Esztergom és Vidéke, 2002

2002-01-31 / 4. szám

2 Esztergom és Vidéke 2002. február 14. Vállalkozók a Széchenyi-Terv pályázaton (Pálos) Egy éve működik a Széchenyi-tervi pályázati rend­szer, mely jelentős gazdasági élénkülést eredményezett. Az elmúlt év folyamán térségünk­ből közel száznegyvenen készí­tették el pályázatukat, melyek a bírálatok során fele arányban eredményesnek bizonyultak. Országosan is ez a tapasztalat. Fontos az is, hogy az elnyert összeg döntő hányadában vidéki vállalkozásokhoz került. A 2002. évi pályázati felhívás már megjelent, ezekkel foglalkozott a Kereskedelmi és Iparkamara. Az egyes pályázati fejezetekben bővültek a lehetőségek, fontos ezért a vállalkozók részletes tá­jékoztatása. Kárpát Csaba, me­gyei kamarai alelnök kezdemé­nyezésére (fotónkon György Sándor, Ember István és Bátori József társaságában) tárgyaltak is erről az esztergomi székhá­zukban. Döntés született arról, hogy a kamarai ügyfélszolgálat rendelkezzen minden meghirde­tett pályázati kiírással, kellő fel­készültséggel tudjanak eligazí­tást nyújtani a hozzájuk forduló vállalkozóknak. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen napja­inkig hat fejezetben ötvenkét pályázati kiírás látott napvilá­got. Első helyen áll ebben az évben is a vállalkozás-erősítő program. Az elmúlt évtized gazdasági át­alakulása során rövid ideig nem kapott kellő hangsúlyt az egyes szakmák telephelyi kötöttsége. Az ipari szabályozás eredmé­nyeként a 80/1999. (VI. 11.) kor­mányrendelet határozza meg, hogy mely tevékenységeket le­het gyakorolni telepengedély alapján. Azoknak a vállalkozá­soknak is pótolni kell a telepen­gedélyi követelményeket, akik tevékenységüket a rendelet megjelenése előtt kezdték. Ért­hető tehát a pályázati lehetőség, mely esetenként akár 50 milló forint vissza nem térítendő tá­mogatás is lehet. Mint minden Széchenyi-tervi pályázati for­mánál, így ebben az esetben is követelmény a fejlesztési összeg 25 százalékának a megléte. En­nél a pályázati formánál az el­nyert összeg vonatkozhat ingat­lanberuházásra és technológiai telepítésre egyaránt. Fontos tudni, hogy a pályázatok beérke­zésének végső határideje októ­ber 31., ám érdemes igyekezni, mert a rendelkezésre álló pénz­összeg kimerülése esetén a Gaz­dasági Minisztérium a pályáza­tok befogadását leállítja. Vállal­kozóinkra különleges feladat hárul az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozással. Ezért is ör­vendetes az erre irányuló pályá­zati felkészülés. Informatika, oktatás, kiadványkészítés céljá­ra esetenként akár 10 millió fo­rint is elnyerhető. Vállalkozói pályázatok között szerepel a háziorvosi működte­tési jog, valamint az egész­ségügyi közszolgáltatás megvá­sárlása, illetve ennek a kamat­támogatása. Az erre irányuló hi­teleket legfeljebb 5 millió forin­tig támogathatja a minisztéri­um sikeres pályázat keretében. Térségünk gazdaságában az át­lagosnál is nagyobb a jelentősé­ge az idegenforgalomnak, a kul­turált vendéglátásnak. A Szé­chenyi-tervi pályázati kiírás be­ruházási programokat támogat, melyek a kereskedelmi szállás­helyek kialakítását, bővítését, illetve az ezekhez kapcsolódó vendéglátás fejlesztését ered­ményezik. Érdemes megjegyez­ni, hogy vissza nem térítendő tá­mogatásként lehet elnyerni az összköltség 40 százalékát, leg­feljebb 90 millió forintot. Lénye­ges, hogy ennél a pályázati for­mánál is a vállalkozónak rendel­keznie kell a beruházás összegé­nek egynegyedével. Előnyben részesülnek a vidéki pályázók, továbbá azok, akik ifjúsági szál­láshelyet létesítenek. A kis- és középvállalkozások fejlesztését segíti az a pályázati forma, mely a hitelre történő beruházások kamattámogatását tartalmaz­za. Azokat a kereskedőket és vendéglátókat támogatják ez­zel, akik helyiségeket vásárol­nak, vagy bevásárlóközpontok­ban kívánnak folytatni szolgál­tató tevékenységeket. Fontos tudni, hogy ez a hiteltámogatás elérheti a 100 millió forintot is, továbbá legfeljebb négy éven át vehető igénybe. A Széchenyi-tervi pályázatok egyik legfontosabb célja a ver­senyképes hazai ipar megterem­tése, a beszállítóipar fejlesztése. Ide tartozik a feldolgozóipari tá­mogatás, mely vissza nem térí­tendő és elérheti a beruházás teljes összegének 30 százalékát is. A pályázni kívánók figyelmét arra is rá kell irányítanunk, hogy a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett különböző pályázatok közül egy vállalkozó csak egyre pályázhat. Tehát több kínálkozó lehetőség esetén mérlegelniük kell, hogy szá­mukra mi a kedvezőbb. A vállal­kozók jelentős része tudja, hogy megrendelőik ragaszkodnak a minőségtanúsításhoz. Ennek megteremtése pénzbe kerül, me­lyet pályázat is támogat. Az el­nyerhető összeg a minőség- és a környezetirányítási rendszer bevezetésének 50 százalékáig is terjedhet, mely általában 1 mil­lió forintot jelent. A belföldi közúti közleke­désben tapasztalhatjuk, hogy a járműpark jelentős hányada ki­öregedett, elavult. Vissza nem térítendő támogatási forma ösz­tönzi a környezetkímélő jármű­park fejlesztését, mely a teher­szállításra irányul. Azok a vál­lalkozók, akik ebben a körben érintettek, járművenként 5-8 millió forintban is részesülhet­nek. Nagy horderejű a mikro-, kis­és középvállalkozások technikai korszerűsítését eredményező műszaki berendezések, gépek beszerzésének támogatása. Eb­be tartozik a bányászat, feldol­gozóipar, építőipar technológiai fejlesztése, termelő- és szolgál­tató-kapacitások bővítése, ver­senyképes új termékek előállítá­sa. A vissza nem térítendő támo­gatás jelentős, elérheti a beru­házási összeg felét, de legfeljebb az 50 millió forintot. A vállalkozók körében népsze­rű a fejlesztési mikrohitel, mely­nek összege évről-évre nőtt és már eléri az esetenkénti 6 millió forintot. Az összeg és a kamatok megfizetésének könnyítésére szolgál a kamattámogatás, mely elérheti az ötven százalékot. A tavalyi évhez képest bővült a Szécheny-tervi pályázatok kö­re az önálló kiskereskedelmi üz­letek, vendéglátóhelyek és la­kossági szolgáltatóhelyek bőví­tésének, felújításának, korsze­rűsítésének támogatásával. Ide tartozik mindenféle színvonal­emelés, a külső megjelenés javí­tása is. A vissza nem térítendő támogatás esetenként a beruhá­zási összeg felét is elérheti, de nem lehet több 10 millió forint­nál. Ugyancsak újdonság a kör­nyezetvédelmi szempontú tech­nológiaváltás támogatása is, mely a feldolgozóiparnak szól és 30 százalékos támogatás érhető el vele. Mindezekkel a pályázati kiírá­sokkal kapcsolatos bővebb tud­nivalót megkaphatják a vállal­kozók a Kereskedelmi és Iparka­mara térségi ügyfélszolgálatá­nál (Esztergom, Deák Ferenc ut­ca 14., telefon: 311-773). Nagy lehetőségeket rejt magában a 2002. évi Széchenyi-tervi pályá­zati csomag, érdemes hát az időt és az energiát rászánni. Diákolimpia városunkban Az év vége, az új év kezdete a visszatekintés és az előrenézés, tervezés időszaka. így van ez a sportban is. Ebből az alkalomból kerestem fel a Kertvárosi Szabadidő Sport Klub vezetőjét, Jónás Miklóst. -Kérem, tekintsünk vissza közö­sen a 200l-es évre, a városrész sportéletére. Mindenekelőtt azt kérdezem, milyen sportágakat és milyen létszámmal működtet a klub, és van-e Kertvárosból után­pótlási lehetőség? - Örömmel mondhatom, hogy a 200l-es évünk összességében si­keres volt. A klubon belül labdarú­gó és ökölvívó szakosztály műkö­dik. Labdarúgóink létszáma 50 fő, ebből 30 utánpótláskorú. Az ököl­vívók 16-an vannak, ők országo­san is ismertek, diákolimpiai és országos érmeket is szereztek már. Viszonylag rövid, hároméves múltra tekintünk vissza, de ta­valy nemzetközi mérkőzést is szerveztünk a sportcsarnokban, ahol szlovák és magyar ökölvívók mérték össze tudásukat. Büszkék vagyunk rá, hogy hosszú idő után mi hoztuk vissza a városban az ökölvívó sportot. - Milyenek a működés feltételei, igénybe tudják-e venni a volt Hell tornatermét? Milyen a kapcsolata a sportklubnak az Arany János is­kolával? - Működési feltételeink köze­pesnek mondhatók. Labdarúgó­ink a Húsipari pályán edzenek és játsszák bajnoki mérkőzéseiket. Külön köszönöm Szivek Ferenc­nek, hogy mindezt biztosítja szá­munkra. Az ökölvívóknak a volt lőtér épületében alakítottunk ki edzőtermet. Az iskolával, sőt az óvodával is jó a kapcsolatunk, kü­lönféle rendezvényeket közösen szervezünk. Az Arany János isko­lából kb. 15 gyermek sportol ná­lunk rendszeresen. A téli alapo­zást a volt Hell tornatermében tudjuk folyamatosan végezni. - Mennyire volt eredményes a 200l-es év? Kérem térjen ki a de­cember 22-ei „Jó tanuló - Jó spor­toló" ünnepségen kapott elismeré­sekre is! Személy szerint kik azok a sportolók, akik a szigorú követel­ményeknek megfeleltek és elisme­résben részesültek? - 2001-ben nagyon sokat kellett a labdarúgás vonalán dolgozunk, hogy megtartsuk focistáinkat. Ugyanis a Labdarúgó Szövetség határozata alapján minden labda­rúgó arra mehetett megyei szin­ten, amerre akart. Ezt nehezen ugyan, de megakadályoztuk, itt tudtuk tartani őket. Új edzővel, új elképzelésekkel a focisták jól helyt álltak. A „Jó tanuló - Jó sportoló" elismerésben két tanu­lónk részesült: Ulrich Viktor lab­darúgó (edzője Juhász István) és Tóth Gergő ökölvívó (edzői: Ko­vács Lajos és Tóth Mihály), aki a diákolimpián második helyet szerzett. Ezek a gyerekek nagyon örültek, hogy a város, a helyi tévék nyilvánossága előtt vehették át az elismerést. - A 2002-es év elképzeléseiről, terveiről, a felkészülés állásáról kérdezem végül. A technikai felté­telek adottak-e? Milyen fázisban van a labdarúgó-pálya kialakítá­sa? - 2002-ben nagy feladat előtt ál­lunk. Az ökölvívó szakosztályt óri­ási elismerésben részesítette, egy­ben nagy feladat elvégzésére kérte a Magyar Ökölvívó Szövetség. Az Esztergom-kertvárosi Szabadidő Sport Klubnak adta az ökölvívó diákolimpia megrendezési jogát. A rendezvényt április 5. és 7. kö­zött tartjuk a városi sportcsarnok­ban. A résztvevők száma várható­an 300 fo. Szép sporteseménye lesz ez városunknak, szervezését már elkeztük. A klub működéséhez szükséges feltételeket technikailag és pénz­ügyileg is sikeresen összeková­csoltuk. Ezúton mondok köszöne­tet Kovács Lajos és Juhász József edzőknek, Kulcsár Sándor és Tóth Mihály sportvezetőknek, a városi önkormányzatnak és a kertvárosi részönkormányzatnak a felénk megnyilvánuló segítőkészségü­kért. - Kívánom, hogy az elképzelések megvalósuljanak. Nagy Tibor Városvédő fiatalok Igaz, hogy fél év telt el a nyári városvédő tábor óta, de annyi minden jó és szép történt azóta Esztergomban! Úgy gondoltuk először azokról szóljanak a hírek! 2001 júliusában, három hétig a város külön­böző pontjain lehetett látni bennünket, városvé­dő fiatalokat. Ez idő alatt közel 130 gyerek dol­gozott a városért. Volt, aki csak egy hétre jött, de jónéhányan három hétig szépítették Eszter­gomot. Hogy mit végeztünk? Ezeket: 10 emléktábla, szobor és városszéli kereszt letisztítása, felira­taik átfestése; 5 szobor és kereszt felújítása; az I. világháborús sírok parcellájának rendezése; tereprendezés 3 szobor környékén és a Mind­szenty téren; a Bazilika északi és déli lépcsőso­rának letisztítása; a Szent Tamás-hegyen a lép­csősorok kigazolása. Nyolc órától délig dolgoztunk. Sokszor tűző napon, árnyék nélküli helyen. Munka közben jól esett az üdítő, amit az EBE-től kaptunk. Délben finom ebéddel vártak bennünket a Hévízben. Ezt Rozika néninek köszönhettük. (Az ebédet az EBE fizette!) Ingyenes volt a tábor ideje alatt a strand és a mozi is. Ezt Heer Lajosnak és Patkó Mártának köszönhettük. Néhány esztergomi vállalkozó is segített bennünket. Ők az ünnepé­lyes táborzáró megrendezéséhez és a játékos helytörténeti vetélkedő díjazásához járultak hozzá. Ahhoz, hogy ez a tábor létrejöhessen, a legna­gyobb segítséget Esztergom város képviselő-tes­tületétől kaptuk. Koditek Pali bácsi, az EBE elnöke, képviselő tavaly is és idén is képviselői kerete felét ajánlotta fel táborozásunkhoz. A 2000. évi táborunk volt az első, amikor Esztergom polgármesterétől segítséget kap­tunk. 2001-ben a polgármester úr segítsége tet­te lehetővé, hogy a hagyományos 1 napos buda­pesti kirándulás mellett október elején 2 napos Balaton-felvidéki kirándulásra mehettünk. Ezeket a lehetőségeket úgy szeretnénk megkö­szönni, hogy az idei városvédő táborban is meg­próbálunk jól dolgozni. Azt is elhatároztuk, hogy megalakítunk a városvédők közül egy csapatot Városvédő fiatalok néven. Arra gondoltunk, hogy ne csak nyári szünidőben védjük egyre szépülő városunkat, hanem év közben is te­gyünk valamit érte. Szeretnénk az Esztergom és Vidékében, valamelyik esztergomi rádióban és televízióban havonta beszámolni arról, ami jót vagy helytelent látunk városunkban. Szeret­nénk az iskolák között különböző akciókat, ver­senyeket hirdetni. A polgármester úrnak is írtunk egy levelet. Kértük, segítsen néhány városszépítő dolog megvalósításában (pl. a Szent Tamás-heggyel kapcsolatban). Jó lenne, ha Esztergom lakói és a diákok is többet tennének ezért a szép városért, mert ez a miénk. Ezt szeretnénk elérni mi, városvédők: Horváth Andrea Gáspár Anett Vörös Katalin Gönczy Katalin Teben Bernadett

Next

/
Oldalképek
Tartalom