Esztergom és Vidéke, 2002

2002-12-05 / 49. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. Phare-konferencia Arckép: Kertész Sándor tűzoltó alezredes Phare-konferenciát tartottak november 29-én a Vitéz János Római Ka­tolikus Tanítóképző Főiskola dísztermében A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének tá­mogatási lehetőségei címmel. Az Esztergomi Kiemelt Okta­tási- és Nevelési Körzet Konzorci­uma nevében Baranya István, az Arany János Altalános Iskola igazgatója és a konzorcium veze­tője köszöntötte városunk óvónő­it, pedagógusait, szakembereit. Lakatos Béla, az Oktatási Mi­nisztérium Cigányügyi Miniszte­ri Biztosi Hivatal vezetője az in­tegrációs oktatás időszerű kérdé­seiről beszélt a 2004-es uniós csatlakozás tükrében. Esztergomban a hátrányos helyzetű gyermekek száma nem haladja meg a 20 %-ot. Cél tehát az integrációs normatíva beveze­tése, mely jelen esetben azt céloz­za meg, hogy e gyermekeket nem elkülöníteni kell, esetlegesen csak egy iskolába járatni, hanem pontosan az, hogy számukra is biztosított legyen, hogy abba az iskolába járhassanak, ahová sze­retnének. Varhatóan a közokta­tási törvényből kikerül más fo­gyatékosság, ez december 3-án ­lapzárta után - dől el hivatalos, minisztériumi szinten. Jelen kép azt mutatja, hogy 100-ból 30 gyermek kerül fogyatékos intéz­ménybe (ez Magyarországon 8-10 ezer gyermeket érint), akik közül sokan alaptalanul, akár egy hyperaktív-jelzővel ellátva kerül­nek más jellegű intézménybe. Az integráció célja tehát a fel­zárkóztatás, melyhez a Nemzeti Fejlesztési Terv anyagi támoga­tást is biztosít az uniós csatlako­zás után azon intézmények részé­re, melyek felvállalják az integrá­ciót. A cigányság egészségügyi helyzetét dr. Osvai László, az Egészségügyi és Szociális Bizott­ság elnöke vázolta fel. Egy általá­nos ismertető után tényszerű adatokkal alátámasztva vázolta többek között azt, hogy a TBC előfordulása a cigányság körében nagyságrenddel nagyobb, az AIDS, mint fogalom, az ő köreik­ben szinte ismeretlen. Tudásuk, tájékozottságuk erről a betegség­ről egyenlő a nullával. Amióta a várandós kismamák terhességi szűrése kiterjedt a hepatitis-ví­rusra is, e vizsgálatok is bizonyít­ják, hogy e betegség előfordulása is náluk sokkal nagyobb arányú, mint más kismamák esetében. Papp Antalné nyugalmazott óvodavezető, oktatási szakértő a Közoktatási Minőségfejlesztési Program néhány fontos elemét kiemelve hangsúlyozta a pedagó­gusok, a család munkájának fon­tosságát gyermekeink nevelésé­ben. A roma-foglalkoztatás lehető­ségeiről Romanek Etelka, a Mun­kaügyi Központ igazgatója be­szélt. Azon lehetőségeket, elkép­zeléseket, programokat tárta fel, melyekkel a cigányság életkörül­ményein szeretnének változtat­ni. Bozó Bernadett kisebbségi referens Környezetvédelmi bejárás a Palatinus-tó körül November 28-án reggel 9 órakor személyautók soroltak be a Pala-strand bejáratához. Bár az időjárás az évszakot meghazudtolóan kellemes, szin­te tavaszias volt, az egybegyűlteket nem a fürdés vagy a strand egyéb szol­gáltatása igénybevételének vágya, hanem egy ma már egyre aktuálisabbá váló téma hívta össze, a környezetvédelem. Olyan emberek találkoztak, akik a tó környezetének védelmét választott tisztségük, hivatásuk, vagy „csak " a környezeti jólét iránti igényük miatt fontosnak tartják. A találkozás és az ezt követő munka „civil" kezdeményezésre indult. A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület (BEBTE ) elnöke képvi­selő-testületünk Környezetvédel­mi, Közterület-felügyeleti és Köz­biztonsági Bizottságának soros ülésén tájékoztatást adott arról^ hogy a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tan­székének egyik hallgatója tudomá­nyos kutatói munkát tervez végez­ni, majd ezt doktori disszertáció­ban megjeleníteni. A