Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-16 / 2. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 A doni ütközet hatvanadik évfordulóján (P.) Vasárnap délelőtt a Szent Anna Plébániatemplomban Ladocsi Gáspár püspök celebrálta azt az ünnepi nagymisét, ame­lyen megemlékeztek az 1942. december 12-ei és az azt követő tragikus napokról. A püspök elmondta: öt évvel ezelőtt egy ma­gyar katonai delegációval személyesen is bejárhatta a Don-ka­nyart és akkori élményeit most megosztja a jelenlévőkkel... A mise a Himnusz és a Szózat eléneklésével zárult, majd a hívek pont­ban 12 órakor átvonultak a Hősök terére, ahol már sokan gyülekeztek a polgári megemlékezésre. Nemzeti himnuszunk eléneklése után Beer Miklós katolikus püspök mondott fohászt, majd Németh Lajos református tiszteletes vezetésével imádkoztak. Szendrő Péter, a Vitézi Rend megyei székkapitánya fordult az emlékezőkhöz. Beszédében többek között ezeket mondta: „Ma azért jöttünk ide, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik a legdrágáb­bat, életüket adták a bolsevizmus elleni harcban. 1943. január 12-én a szovjet megsemmisítő csapást mért a Don-kanyarban a 2. Magyar Had­sereg alakulataira. Hogy kerültek a magyar katonák a Don mellé? Sok­szor és sokan feltették a kérdést. Geopolitikai helyzetünk meghatározta szövetségesi lehetőségeinket. Talán ha a franciák annak idején nem ma­gyargyűlöletükről lettek volna közismertek, másként alakul a világ sor­sa. (...) A 2. Magyar Hadsereg eredeti feladata rendfenntartás lett volna, azonban a németek támadása elakadt, s így a létszámhoz képest igen hosszú frontszakaszon kellett téli állásokat kiépíteni. A fegyverzet is a rendfenntartási feladatokhoz igazodott, s a németek által ígért nehéz­fegyverzetet sem bocsátották rendelkezésre. (...) így érkeztek el az esemé­nyek a tragikus január 12-i naphoz. (...) Rengetegen fagytak meg a rend­kívüli hidegben, sokan estek fogságba, tűntek el, köztük Fonyódi György törzsőrmester is. (...) Hajtsuk meg fejünket, mondjunk el egy imát lelki üdvükért, mindazo­kért, akik már nem lehetnek itt velünk, ismert és ismeretlen honvédekért és munkaszolgálatos bajtársakért. Hőstetteik hőstettek maradnak mind­addig, amíg lesz, aki megemlékezik róluk. Dicsőség a hősöknek!" Az emlékezők koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el a világhábo­rús hősök emlékművénél, majd a Szózat eléneklésével zárult a mínusz 15 fokban megtartott kegyeleti ünnepség. Más szívekkel találkozni kell!" - St. Martin fotói ­Zöld Sorok (-zső) A nyolcadik évfolyamába lép az idén a Dorogi Környezetvédel­mi Egyesület havonta megjelenő kiadványa, a „Zöld Sorok". Szerkesz­tői dr. Dávid Anna, az egyesület elnöke, aki tagja az Esztergomi Környe­zetkultúra Egyesületnek is, valamint Nádor Tamás újságíró, elkötele­zett környezetvédők, akik a „Zöld Sorok" minden számát meg tudják tölteni a dorogiakat leginkább érdeklő környezetvédelmi témákkal. Rendszeresen beszámolnak például Dorog város levegőszennyezett­ségéről, kampányt indítottak az illegális hulladék lerakatok ellen, állan­dóan figyelik a népszerű Palatinus-tó partjának, illetve vizének sz enny ez ettségét. Közvélemény-kutatásokat tartanak a legégetőbb környezetvédelmi problémákról, az eredményeket természetesen a „Zöld Sorok" is közli. Beszámoltak lapjukban arról, hogy a tavalyi önkormányzati választáso­kon a DKE, a dorogi környezetvédők az MSZP után a második helyen végeztek, és három képviselőt delegálhattak a testületbe. Rendszeresen foglalkoznak az általános és középiskolások környe­zetvédelmi programjaival is. „Energiatakarékosság: körút az iskolában" című riportjukban például a tanárnő végigvezeti tanítványait az iskola tantermeiben és egyéb helyiségeiben, és felhívja figyelmüket az energia­takarékosság fontosságára. - Ha nem fogyasztjuk fölöslegesen az ener­giát, az a leginkább környezetbarát magatartás - mondja összegzésül a tanárnő. Ismét hófogságban Kislexikon: Dr. Erdő Péter 1952. június 25-én Budapesten született. A szülők neve: dr. Erdő Sándor és Kiss Mária. Szülővárosá­ban szentelték pappá 1975. június 18-án. A Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust. Dorogon töltött kápláni évei után a római Lateráni Egyetemen kánon­jogból doktorált. Hazatérve teológiai tanár volt az esztergomi főiskolán. 