Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-30 / 17. szám

2003. április 10. Esztergom és Vidéke 3 Eurorégiós hírek Április 14-én a Polgármesteri Hivatal dísztermében találkoztak a hajdani, történelmi Esztergom egyházmegye területén működő regionális szervezetek képviselői és a Duna menti városok polgármesterei. A két szervezet, az esztergomi központú Ister-Granum Eurorégio, a másik az Ipoly Eurorégio Határon Átnyúló Együttműködés, Balassagyarmat (2500 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 18.) székhellyel. A találkozót és megbeszélést ez utóbbi szervezet magyarországi titkára, Németh Péter Mikola kérte polgármesterünktől. A találkozó az ésszerűség és a feladatok jegyében a Duna menti városok polgármestereinek meghívásával bővült. Az összejövetel célja az volt, hogy a két önálló jogi személy - mivel a jogi keretek összejöttek - elvekben, egy megállapodási folyamatot készít elő a jövendő együttműködés elősegítésére. Ehhez egy 25 fős szakmai kollégiumot szerveztek. Mindkét szervezet egyhangúan elfogadta a két jogi személy területi behatárolását (a fentebb említett észak-magyarországi és a Felvidékre kiterjedő, volt egyházmegyei részeit), melyek az EU-csatlakozást követően egy régióba tartoznak majd. A résztvevők határozott egyetértésre jutottak abban is, hogy a két eurorégio bizonyos természeti területeit és több mint ezeréves kulturális-építészeti emlékeit világörökséggé szeretnék nyilvánítani. Az első közös, kulturális együttműködés pedig előttünk áll: 2004-ben Balassi-emléknapokat tartunk, melynek lehetséges helyszínei Zólyom, Kékkő, Balassagyarmat és Esztergom. Az előzetesen tervezett műsorok és ötletek: tudományos konferencia, kirándulás, szavalóverseny, színpadi találkozók szervezése, Balassi Bálintról szóló művek bemutatója. E munkában a regionális szervezetek azokra a civil szervezetekre is számítanak, melyek már most mindkét helyen tevékenyen működnek. A következő tárgyalásra ez év nyarán kerül sor. Horváth Gáborné * Péliföldszentkereszten tartotta (április 28-án) következő ülését a kisrégió Kultúra, idegenforgalom szakbizottsága. Az összejövetel keretében a Szent István Egyetemen a közelmúltban elkészült regionális idegenforgalmi fejlesztési koncepció szakmai _ bemutatójára került sor. Balogh Akos egyetemi tanár vezetésével 16 diák dolgozta ki az operatív fejezetekkel is rendelkező koncepciót, amelynek segítségével megkezdődhet a konkrét turisztikai termékcsomagok összeállítása is. * Április 30-án Szőgyénben ülésezik a kisrégió mezőgazdasági szakbizottsága. Az összejövetel elsődleges célja (az ismerkedésen túl) a kisrégió nemzetközi borútjának előkészítése volt. * Május 8. és 11. között a kisrégió vendégei lesznek a finn-svéd Provincia Bothniensis Eurorégio képviselői. Az Ister-Granum kisrégióhoz hasonló geopolitikai és etnikai viszonyokkal rendelkező térség vezetőivel 9-én egy nemzetközi konferencia keretében írja alá az együttműködési keretmegállapodást Meggyes Tamás és Ján Oravec. A megállapodás az uniós pályázatok benyújtásához teremti meg az intézményes hátteret. Ugyancsak jelen lesz a konferencián a német-lengyel Pro Európa Viadrina Eurorégio szakértője. A kisrégió lehetséges partnerszervezetének képviselője kimondottan az interregionális projektekkel foglalkozik. Az elképzelések szerint a május 9-ihez hasonló tartalmú egyezmény aláírására ez utóbbi eurorégióval is sor kerül a közeljövőben. A konferencia keretében Párkány és Esztergom polgármestere aláírja az Ister-Granum Eurorégio megalapítását célzó szándéknyilatkozatot is. Május 9.: Interregionális konferencia - Európa-nap „Hidak a határon" Szeminárium kultúrák és etnikumok együttéléséről Köszöntők Szarka László, igazgató (MTA KI) Ján Oravec, polgármester, Stúrovo - Párkány Meggyes Tamás, polgármester, Esztergom - Ostrihom Előadások Ocskay Gyula (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): A couleur local védelmében Pogonyi Szabolcs (Közép-Európai Egyetem, Budapest): A multikulturalizmus politikája Vári András (Miskolci Egyetem): Nemzeti kisebbségek és gazdasági hatalom. A változó Közép-Európa Lajos Tuba (Forum Institute, Samorín, Slovakia): Gazdasági együttműködés - híd a nemzetek és nemzetiségek között Szünet Vizi Balázs (Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézet, Budapest): Kisebbségek határ menti együttműködése az európai integrációban Bengt Westmann (Haparanda, Svédország) és Raimo Ronkainen (Tornio, Finnország): Kisebbség és nyelv Ritva Nousiainen (Provincia Bothniensis, Haparanda, Svédország): Haparanda és Tornio együttműködése - hivatalnokként két ország és két város között Birke Kleemann (Pro Európa Viadrina Euroregion, Frankfurt a/d Oder, Németország): Regionális identitás és határon átnyúló együttműködés a Pro Európa Viadrina Eurorégióban A konferencia társrendezői: Ister-Granum Határ Menti Kisrégió, Eurohíd Alapítvány (Esztergom), Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézet, Central European University Nationalism Studies Program, a Finn Köztársaság Külügyminisztériuma A Richter Rt. természetvédelmi versenye (los) Már meghirdette a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Részvénytársaság és a párkányi Kappa Papírgyár a TV. Interregionális Környezet- és Természetvédelmi Versenyét. A versenyben részt vehetnek a régió 12-13 éves tanulói (korábbi szóhasználattal a hatodikosok és a hetedikesek). A megmérettetés három fordulóban történik, az első fordulóban teszt és rejtvényversenyek megfejtése a teendő, a feladatokat a szervezők juttatják el a jelentkező iskoláknak. A második fordulóban - az eddigi tervek szerint - a paksi atomerőműbe látogatnak el a résztvevők, mindenekelőtt a hulladéklerakóra kíváncsiak. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a helyszínen ismerik meg. A döntő bizonyára valamikor ősszel lesz, az már biztos, hogy esztergomi helyszínnel. Az érdeklődők az 530-000 telefonszámon kaphatnak bővebb felvilágosítást Otrok Györgyné szakértőtől. Forduljanak hozzá bizalommal. Lehet-e magyar polgármestere Szatmárnémetinek? Egy hetet töltöttem Szamoskrassón, a Szatmárnémetitől 16 km-re levő 1300 fős faluban. Kevesen tudják, hogy a református egyház ifjúsági klub könyvtárát főleg esztergomiak adományából sikerült újraindítani. A faluban található Bem József emlékmúzeuma. A 75 %-ban magyar településtől északra, a magyar határtól, Csengersimától 10 km-re fekszik egy régi szép magyar város, Szatmárnémeti, a megyeszékhely. Az Esztergomnál ötször nagyobb település lakossága elsősorban Causescu erőteljes el- ill. betelepítésének következményeként Nagybányához hasonlóan az elrománosodás jeleit mutatja. Ma több mint 60 %-ban a lakók románnak vallják magukat. Meggyőződhettem róla, hogy csak minden negyedik ember (!) bajlandó megszólalni magyarul. Ebből a tényből kiindulva nem nagy meglepetés, hogy a 2000-es önkormányzati választáson polgármesternek a román Horea Andercot választották. Az RMDSZ azzal vigasztalódhatott, hogy tizenegy tanácsnoki helyet szerzett és Ilyés Gyula személyében alpolgármestert adhatott. A 25 fős képviselő-testületben nyolc kormánypárti PSD-tag mellett két-két képviselője van a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpártnak /(PNTCD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a Humanista Párt (PUR) pedig egy főt delegálhatott. Ezen kívül a képviselő-testület tagja a független Marius Cateras. Április első hetében jött a meglepetés. A korrupcióellenes törvényszék ügyészei kb. 12 milliárd lej (kb. 800 millió forint) elsikkasztása miatt letartóztatta Horea Andercot, akinek vagyonát zárolták és előzetes letartóztatásban várja a bűnvádi eljárás lezárását. A román választási törvény szerint ideiglenes polgármestert a képviselő-testületnek kell megszavaznia, azaz 25-en döntenek két alpolgármester közül. Szatmárnémeti másik alpolgármestere a moldovai származású Viorel Solschi (PSD). Az ügy pikantériája, hogy kormányzati koalíciós PSD-RMDSZ megállapodás létezik, de nincsenek a legjobb viszonyban Szatmárnémetiben a két párt politikusai. Ebből kifolyólag Bukarestbe rendelték a két párt megyei elnökét... Ha az erőarányokból indulunk ki, Ilyés Gyula a nyerő, hiszen 25-11 szavazati aránya mellett kettőt magáénak tudhat a Parasztpárt és a PSD közötti rossz viszony miatt. Az Esztergom és Vidéke testvérlapja, a Szatmári Friss Újság és minden magyar szeretné, ha Ilyés Gyula polgármester lenne, de valószínű, hogy román nyomásra - például az Informatia Zilei (azaz A Nap Híre, szatmárnémeti román újság) szerint: „...mit akar ez a két alpolgármester, hisz az egyik magyar, a másik moldován..." támadja a még meg sem választott jelölteket. Szakértők szerint a végső szót valószínűleg Octav Cozmanca (PSD) közigazgatási miniszter mondja ki. Ebben az esetben az RMDSZ-esek kénytelenek lesznek a nem magyar polgármesterjelöltre szavazni. No comment... Románia, 2003. április Kovács Géza Éle

t a megszületés előtt A szülés az anya és a magzat számára egyaránt nagy próbatétel. Szerencsés esetben mindketten egészségesen „élik túl" ezt a biológiai kihívást, sokszor azonban egyikük vagy akár mindketten károsodnak, esetleg meghalnak. Maga a szülés általában néhány óráig tart. Eközben szakmai előírás, hogy ne csak az anyát lássák el, hanem mint pácienst, a méhen belüli magzatot is felügyeljék. A magzat szívműködését sztetoszkóppal, néhány évtizede pedig a kardiotokográf, közismertebb nevén a CTG segítségével kísérik figyelemmel a méhen belüli élet utolsó egy-két óráját. A CTG vizsgálófeje folyamatosan ultrahangot bocsát ki, s az a lüktető - hol távolodó, hol közeledő - szív felszínéről eltérő frekvenciával visszaverődik. A magzat szívműködésének frekvenciája 140160 percenként; ha ez az érték 120 alá csökken, a magzat állapota veszélyben forog. Á lassúbb szívműködéssel a magzat létfontosságú szervei kevesebb vérhez, így kevesebb oxigénhez jutnak, amit a magzati keringés legföljebb ideig-óráig képes kárpótolni. Ha a császármetszés életmentő beavatkozás, azt azonnal el kell végezni. A baj akkor van, ha hüvelyi szülés mellett döntenek, és a magzat károsodik. Minden szülés azonban nem végződhet császármetszéssel, bár manapság egyre többen azt szeretnék, hogy magzati vagy anyai veszélyállapot nélkül is ekképp hozhassák világra gyermeküket. Ez már csak azért sem engedhető meg, mert minden műtétes beavatkozásnak, így a császármetszésnek is megvannak a maga szövődményei. A világ legtöbb országához hasonlóan hazánkban is az anya egészsége és élete az elsődleges a terhesség 24. hete előtt, e fordulópont után azonban a szülőnőnek (orvosa segítségével) össze kell egyeztetnie érdekét a magzatéval. A magzat ugyanis ettől az időponttól képes életben maradni - szerencsés esetben - az anya szervezetétől függetlenül is. A magzat állapotát nem csupán szülés közben, hanem