Esztergom és Vidéke, 2002
2002-11-14 / 46. szám
2002. december 19. Esztergom és Vidéke 333 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG sü KALENDÁRIUM: Novemberi jeles napok A november bővelkedik olyan névnapokban, amelyekhez érdekes népszokások fűződnek. Ezek nagy része faluhelyen még manapság is divatban van. Jó, ha a városi emberek sem felejtik el, hogyan ünnepelték őseik egykor e jeles napokat. * ÉLJÜNK egészségesen! November 11-én. Márton napján a pásztorok vesszőt, adtak ajándékba a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van a vesszőnek, annyit fial a disznó. A megajándékozott gazda úgynevezett rétespénzzel fizetett a figyelmességért - különösen, ha dús elágazású vesszőt kapott. Aki Márton napon nem eszik libát, egész éven át éhezni fog mondta a néphit, nem véletlen hát, hogy e nap gyászos nap volt a libákra nézve. A liba csontjából a várható időjárást olvasták ki. Úgy vélték, ha az fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. A borosgazdák között az a mondás járta, hogy Márton a borok bírája. Ilyenkor ugyanis iható már az újbor, és ekkor derül ki, milyen lett a minősége. Szent Katalin a házasságra áhítozó leányok védőszentje. Napjához, november 25-éhez férjjósló hiedelmek kötődjek. A lányok ilyenkor Katalin-ágat, vagyis gyümölcsfaágat tettek vízbe, s ha az kizöldült karácsonyig, közel volt már az esküvő. Közismert a mondás: ha Katalin kopog, karácsony locsog. (E hiedelem egyébként Márton napjához is kapcsolódik. A néphit szerint: ha a lúd Márton napján jégen járkál, karácsonykor vízben úszkál.) Vagyis a novemberi fagyok után december végén többnyire olvadás következik be. A Katalin napja előtti időszakot valaha kisfarsangnak is nevezték, mivel ebben az időben sok lakodalmat és más mulatságot tartottak, utána viszont az adventi böjtben tilos volt a vigadozás. November 30-a, András apostol napja a legjelentősebb házasságjósló ünnep volt hajdanán. Egy hajdúsági mondás szerint: „aki böjtöl András napján, vőlegínyt lát iccakáján". Másutt megrugdosták a disznóól ajtaját, s ahányat röffentett a koca, annyi év múlva lett esedékes az esküvő. A fonóban pedig ólomöntéssel jósolták meg a lányok, mi lesz jövendőbelijük foglalkozása. (A vízbe öntött forró ólom megszilárdult alakjából következtettek erre.) A mozgásszervi betegségekről (II.) Terápiás lehetőségek A gyógykészítményeket csoportosíthatjuk szteroid (vagyis szerves vegyületekből előállított) és nem szteroid gyógyszerekre. A gyulladásos izületi betegségek kezelésének alapját ez utóbbiak képezik. Magyarországon évente csaknem 10 millió doboz nem szteroid gyulladáscsökkentő kerül felhasználásra mintegy 1 millió beteg által. E gyógyszereknek sok válfaja van forgalomban, az orvos és a beteg több hatékony készítmény között válogathat. E hagyományos készítmények alkalmazása mellett azonban a betegek negyedrészénél gyomor-bél rendszeri mellékhatásokkal kell számolni. Az émelygés, hasmenés, felfúvódás mellett olyan súlyosabb mellékhatások is felléphetnek, mint a fekély, a vérzés vagy akár a perforáció. Különösen veszélyes, hogy a fekélyek kialakulása tünetmentes, és csak a vérzés első jelei utalnak az emésztőrendszeri kóros elváltozásokra. Igaz a betegek e mellékhatások megelőzésére egyéb gyógyszereket is szedhet, melyek azonban egyrészt megterhelik a szervezetet, másrészt a költségeket is megnövelik. A nem szteroid izületi gyulladáscsökkentők nemkívánatos mellékhatásainak vizsgálataiért John Vane, a világhírű angol kutató Nobel-díjat kapott. Rájött, hogy a bioszintézisben szerepet játszó COX-1 enzim felel az olyan élettani folyamatokért, mint például a gyomor-bél nyálkahártya védelme. A hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentők gátolják eme enzim működését, így keletkeznek az említett mellékhatások. Amíg a COX-1 állandóan jelen van a szervezetben, a COX-2 enzim csupán a gyulladás hatására kezd el képződni. Ma már gyártanak és Magyarországon is beszerezhetünk olyan gyulladáscsökkentő készítményeket, mely a COX-2 szelektív gátlásával hatékony gyulladás- és fájdalomcsökkentést nyújt. így a mellékhatások gyakoriságát nagyon alacsony szintre lehet csökkenteni. A degeneratív elváltozások kezelésére természetesen a gyulladáscsökkentő gyógyszerek nem alkalmasak. Ezekben az esetekben egyrészt fájdalomcsökkentő gyógyszereket, másrészt fiziko- és mozgásterápiás kezeléseket alkalmaznak. Sokat tehet eme kóros elváltozási folyamatok megállításában, illetve lassításába a gyógyfürdő és a gyógytorna. A végső megoldás azonban a legtöbb esetben a műtéti beavatkozás. A kopott izületek protézissal történő pótlása ma már rutinműtétnek számít. Kockázata minimális. A mozgásszervi megbetegedések zöme megelőzhető. Csupán megfelelően kell élni, bizonyos szabályokat be kell tartani, és főleg kerülni kell a csontrendszer túlterhelését. E megelőző óvszabályok leglényegesebb elemeiről cikkünk következő, befejező részében számolunk be olvasóinknak. (Sorozatunk a Patika Magazin októberi száma alapján készült.) * HUMORZSÁK Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó. A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval: - No és, mik a terveid a lányommal kapcsolatban? - Szeretném feleségül venni. - Van munkád, amiből el tudod majd tartani? - Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Isten megsegít. - Van házad, ahol ellakhattok? - Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk. És ez így ment egész vacsora alatt. Vacsora után, amikor egyedül maradt a két szülő, az asszony megkérdezte férjét: - Hogy tetszett a fiú? - Az igazat megvallva, van ami tetszik rajta, és van ami nem. Nem tetszik az, hogy nincs háza, nincs munkája, nincsenek tervei. Tetszik viszont az, hogy azt hiszi, én vagyok az Isten. * Esküvő után a fiatal pár elmegy a mézeshetekre. Miután haza jönnek, a fiatalasszony mamája felhívja a lányát. - Na milyen volt a nászút? - Nagyon jó. - És a nászéjszaka? - Az is, de ha lehet, gyertek el értem. Én ezt nem bírom ki. - Mit lányom? - A férjem borzasztó szavakat használ. - Mond már, milyeneket! - Nem is merem kimondani. - De én megértem, mond csak. - Borzasztó: főzni, takarítani, mosni... meg ilyeneket. * - Miért soványabbak a nőtlen férfiak, mint a házasok? - Fogalmam sincs. -A nőtlen férfi este hazamegy. Kinyitja a hűtőszekrényt. Semmi. És befekszik az ágyba. - No és a nős férfi? - 0 is hazamegy este. Befekszik az ágyba. Semmi. Erre felkel, és kinyitja a hűtőszekrényt. * Egy házaspár elmegy horgászni hétvégén. A férj délben ledől pihenni egy kicsit, felesége pedig a csónakkal beevez a tó közepére, ott lefekszik napozni és olvasni. Árra evez a halőr és megszólítja: - Bocsánat, hölgyem, mit csinál itt? - Nem látja, hogy olvasok? - kérdez vissza a nő. - Á zt tudja, hogy itt tilos horgászni? - Én nem is horgászok! - De a felszerelés ott van a csónakban! Ezért fel kell jelentenem! - Ha feljelent, én meg beperelem nemi erőszakért!. - De magához sem értem! - De a felszerelés ott van magánál. * GIZI NÉNI tanácsai Jól sütni-főzni nem lehet megtanulni, erre születni kell. Én - mint ahogy leányom is Édesanyámtól örököltem a tudásomat. Én is - mint ahogy O is szívesen segítettem tanácsaimmal másokat. Mert furcsa, de igaz, hogy sokszor semmibe vett apróságokon múlik az étel minősége! Pár éve egy ötven év körüli kedves ismerősöm kérdezte, hogyan sütöm a sütőben a húst. Mert neki mindig száraz és keményre sikeredik. - Hogyan