1988-tól a Pázmány Péter Hittudo­mányi Akadémián, illetve 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. A Pápai Gergely Egyetemen 1986-tól megbízott, 1988-tól meghívott pro­fesszorként tanított. Sokat munkál­kodott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításán és megszervezé­sén. Az egyetemet 1998-tól, mint rektor irányította. A Katolikus Egyetemen megalapította a Kánon­jogi Posztgraduális Intézetet. Tudományos tevékenységét közel 300 cikke és könyve, külföldi Akadé­mia tagsága, és több egyetem, töb­bek között az Institut Catholique de Paris díszdoktorátusa fémjelzi. Művei: 200 szaktanulmány és 16 könyv az egyházjog és a középkori kánonjog-történet köréből. Főbb kö­tetei: Az Ókeresztény kor egyházfe­gyelme, Bp. 1983. L'ufficio del primate nella canonistica da Graziano ad Uguccione da Pisa, Ro­ma, 1986., Az Egyházi Törvény­könyv, 4. kiad. Bp. 2001., Egyházjog, Bp. 1992., Egyház és vallás a mai magyar jogban, (Schanda Balázzsal) Bp. 1994., Az egyházjog teológiája, Bp. 1995. (olaszul: Torino, 1996, né­metül: Münster, 1999, spanyolul: Bp. 2002.); Egyházi alkotmányjog, 2. kiad. Bp. 1996. (ukránul: Lviv 1998.); Introductio in históriám scientiae canonicae, Roma, 1990., (spanyolul: Buenos Aires, 1993.), Az egyházjog forrásai, Bp. 1998. (néme­tül 2002); Storia della scienza del diritto canonico, Roma 1999. (angol és német fordítása sajtó alatt), Egy­házjog a középkori Magyarországon, Bp. 2001. Közéleti tevékenységei: A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Jogi Bizottságának titkára, 1999-től el­nöke, az Apostoli Szentszék három központi hatóságának tanácsosa (Katolikus Nevelés Kongregációja, Pápai Törvénymagyarázó Tanács, Megszentelt Elet Intézményei Kongregációja). A Nemzetközi Ká­nonjogi Társaság (Consociatio Internationalis Studio Juris Canonici Promovendo, Roma), a Stephan Kuttner Institute of Medieval Canon Law (München) és az Associatio Winfried Schulz (Ber­lin), valamint a Fédération des Universités Catholiques Europé­ennes (FUCE) (Paris - Barcelona) el­nökségi tagja. A Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja. 1990 és 2001 között tagja volt több állami felsőoktatási kuratóriumnak és tes­tületnek, így a Felsőoktatási és Tu­dományos Tanácsnak (FTT, Buda­pest). Részt vett a vallásszabadság­gal és az Egyházzal kapcsolatos szá­mos állami törvény előkészítésében a Katolikus Egyház képviselőjeként, valamint az egyházi delegáció tagja­ként a Magyarország és a Szentszék között több megállapodás előkészí­tésében. 2001-től az European Aca­demy of Sciences and Árts (Salz­burg) tagja. II. János Pál pápa 1999. novem­ber 5-én székesfehérvári segédpüs­pökké nevezte ki, 2000. január 6-án a Szent Péter Bazilikában püspökké szentelte, 2002. december 7-én pedig esztergom-budapesti érsekké, Ma­gyarország prímásává nevezte ki. Az érseki beiktatáson elhangzottakat TÓTH JÁNOS CSABA főegyházmegyei sajtóreferens, az eseményfotókat pedig BENEDEK ATTILA adta át szerkesztőségünknek. Köszönjük! Rendhagyó kiállítás-megnyitót tartott a Dobó Galériában Horányi László színművész. Maga a kiállítás is rendhagyó volt, hi­szen St. Martin fényképei csalo­gatták ide a tárlatlátogatókat. Igen, más művészeti ágban is mu­tatja önmagát az alkotó: verseit szinte kecses formájú, nagyon is tudatosan szépre tervezett mű­vészkönyv-kiadványban olvashat­juk. Zenéjét, előadó-művészetét pedig már régóta ismerjük. Szá­momra az ő (polgári nevén Szentmártoni Imre) és Sebestyén Márta szívhez szóló, lassú dalla­mai mindig és mindenkor me­gállj-t parancsolnak a köznapi ro­hanásban. Varázserőt hordoznak magukban, és gondolkodásra késztetnek. „Ha valaki többféle művészeti ágban tevékenykedik, sok kérdője­let vet fel - ki a művész?" - kérdez­te Horányi László. „A lényege mindennek: a művész bármit is al­kot, élményeit magában gyűjti és később, másféle értelmezésben, saját és eredeti szemszögéből vetí­ti ki a világ számára. A nagy kér­dés pedig mindig az, hogy az utó­kor majd hogyan reagál a XXI. szá­zadban a művészeti alkotásokra? Az Európai Unió - például - miért hallgat a művészetekről?" Rendhagyó módon nyilatkozott ezután művészi érdeklődésének hármasságáról kiállítónk is. Gyer­mekkorától fotózik, a zenét pedig jóval később kezdte „művelni". 