Esztergom és Vidéke, 2002

2002-12-05 / 49. szám

2002. december 19. Esztergom és Vidéke 7 / / / / S/prlíPS/H' KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG S

zá„thóBar„a • KALENDÁRIUM: December (1.) A hónap neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése: tizedik. A régi római naptárban ugyanis - mely márciussal kezdődött - a tizedik volt ez a hónap. Kezdetben 29 napos volt, Julius Caesar óta 31 napos. A rómaiaknál a december Saturnusnak volt szentelve, 17-én kezdődtek a szaturnáliáknak nevezett ünnepségek. Később Nagy Károly Szent Miklós havának nevezte el e hónapot, de ez az elnevezés hamar kiment a divatból, nálunk csak a nép ajkán tartotta magát a múlt század első feléig. December 21-én van a téli solostitium, melytől a csillagászati tél kezdetét számítják. Ekkor a legrövidebb a nappal, ekkor lép a Nap a Bak jegyébe. A hónap átlagos középhőmérséklete Esztergomban 0,7 C fok. A hónap első felének legnevezetesebb napja december 6-a, vagyis a Mikulás napja. E nap szokásaiban ötvöződik a régi germán mítosz főistenének, Wotan-nak kettős, büntető és jutalmazó jelleme, aki virgáccsal bünteti a rossz gyermekeket és ajándékkal jutalmazza a jókat, valamint a katolikus egyház szentjének, Miklós püspöknek a legendája. A mirai püspökről feljegyezték, hogy egy ízben egy többgyermekes szegény család ablakába adományt helyezett el, hogy megmentse őket attól, hogy kényszerűségből rossz útra térjenek. Szent Miklós a negyedik század közepén halt meg, igen népszerű volt, halála után sok templomot és kápolnát neveztek el róla. Hamvait a 11. században Bariban helyezték végső nyughelyére. A Mikulás napi szokások Németországból kerültek hazánkba, és váltak rövid idő alatt népszerűvé. Wotan ajándékozó szerepét Miklós püspök, vagyis a jóságos Mikulás vette át, a germán isten büntető szerepét viszont Mikulás elmaradhatatlan kísérője, a Krampusz örökölte. Az 50-es, 60-as években, amikor a hatalom minden erővel igyekezett elnyomni az egyház befolyását a lakosságra, Mikulás alakjából Télapót kreáltak, aki egyben átvette a karácsonyi ajándékozás szerepkörét is. Még ma is vannak vallás nélkül élő családok, ahol a Télapó hozza a Mikulás napi meg a karácsonyi ajándékot, sőt akad olyan család is, ahol még ezt a kis romantikát is kiűzték a lakás falai közül, a karácsonyfát közösen díszítik fel, s a kisgyermeknek őszintén megmondják: ezt a Papa, ezt pedig a Mama vette neked. így oszlik semmivé a szarvasvontatta szánon érkező Mikulás és az angyalok által szállított és díszített karácsonyfa, a Jézuskához írt levelek kéréseit kielégítő égi ajándékok szép legendája. ÚTILAPU: Szlovéniai képeslapok (2.) Igazában meg sem száradtunk, mire Ljubljanába, a fővárosba érkeztünk. Itt, a város fölé magasodó fellegvárban tartották fogva 1849-ben, kivégzése előtt néhány hónappal gróf Batthyány Lajost. Eszünkbe jutottak errefelé - mi tagadás - a Frangepánok, a Zrínyiek és a Cilleiek is, hiszen valaha egy volt a haza és egy a történelem. A Lubljanica-folyó két partján monarchia-béli nemesi paloták és lakóházak sorakoznak. A járdák pedig már „eurokomfortosak": mindenütt látunk kerékpárutat és rokkantfeljárót... Zsongó piacot is találtunk az egyik téren: bőséges és gazdag, osztályon felüli hazai és olasz árukínálattal, különlegességekkel. Volt ott lila fokhagyma, ébenfa-szilva vagy hurma (latin neve után nemes egyszerűséggel csak „kakhi"-nak nevezték a táblákon), maróni-gesztenye, sohasem-látott küllemű, díszes sütőtök és egy biogazdaság pultján: cseresznye-, körte- és