Esztergom és Vidéke, 2002
2002-02-14 / 6. szám
2 Esztergom és Vidéke 2002. február 14. ,Az a nyerő, aki a tudásba ruház be' (Pálos) A választási ciklus utolsó érdemi ülését az elmúlt héten tartotta az országgyűlés. Itt az ideje tehát a mérlegkészítésnek. - Merre haladt gazdaságunk szekere? - kérdeztük dr. Latorcai János országgyűlési képviselőnket, a Gazdasági Bizottság elnökét. - Erkölcsi értékrendünk szerint a gazdaság a teljesítményre és a társadalmi igazságosságra, a versenyre és a szolidaritásra, az egyéni felelősségre és a társadalmi biztonságra épül. A piac és a verseny ma mindenütt a világban a gazdaság két alappillére. Ez a két pillér teszi lehetővé a javakkal és a szolgáltatásokkal való hatékony és elérhető áron történő ellátást, s gondoskodik arról is, hogy a termelés a fogyasztók igényeihez igazodjék, előmozdítva a folytonos megújulást. A piac azonban állami szerepvállalás nélkül nem képes társadalmi igazságosságot szolgáltatni! Ugyanakkor egy piacgazdaságban az állami beavatkozás mértéke sem lehet korlátlan. A kívánatos arányt Ludwig Erhard határozta meg: „Annyi piacgazdaságot, amennyit csak lehet, hogy támogassuk az egyén teljesítőképességét, teljesítményre való hajlandóságát és önnön felelősségét, s csak annyi állami beavatkozást, amennyi feltétlenül szükséges a verseny, a piac és a társadalmi igazságosság biztosításához, valamint a természet rendjének, az ökológiai rendnek a megőrzéséhez." Talán már közhely, hogy a gazdaság és a szociális biztonság elválaszthatatlan egymástól. Kölcsönösen korlátozzák és kiegészítik egymást, egy a szociális igazságosságot nélkülöző gazdaságpolitika társadalmi és nemzetgazdasági veszteséget okoz, veszélyezteti az egyén, a családok boldogulását, ezáltal a társadalmi békét. A nagyobb-fokú állami beavatkozás és a piac csekélyebb érvényesülése viszont a teljesítőképességnek, a teljesítményre való hajlandóságnak a csökkenését eredményezi, melynek hatására mindenki számára kisebb lesz ajólét és korlátozódhat a szabadság. Éppen ezért, amikor a polgári kormány tevékenységét vizsgáljuk értékrendünk szempontjából, elsősorban arra kell választ adnunk, hogy a kormány mennyire erős, mennyire növekvő gazdaságot teremtett, s abban az egyén felelőssége, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás milyen lehetőségeket kapott. Természetesen mindezt teljes részletességgel nem áll módomban megvilágítani, ezért csak azokra a területekre korlátozom gondolataimat, ahol a legmeghatározóbb változások voltak tapasztalhatók. A gazdasági mutatók egyértelműen jelzik, hogy a gazdaság kiegyensúlyozott, növekvő teljesítményt nyújt. A növekedés üteme az elmúlt évben évről-évre meghaladta a 4, 2000-ben az 5 százalékot. A tavalyi növekedés is 4 százalék körüli. Változatlanul folytatódott a tőkebeáramlás, a technológia- és termékszerkezet-váltás, s ezzel együtt nőtt a versenyképesség, a minőség és a hatékonyság, ami európai mércével mérve is kiemelkedő volt. Az elmúlt időszaki stagnálás után újra megindult az infláció csökkenése és alapvetően nőtt a költségvetés bevétele is. A szakértők egybehangzóan állítják, a hazai gazdaság teljesítőképessége és hatékonysága alapján már ma is alkalmas az Európai Unióba történő integrációra. Ezen adatok ismeretében figyelmünket tehát arra kell fordítani, hogy a kormány gazdaságpolitikája menynyiben szolgálta a társadalmi igazságosságot és a szolidaritást. Leegyszerűsítve azt kell vizsgálnunk, mennyivel bővültek azok a források és lehetőségek, amelyek ezeket a célokat szolgálták. A polgári kormány már a kormányprogramban meghirdette: célja, hogy a megtermelt értékből egyre több maradjon az állampolgárok, a családok „zsebében". * A kormány tudatosan törekedett a közterhek csökkentésére, az elvonások lefaragására. Míg 1998-ban minden munkabérért kifizetett 1 forint után 49 fillért kellett tb-j árulékként a munkáltatónak és a munkavállalónak befizetni, addig ez mára, 38 fillérre csökkent. * Az új adópolitika alkalmazása és a gyerekek utáni kedvezmények, valamint a családtámogatások eredményeként a legnagyobb és legkisebb jövedelmű rétegek közötti egyenlőtlenség növekedése megállt. A legalsó és legfelső 10 százalék közötti különbség az 1997. évi 9,5-szeresről 7,5-szeresre csökkent Az infláció mértékét is figyelembe véve a családi támogatások vásárlóértéke 1998-ról 2002-re több mint 30 százalékkal nőtt. A törvényesen adható legkisebb bér a polgári kormány hivatalba-lépésekor húszezer forintot el