1990-ben, amerikai hangverseny­kőrútja során ismerkedett meg egy új-zélandi fotóművésszel, aki­nek mesteri módon volt hobbija is a fotózás. Segítségét kérte - s ezt a választ kapta: „- Nézzél, nézeges­sél! Tartsd nyitva a szemed és rá­jössz a dolgokra!" Az új-zélandi úr pedig ... megtanult szájharmoni­kázni... „Martinunk" pedig ta­pasztalatot szerzett, emlékeket gyűjtött, belső tükörképet állított - és állít - a látottak elé... A zene maradt a „maximális", a versek pedig „önmagam megismerése" ­ezt vallotta. ... Amerre jár, fotózik. Nehéz a műfaji besorolás, mert utcák, portrék, tájak, életképek sorakoz­nak elénk. Többször is - ugyanaz, de más fényben, más színben, más megközelítésben. Esetenként - fe­kete-fehérben vagy csak - csupán a modern fotótechnika jóvoltából ­vonalakban, éles kontúrokban. A címek ötletesek, rendhagyóak, el­gondolkodtatóak! " Magam is nem egyszer megfordultam Prága utcá­in és mondhatom, soha nem vet­tem észre az igen egyszerű, a köz­napi életet oly szemléletesen be­mutató jeleneteket, zugocskákat, sikátorokat, a felvillanó, beszédes arcokat... St. Martinnak barátai azt aján­lották, hogy legyen a fotógyűjte­ményből kiállítás! Hozzáteszem: kérem, tekintsék meg, érdemes! Találkozzanak „más szemszöggel" és „más szívekkel"! A tárlat janu­ár 20-áig tekinthető meg. Horváth Gáborné dr. Január elején ismét rendkívüli hőhullám lepte el az országot. Esz­tergom egy-két napig még tartotta magát „szárazon" és feketén, de aztán hetedikén reggel városunk­ban is eleredt, és hullott egyre, négy napon keresztül. A köztiszta­sági vállalat ugyan időben elindí­totta a hókotró és -szóró járműve­it, de végül is nem győzték a mun­kát, így több mellékút is járhatat­lanná vált. Különösen mi, gyalogo­sok jártunk pórul. A járdákat ugyanis a háztulajdonosok nem mindenütt takarították el, így sok helyütt kemény jégpáncél alakult ki, erre esett a friss hó, így alatto­mosan csúszós felület alakult ki. Emlékszem, gyermekkorom­ban - a hatvanas években - még a rendőrök ellenőrizték reggelente, hogy elsöpörték-e a friss havat a háztulajdonosok, házmesterek a járdákról. Lehet, hogy drasztikus megoldás volt, de rendkívül haté­kony - senki sem akart büntetést fizetni. fe <wí, Foto Bánhidy á i Most feltekinthetünk az égre és a régi, kedves gyermekdallal re­begjük: „hull a pelyhes fehér hó / jöjj el kedves hókotró..." D.L. „ Táncra lábam!" FARSANGI TÁNCHÁZ az Esztergom Szentgyörgymezői Olvasókörben (Esztergom, Andrássy u. 23.) 2003. január 18-án 18--23--ig. Zene: c TÜCSÖKés BARÁTAI Táncházgazda: Németh Kálmán 18-tól 19 óráig gyermektánc Arató Andrással Belépődíj: 300 - Ft, 14 éves korig a belépés díjtolan. Szűk esztendő elé nézünk A költségvetési visszafogás éve lesz 2003 - állítják a szakértők. Az ál­lamháztartási hiányt ugyanis a tervek szerint 860 milliárd forintra mér­sékli a kormány, ami a GDP 4,5 százalékát jelentené. Ezért minden idei kiadást visszafogtak. Soha nem látott mértékű hiánnyal zárt tavaly az államháztartás mérlege. A Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatai szerint az állam­kassza 2002-ben 1572,2 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél. Ilyen magas, a GDP 9,4 százalékára rúgó hiány eddig még nem keletke­zett a magyar büdzsében. Szakértők szerint az új esztendő a költségvetési visszafogás éve lesz. Az államháztartási hiányt a tavalyi 1572,2 milliárd forintról a tervek szerint 860 milliárdra mérsékli a kormány, ami a GDP 4,5 százalékát je­lentené. Ennek érdekében - a jóléti költekezésen felül - minden kiadást visszafogtak: csökkenek a beruházásokra fordítható pénzek és a vállal­kozások támogatására fordíthatok is. A piaci elemzők így is túlságosan ambiciózusnak ítélik meg a deficittervet, ám a Reuters felmérése szerint a szakemberek bíznak abban, hogy a hiány a GDP öt százaléka alá csök­ken 2003-ban. (Üzleti Negyed)

Next

/
Oldalképek
Tartalom