Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-28 / 12-13. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban *Kelteme& átvéti ww\v.csztorgomesvidcke.ini TPUnOAlf íÜi jj Á jy iai A ^ i.f A t W^k w POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 12-13. szám 2002. március 28. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu A FŐTÉR KÉPE AZ EGYIK, AMIRE AZ EMBER SOKÁIG EMLÉKSZIK" - interjú a győztes Puhl Antal Ybl-díjas építésszel (Pálos) Lapunk ez évi 8. számának címoldalán A Széchenyi téri tervpályázat díjkiosztása című írásunkban részletesen beszámoltunk a beérkezett tizenhat elképzelésről, közöltük a bíráló bizottság díjazottjait. A kiállított pályázati anyagot sok százan tekintették meg a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában, tanúskodik erről a vendégkönyvbe bejegyzett számos vélemény. Legutóbbi lapszámunkban Milyen legyen városunk főtere a III. évezredben ? címmel fejtette ki véleményét városunk köztiszteletben álló személyisége, dr. Pro kopp Mária művészettörténész. Mint közismert, az első díjat és várhatóan a részletes tervezést a szentendrei Puhl Építésziroda nyerte el. Bár földrajzilag közel esnek hozzánk, munkájukat, alkotásaikat a nagyközönség közül vajmi kevesen ismerjük. Reményeink szerint főterünk átépítése során többször fogunk velük találkozni. Bemutatásukra kértük fel vezetőjüket, Puhl Antal Ybl-díjas építészt, címzetes egyetemi docenst (fotónkon Meggyes Tamás polgármester és Hunor József városi főépítész társaságában). Vele beszélgettünk. - Milyen épített környezetre büszkék, hol és mely épületek tervezésében vettek részt ? - Szakmai pályafutásom az építészkar és a mesteriskola elvégzését követően az Ipartervnél kezdődött, majd egy évtizeden át oktattam a középülettervezést. A Lakótervnél Finta József műtermében dolgoztam 1987-1991 között, majd ugyanott saját műtermet kaptam. A rendszerváltást követően éppen egy évtizede nyitottuk meg saját irodánkat Domonkos Ádámmal. Büszke vagyok Diplomadíjamra (1975), az Ybl-díjamra (1993), az Év lakóháza,fődíjra (1998, 2000). A Magyar Építőművészek Szövetségének vagyok tagja, kiállításom volt fővárosunkon kívül Prágában is. Több mint félszáz nyertes országos pályázatom volt eddig. Minden egyéni és közös tervezésre büszke vagyok, mert a családi házak számomra éppen olyan kedvesek, mint a most elkészült MOM Park. Á szállodák közül kiemelném a Corvinus Kempinskit, a Bük Gyógyszállót, a Balettintézetből átalakított ötcsillagos szállodát. Sok-sok éttermet, kereskedelmi szalont, bankot, irodákat terveztünk, lakóépületeink állnak Szentendrén, Budapesten, Budafokon, Balatonfenyvesen, Tiszaújvárosban, s másutt. - Mi inspirálta Önöket, hogy részt vegyenek a pályázaton ? Mi a véleményük a tér mai állapotáról, hasznosításáról, működéséről? - Már szó volt róla, hogy életemben több mint ötven tervpályázaton vettem részt. A tervpályázatokat mindig fontos szakmai kihívásnak tekintem. Igazán a pályázatokon tudja az ember összehasonlítani magát a szakmával. Ugyanis két fontos visszajelzés van egy építész számára: a megbízó véleménye és a szakma véleménye. A pályázaton való részvétel másik fontos tényezője, hogy dunakanyari vagyok, pontosan dunabogdányi. így a Dunakanyar két legfontosabb városát gyerekkorom óta jól ismerem. Szinte minden nyilvános esztergomi pályázaton részt veszek. Tíz évvel ezelőtt, a katalógusunkban pontosan utána lehet nézni, mi nyertük a Prímás-sziget rendezésére kiírt tervpályázatot. A városi térnek, mint azt