téma a Palatinus-tó környezetvédelmi ál­lapota és az erre alapozott rövid, közép és hosszú távú fejlesztési le­hetőségek. Felajánlotta, ha a bi­zottság együttműködési készséget mutat, összehozza a két felet. A bi­zottság nyitott volt a lehetőség fo­gadására és ezt határozatával megerősítette. A tóparton aztán elkezdődött a az igények és lehető­ségek felsorolása. Dr. Szilágyi Ferenc, az egyetem tudományos főmunkatársa (hidro­biológus) bemutatta a doktoran­dus egyetemi hallgatót, a tudomá­nyos munka készítőjét és a társa­ságukban lévő fényképészt, majd tájékoztatást adott arról, hogy a kutatómunka milyen területet ölel fel és milyen lehetőséget tar­talmaz a tóparti fejlesztések szak­mai megalapozásához. Elmondta, mind az állami, mind az uniós fej­lesztési források pályázatához el­engedhetetlen egy ilyen színvona­lú tudományos megalapozottság. Megtudtuk, hogy a '90-es évek kö­zepén már végzett méréseket. A tó környezeti, turisztikai értékeinek felismerése és a mérési eredmé­nyeknek az ismeretében vállalta a tudományos munka segítését és a konzulensi feladatot. A bizottsá­got képviselő Ivanov Mihály bi­zottsági elnök, Kínál Katalin és Lőrinczy György bizottsági tagok a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a városi turizmus fej­lesztésének egyik lehetősége a strandturizmus adta lehetőségek kihasználása, az ezzel kapcsolatos fejlesztések, beruházások városi koordinálása. A terület volt önkor­mányzati képviselője, Nagy Tibor jelezte, hogy tudomása szerint a megyei ANTSZ mérései alapján a tó a megye legtisztább felszíni vi­zei közé tartozik. A tudományos főmunkatárs - bár ezzel egyetér­tett - utalt arra, hogy ezek a méré­sek nem ölelik fel a tó esetleges terheltségét kimutató a környezet hulladék tárolóiból a csurgalék vi­zekkel bekerülő vegyületek vagy nehéz fémek jelenlétének vizsgá­latát. Ezeket - hangsúlyozta ­csak egy gázkromatográfos vizsgá­lat-sorozattal lehet megbízhatóan kimutatni. Az együttműködés so­rán ezen vizsgálatok költségének átvállalását kérte a várostól. A szándékok és lehetőségek is­mertetését tóparti bejárás követ­te. A tó északi partja a délelőtti napsütésben szinte idilli képet mutatott. A megelőző évekhez ké­pest lényegesen kevesebb a szét­szórt hulladék (ez egyrészt a ta­vasszal telepített és rendszeresen ürített hulladékgyűjtő konténer­nek is betudható). A víz szemmel láthatólag tiszta, nyári időszakban fürdésre csábíta­na. Ezt a tényt az egyik résztvevő markánsan meg is jegyezte. - Úgy néz ki - mondja mosolyogva a hid­robiológus, majd hozzáteszi -; a tűzhelyen lévő üres lábasról meg­állapíthatjuk, hogy üres és tiszta, azt azonban, hogy hideg-e vagy meleg, csak akkor tudjuk meg, ha megérintjük! A parton tovább haladva félig lebontott kerítések csúfítják a tá­jat, majd feltűnik a tó keleti part­ján épülő és egyre kulturáltabb ké­pet mutató vízisport és szabadidő központ. Aztán ezt az optimiz­must sugalló környezet képet és hangulatot vált. Néhány száz mé­ter után gépek marta tájsebek, ha­talmas, földet szállító gépkocsik, földmérést végző geodéták. A meg­kérdezett mpnkások a vállukat vonogatják. Ok csak teszik a dol­gukat. Az alvállalkozók munkásai. Néhány tíz méter és megint ké­pet vált a táj. Holdbéli. Emeletnyi magasságba összetúrt erőművi pernye. A több éve földréteggel le­takart pernye kileheli á benne le­fojtott gázokat. A 2. számú figyelő kút mellett mintegy száz négyzet­méter alapterületű teknő alakú gödör. A „teknő" alja és oldala geo-textíliával fedve. A textílián ismeretlen tartalmú zagy. A föld­gépet kezelő munkás elmondta, hogy ezt az ideszállított „anyagot" miután a geo-textílián keresztül a víz kifolyt belőle, összekeverik a pernyével. Ez az ő dolga, részlete­ket nem tud. Rossz érzéssel hagytuk el a gáz­tól bűzlő területet. A