Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-28 / 8. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVII. évfolyam 8. szám 2002. február 28. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu Kedves Esztergomi Polgárok! Esztergom városa ajándék-filmvetítésre hívja a tisztelt polgárokat a Petőfi Moziba február 28-ára a 17.30-as előadásra. A vetítésen az Ének a csodaszarvasról című egész estés magyar animációs filmet tekinthetik meg a kedves érdeklődők. A bemutatón részt vesz a film rendezője, Jankovics Marcell és zeneszerzője, Szörényi Levente is. A belépés ingyenes. Kellemes időtöltést kívánunk! POLGÁRI HETILAP KLASSZ TER A KLASZTER! A Széchenyi téri tervpályázat díjkiosztása Az 1980-as évek közepétől kezdve a gazdaság térbeli szerveződésében világszerte egy új típusú szerveződési mód, a klaszter került előtérbe. A magyar nyelvre nehezen fordítható klaszter az egymással szoros kapcsolatban álló vállalatoknak és intézményeknek a termelési lánc mentén szerveződő, földrajzilag koncentrált együttműködése, amely képes a létrehozott hozzáadott-érték növelésére. A klaszter konkrét formáját tekintve egy adott termelési vertikumba tartozó vállalkozások, gazdaságfejlesztési szervezetek, valamint kutatási-fejlesztési intézmények önkéntes együttműködése, a közös célok érdekében létrehozott, polgári jogi szerződésen alapuló hálózata. Maga a szó magyar nyelvre nehezen fordítható. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is azzal kezdte február 21-én az esztergomi Technika Házában az Első Országos Klaszter Konferencia keretében tartott sajtótájékoztatóját, hogy bár több mint 20 javaslat érkezett a klaszter szó magyarítására, egyik sem fejezi ki annak lényegét, így el kell fogadnunk e nyelvünkbe behatolt új szót. A sajtótájékoztatón - melyen részt vett dr. Latorcai János országgyűlési képviselő, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, valamint dr. Fórián István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese is azonban ennél sokkal fontosabb kérdések kerültek terítékre. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, nemcsak ez a konferencia számít újdonságnak, de maga a pályázati rendszer is, amely a most alakuló klasztereket támogatja. A Széchenyi-Terv Regionális Gazdaságépítési Programjának keretében a klaszterek támogatása két alapelvre épül: a helyi igényekre való válaszolásra és az induláshoz szükséges pénzügyi források részleges biztosítására. Mint mondta: a klaszter fontos gazdaságfejlesztési eszköz, de nem csodaszer, és csak azok a klaszterek válnak életképessé, amelyeket a helyi igények hívnak életre. A pénzügyi támogatás alapvetően az induló feltételek, megteremtésére szorítkozik. Tavaly, a pályázat első évében, 23 elbírált pályázatból 11 nyert el állami támogatást 229 millió fo(P.) Városunk önkormányzata még a nyár derekán pályázatot írt ki a Széchenyi tér arculatának kialakítására. Főterünk kivételesen szép fekvése és az épített környezete nagy érdeklődést váltott ki a mérnöki társadalomban (a térről közölt - balra lent - légifelvételt Hunor József építész készítette). A pályázati kiírásban megjelölt határidőre meglepően nagyszámú, tizenhat pályamű érkezett be. Közéletünk jeles személyiségeiből, valamint mérnök szakértőkből álló bizottság értékelte a jeligés munkákat, véleményükről szakszerűen jegyzőkönyvet vezettek. A jeligés borítékok felbontása után derült ki, hogy az építész szakmában csupa jónevű alkotóközösség próbálkozott a közel tízezer négyzetméternyi főtér minél értékesebb és látványosabb hasznosítására. Február 22-én délelőtt a Duna Múzeum Európai Közép Galériájának három termében nyílt meg a pályaműveket bemutató kiállítás. Városunk polgárai és a vendég építésztársadalom zsúfolásig megtöltötte a galériát. Meggyes Tamás polgármester, Hunor József városi főépítész, valamint Deák András muzeológus igazgató-helyettes fogadta az érdeklődőket (fotónkon). Polgármesterünk köszöntőjében elmondta, hogy a beérkezett mérnöki pályázatok nagy fantáziával feltárták a tér adottságait és hasznosításának számos lehetőségét. A jelenlegi körülményekkel nem lehetünk elégedettek, mert hatalmas a járműforgalom, a sétáló embereket szinte kiszorítja. Örvendetes, hogy szinte minden pályamű növelte a zöldterületet, fákat telepített a környezetbe. Polgármesterünk arról is szólt, hogy a téren elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségeket nem adják el, hiszen ezek hasznosításával is befolyásolhatják az épületek funkcióit. Pénzintézetek, idegenforgalmi célt szolgáló üzletek, irodák, szórakoztató intézmények biztosíthatják a tér mozgalmas életét. Bejelentette polgármesterünk, hogy várhatóan két éven belül kezdődhet meg a tér átalakítása. A tervezésre a pénzügyi hátteret a jelen és a jövő évi költségvetés tartalmazza majd. Várhatóan a tervezési szerződést a győztessel kötik meg. Ezután nagy érdeklődés közepette került sor a díjak kiosztására. Első díjat nyert a szentendrei Puhl Építésziroda, tagjai: Puhl Antal, Dajka Péter és Tóth Csaba. A második díjazott a fővárosi Studio Ars loci Kft., melynek tagjai: Haluska János, Gallus Balázs, Fazakas Gábor, Vámos István. A harmadik díj nyertese a hannoveri világkiállítás magyar pavilonjának megalkotója, a szentendrei Vadász György és alkotóközössége, melynek tagjai: Kovács Miklós, Vastagh Gabriella, Balogh Lajos (valamennyien fővárosiak), valamint Vas István (Miskolc). Különdíjban két közösség részesült: a fővárosi Nagy Bálint és Társai építászirodája, melynek alkotói Nagy Bálint, Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Komlósné Hlatky Katalin, valamint az esztergomi Mújdricza és Társa Építész műterem, vezető-tervezőjük Mújdricza Ferenc. Az ünnepélyes pillanatok után a díjazott kollektívák mérnökei bemutatták alkotásaikat, a közönség kérdésekkel fordulhatott hozzájuk. A kiállítás a Duna Múzeum nyitvatartási rendje szerint március 17-éig tekinthető meg. A belépés díjtalan. rint értékben. Ezek két csoportba sorolhatók: vannak termelés-orientált és szolgáltatásközpontú klaszterek. Az esztergomi székhelyű Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter az előbbi csoportba tartozik. Nem kis büszkeséggel vettük tudomásul, hogy klaszterünk - több mint 30 milliós állami támogatással - elsőként alakult meg az országban, nem véletlen tehát, hogy Esztergom lett a helyszíne a klaszterek első hazai tanácskozásának. Cséfalvay Zoltán szerint jelentős dolog ez a konferencia, egyrészt, hogy áttekintsük, milyen irányban lehet tovább fejlődni, másrészt, mert az első lépések igen fontosak, az első klasztereknek, mint mintáknak nagy a felelősségük, hiszen nemcsak bátorítani, de elrettenteni is tudnak. A sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolva Latorcai János új oktatási intézmények létrehozásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: ma csak az lehet nyerő a gazdasági életben, aki elsősorban a tudásba ruház be. Fórián István szerint a klaszterek átnyúlhatnak a határokon is, jó példa erre az esztergomi hálózat, hiszen csak a Suzukiban jelenleg mintegy 300 szlovákiai munkás dolgozik. Cséfalvay Zoltán beszámolt arról is, hogy a pályázatok folyamatosan érkeznek a minisztériumba, jelenleg is 5 pályázat elbírálása van folyamatban. Meggyes Tamástól megtudtuk, hogy Esztergom hamarosan új pályázattal jelentkezik, mivel Párkánnyal, Visegráddal, Leányfaluval és Szentendrével közösen megalakul a Dunakanyari Termál Klaszter, mely nagyobb eséllyel pályázhat támogatására, mintha e városok külön-külön kérnék az állam segítségét. A 10 órakor kezdődő konferencián városunk polgármestere köszöntötte az ország különböző tájairól érkezett mintegy 150 főnyi szakember-gárdát, majd dr. Nikodémus Antal, a GM főosztályvezetőjének elnökletével megkezdődött az egész napos tanácskozás. Először dr. Cséfalvay Zoltán tartott bevezető előadást a klaszterek gazdasági és politikai jelentőségéről, a pályázati lehetőségekről, majd Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. igazgatója fejtegette a klaszterek szerveződéseinek egyes kérdéseit. Ezután öt jelentősebb klaszter bemutatkozása következett, köztük elsőként az esztergomival ismerkedhettek meg a jelenlévők Miavecz Jenő az esztergomi klaszter irodavezetője és dr. Fórián István jóvoltából. Ebédszünet után „kerekasztal" megbeszélésre került sor, melyet nagy aktivitás jellemzett. Felszólalt többek között Győrffy Gábor, a Nyugat-Dunántúli Régiós Fejlesztési Ügynökség igazgatója, aki régiójának nyitott gazdasági hálózatairól beszélt, és dr. Lengyel Imre egyetemi docens, aki a képzési oldalról közelítette meg a klaszterek témáját. A konferencia létrehozásában közreműködő helyi szakemberek külön sikernek könyvelhetik el, hogy a konferencia lezajlása után a Gazdasági Minisztérium levélben fejezte ki elismerését a mintaszerű szervezésért és lebonyolításért. Sz.B. , A Széchenyi tér - légifelvétel Vf •• ÜlMi