Esztergom és Vidéke, 2002

2002-12-12 / 50. szám

Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a Polgármesteri Hivatal december 21. és január 5. között ZÁRVA TART. Az anyakönyvvezetők ügyeletet tartanak a születéssel és halálesettel kapcsolatos sürgős ügyek intézésére a Bottyán u. 3. sz. alatti irodában a következők szerint: 2002. december 23-án (hétfőn) 8-12 óráig; 2002. december 27-én (pénteken) 8-12 óráig; 2002. december 30-án (hétfőn) 8-12 óráig; 2003. január 3-án (pénteken) 8-12 óráig. Január 6-tól a szokott rend szerint várjuk a Tisztelt Ügyfeleket. Tisztelt Esztergomi Polgárok! Esztergom Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Irodája Ügyfélszolgálata tisztelettel felhívja az érintett vállalkozók és vállalkozások figyelmét, hogy a többször módosított 80/1999. (VI. 11.) kormányrendelettel előírt telepengedély megkérésének határideje 2002. december 31-én lejár! A rendelet mellékletében felsorolt tevékenységeket folytatók ügyfélfogadási időben érdeklődhetnek a hivatal Bottyán János utca 3. szám alatti irodájában. r Q 7TJJl(1011 " -^'iTl kűát^'ÖiVm www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVII. évfolyam 50. szám 2002. december 12. Ára: 75 Ft II. János Pál pápa döntött ESZTERGOM 82. ÉRSEKE: ERDŐ PÉTER székesfehérvári segédpüspök Egész évben biztonságos volt az önkormányzati gazdálkodás (Kupola-hír) A Szentszék Sajtóirodája december 7-én közleményben adott hírt arról, hogy II. János Pál pápa elfogadta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek az Egyházi Törvénykönyv 401. kánon 1. bekezdése értelmében benyújtott lemondását. Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, majd 1945-ben a ferences rendbe jelentkezett, ahol 1949. október 5-én tett örök fogadalmat, majd 1951. március 3-án pappá szentelték. A szerzetesi közösségek feloszlatása miatt az egyházmegye kötelékében kezdte meg szolgálatát. Előbb a Szegedi Hittudományi Főiskolán, később a Budapesti Hittudományi Akadémián tanított. II. János Pál pápa 1978. március 2-án címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá, majd 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezte ki. 1982-től kalocsai koadjutor érsek, majd 1987-től esztergomi érsek. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig látta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét. 1988. június 28-án kreálta bíborossá II. János Pál pápa. II. János Pál pápa Magyarország prímása, Paskai László bíboros lemondásának elfogadásával egy időben Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki Esztergom 82. érsekévé (Esztergomban készült fotónkon Kiss-Rigó László plébános és Szalma László önkormányzati képviselő társaságában). Az új érsek ünnepélyes beiktatása 2003. január 11-én a 10.30-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében lesz az esztergomi bazilikában. Erdő Péter Budapesten született 1952. június 25-én. Budapesten szentelték pappá 1975. június 18-án. Lelkipásztori szolgálatát Dorogon kezdte káplánként, majd ösztöndíjasként Rómában, a Lateráni Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően teológiai tanár volt az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, majd 1988-tól a Budapesti Hittudományi Akadémián. 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. A Pápai Gergely Egyetemen 1986-tól mint meghívott professzor tanított. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a katolikus egyetem megalapításában és szervezésében, Gál Ferenc után 1998-tól az egyetem rektora. II. János Pál pápa 1999. november 5-én székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki, és ő szentelte püspökké a jubileumi szentévben, vízkeresztkor Rómában. Adventi triduum: Krisztus és a család (Pálos) Városunk képviselő-testülete november 28-ai ülésén tárgyalta az önkormányzat háromnegyedévi pénzgazdálkodását. A 2002. február 15-ei költségvetési rendeletben Esztergom önkormányzata 8 milliárd 726 millió 16 ezer forint bevételi és kiadási főösszegü pénzügyi mérleget alkotott. A háromnegyedéves számadás során időarányosan igen jó értékekről adott számot a. gazdasági osztály. A működési bevételek az éves tervszámokhoz viszonyítva 84 százalékra, míg a kiadások ez alatt, 77 százalékra teljesültek. A testület megállapította az önkormányzati gazdálkodás folyamatosságát, valamint azt is, hogy a feladatellátást likviditási gondok nem nehezítették. Ebből az évből a polgármesteri hivatal szolgálati rendje alapján már csupán két hét áll az osztályok rendelkezésére. Közeledve a végső pénzügyi záráshoz, egyre többet tudhatunk meg a teljes gazdálkodásról. Érdeklődésünkre Szallerbeck Kornél, a gazdasági iroda vezetője készséggel állt lapunk rendelkezésére. Előtte már az önkormányzati költségvetési teljesülésből 11 hónap adatai ismeretesek. A városi bevételekből már több mint 8,2 milliárd folyt be, mely az éves összegnek közel 95 százaléka. Az önkormányzati saját bevételek tekintetében kiemelten fontosak az adótételek. A helyi adókból 1,2 milliárd bevételére számíthatnak, melyből a legtetemesebb tétel az iparűzési adó 950 millióval, az építményadó 150 millió, a magánszemélyek kommunális adója 40 millió, az idegenforgalmi tartózkodási adó 3 millió, míg egyéb tételnek számít a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadók, valamint pótlékok. Az olvasókat az is érdekelheti, hogy a piaci helypénzből 15 millió, közterület-foglalásból 3 millió, önkormányzati lakások bérbeadásából 43 millió, egyéb helyiségek bérbeadásából 88 millió folyik be a városi költségvetésbe. Ez utóbbi két tételt a Strigonium Részvénytársaság szedi be és számol el a gazdasági irodával. A társadalmi biztosítótól már megérkezett mind a 2,3 milliárd forint. Igaz, hogy ezt az összeget csaknem felemészti a Vaszary Kolos Kórház, melynek éves költségvetési kiadása közel 2 milliárd. Meg kell említeni azt is, hogy ez a • több mint 8 milliárdos költségvetés a legnagyobb városunk eddigi történetében. A pénzgazdálkodásban jártasak jól tudják, hogy ilyen nagyléptékű gazdálkodást hitelek nélkül bonyolítani szinte lehetetlen. Elenyésző az a hitelösszeg, mely a város költségvetésében megjelent, nevezetesen működési hitelre 178 milliót, felhalmozási (beruházás, felújítás, fejlesztés) hitelre 388 milliót vettek fel. így a kölcsönök összesen 566 milliót tesznek ki. Ez ék a számok egytől egyig igazolják, hogy önkormányzatunk gondos gazdaként kezeli városunk minden forintját. Városunk idei költségvetéséből 2,1 milliárd forintot szánt jövőt szolgáló beruházásokra, melyekből - a szám szerinti nyilvántartás alapján - 85 tétel valósult meg. Mindegyiket itt és most felsorolni lehetetlen, ezért csak a legjelentősebbekről szólhatunk. A sort a lakásprogram vezeti. Az Esztergom és Vidékében az év során többször írtunk a 120 szociális bérlakás építéséről és átadásáról, az erre fordított összeg 722 millió volt. Az idén elkezdődött nagyberuházások - a Bánomi-áttörés, termálfürdő -jelentős terület-kisajátításokkaljártak. Még van néhány rendezetlen ügy, de így is erre a célra december elejéig városunk 185 milliót fordított. Ugyancsak írtunk az utcák fejlesztésének első ütemében szerepA Belvárosi templomban december 16-án, 17-én és 18-án (hétfőn, kedden és szerdán) este 18 órától Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családi referense tart adventi triduumot (beszéd-sorozatot). A triduum címe: Krisztus és a család. Minden kedves hívőt és érdeklődőt sok szeretettel várnak! lő 54-ről név szerint is, melyekre eddig 177 milliót adtak ki. A Tabán-híd létesítését követően az Árok utca csatornázásával, megépítésével, díszburkolatával, elegáns közvilágításával városunk egyik nagy forgalmú utcájává lépett elő. Ezekre a fejlesztésekre a költségvetésből idén több mint 100 milliót költöttek. Idegenforgalmi szempontból a Várhegy díszvilágítása, a Várszínház megújítása jó beruházásnak számít a jövőre nézvést is. Ezekre közel 15 milliót fordított városunk. A Városháza és a volt Megyeháza épülete az elmúlt évtizedekben elhanyagolt volt, elöregedett. A korszerűsítési, felújítási munkákra ebben az évben közel 50 millió jutott. A Bottyán utcában folyik a műemléki Meszéna-ház megújítási. Még a befejezési munkálatok hátra vannak, de az 50 milliós előirányzatból a város már 36 milliót költött. Lapunk utóbbi számaiban többször írtunk a Várhegyről levezető és a Vízivárosba csatlakozó Macskalépcső-építésről. Ez az elsősorban idegenforgalmi célt szolgáló beruházás 27,6 millióba került. Az elmúlt két évben nagy lendületet vett a városi játszóterek megújítása, felszereltségének korszerűsítése. Erre a célra ebben az évben több mint 9 milliót költöttek. A dunai árvíz igazolta, hogy a partfalak rézsűvédelme mennyire fontos követelmény. Erre idén 17 millió jutott. A közelmúltban írtunk a középfokú intézményeink jövőbeli költözködéséről, valamint a Gazdasági Főiskola letelepedéséről. Az oktatást szolgáló várhegyi épületekre már ebben az évben is több mint 15 milliót költöttek. Szallerbeck Kornél gazdasági irodavezető elmondta azt is, hogy már munkálkodnak a 2003. évi költségvetésen. Előzetes számítások szerint az állami támogatásokból várhatóan közel 300 milliós növekményre számíthat Esztergom. Kiszámították azt is, hogy a közalkalmazotti bér- és járuléknövekmény jövőre városunknak 524 millió többletkiadást jelent, tehát ennek egyenlege mínusz 232 millió. Ennek előteremtése gondot okoz. Városvezetésünk azonban eltökélt abban, hogy az elmúlt években megindult beruházási program folytatódjon 2003-ban is. Ennek megfelelően épülni fog a termálfürdő, jelentős munkálatokat végeznek a Várhegyen, az északi kanonoksor oktatási célú átalakításán, folytatják a megkezdett 54 utcás programot, valamint befejezik a városközpontot tehermentesítő szenttamási utat. A jövő évi költségvetésről első alkalommal januári ülésén tárgyal a képviselő-testület.