Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-16 / 2. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 A doni ütközet hatvanadik évfordulóján (P.) Vasárnap délelőtt a Szent Anna Plébániatemplomban Ladocsi Gáspár püspök celebrálta azt az ünnepi nagymisét, amelyen megemlékeztek az 1942. december 12-ei és az azt követő tragikus napokról. A püspök elmondta: öt évvel ezelőtt egy magyar katonai delegációval személyesen is bejárhatta a Don-kanyart és akkori élményeit most megosztja a jelenlévőkkel... A mise a Himnusz és a Szózat eléneklésével zárult, majd a hívek pontban 12 órakor átvonultak a Hősök terére, ahol már sokan gyülekeztek a polgári megemlékezésre. Nemzeti himnuszunk eléneklése után Beer Miklós katolikus püspök mondott fohászt, majd Németh Lajos református tiszteletes vezetésével imádkoztak. Szendrő Péter, a Vitézi Rend megyei székkapitánya fordult az emlékezőkhöz. Beszédében többek között ezeket mondta: „Ma azért jöttünk ide, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik a legdrágábbat, életüket adták a bolsevizmus elleni harcban. 1943. január 12-én a szovjet megsemmisítő csapást mért a Don-kanyarban a 2. Magyar Hadsereg alakulataira. Hogy kerültek a magyar katonák a Don mellé? Sokszor és sokan feltették a kérdést. Geopolitikai helyzetünk meghatározta szövetségesi lehetőségeinket. Talán ha a franciák annak idején nem magyargyűlöletükről lettek volna közismertek, másként alakul a világ sorsa. (...) A 2. Magyar Hadsereg eredeti feladata rendfenntartás lett volna, azonban a németek támadása elakadt, s így a létszámhoz képest igen hosszú frontszakaszon kellett téli állásokat kiépíteni. A fegyverzet is a rendfenntartási feladatokhoz igazodott, s a németek által ígért nehézfegyverzetet sem bocsátották rendelkezésre. (...) így érkeztek el az események a tragikus január 12-i naphoz. (...) Rengetegen fagytak meg a rendkívüli hidegben, sokan estek fogságba, tűntek el, köztük Fonyódi György törzsőrmester is. (...) Hajtsuk meg fejünket, mondjunk el egy imát lelki üdvükért, mindazokért, akik már nem lehetnek itt velünk, ismert és ismeretlen honvédekért és munkaszolgálatos bajtársakért. Hőstetteik hőstettek maradnak mindaddig, amíg lesz, aki megemlékezik róluk. Dicsőség a hősöknek!" Az emlékezők koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el a világháborús hősök emlékművénél, majd a Szózat eléneklésével zárult a mínusz 15 fokban megtartott kegyeleti ünnepség. Más szívekkel találkozni kell!" - St. Martin fotói Zöld Sorok (-zső) A nyolcadik évfolyamába lép az idén a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület havonta megjelenő kiadványa, a „Zöld Sorok". Szerkesztői dr. Dávid Anna, az egyesület elnöke, aki tagja az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületnek is, valamint Nádor Tamás újságíró, elkötelezett környezetvédők, akik a „Zöld Sorok" minden számát meg tudják tölteni a dorogiakat leginkább érdeklő környezetvédelmi témákkal. Rendszeresen beszámolnak például Dorog város levegőszennyezettségéről, kampányt indítottak az illegális hulladék lerakatok ellen, állandóan figyelik a népszerű Palatinus-tó partjának, illetve vizének sz enny ez ettségét. Közvélemény-kutatásokat tartanak a legégetőbb környezetvédelmi problémákról, az eredményeket természetesen a „Zöld Sorok" is közli. Beszámoltak lapjukban arról, hogy a tavalyi önkormányzati választásokon a DKE, a dorogi környezetvédők az MSZP után a második helyen végeztek, és három képviselőt delegálhattak a testületbe. Rendszeresen foglalkoznak az általános és középiskolások környezetvédelmi programjaival is. „Energiatakarékosság: körút az iskolában" című riportjukban például a tanárnő végigvezeti tanítványait az iskola tantermeiben és egyéb helyiségeiben, és felhívja figyelmüket az energiatakarékosság fontosságára. - Ha nem fogyasztjuk fölöslegesen az energiát, az a leginkább környezetbarát magatartás - mondja összegzésül a tanárnő. Ismét hófogságban Kislexikon: Dr. Erdő Péter 1952. június 25-én Budapesten született. A szülők neve: dr. Erdő Sándor és Kiss Mária. Szülővárosában szentelték pappá 1975. június 18-án. A Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust. Dorogon töltött kápláni évei után a római Lateráni Egyetemen kánonjogból doktorált. Hazatérve teológiai tanár volt az esztergomi főiskolán. 