szilvapálinka, ízléses üvegben és „aranyos" csomagolásban, címkével, nyomtatott tájékoztatóval ellátva... (Itt kezdett gyanússá válni a dolog...) A piaci terefere egyúttal rögtönzött nyelvleckévé vált: könnyen megjegyeztük, hogyan illik köszönni, árut kérni (prszim), azt megköszönni (hvala), a hallott számokat „találóan" kifizetni. A hegyvidéki néznivalók sorában a posztojnai cseppkőbarlang következett, melyet a Pivka búvófolyó alakított ki évmilliók alatt a Szlovén Karsztvidéken. A hegy gyomrába kisvasút szállított bennünket, a gyalogtúra végén, a világon egyedül itt élő vízi állatkával, az emberhallal ismerkedtünk meg. A minap érdekes, tudományos filmet mutatott be a Spektrum tévé erről a hófehér színű, kecses mozgású, vak barlangi szalamandráról. A másik, a világon bizonyára egyedülálló néznivaló-érdekesség a Predjamai-barlangvár. A sziklára „tapasztott" hajdani rablóvár (s a későbbi nagyurak - köztük Windischgrátz - herceg vadászkastélya) igazából egy sokemeletes „fecskefészek"-város, ahol mindennek és mindenkinek (még az akasztott embernek is) külön helyiség dukált. Ugyanitt örömmel nyugtáztam, hogy ebben a faluban (és másutt is Szlovéniában) minden kiskertben ott nő-nődögél a bordó színű, ropogós, nálunk még egyáltalán nem ismert redics-saláta. (Folytatjuk) Horváth Gáborné dr. KÖNYVAJÁNLÓ A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület jóvoltából a hazai sajtó egy új folyóirattal lett gazdagabb: ugyanis megjelent a magyar őstörténetkutatás legújabb eredményeit bemutató tudományos folyóirat, az Eleink első száma. A munkaközösség 1995 májusában alakult meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. Létrejöttükkel azt az űrt próbálták betölteni, amely, az 1980-as években a Magyar Őstörténeti Bizottság megszűntével keletkezett, amikor is e tudományág számára nem lehetett megfelelő fórumot találni. Az egyesület tiszteletbeli elnöke Harmatta János akadémikus, elnöke s egyben a folyóirat főszerkesztője Erdélyi István címzetes egyetemi tanár lett, titkárnak dr. Darkó Jenő kandidátust választották. Az évente egyelőre csupán kétszer megjelenő, könyvalakú folyóirat hosszú vajúdás után nyert bejegyzést. Célja, hogy hiteles forrásból adjon hírt az őstörténet-kutatás múltjáról, jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, törekvéseiről. A szerkesztők úgy érzik, e lapra szükség van, hogy megbízható iránytűt adjon az őstörténet iránt érdeklődők kezébe, de ugyanakkor azért is, hogy tudományos kutatásban is lehessen rá hivatkozni. A folyóirat első számának szerzői között olyan ismert neveket taÍXEINK MAGVAK ÖSTÖRT ÉN BT lálunk, mint Gyarmati Imre, a nyelvtudományok kandidátusa, Dobrovits Mihály turkológus, Uray-Kőhalmi Katalin, a keleti nyelvek és a néprajz doktora, Erdy Miklós orientalista. És ott találjuk a szerzők között Horváth Gáborné dr. nyugalmazott főiskolai tanárt, lapunk külső munkatársát is. Ha fellapozzuk a tartalomjegyzéket, érdekesebbnél érdekesebb témákra bukkanunk. Megtudhatjuk, hogyan jön létre egy nomád törzsközösség, mi volt a szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sír elektronkelyhének felirata, hogyan temetkeztek hun őseink, hogyan építették annak idején a jurtákat, milyen hun elemeket találunk a magyar és a kaukázusi konyha összevetésekor. Ez utóbbi tanulmányból, mely Horváthné nevéhez fűződik, az ínyencek megtudhatják azt is, hogy süteményféléink közül a kaukázusi konyhától örökölhettük a töltött lepényféléket és patkókat, valamint a béleseket, de a szilvaés almafélék nálunk ismeretes tartósítása is arról a vidékről származik. Olvashatunk a könyvben egy 1996-ből származó interjút László Gyula régész professzorral, tanulmányt a nagytudású professzor munkásságáról és könyvismertetőt is - többek között Sándor József László Hadak útján című, tavaly megjelent kötetéről. A 128 oldalas kiadvány esztergomi vonatkozásokban is gazdag, hiszen négy cikk is foglakozik a 2001. évi esztergomi őstörténeti konferenciával. A folyóiratot a téma iránt érdeklődőknek, a különlegességek kedvelőinek ajánljuk. Illusztrációink a kötetből: László Gyula: Önarckép (rézkarc) 1974, valamint Czirok Ferenc: Motívum * KERETÉSZKONYHA Halételek íme néhány egyszerű halétel! Egy részük böjtös, más részük alkalmas arra is, hogy a karácsonyi ünnepi asztalra is felkerüljön. Ecetes hal Szálkamentes halszeleteket besózunk, lisztben megforgatunk, majd forró olajban mindkét oldalukon kisütünk. Két-három fej vöröshagymát megtisztítunk, és lereszelünk. Páclevet forralunk vízből, sóból, cukorból, pár szem egész borsból és babérlevélből. Hozzáöntünk kevés ecetet. Egy jénai tálba a hagymát és a halszeleteket rétegesen lerakjuk, majd a páclével leöntjük. Egy napra hűtőszekrénybe tesszük. Előételnek vagy vacsorára fogyasztjuk. Tojásos szardínia Egy doboz szardíniát, 3 keménytojást, 1 fej apróra vágott hagymát, kevés citromlevet és sót összekeverünk, majd hűtőben érlelünk. Pirított kenyérre kenve fogyasztjuk. Házi kaviár 25 dkg pontyikrát levesszűrőbe teszünk, és forrásban lévő víz fölött rózsaszínűre gőzölünk. Ha kihűlt, tálba tesszük, sóval, borssal ízesítjük. Fakanállal kevergetve olajat és citromlevet adunk hozzá, majd lehűtjük. Vajaskenyérre kenve fogyasztjuk. Halleves hekből Egy fej vöröshagymát, egy-egy szál sárgarépa- és petrezselyemgyökeret, sót, szemesborsot másfél liter vízben 40 percig forralunk. A hagymát és a borsot kiszedjük a léből, a többit apró karikákra szeljük. Hozzátesszük 2 db hek felszeletelt részeit, majd további 20 percig főzzük. Halászlé hekből Két heket megtisztítunk és felszeletelünk. Kevés olajon egy fej apróra vágott hagymát megpirítunk, meghintjük liszttel és pirospaprikával, feleresztjük vízzel, beleteszünk egy-egy kettévágott zöldpaprikát és paradicsomot, megsózzuk, és fél óráig forraljuk. Ekkor hozzáadjuk a halszeleteket, egy csipetnyi cukrot, egy mokkáskanálnyi ecetet, és készre főzzük. Tepsis hal parasztosan Egy kiló pontyszeletet besózunk, lisztben megforgatunk, majd vajon mindkét oldalán rózsaszínűre sütünk. Egy kiló burgonyát héjában megfőzünk, s ha kihűlt, meghámozunk. 3-4 tojást keményre főzünk, meghámozunk, és felkarikázunk. Fél kiló felszeletelt vöröshagymát olajon üvegesre pirítunk. Egy nagyméretű, hússütő tepsit vajjal kikenünk, alját kirakjuk szeletelt, főtt burgonyával. Megsózzuk, rárakjuk a halszeleteket, a tojás-karikákat, megszórjuk a sült hagymával. Egy pohár tejfölben elkeverünk kevés reszelt sajtot, majd a hagyma tetejére kenjük. A tepsit forró sütőbe toljuk, és kb. 15-20 percig sütjük. Vajas ponty Személyenként két halszeletet besózunk. Tűzálló tálba vajdarabokat teszünk, ráhelyezzük a halszeleteket, bekenjük tejföllel, megszórjuk pirospaprikával és zsemlemorzsával, majd a tetejére vajdarabokat teszünk. Sütőben, fedő nélkül pirosra sütjük. Burgonyakörettel tálaljuk. Petrezselymes ponty Személyenként két halszeletet veszünk. A szeleteket besózzuk megborsozzuk. Egy lábosban 10 dkg vajat felolvasztunk. Belerakjuk a halszeleteket, és mindkét oldalukon megsütjük. Megszórjuk petrezselyemzölddel, és újból felmelegítjük. Burgonyakörettel tálaljuk. H. G.