a pályázathoz mellékelt leírásban és történeti áttekintésben kifejtettük, két fontos eleme van: a határoló falak és az alapsík. Esztergom főtere jelenleg nem tölti be a városi tér funkcióját, egyszerűen egy, a közlekedésnek átadott területről beszélhetünk csak. A városi teret úgy lehet elképzelni, mint egy tető nélküli óriási közösségi teret, amelyben különböző aktivitások zajlanak. Ennek hiányában nem beszélhetünk városi térről. - Melyek azok a szempontok, amelyeket fontosnak tartanak a tér mai arculatának alapvető megváltoztatására ? Hogyan gondolják ennek megvalósítását ? Milyen lesz a tér az Önök terve nyomán ? - Mint említettem, a legfontosabb szempont, ami ma már nem érvényesül, visszaadni a tér eredeti funkcióját. Valaha ez a tér polgári-egyházi funkcióval rendelkezett. A templomromok bemutatásával ez az egyensúly visszaállna. Hangsúlyozom, hogy két fontos eleme van egy térnek: a térfalak és a padozata. A padozat felújítása az egyszerűbb, mert az egy gazdasági döntés kérdése. A térfalak felújítása már bonyolultabb. Javaslatot tettünk a térfal, vagyis a teret körbevevő épületek homlokzati és magassági változtatására is. Ezt csak a tulajdonosokkal együtt lehet érvényre juttatni. Ugyancsak a tulajdonosokkal együtt lehet olyan funkcionális változtatásokat véghezvinni, melyek a teret ismét élővé tehetik. - Hogyan érintette Önöket a fődíj elnyerése, hogyan készülnek a rövidesen elkezdhető részletesebb tervezési munkára? - Természetesen örültünk az első díjnak, mert számomra Esztergom egy fontos város, nemcsak a történelmi múltjával, de a jelen szerepével is. Én és tervezőtársaim, Dajka Péter, Tóth Csaba építészek, valamint a szakági tervezők, izgatottan várjuk a továbbtervezést, mert a feladatot igazi építészeti munkának gondoljuk. Egy város főterének arculata fontos, mert bárhol jár az ember, a főtér képe az egyik, amire sokáig emlékszik. Természetesen amennyiben a város főtere magán viseli a település történelmi, földrajzi adottságait és abban az egész város karaktere tükröződik. LAKOSSÁGI FÓRUM Március 28-án 16 órakor a volt Megyeháza dísztermében lakossági fórumot tart dr. Pokorni Zoltán, dr. Dávid Ibolya és Harrach Péter. HÚSVÉT AZ EGYHÁZBAN Nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor a budapesti Szent István bazilikában Paskai László bíboros koncelebrációs szentmise keretében szenteli meg a krizmát és a szentségek kiszolgáltatásához használatos olajokat. A szentmise keretében újítják meg fogadalmukat főegyházmegyénk papjai. Nagyszombaton délelőtt 11 órakor az Esztergomi Érseki Székházban a szeminárium növendékeinek képviselői régi hagyományt követve köszöntik a Főpásztort, majd 12 órakor a Főegyházmegyei Hivatal esztergomi munkatársai, a város papsága, valamint az intézmények és szerzetesrendek képviselői fejezik ki jókívánságaikat. * A „Szent Három Nap" minden napján 18 órakor kezdődnek a szertartások a Főszékesegyházban, melyeket Paskai László bíboros vezet. A nagycsütörtöki szentmise keretében az idén a szeminárium 12 növendékének lábát mossa meg jelképesen a Főpásztor. Nagypénteken és nagyszombaton délelőtt 9 órakor a Bazilikában a székeskáptalan tagjai, a szeminárium növendékei és a jelenlévő hívek együtt imádkozzák, éneklik az Imaórák Liturgiájából az olvasmányos imaórát és a reggeli dicséretet. Húsvét vasárnapján a 10.30-kor kezdődő ünnepi szentmisére és a „Szent Három Nap" liturgiáira szeretettel várja és hívja a híveket a Főpásztor Lapunk következő száma április 11-én jelenik meg!