1988-tól a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, illetve 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. A Pápai Gergely Egyetemen 1986-tól megbízott, 1988-tól meghívott professzorként tanított. Sokat munkálkodott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításán és megszervezésén. Az egyetemet 1998-tól, mint rektor irányította. A Katolikus Egyetemen megalapította a Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Tudományos tevékenységét közel 300 cikke és könyve, külföldi Akadémia tagsága, és több egyetem, többek között az Institut Catholique de Paris díszdoktorátusa fémjelzi. Művei: 200 szaktanulmány és 16 könyv az egyházjog és a középkori kánonjog-történet köréből. Főbb kötetei: Az Ókeresztény kor egyházfegyelme, Bp. 1983. L'ufficio del primate nella canonistica da Graziano ad Uguccione da Pisa, Roma, 1986., Az Egyházi Törvénykönyv, 4. kiad. Bp. 2001., Egyházjog, Bp. 1992., Egyház és vallás a mai magyar jogban, (Schanda Balázzsal) Bp. 1994., Az egyházjog teológiája, Bp. 1995. (olaszul: Torino, 1996, németül: Münster, 1999, spanyolul: Bp. 2002.); Egyházi alkotmányjog, 2. kiad. Bp. 1996. (ukránul: Lviv 1998.); Introductio in históriám scientiae canonicae, Roma, 1990., (spanyolul: Buenos Aires, 1993.), Az egyházjog forrásai, Bp. 1998. (németül 2002); Storia della scienza del diritto canonico, Roma 1999. (angol és német fordítása sajtó alatt), Egyházjog a középkori Magyarországon, Bp. 2001. Közéleti tevékenységei: A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Jogi Bizottságának titkára, 1999-től elnöke, az Apostoli Szentszék három központi hatóságának tanácsosa (Katolikus Nevelés Kongregációja, Pápai Törvénymagyarázó Tanács, Megszentelt Elet Intézményei Kongregációja). A Nemzetközi Kánonjogi Társaság (Consociatio Internationalis Studio Juris Canonici Promovendo, Roma), a Stephan Kuttner Institute of Medieval Canon Law (München) és az Associatio Winfried Schulz (Berlin), valamint a Fédération des Universités Catholiques Européennes (FUCE) (Paris - Barcelona) elnökségi tagja. A Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja. 1990 és 2001 között tagja volt több állami felsőoktatási kuratóriumnak és testületnek, így a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak (FTT, Budapest). Részt vett a vallásszabadsággal és az Egyházzal kapcsolatos számos állami törvény előkészítésében a Katolikus Egyház képviselőjeként, valamint az egyházi delegáció tagjaként a Magyarország és a Szentszék között több megállapodás előkészítésében. 2001-től az European Academy of Sciences and Árts (Salzburg) tagja. II. János Pál pápa 1999. november 5-én székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki, 2000. január 6-án a Szent Péter Bazilikában püspökké szentelte, 2002. december 7-én pedig esztergom-budapesti érsekké, Magyarország prímásává nevezte ki. Az érseki beiktatáson elhangzottakat TÓTH JÁNOS CSABA főegyházmegyei sajtóreferens, az eseményfotókat pedig BENEDEK ATTILA adta át szerkesztőségünknek. Köszönjük! Rendhagyó kiállítás-megnyitót tartott a Dobó Galériában Horányi László színművész. Maga a kiállítás is rendhagyó volt, hiszen St. Martin fényképei csalogatták ide a tárlatlátogatókat. Igen, más művészeti ágban is mutatja önmagát az alkotó: verseit szinte kecses formájú, nagyon is tudatosan szépre tervezett művészkönyv-kiadványban olvashatjuk. Zenéjét, előadó-művészetét pedig már régóta ismerjük. Számomra az ő (polgári nevén Szentmártoni Imre) és Sebestyén Márta szívhez szóló, lassú dallamai mindig és mindenkor megállj-t parancsolnak a köznapi rohanásban. Varázserőt hordoznak magukban, és gondolkodásra késztetnek. „Ha valaki többféle művészeti ágban tevékenykedik, sok kérdőjelet vet fel - ki a művész?" - kérdezte Horányi László. „A lényege mindennek: a művész bármit is alkot, élményeit magában gyűjti és később, másféle értelmezésben, saját és eredeti szemszögéből vetíti ki a világ számára. A nagy kérdés pedig mindig az, hogy az utókor majd hogyan reagál a XXI. században a művészeti alkotásokra? Az Európai Unió - például - miért hallgat a művészetekről?" Rendhagyó módon nyilatkozott ezután művészi érdeklődésének hármasságáról kiállítónk is. Gyermekkorától fotózik, a zenét pedig jóval később kezdte „művelni". 1990-ben, amerikai hangversenykőrútja során ismerkedett meg egy új-zélandi fotóművésszel, akinek mesteri módon volt hobbija is a fotózás. Segítségét kérte - s ezt a választ kapta: „- Nézzél, nézegessél! Tartsd nyitva a szemed és rájössz a dolgokra!" Az új-zélandi úr pedig ... megtanult szájharmonikázni... „Martinunk" pedig tapasztalatot szerzett, emlékeket gyűjtött, belső tükörképet állított - és állít - a látottak elé... A zene maradt a „maximális", a versek pedig „önmagam megismerése" ezt vallotta. ... Amerre jár, fotózik. Nehéz a műfaji besorolás, mert utcák, portrék, tájak, életképek sorakoznak elénk. Többször is - ugyanaz, de más fényben, más színben, más megközelítésben. Esetenként - fekete-fehérben vagy csak - csupán a modern fotótechnika jóvoltából vonalakban, éles kontúrokban. A címek ötletesek, rendhagyóak, elgondolkodtatóak! " Magam is nem egyszer megfordultam Prága utcáin és mondhatom, soha nem vettem észre az igen egyszerű, a köznapi életet oly szemléletesen bemutató jeleneteket, zugocskákat, sikátorokat, a felvillanó, beszédes arcokat... St. Martinnak barátai azt ajánlották, hogy legyen a fotógyűjteményből kiállítás! Hozzáteszem: kérem, tekintsék meg, érdemes! Találkozzanak „más szemszöggel" és „más szívekkel"! A tárlat január 20-áig tekinthető meg. Horváth Gáborné dr. Január elején ismét rendkívüli hőhullám lepte el az országot. Esztergom egy-két napig még tartotta magát „szárazon" és feketén, de aztán hetedikén reggel városunkban is eleredt, és hullott egyre, négy napon keresztül. A köztisztasági vállalat ugyan időben elindította a hókotró és -szóró járműveit, de végül is nem győzték a munkát, így több mellékút is járhatatlanná vált. Különösen mi, gyalogosok jártunk pórul. A járdákat ugyanis a háztulajdonosok nem mindenütt takarították el, így sok helyütt kemény jégpáncél alakult ki, erre esett a friss hó, így alattomosan csúszós felület alakult ki. Emlékszem, gyermekkoromban - a hatvanas években - még a rendőrök ellenőrizték reggelente, hogy elsöpörték-e a friss havat a háztulajdonosok, házmesterek a járdákról. Lehet, hogy drasztikus megoldás volt, de rendkívül hatékony - senki sem akart büntetést fizetni. fe <wí, Foto Bánhidy á i Most feltekinthetünk az égre és a régi, kedves gyermekdallal rebegjük: „hull a pelyhes fehér hó / jöjj el kedves hókotró..." D.L. „ Táncra lábam!" FARSANGI TÁNCHÁZ az Esztergom Szentgyörgymezői Olvasókörben (Esztergom, Andrássy u. 23.) 2003. január 18-án 18--23--ig. Zene: c TÜCSÖKés BARÁTAI Táncházgazda: Németh Kálmán 18-tól 19 óráig gyermektánc Arató Andrással Belépődíj: 300 - Ft, 14 éves korig a belépés díjtolan. Szűk esztendő elé nézünk A költségvetési visszafogás éve lesz 2003 - állítják a szakértők. Az államháztartási hiányt ugyanis a tervek szerint 860 milliárd forintra mérsékli a kormány, ami a GDP 4,5 százalékát jelentené. Ezért minden idei kiadást visszafogtak. Soha nem látott mértékű hiánnyal zárt tavaly az államháztartás mérlege. A Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatai szerint az államkassza 2002-ben 1572,2 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél. Ilyen magas, a GDP 9,4 százalékára rúgó hiány eddig még nem keletkezett a magyar büdzsében. Szakértők szerint az új esztendő a költségvetési visszafogás éve lesz. Az államháztartási hiányt a tavalyi 1572,2 milliárd forintról a tervek szerint 860 milliárdra mérsékli a kormány, ami a GDP 4,5 százalékát jelentené. Ennek érdekében - a jóléti költekezésen felül - minden kiadást visszafogtak: csökkenek a beruházásokra fordítható pénzek és a vállalkozások támogatására fordíthatok is. A piaci elemzők így is túlságosan ambiciózusnak ítélik meg a deficittervet, ám a Reuters felmérése szerint a szakemberek bíznak abban, hogy a hiány a GDP öt százaléka alá csökken 2003-ban. (Üzleti Negyed)