Esztergom és Vidéke, 2002

2002-10-03 / 40. szám

6 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. „Szélbe szórtam sok versemet..." Szállási Árpád verseskötetének bemutatója Az Esztergomi füzetek 2. kötete­ként megjelent Búvópatak című verscsokor bemutatását - Szer­zőnk akaratából - csupán egy háziünnepség keretében ejtettük meg, amelyen az Esztergom és Vi­déke szerkesztői, testvérlapunk, a Párkány és Vidéke munkatársai Himmler György főszerkesztővel az élen, valamint lapunk nyomdá­jának - a SporiPrint V. - tulajdo­nos-ügyvezetője, Vincze Ferenc vettek részt. Megtisztelte a bemu­tatót lapunk felelős kiadója, Meggyes Tamás polgármester és a kiadással megbízott Gran Tours Kft. ügyvezetője, Pócsik György. A kis ünnepségen Bencze Cs. Attila, az Esztergom és Vidéke fő­szerkesztője köszöntötte a szerzőt abból az alkalomból is, hogy a kép­viselő-testület egyöntetű határo­zatával Szállási Árpád éppen tíz éve lett a lap Szerkesztői Műhelyé­nek tagja. Majd rövid üdvözlő be­széddel Esztergom polgármestere fordult a neves orvostörténészhez, aki egyben városunk díszpolgára is. Meggyes Tamás személyes ajándékkal kívánt (fotónkon) to­vábbi alkotó éveket, egészséget. Isten áldását Esztergom szellemi gyarapodásáért végzett munkájá­hoz. Szállási Árpád most megje­lent kötetének egy dedikált példá­nyával viszonozta a jókívánságo­kat, majd kötetzáró verséből idé­zett: Búvópatak amikor tud előbb utóbb felszínre jut nem feltétlen nagyon mélyről nem híres az erejéről magát néha megmutatja szelíd hangját is hallatja hol felbukkan, hol eltűnik de a forrás meg nem szűnik... Olvasóink érdeklődésére közöl­jük, hogy a kötet kereskedelmi for­galomba nem kerül, de a Szerző tíz dedikált példányt felajánlott la­punk olvasóinak. Akik tehát szeretnének hozzá jutni, kérjük, jelezzék szerkesztő­ségünknek. Amennyiben tíznél többen lesznek, sorshúzással dön­tünk. I. Nemzetközi Esztergom-Párkányi Borverseny Gyöngyös Antal a legeredményesebb esztergomi borász A Mária Valéria híd újjáépítésé­nek első évfordulóján rendezett Ün­nepi Hídnapok részeként került első ízben megrendezésre Esztergom és Párkány város együttműködésével nemzetközi borverseny, amelyre a régió borászai nevezek be 152 bor­mintával. A nemzetközi borverseny ünne­pélyes eredmény hirdetése a párká­nyi Művelődési Házban volt. A bor­verseny záróünnepségén résztvett Jan Oravecz, Párkány polgármeste­re, Meggyes Tamás, Esztergom pol­gármestere, Párkány testvérvárosa, a csehországi Bruntál, valamint az olaszországi Castelerano város és a romániai Marót város küldöttsége is. A bíráló bizottság részéről Korpás András mérnök a zsűri elnöke adta át az okleveleket és a díjakat. A 152 borminta értékelésekor bronzéremmel 50 bort jutalmaztak: ezüstérmet 43 bor kapott és arany­éremmel 23 bort díjaztak. Az I. Esztergom-Párkány Nemzet­közi Borversenyre benevezett borai­val aranyérmet kapott Gyöngyös An­tal (Esztergom), Varga József (Sárisáp), Motesicki Ottó, (Sárisáp), Kovács Gyula (Muzsla), Szimonka István (Szőgyén), Tornyosi István és Benefi László (Párkány) borász, a neszmélyi Szőllősi pincészet borai közül három kapott aranyérmet, a kesztölci Gimeskövin Kft. borai kö­zül szintén hármat értékeltek aranyéremre. A párkányi Drozdik József aranyéremet és a champion díjat vehette át. Három bormintája aranyérmet nyert, és a champion díjra értékelték szentlőrinci vörös borát. A muzslai borászok érdemeit öregbítette Miroslav Petrech a Rivel spol s.r.o. borászat tulajdonosa, aki­nek a bormintái közül öt lett arany­érmes és a morva muskotály borért átvehette a legjobb fehérborként ér­tékelt champion elismerést. A champion díjakat Jan Oravecz pol­gármester adta át. Esztergom város különdíját Meggyes Tamás polgár­mester adta át Gyöngyös Antalnak, a legeredményesebben szerepelt esztergomi borásznak, valamint Varga József sárisápi borásznak és Párkány város Művelődési Házának a borverseny kiváló megszervezésé­ért. A legeredményesebb esztergomi borászként is elismert Gyöngyös Antal kérdésünkre elmondta, hogy öt borfajtával nevezett be a verseny­re és ebből egy arany-, kettő ezüst­és két bronzérmes értékelést kapott. Gyöngyös Antal, a tatai Zsigmond Király Borlovagrend tagja és már több mint húsz éve foglalkozik hob­byként a borászattal. Kesztölcön van szőlője és elsősorban a család számára, saját kedvtelésből készít borokat, amelyekkel nagyon sok dí­jat nyert már a különböző borverse­nyeken. A két champion díjat nyert bo­rászt is megkérdeztük, hogy mióta foglalkoznak borászattal? A muzslai Rivel spol s.r.o. szőlé­szet és borászat tulajdonosa, Miro­slav Petrech elmondta, hogy 62 hek­táron termeszt szőlőt, főként eladás­ra, és jelenleg különböző új borfajták kikísérletezésével foglalkozik, ame­lyekkel különböző borversenyekre nevez be. A párkányi Drozdik József tanár hobbyszinten űzi több évtize­de a borászatot. Szőlőjének megmű­velésére korszerű gépeket használ és a szükség szerint a család is segít. Fia Magyarországon Pannonhal­mán tanár, ő szintén borászattal is foglalkozik, és szép sikereket ér el. Muzslai Ágnes ME&HIVO A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (8EBTE) tisztelettel meghív minden érdeklődőt 2002. október 4-én; Pént ek, 17 órára, az Esztergomi Szabadidőközpont (Bajcsy-Zs. út 4.) Színháztermébe, a 2002. májusában a Himalájában sikerrel járt magyar Mount Everest Expedíció hegymászóinak dia- és videofilm-vetítéssel, valamint könyvbemutatóval egybekötött élmé ny beszámo Iá-e lóadására. A rendezvény vendégei: Ács Zoltán, Erőss Zsolt, Mezey László, Mécs László, Várkonyi László hegymászók Az est házigazdája: Dr. Juhász Árpád geológus, televíziós személyiség Minden érdeklődőt szeretettel vdr a BEBTE! A belépés díjtalanl Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, Esztergom Város Önkormányzata, a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány és a Balassa Múzeum 2002. október 11 - november 10. között megrendezi Esztergomban, a Régi Megyeházán az V. ORSZÁGOS PASZTELL BIENNÁLÉT Az 1993-ban megrendezett első országos pasztelltárlat átütő sikere hagyományt teremtett, s azóta a kiállítás megrendezésére két évenként, a szakbíennálék rendszerébe iktatva kerül sor. 2002-ben - az V. országos tárlatra - a szabadon választható és beadható téma mellett a rendezők olyan tematikus pályázatot írtak ki, mely kapcsolódhat Esztergomhoz, a város történelméhez: „Hidak - Átkelők - Kapcsolatok" témában adhattak be a művészek alkotásokat. A kiállításon részt vesznek a határon túl élő magyar művészek is. 145 művész közel 200 alkotását tekinthetik meg a látogatók. A biermálé anyagát most is színes katalógusban jelentetik meg a rendezők. Esztergomi műhelyek Peter East és Barnaby McCall a könyvtárban Szeptember 30-án a városi könyvtárban rendezték meg az Esztergomi műhelyek sorozat első őszi rendezvényét, melynek vendégei a többnyire álneveken publikáló Várady Eszter és Szánthó Barna voltak. Vendégeink tehát nem Amerikából jöttek, hanem itt élnek közöttünk Esztergomban, személyes ismerőseink, barátaink. Teltház fogadta a könyvtár előadójá­ban a két írót, Nagyfalusi Tibort, az est házigazdáját, valamint a írók mű­veiből részleteket előadó Elek Csillát és Bakai Ferencet, az Esztergomi Klubszínpad tagjait, továbbá Pohner Hédit és Dunai Évát, Szánthó Barna Balassi Bálintról szóló zeneművének interpretálóit és a szintetizátoron ' kísérő Szánthó Gellértet. Kiváló dramaturgiai megoldás volt Nagyfalusi Tibor részéről, hogy a két író egymást mutatta be. Először Szántó Barna készített interjút Várady Eszterrel, majd az írónő faggatta kollegáját, a riportok közben pe­dig részleteket hallhattunk az írók műveiből. Az est rendkívül szórakoz­tató és tanulságos volt, mintegy igazolva, hogy nem kell Amerikába utaz­nunk jó regény- és drámaírókért, itt Esztergomban is találhatunk szelle­mes és bő írói vénájú tollforgatókat. Az Esztergomi Néptánc-együttes a híd ünnepén Tavaly, a hídavatás másnapján - október 12-én - mutatkozott be a kü­lön erre az alkalomra alakult Esztergomi Városi Néptánc-együttes, még­hozzá méltatlan körülmények között. (Emlékeztetőül: a sörsátorban, ahol felléptek, nem volt sem hangerősítés, sem világítás, a szomszéd sá­torból pedig rendkívül zavaró módon áthallatszott a fület süketítő rock-zene.) Most, alig egy évvel később, szeptember 29-én az Erzsébet-parkban optimális körülmények és remek technikai feltételek közepette mutatták be a párkányi Tücsök zenekar remek közreműködésével kibővített, közel háromnegyed órás műsorukat, népes közönség előtt, nagy sikert aratva. Az Ált István lévai prímással „feljavított" Tücsök egymás után húzta a jobbnál-jobb „nótákat", a néptáncosok pedig a Szénássy házaspár (együttesvezetők és koreográfusok) segítségével sorra ropták a széki, du­nántúli, kalocsai és mezőségi táncokat. - Kár, hogy ilyen ritkán láthatjuk őket - mondta az egyik kiöregedett táncházas szakértő. - Ez az évente 2-3 fellépés nagyon kevés. Már rninősítő fesztiválon is meg kellene méretkez­niük. Mi, annak idején az ÁFÉSZ együttessel szinte havonta léptünk fel rendezvényeken! Újabb bemeritkezések Gyarapodik az esztergomi baptista gyülekezet létszáma, Patton Márk amerikai misszionárius és lelkész munkája nyomán minden vasárnap újabb és újabb érdeklődők jelentkeznek. Már ki kellett bővíteni a Mik­száth Kálmán utcai imaház gyülekezeti termét is, jövő márciustól pedig egy új, 150 fő befogadására alkalmas imaház építésébe kezdenek. A gya­rapodást az is jelzi, hogy szeptember 29-én újabb bemerítkezésekre ke­rült sor, ezúttal három meglettebb korú felnőtt - István, András és Anni - tett bizonyságot arról, hogy szívükbe fogadták Jézus Krisztust. A bemerítkezés - mint azt Patton Márt lelkipásztor kifejtette - szim­bolikus gesztus, mellyel a bemerítő elfogadja Jézus halálát, temetését és feltámadását. D.L. Miért csak terepjáróval? Idős ismerősöm, István, a kerék­pározás szerelmese. Bár már elmúlt hetven éves, minden nap végigkere­kezik a bicikliúton. Jó, ízes turai táj­szólással beszél, ugyanis a népvisele­téről, hagyományairól, táncairól is­mert Pest megyei településről szár­mazik: - Mióta az eszemet tudom, szinte mindig mindenhova kerék­párraljártam. István még a hölgyeknek is ke­rékpárról udvarol, jó humoráért so­kan ismerik és kedvelik Esztergom­ban: - Nagyon megszerettem ezt a várost, szép a táj, az emberek is ba­rátságosak, bár nem annyira nyitot­tak, mint szülőfalumban, Túrán... István minden nap beszámol bi­ciklis kalandjairól. A minap felhábo­rodottan újságolta: - Az árvíz óta még mindig csak félig takarították le az utat. A fahídtól kétszáz méterig el lehet kerekezni, onnan már csak te­repjáróvaljárható az út. De én azért végigmentem, bár többször le kellett szállnom. Igazán intézkedhetnének már az illetékesek! Botorkálunk ... Az Irinyi utcai lakosok évek óta félnek a sötétség beköszöntével, ugyanis a Szent Tamás utca - Irinyi utca sarkán évekkel ezelőtt megron­gálták és üzemképtelenné tették is­meretlenek a két világítótestet. Ezek nem működnek, így vaksi sö­tétség borul a környékre! Ez az álla­pot főleg ősszel és télen elviselhetet­len. Már csak azért is, mivel a kör­nyéken főleg idős emberek, látásuk­ban korlátozott nyugdíjasok laknak. A fény annyira gyenge, hogy még a lakáskulcsot is csak üggyel-bajjal le­het előkeresni. Az égető problémá­val már többször fordultam önkor­mányzati képviselőkhöz, akik vi­szont időhiányra hivatkozva - to­vább küldtek az ÉDÁSZ illetékesei­hez. Ok pénzhiányra hivatkoztak. A kafkai tragikomédiára jellemző csapda itt bezárul... Mi, Irinyi utcai­ak pedig továbbra is botorkálunk, bukdácsolunk esténként, és várjuk a fényt, a csodát...

Next

/
Oldalképek
Tartalom