igazgatójáról, barátjáról, Kardos Györgyről írt portrét. Kardos megjárta Horthy és Ráko­si börtöneit egyaránt, de élete vé­géig megmaradt baloldalinak. Ennek ellenére a nyolcvanas években különböző pártfunkcio­náriusok feljelentették őt, lehe­tetlenné tették munkáját, szinte a halálba kergették. Áz egykori elvtársak közül senki sem vállal­ta temetésén a búcsúztatást, egyedül az író, Moldova György. D. L. A Balassa és a Szent Anna énekkarok piliscsabai sikere (ál) Az egyházzenei programok körében közismert a piliscsabai, hi­szen a háromnapos fesztivált már 9. alkalommal rendezték meg.. A Piliscsabai Egyházzenei Napok ki­tervelője és napjainkban is atyames­tere Hey Lóránt karnagy, akit az esz­tergomiak az elmúlt fél évben ismer­hettek meg a Szent Anna Plébánia­templom kántoraként. A kilenc év alatt közel száz kórus lépett fel, van­nak köztük visszatérők is. Ilyen a Balassa Bálint Vegyeskar .Reményi Károly vezetésével. Nemzetközi hí­rű kórusunk a háromnapos esemény főműsoraként a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem Stephaneumában lépett pódiumra vasárnap délután. Műsorukban Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma, Dvorzsák: Stabat Mater, Arcinger: Regina Coeli szere­pelt. Nagy átéléssel és szép hangzás­sal énekeltek. A zárókoncerten raj­tuk kívül még öt énekkar szerepelt, köztük Felvidékről a Corda Fratrum Énekkar (dr. Duka-Zólyomi Emese vezényletével), valamint a Vajdaság­ból a Zombori Iuventus Cantat (Vujics Sándor dirigálásával). Még az első napon a Klotildligeti Plébániatemplomban lépett közön­ség elé a Szent Anna Ifjúsági Ének­kar Kipke Hajnalka vezényletével. Az ő műsorukban Szentlélek, Két kezem, Az Isten jósága, Ahol szeret, Ne félj, mert megváltottalak, vala­mint Te vagy az út című ismert egy­házi énekek szerepeltek. Ok is, mi­ként a Balassa Vegyeskar, énekeltek a napi összkarokban is. Szokás, hogy a napi kórusszereplések végén összkari énekléssel zárták a progra­mot. Városunk magas színvonalú kó­rusművészetét öregbítette az idei napokon fellépő két énekkarunk. Barokk és romantikus muzsika a Városi Szimfonikusok koncertjén (Ps) Május 17-én este a vízivárosi Plébániatemplomban tartotta 9. bérleti hangversenyét az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar. A bérleti év utol­só hangversenye még hátravan, de akkor vendég-együttes lép fel, tehát a szimfonikusok ezúttal évadzárót adtak. Reményi Károly művészeti veze­tő újfent nehéz, de nagyon látványos műveket választott. Elsőként Handell B-dúr orgona­versenye hangzott fel. A zeneszerzőt mind a németek, mind az angolok sajátjuknak tekintik, mert Német­országban született, és Angliában halt meg. Az operát kedvelte, a voká­lis zene mellett számos concertót is írt. Ezek közül most a B-dúr ver­senyművet hallhattuk, melyet orgo­nára és zenekarra írt. Ezúttal Pász­tor Ágnes, a Zenede igazgatója orgo­nált, őt a szimfonikusok kísérték (fo­tónkon). A háromtételes versenymű a gyors-lassú-gyors formát követte népies dalszerű, táncos, virtuóz vo­nások domináltak benne, mind a szólista, mind a zenekar jól felké­szült, sokat gyakoroltak, és ez hatal­mas közönségsikert hozott számuk­ra. Rövid szünet következett, amíg a zenekar leköltözött a kórusról. Ez alatt, mint máskor is, Nagy Éva ze­neesztéta ismertette az elhangzásra kerülő műveket. Ugyancsak barokk zenével folytatódott, ezúttal Bach c-moll oboa - hegedű kettősverse­nyével. Erről a műről tudni kell, hogy van két csembalós változata is, és van a mostani formában elhang­zott is. Ez utóbbi az évek során elve­szett, de Bach követőinek sikerült rekonstruálni, és ma már inkább ez a változat hangzik el a pódiumon. Rajnai Mariann (oboa) gyakori ven­dégművész Esztergomban, de Papp Dániel (hegedű) is már szólózott, ép­pen egy évvel ezelőtt. A háromtéte­les zeneművet szép tiszta hangokon szólaltatták meg, nagy technikai tu­dással. Mindketten a nemzeti Fil­harmonikusok zenészei. A közönség vastapssal jutalmazta fellépésüket. Romantikus nagyhatású zene­művel búcsúztak a koncert végén a szimfonikusok. Schumann Koncent 4 kürtre és zenekarra című három­tételes művét adták elő. A kürtszóla­mot a Budapesti Kürt-quartett ját­szotta, tagjai Kutas Dávid, Adamik Tamás, ifj. Tarjáni Ferenc és Kovács Gergely művészeti vezető. Ok vala­mennyien a MAV Szimfonikus Zene­kar zenészei. Tudni kell, hogy a ze­nei életben Schumann volt eddig az egyetlen zeneszerző, aki a négy kür­töt szólistaként is alkalmazta. A mű igen nehéz feladatot ró rájuk, külö­nösen az első kürtösre, akinek a szó­lama magas hangjaival, bonyolult ritmikájával igazi virtuozitást köve­tel. Nos, ezt magas fokon élvezhet­tük szombaton este, a templomot zsúfolásig megtöltő zeneértő közön­ség hosszan tapsolva köszönte meg a szólisták és a kíséret játékát. Vezé­nyelt Reményi Károly, a koncert­mester Pásztóiné Nádudvary Erika volt. Már utaltunk a 10. záró-koncert­re. Ez június 7-én, szombaton ugyancsak a vízivárosi templomban lesz. Különleges zenei csemege, fel­lép a Wiener Lehrer Acapella Chor, vezényel Günter Knotzinger. Nagyszerű zenei élménynek ígér­kezik. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom