Esztergom és Vidéke, 2002

2002-10-10 / 41. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 296. Kedves Szerkesztőség! Vegyes érzelmekkel olvastam az Esztergom és Vidéke szeptember 19-ei számában az „Iskolatörténeti kiállítás a Petőfiben" című cikket. Egyrészt mert azt tudtarn meg, hogy a Petőfi Sándor Altalános Iskola 1927-ben (!) nyitott kaput. Nos, az akkor beindult iskola nem a nagy költőről, hanem Szent Margitról és Szent Imréről kapta nevét. Az elnevezésnek megfelelően lányokat és fiúkat külön-külön épületrészben tanítottak. Ebben az iskolában tanultam én is és sokan mások, akik még élünk, de - és ez a másik ok, amiért tollat ragadtam a megemlékezésről, ünnepségről, történeti kiállításról csak utólag, az újságból értesültünk. Pedig szívesen ott lettünk volna mi is ezen a megemlékezésen, ahol a mi szeretett tanítóink és igazgatónk - a szintén jeles, kiváló és eredményes munkát végző - Hajnali Kálmán pedagógiai értékeit a közösség előtt felidéztük volna. Első osztályban felesége, a rajongásig szeretett Hajnali Kálmánné tanított, másodikban Lintner Kálmánné, harmadik osztályban Háber Jánosné, negyedik osztályban dr. Daruasné okított minket sok szeretettel. Nem felejtettük el őke£ mi élő, egykori tanítványok. És nem is vagyunk kevesen! Szívesen ott lettünk volna az ünnepségen, megnéztük volna a kiállítást, és anyagát bővíthettük volna. Megemlítem, hogy a Petőfi iskola tévesen nevezi magát 75 évesnek éppen a fent mondottak miatt. Bár igaz, 1927-től tanítottak és tanultak benne kisiskolások, de akkor még az Árpád-házi szentekről voltak elnevezve (azt hiszem, ez nem szégyen) és nem Petőfiről! Valószínűleg államosításkor kapta ezt a szintén becsülendő nevet. Tehát a Petőfi iskola még nem 75 éves (csak a falak)! Az érdemei megvannak, a pedagógusok dicséretet érdemelnek, de úgy lett volna becsületes, ha a korábbi tanítókról és tanulókról is megemlékeznek, nem lépnek át rajtunk... Végül szeretném idézni Ipolyi Arnold fppap és tudós mondását: „... Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő". Köszönöm: Wild Magdolna Csűr ka István Esztergomban járt (dl) Október 4-én, pénteken szép őszi, napos időben mintegy 40-50 főből álló baráti társaság (a MIÉP esztergomi szimpatizánsai) gyülekezett a Zöldház főbejárata előtt. Valamennyien Csurka Istvánt, a MIEP elnökét várták. Eredetileg délre hirdették meg a sajtótájékoztatót, aztán módosították egyórára: az elnök Leányvárnál elakadt a csúcsforgalomban, és végülis csak háromnegyed kettőre ért Esztergomba. Ezek után a sajtótájékoztató mintegy öt percig tartott, lévén, hogy e sorok íróján kívül csak a Városi TV munkatársa maradt, mint „helyi sajtó". Csurka István elnök és párthívei zászlókkal végigvonultak a belvároson, majd a piacon kötöttek ki. Elbeszélgettek a kiskereskedőkkel, azután egy közismert belvárosi söröző elé fordult a menet. Itt - legnagyobb meglepetésünkre - egy jó izomzatú, markos fiatalember közölte, hogy „zárt körű vezetőségi ülést" tartanak. Kérte, hogy távozzunk. Távoztunk. Emlékezés az aradi vértanúkra TAMÁSHIDY VIKTÓRIA * a Magyar Igazság és Elet Pártja esztergomi polgármesterjelöltje az önkormányzati választásokon Az idén is a hagyományos helyszínen és módon emlékeztek Esztergom polgárai az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira. Pénteken koradélután, a kegyeleti staféta beérkezése után - a főleg diákokból álló ünneplő sokaság előtt - a Himnusz eléneklését követően Meggyes Tamás polgármester a következő beszédet mondta: Egy nemzet történetében, életében létfontosságú a szabadság, a nemzeti szuverenitás, a függetlenség ügye. Nemzet ott van, ahol érvényesül a nemzeti önrendelkezés. A sorsunkról való szabad döntés joga. Magyar történelmünket végigkísérte a szabadság kiharcolásáért vívott küzdelmek sora. Hogy most egy szabad, független országban élhetünk - ahol ez a szabadság egy építhető, gyarapodó jövő valóságát adja, azt 1848/49 honvédjainak, tábornokainak, hőseinek éppúgy köszönhetjük, mint Rákóczi vitézeinek, 1956 ifjú és idősb mártírjainak. Ezen a napon az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tizenhárom tábornokunkat, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost, valamint azokat gyászoljuk, akiket egy mondat, vagy talán még annyi erejéig se jegyeztek fel a krónikák. Fejet hajtunk önfeláldozásuk, emberi nagyságuk, példájuk és erkölcsi tartásuk előtt. Ebben a betegségben értékvesztett, megtévesztett és morálisan lealacsonyodott világban 48-as hőseink bátor tettei úgy világítanak, mint szilárd világítótorony fényei. Utat mutatnak, eligazítanak. Mértéket és értéket adnak, hogy csak így lehet: minden korban igazodva az igazsághoz, a szabadsághoz, az erkölcsi tisztasághoz, a hazához, a nemzethez. Az elnyomó hatalom 1849 őszén erejét és rettenhetetlenségét kívánta demonstrálni. A rebellióval mégsem tudott mit kezdeni - az akkori birodalom úgy múlt el felőlünk, mint minden korábbi és későbbi elnyomó uralom, amely a szabadságunkra tört. A diktatúrák összeomlása nem lehetséges a bátrak nélkül. Akik valóban tetteikkel, és ha kellett életükkel áldoztak a szabadság oltárán. Az előttük való emlékezés és főhajtás szent és örök kötelességünk. Nem az az igazán a fontos, mit jegyeztek le a krónikák, hanem a nemzedékről nemzedékre öröklődő, génjeinkbe, zsigereinkbe, vérünkbe beívódott kollektív emlékezet, amellyel megőrizzük hőseink dicső tetteit. Emlékezzünk rájuk, és higgyünk, amiben ők is hittek: Magyarországban! Az emlékműsorról a Somogyi Béla Általános Iskola tanulói Körösi Sára, Csabai Orsolya és Czakó Péter, valamint az énekkar gondoskodtak, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait és mécs-lángjait az Aradi téri emlékműnél. Az ünnepség végén a polgármester átadta a kegyeleti staféta győzteseinek és helyezettjeinek a díjakat, majd a Szózat eléneklésével ért véget a megemlékezés. * Vasárnap, október 6-án este a Belvárosi Plébániatemplomban - a Michels Antal plébános celebrálta szentmisét követően - a Városi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar adott átütő sikerű emlékhangversenyt a szabadságharc vértanúi tiszteletére. Vezényelt Reményi Károly. „Követem az igazságot, védem a jogot, mindenkinek jót akarok, senkitől sem félek!" (Felsőbüki Nagy Pál) Szentgyörgymezőn élek, Esztergom sajátos hangulatú és szépségű városrészén. Középiskolai történelemtanár vagyok. Diplomámat az egri Tanárképző Főiskolán és az ELTE-n szereztem. Orosz és angol nyelvismerettel rendelkezem. A nemzeti és a keresztény értékek elkötelezett híve vagyok. A Magyar Igazság és Élet Pártjához az idei év nyarán csatlakoztam abból a meggyőződésből, hogy ez az egyetlen, a magyar érdekeket és értékeket következetesen és hitelesen felvállaló párt. Az elmúlt, viszonylag rövid idő is elegendő volt számomra annak felismerésére, mennyi jószándékú, lelkes és tevékeny ember dolgozik itt. Azt hiszem, önteltség nélkül állíthatom, megyei szinten is egyedülálló az a támogatás, segítség és tettrekészség, amelyet a kampánymunka során a fiataloktól kaptam. Tagadhatatlan: a Magyar Igazság és Elet Pártja erős városunkban. Melyek a leginkább megoldásra váró feladatok, melyeket az ősszel felálló új önkormányzatnak fel kell vállalnia Esztergom továbbfejlődése érdekében ? A legfontosabb városunk történelmi múltjához méltó rangjának visszaszerzése. Esztergom hosszú időn át elhanyagolt, mellőzött, hátrányos helyzetbe kényszerített város volt a megyében, elsősorban egyházi jellege miatt. Mind a mai napig a város rehabilitálása nem történt meg! Első lépés lenne a megyei jogú város cím visszaszerzése, ez határozott célunk. ( Bizonyára emlékeznek rá, mely pártok nem szavazták meg! ) A keresztény értékek védelme itt nem szenvedhet csorbát Az esztergomi hitélet újbóli megerősödéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar katolikus egyház központja ismét, ténylegesen is itt legyen, ne Budapesten. Kezdeményezni fogjuk, hogy legyen Mindszenty szobor Esztergomban, melyre a legméltóbb hely a Bazilikával szemben, a volt Balassa iskola előtti tér. Adósak vagyunk méltó, történelmi emlékhelyekkel is. Legjobban a Magyar Hősök emlékműve és a Trianoni emlékmű hiányzik. Komoly lehetőségeket látok a turizmus fejlesztésére. Sajnos a Mária Valéria híd átadása nem növelte a városban éjszakázó látogatók számát. Szükség van olyan kulturális fesztiválok szervezésére, melyek Esztergom történelmének jobb megismerését is lehetővé teszik. A jövő év, 2003, a Rákócziszabadságharc évfordulója kiváló lehetőség a kezdetre. E jövőbeli kulturális fesztiválok központi helyszíne lenne a ma még kihasználatlan Széchenyi tér, mely kellő átalakítással Esztergom egyik fő nevezetességévé válna. Esztergom turisztikai vonzerejét növelné egy ökocentrum kialakítása. Elképzelésünk szerint vaskapui központtal - a visegrádihoz hasonlóan - megvalósítható lenne egy ilyen létesítmény. Kiváló kirándulóhelyet lehetne kialakítani téli-nyári sípályákkal, vadasparkkal, stb. Esztergom jövőbeli, jobb működtetése érdekében megválasztásom esetén kezdeményezni fogom a Városháza azonnali átvilágítását személyi és gazdasági téren egyaránt. Káros a városi ingatlanok áron aluli eladása, ez Esztergom vagyonának, a jövőnek a felélését jelenti! Miért adták el a távfűtést? Mi haszna lett ebből a polgároknak? Semmi, ellenben egyre többet kell fizetniük, mert diktálják az árakat. E felelőtlen privatizációk egyik következménye a panellakásokban élők irreálisan magas távfűtési díja. A lakóknak hozzájárulást, í 11. az egyedi mérés kialakítását támogatjuk. Esélyegyenlőséget kell teremteni a kivételezések helyett! Legyen negyedévente közmeghallgatás, és a választópolgárok véleményétjavaslatait figyelembe kell venni. Célunk, hogy Esztergom őrizze meg történelmi kisváros jellegét, de a közlekedést modernizálni kell. Városunk közbiztonsága elég gyenge. Ezért támogatjuk a hiteles polgárvédelem megteremtését, de alapítvány létrehozásával a rendőrök és tűzoltók megélhetési gondjain is segíteni kell. Viszont megköveteljük a rendet, és a korrupció látszatát sem engedhetik meg! Eltökélt szándékunk, hogy Esztergom drogmentes város legyen! A terjesztők ellen a legszigorúbban föl kell lépni! A fiatalok tönkretételén nyerészkedő szórakozóhelyeket be kell zárni. A köztisztaság botrányos a városban és környékén, de ez kulturális kérdés is. El kell érnünk, hogy saját emberi méltóságunk és kultúráltságunk szabjon gátat a szemetelésnek. Ehhez persze szemétgyűjtők is kellenek. Városi kertészeti vállalat felállításával sokkal rendezettebb, virágosabb lenne városunk. Az Önkormányzat biztosítson komoly segítséget elsősorban a műemlék jellegű épületek felújításához, elsődleges a Kossuth Lajos utca szégyenfoltjainak eltüntetése. Nekünk, esztergomiaknak rengeteg kellemetlenségünk származik az építkezések és karbantartások során; útfelbontások, kátyúzás, stb. Pedig ezt előre, pontosan meg lehet tervezni, nem elfeledve a kivitelezés szigorú ellenőrzését! A város gazdasági fejlődésének kulcskérdése a helyi kis- és középvállalkozások támogatása. A jól működő vállalkozások a városnak is hasznot hoznak, s biztos megélhetést jelentenek az ott dolgozóknak. Inkább a külföldi, idegen érdekeltségű cégeket kell megadóztatni, mert azok kiviszik a nyereséget az országból. Fontos a szociális támogatások igazságosabb elosztása, mércéje legyen a tényleges rászorultság. A nyugdíjasok helyzetén a közgyógyellátás fejlesztésével - pl. ingyenes csontritkulás vizsgálattal és rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokkal - segítünk. Uj lakásépítési programot kell kidolgozni a fiatalok támogatására. Érdekes, hasznos napilap létrehozását tervezzük, a felvidéki magyarság bekapcsolásával. Van megoldásunk a város árvízvédelmére a veszélyes erőmű megépítése nélkül is. Miért érdemes a Magyar Igazság és Elet Pártjának programját választani ? Célunk a város vagyonának megtartása, értékének növelése, nem pedig olcsó kiárusítása. ígérjük az emberközpontú városvezetést! Nem a városból akarunk jól élni, hanem a városért! Képviselőink tiszteletdíjukat a város érdekében felajánlják, s valamennyien valódi vagyonnyilatkozatot teszünk. ígérjük az önkormányzati munka, különösen a pénzügyek tisztaságát, átláthatóságát, bárki általi ellenőrizhetőségét! Egyedüli pártként fenntartások nélkül vállaljuk dicső, nemzeti múltunkat, az 1956-os forradalmat és a keresztény-keresztyén értékek védelmét! így akarjuk szolgálni szeretett városunkat, Esztergomot, Hazánk és Nemzetünk fönnmaradását! Hajrá Esztergom, hajrá Magyarország! SZAVAZZON A MAGYAR IGAZSÁGRA!