sütöd? - kérdeztem. - Hát ahogy kell. Tepsibe bőven zsír, rá a hús, és zsupsz, be a sütőbe. - És a víz? - kérdeztem. - Ne nézz bolondnak! - nézett rám sértődötten. - Akkor lennél bolond, ha nem kérdeznél - nevettem el magam. - Legközelebb tegyél hozzá bőven vizet! Csak akkor süssed pirosra, ha a hús már puha! Itt van lassan a Márton nap. Sokan csak azért nem sütnek libát vagy pulykát, mert nem ismerik a sütés módját. A tűzdelt szalonnától csak zsírosabb lesz a pulyka, de puha csak az alája öntött víztől. A legalkalmasabb edény ehhez a római cseréptál vagy a fedeles tepsi. Mindkettőben a fedélről visszahulló vízgőzben puhul meg tökéletesen a hús, majd lesz ropogós-piros. Édesanyám mindig három féle burgonyát ültetett: rózsa-, Ellaés kifli-burgonyát. A legszélesebb körben használt rózsa-krumpli sok mindenre jó, különösen a hasábburgonyához, de a püréhez és a krumplistésztákhoz a lisztes, omlós Ella fajta sokkal alkalmasabb. A kifli-burgonya főleg sült húsok mellé való, éspedig úgy, hogy a sütőben már majdnem kész hús mellé téve együtt sül meg a hússal. Tapasztalatból mondom, hogy a gombóc-tésztához nemcsak burgonya, liszt és só kell, hanem egész tojás és zsiradék is, pedig ezeket az alkatrészeket sokan kihagyják belőle. E gombóc-tésztából - melyet többnyire szilvával vagy barackkal töltünk meg - nagyon finom nudli, fánk, lángos és bablevesbe való apró gombócka is készíthető. Remek egytálétel a töltelék nélküli gombóc vízben kifőzve, majd zsírban ropogósra sütve, valamilyen savanyúsággal. Kedvenc köretem a gombóctésztából készített apró kifli - vízben kifőzve, zsemlemorzsában megforgatva, majd zsírban kisütve különösen vadas húsok mellé. Melegen ajánlom a hússal töltött gombócot. A szokásos módon elkészített pörkölt húsát ledaráljuk, és megtöltjük vele a gombócokat. Kifőzés után a pörkölt tejföllel elkevert szaftjával öntjük le. A húsleveshez, zsenge zöldborsóleveshez szokásos daragaluska sokkal könnyebb, ízletesebb, ha zsiradéknak vajat használunk hozzá. Fűszerezni friss petrezselyemzölddel, sóval, borssal szoktam. Minden leves-betétet külön edényben főzök ki, akár az eredeti levesből szedett, akár húsleves-kockából készült folyadékban, akár sós vízben. így a leves soha nem lesz tészta ízű és zavaros. Trexler Z. Gizi KERTh arátoknak A fenyőkről A díszkertek, parkok szép és igénytelen növényei a különféle fenyők. Míg korábban csupán néhány egyszerűbb fajtát telepítettek (lucfenyő, ezüstfenyő, fekete fenyő, keleti és nyugati tuja), addig manapság már a legkülönbözőbb formájú és színű fenyőféleségek kaphatók a dísznövény-árudákban. A legtöbb fenyőféle ősszel is ültethető - a fagyok beálltáig nem késünk el vele -, de alkalmasabb a tavaszi telepítés. Nézzük meg, milyen különleges fajtákat érdemes kertünkbe ültetni. Aki magasabb növésű fát szeretne, annak elsősorban a különleges levélzetű, ezüstös színű, tömör lombozatú, szabályos formájú spanyol jegenyefenyőt ajánljuk. Valamivel kisebb növekedésű, de nagyon szép lombozatú az élénkzöld színű Atlasz-cédrus. Igazi különlegesség a szabálytalan alakú, érdekes levelű, lombhullató páfrányfenyő. A szoliterként vagy kisebb, vegyes csoportokba ültethető díszfák közül a karcsú oszloptuját, a jól metszhető, formálható Tiszafát, a gömbalakú hamisciprust, vagy a kékes-zöldes kínai borókát ajánljuk elsősorban. A nagyobb sziklakertekbe vagy talajtakaróként a tágasabb díszkertekbe telepítsünk alacsonynövésű vagy szélesen elterülő fenyőfajokat. Erre igen alkalmas a Tamariskalevelű boróka, az aranylombú Pfitzer-boróka, valamint a különböző színekben és alakokban kapható cukor süvegfenyő. Bár e fajok zöme igénytelen, a tápdús talajt és - főleg az ültetés évében - a megfelelő öntözést meghálálják.