már korábban is veszély fenyegeti, amennyiben a magzatot tápláló és oxigénnel ellátó méhlepény működése zavart szenved. Valahányszor a magzat nem kap elég táplálékot, és nem növekszik az elvárható mértékben, méhen belüli sorvadásról beszélünk. Noha az ilyen magzatok születés után többnyire behozzák súlylemaradásukat, a méhen belül fokozott ellenőrzésre szorulnak, mivel a lepény működésének és így oxigénellátásának romlásával oxigénhiányos állapot, úgynevezett hypoxia jöhet létre. Ez utóbbi akár a magzat halálához vagy maradandó agykárosodásához is vezethet. Ezért a terhesség 28. és 32. hete között - az ultrahangvizsgálatok értékeinek összevetésével - tanácsos ellenőrizni a magzati növekedés ütemét. Növekedési lemaradás esetén, illetve szülés közelében mindenkinél érdemes megfigyelni a magzat vérkeringését is (például az ultrahangos keringésvizsgálattal, a flowmetriával), hogy az esetleges hypoxiát idejében észleljék (a változásokjói követhetők. A magzat bizonyos betegségei vagy rendellenességei már a terhesség középső harmadában felismerhetők. Vannak szűrővizsgálatok, amelyeket minden várandós nőnek felajánlanak, és vannak olyan diagnosztikus vizsgálatok, amelyek a fokozott kockázatnak kitett anyák esetében ajánlottak. A szűrővizsgálatok közül legfontosabb a terhesség 18. hetében végzett ultrahangvizsgálat. Az orvosok ezzel az eljárással állapítják meg, hogy a magzat mérete megfelel-e a korából kiszámítottnak, és ultrahanggal szűrik ki - a testrészeket és szerveket alaposan megvizsgálva - az esetleges súlyos rendellenességet. A rutin szűrővizsgálatok során például a koponyahiány 100 százalékban, de a nyitott gerinc 80-85 százalékos valószínűséggel ismerhető fel, akárcsak a végtagok rendellenességei. A magzat genetikai összetételének meghatározásához vagy méhlepényszövetre, vagy magzatvízmintára van szükség. Hazánkban a 35. évesnél idősebb várandósoknak minden esetben felajánlják a magzati kromoszómavizsgálatot. A molekuláris genetikai vizsgálat akkor indokolt, ha a feltételezett betegség génjét, génjeit már ismerjük, és ezért a magzati sejtekben is vizsgálhatók. Például viszonylag gyakori a kiválasztó mirigyek súlyos betegsége, a cisztás fibrózis, másképpen a mukoviszcidózis. A kórállapotért felelő gén a 7-es kromoszómán található és számos mutáció formájában jelentkezhet, ám a betegség abban az esetben alakul ki, ha a magzat a 7-es kromoszómából mindkét szülőtől a kóros változatot kapta. A terhességmegszakítás lelki és érzelmi megpróbáltatás az anya számára, még ha általa megelőzhető is beteg magzat születése. Ezt igyekszik elkerülni a legújabb vizsgálati lehetőség, a beágyazódás előtti diagnosztika, más szóval az embrió- vagy előébrény-vizsgálat. Ehhez először a petefészek hormonkezelésével több tüsző egyidejű növekedését serkentik. A megért, kiszippantott petesejteket - immáron a szervezeten kívül - megtermékenyítik az apa megfelelően előkészített ondómintájából származó hímivarsejtekkel. A kezelés során minden egyes petesejtbe egyetlen hímivarsejtet fecskendeznek egy hajszálnál is vékonyabb üvegtű segítségével. A megtermékenyült petesejtek két napon át inkubátorban fejlődnek, a harmadik napon az embriókból két-két sejtet kiemelnek a genetikai vizsgálathoz. Végezetül az egészségesnek bizonyult embriókat (legföljebb hármat) a negyedik napon beültetik az anya méhüregébe. Áz új módszer azoknak a pároknak nyújthat segítséget, akiknek a családjában kimutatható genetikai eltérés. (Papp Zoltán szülész-nőgyógyász professzor április 7-én, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadása alapján.)