nem érő összegről 50 ezer forintra nőtt. Az idén az átlagos, egy főre jutó reálbér-jövedelem és ennek megfelelően a fogyasztás évi 4 százalékot meghaladó mértékben emelkedik. A polgári kormány nagy súlyt helyezett a hazai vállalkozások, a kis- és középvállalatok működési feltételeinek javítására. E tekintetben különösen kiemelkedő a Széchenyi-Terv és a SzéchenyiTerv Plusz pályázatok keretében elnyerhető források volumene. * A ciklus ideje alatt a mikro- és középvállalkozások jövedelmezősége több mint 15 százalékkal javult. * 10 millió forint éves árbevételig a beruházásra fordított kiadások után nem kell társasági adót fizetni. * Lényegesen bővült az átalányadózást választhatók köre. * A vállalkozások fejlődését a kormány új típusú fejlesztési hitelekkel támogatta, ennek megfelelően a vállalkozói hitelállomány három év alatt 75 százalékkal nőtt. * A kis- és középvállalkozások nagyléptékű támogatását jelzi a kormány azon szándéka is, hogy eltörli a turisztikai hozzájárulást, mint extra adót, és ezt követően megemeli a Széchenyi-Terv turisztikai fejezetének összegét. * Ma Magyarországon a piacok megnyitásának egyik legszűkebb keresztmetszete a közlekedési infrastruktúra. Ahhoz, hogy a tőke az ország munkaerő-tartalékokkal rendelkező országrészeibe is eljusson, mindenképpen szükséges ezeknek a térségeknek a közlekedési vérkeringésbe történő bekapcsolása. Tavaly beindult az autópálya-építés új hulláma is, amit a kormány példaértékűen, szinte teljesen hazai vállalkozások bevonásával valósít meg. - A gazdaság fejlődéséből mit éreztek meg a családok ? Kiknek jutott a javakból ? - Egy család anyagi jóléte és szociális biztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy megfizethetők legyenek az energiaárak. A '94-98 közötti kormány elhibázott gazdaságpolitikájának legszomorúbb fejezete az energiaszektor privatizációja és a terheknek a fogyasztókra való gátlástalan áthárítása volt. A polgári kormány szociális érzékenységét jól mutatja, hogy nem engedett a nyomásnak. Meggyes Tamás, Beer Miklós, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes és Latorcai János Az elmúlt években bekövetkezett villamos energia és földgáz áremelések az infláció értéke alatt maradtak, töredékét képezve a korábbi áremeléseknek. Felfogásunk szerint a gazdaságés szociálpolitika formálásának legfontosabb rendezőelve a családok helyzetének javítása. Ennek egyik új eleme, hogy ez év január l-jétől a nyugdíj teljes adómentességet élvez. A módosítás 320 ezer nyugdíjast érint. A mezőgazdaságban folytatódik a családi gazdaságok kialakítása. Ennek során a családi mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozó kedvezmények esetében 4 millió forintról 6 millió forintra emelkedett az a határ, ameddig a vállalkozó még mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A családi gazdaságok termőföld-vásárlását illetékmentességgel, öröklését pedig 75 %-os illeték-kedvezménnyel segíti a kormány. Tavaly 4 milliárd forintot, míg az idén 5,5 milliárd forintot fordít a költségvetés a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság élet- és munkakörülményeinekjavítására, és még 5 milliárd forint többlettámogatás jut a felsőoktatásnak is. A kormány szociális érzékenységét dicséri az árvízsújtotta területeken elpusztult és megsérült lakások újjáépítéséhez nyújtott gyors és nagy volumenű költségvetési támogatás is. - Mit tartogat számunkra a jövő? Miben reménykedhetünk ? - Értékrendünk alapelve a jövőért, a jövő nemzedékéért érzett felelősség, melynek alapja az otthon. Ezért az otthonteremtés elősegítése az egyik legnagyobb feladat, amelyhez a polgári kormány az eddigiekben már ismertté és elérhetővé vált kedvezményes hitelkonstrukciót és adókedvezményeket újabb kedvezményekkel bővíti. Állami támogatással eddig közel ötezer szociális bérlakás épült, ami példaértékű és egyedülálló az elmúlt tíz év lakásépítésében. A tervek szerint újabb tízezer szociális bérlakás épül a közeljövőben. Tavalyig a lakáshitelek után 35 ezer forint adókedvezmény volt érvényesíthető, ez mára 240 ezer forintra emelkedett. A világ ma egy új társadalom, az informatikai társadalom megteremtése irányába halad. Ez a társadalom tudásalapú társadalom, ebben az lesz a nyerő, aki a tudásba ruház be. Ehhez olyan iskolák kellenek, amelyek mindenki számára elérhetők, s amelyekben az ismereteken túl azt is elsajátítják a tanulók, a hallgatók, hogyan lehet egymással megértésben, szeretetben együttalkotni és élni egy nemzet felemelkedéséért. Ehhez nélkülözhetetlen a társadalom erkölcsi alapjainak emelése, és magának az erkölcstannak az oktatása, amire reményeink szerint rövidesen megvalósul. A kormány a legkülönfélébb támogatásokkal segítik a gyermekek iskolai oktatását. Ide sorolható az a kormányzati támogatás is, melynek keretében 530 ezer család kapott segítséget, s ezt a természetbeni juttatást a kormány 10 ezer forint értékhatárig adómentessé tette. Az elmúlt években alapvetően megnőtt a felsőoktatásba beiskolázottak száma, és a kormányprogramban meghirdetetteknek megfelelően az első diploma megszerzése tandíjmentessé vált. A kormány erőfeszítései eredményeként nagymértékben javult a foglalkoztatás, a kormány működésének ideje alatt több mint 300 ezer új munkahely létesült. Ma már nem tűnik elérhetetlennek a teljes foglalkoztatás, természetesen csak azokra vonatkozóan, akik maguk is jövőjük kovácsai szeretnének lenni. Hosszú szünet után mára vált lehetővé a teljes nemzetben való gondolkodás, a határainkon túli magyarság megtartása és segítése a státusztörvény elfogadását követően. A Széchenyi hitelkártyáról (os) Lapunk előző számában rövid hírben közöltük, hogy városunkban tartotta ülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kézműves kollégiuma. A Deák Ferenc utcai térségi kamarai székház dísztermében Meggyes Tamás polgármester köszöntötte az ország minden megyéjéből és a fővárosból érkezett kamarai tisztségviselőket. Köszöntőjét azzal zárta, hogy személyesen őt is érdekli a Széchenyi-Tervben megfogalmazott számos lehetőség, valamint a gazdaságunk kamarai értékelése. Cséfalvay Zoltán államtitkár számadatokkal támasztotta alá a Széchenyi-Terv első évének sikerét. A kormányzat 94 milliárdos támogatásához további több mint 300 milliárdot fektettek be a vállalkozók. Kitért arra is előadásában, hogy a támogatások egyharmada a települési önkormányzatoknál hozza meg gyümölcsét. Az államtitkár elmondta, hogy nem adományról van szó, még akkor sem, ha a sikeres pályázók vissza nem térítendő pénzjuttatásban részesülnek. Európában is ritka az ilyen gazdasági fellendülés, tőkemozgósító erő, mely az érintetteket ötletre sarkallják, vállalkozásélénkítő hatást eredményeznek. Az előadásból megtudtuk, hogy gazdaságunk exporttermelését a multinacionális cégek adják. A Széchenyi-Terv a kisés középvállalkozásokat ösztönzi leginkább. Ebben az évben újabb 110 milliárdos támogatást tervezett a kormányzat, melyhez ennek négyszeresét várják el a beruházóktól. Megtudtuk, hogy a pályázati rendszer formájában és kiírási felépítésében egyben felkészülés is az Unió pályázatokra, melyeknek elősegítésére a Gazdasági Minisztérium önálló főosztályt hozott létre. Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara országos elnöke előadásának elején beszámolt legutóbbi brüsszeli hivatalos útjáról. Hiteles tájékoztatót kapott delegációnk az uniós értékelésünkről. Megtudták, hogy az EU átlagában a nemzeti össztermék gyarapodása évi 0,7 százalék, míg nálunk ennek négyszeresét teljesítette a gazdaság. Az elnök örömének adott hangot, hogy a gazdasági kormányzattal jók a napi kapcsolatok. Ennek következtében történhetett meg, hogy a népszerű mikrohitelhez már közel 16 ezer vállalkozás juthatott hozzá. Továbbá azon is munkálkodnak, hogy a kis- és közepes vállalkozások beruházási adókedvezménye 10 millióról 30 millióra emelkedjen. Az elnök részletesen szólt arról a tárgyalássorozatról, mely Széchenyi-kártya néven került a köztudatba. A forgóeszközök pénzügyi hátterének megteremtéséhez bankhitelek csatlakoznak, mely induláskor egymillió forinttal, majd később 4-5 milliós bővítéssel szolgál a vállalkozók segítségére. Elindult a kártya kibocsátásának előkészítése, az állami garanciaalap felállítása, a szükséges engedélyek beszerzése. Garanciát vállal a Demján Sándor vezette Vállalkozók Országos Szövetsége és a kamara a saját tagsága javára. E két szervezet tagjai számíthatnak az évközben megjelenő Széchenyi-kártya nyújtotta hitelfelvételre. Ennek a kártyának a különlegessége, hogy folyószámlahitelként is működhet. Tehát ha valaki megnyit egy ilyen kártyát, abból mindig annyit tud felhasználni, amennyi éppen szükséges. A kártyát a Hitelgarancia Rt. bocsátja majd ki, együttműködve a bankokkal előzetes számítások szerint 10 százalékos kamatra. A VOSZ és a kereskedelmi és iparkamara hálózata alkalmas arra, hogy ügyintéző szervezetüket gyorsan bekapcsolják a hitelkártya rendszerébe.