tíz-húsz éve lerakott és földdel takart pernye fölött járva elgondolkozunk, hogy a természet bölcsebb és hosszú tá­von erősebb az embereknél. A ta­karó földön erős növésű gyep-ve­getáció és serkenő akácfácskák. Aztán megfogalmazódott ben­nünk, hogy ez a tó hosszú távon nagyobb értéket kell hogy képvi­seljen, mintsem azt a rövid távon gondolkodó és a profitot mindenek elé helyező emberek vélik. A jelenlévők megegyeztek ab­ban: a készülő tudományos mun­kát időszerűnek és fontosnak tart­ják, együttműködési készségüket írásban is rögzítik, a tudományos munkát a város és a régió környe­zetvédelmi programjában felhasz­nálják. Nagy Tibor (Ps) Huszonnyolc évvel ezelőtt, 197 állományába, alig 30 évesen a tűz, tész Sándor. A szervezetükre vonatkozó sza­bályzatuk szerint már egy évvel ezelőtt elérte a szolgálati nyugdí­jazás korhatárát. Városunk képvi­selő-testülete most, 2002. novem­ber 28-án tűzte napirendre a hiva­tásos önkormányzati tűzoltópa­rancsnok személyi ügyét. A testü­let a tűz elleni védekezésről szóló törvény értelmében Kertész Sán­dor tűzoltó alezredes parancsnoki szolgálati viszonyát nyugdíjazása miatt november 30-án megszün­tette. Egyúttal köszönetét fejezte ki a testület az alezredes több évti­zedes, a város érdekében végzett kiváló munkájáért. Kertész Sán­dort az esztergomiak jól ismerik, hiszen itt született 1944. decem­ber 9-én, a Petőfi iskolát követően a Hell technikumban érettségizett 1963-ban. Kertvárosban, a felsőfo­kú bányagépészeti és bányavilla­mossági szakon szerzett üzem­mérnöki képesítést 1967-ben. A sportot még a Petőfiben kedvelte meg Csabai Lajos testnevelő hatá­sára, focista lett. A megyei ifjúsági válogatott tagjaként országos tor­nát nyertek, majd a dorogi NB l-es csapathoz igazolt. Tanulmányai miatt hagyott fel a focival, ám Kégel Tamás testnevelő tanítvá­nyaként kitűnő NB 11-es kosárlab­dázóvá vált. Dolgozott a Marógép­gyárban műszaki fejlesztőként, majd a Kályhagyárban művezető­ként. Innen vezetett az útja a tűz­oltóságra. Gyorsan haladt a rang­létrán, 1977. november l-jén pa­rancsnok-helyettes lett. Elvégezte a BM Tűzoltótisztképzőt, majd nyomban 1979. december l-jén vá­rosi parancsnoki kinevezést ka­pott. '. december l-jén került a tűzoltóság legelőzési előadói munkakörbe Ker­Munkássága alatt jelentősen fejlődött a mentőtűzvédelem és a technikai ellátottság: habbal oltó gépkocsit, könnyű kategóriájú mentőszert, Mercedes gépjármű­fecskendőket, szakfelszereléseket, légzésvédőket kaptak. Elhelyezési körletük megújult, és a 60 fős sze­mélyi állomány is három évtized alatt kicserélődött. Jelenleg az ál­lományból mindenkit Kertész pa­rancsnok vett fel. Tűzoltóink vala­mennyien középfokú végzettség­gel rendelkeznek, minden hatodik közülük főiskolai végzettséggel is dicsekedhet. Esztergom városáért minden telhetőt eddig is megtet­tek. A polgárok testi épségének, anyagi javainak megvédéséért szolgálnak. A nyári árvíznél is hő­siesen segítettek. Tűzoltóink szakmai kapcsolatot építettek ki és rendszeresen találkoznak a testvérvárosokban - Bamberg, Cambrai, Ehingen, Espoo, Gniezno, Maintal, Párkány - élő kollegákkal. Kertész Sándor a franciák nemzeti ünnepén, július 14-én Cambrai vendégszeretetét élvezhette (fotónkon Süle László ottani elnök és Luic Prouvos kapi­tány társaságában). Á Mária Valéria híd újjáépítése után vezetésével nemzetközi együttműködés kezdődött el, mely kapcsolat szerződéses megerősíté­sére a közeljövőben kerülhet sor. Kertész Sándor számos kitünte­téssel dicsekedhet: Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst fokozata, Tűzbiztonsági Erem. arany fokoza­ta, Szolgálati Érem 25 éves foko­zata, valamint szolgálati nyugdíja­zása nyomán a Belügyminiszter Aranytőr Dísztárgyjutalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom