Esztergom és Vidéke, 2002

2002-01-24 / 3. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke KERT $ KONYHA % KEDVTELÉS $ KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna SZELLEMI OLIMPIA — II. forduló >& 1. Mikor szerepelt a korcsolyázás a NOB által kívánatosnak tartott olimpiai sportágak jegyzékén ? 2. M ikor és hol szerezték a németek az első olimpiai győzelmüket a téli sportágban? 3. Melyik olimpián szerepelt bemutatóként a gyeplabdához hasonló játék a jégen és mi volt a neve? 4. Ki volt az a londoni olimpián aranyérmet nyert műkorcsolyázó, akit Szibériába száműztek és miért? 5. Ki és mikor nyerte a hölgyek közül az első hosszú távú (10 km-es) sífutást? A válaszok beküldendők a Kupola szerkesztőségébe szombat délig. * ÉLJÜNK EGÉSZSÉGESEN! A férfi klimax Az andrológia, vagyis az orvostudománynak a férfival foglalkozó ága az ezredfordulóra önnáló és jelentős tudományággá fejlődött. Az érdeklődés középpontjába a szakterület négy témaköre került: a meddőség, a szexuális zavarok, a fogamzásgátlás, de különösen a férfi klimax. Ez utóbbi kutatása nagyon fellendült napjainkban, de a másik három területen is óriási előrelépés történt az utóbbi évtizedekben. A férfi klimax a középkorú férfi szellemi, fizikai és szexuális teljesí tménytörése. Élettani alapja a nemi hormonok természetes szintcsökkenése, mely a klimaxos férfi esetében időben előbbre tolódik. A klimax tehát nem az időskorúak betegsége, hanem az 50 év körüli férfiaké. A tünetek az érintett korosztály minden harmadik tagjánál jelentkeznek. Ezek egyrészt általános tünetek (alvászavar, ingerlékenység, feledékenység, szellemi teljesítménycsökkenés, vérnyomásingadozás), másrészt a férfi szexuális életére vonatkoznak (libidócsökkenés, orgazmuszavar, merevedési probléma). Mindezekhez pszichés tünetek is társulhatnak: fokozott önmegfigyelés, önértékelési bizonytalanság, depresszió. Összehasonlítva a női klimaxszal azt állapíthatjuk meg, hogy a női klimax tünetei viharosabbak és megfordíthatatlan következménnyel járnak: megszűnik a fogamzó képesség. A férfiaknál a tünetek lassabban alakulnak ki, a klimaxos időszak jobban elhúzódik, viszont a férfiak változókora nemzőképességi szempontból túlélhető. Ma már a férfi klimax eredményesen gyógykezelhető. A terápia első vonalában az életmódbeli tanácsok állnak: a szellemi és fizikai megerőltetés kerülése, a rendszeres és ésszerű testmozgás, valamint egy nyugodt és rendszerességen alapuló életritmus. A gyógyszeres kezelés a kissé kockázatos hormonpótlásból, a kockázatmentes kálcium-adagolásból, valamint kiegészítő andrológiai terápiából állhat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ebben a korban már sok férfinél jelentkezhetnek belgyógyászati vagy urológiai gondok is, melyek kivizsgálása és gyógykezelése ugyanilyen fontos. Ma már az egész országban kiépült andrológiai hálózat eredményesen tud segíteni az idősödő férfiak panaszain, enyhébb esetekben pedig a háziorvosok is hathatós segítséget nyújtanak. Sajnos, az érintettek nagy részét egyfajta rosszúl értelmezett szemérem visszatartja a vizsgálatra jelentkezéstől. (Dr. Papp György andrológus írásának felhasználásával.) * ÉRDEKESSÉGEK AZ ÉLŐVILÁGBÓL A kukorica A gabonafélék a nagy civilizációk pillérei. Amerikában e szerepet a kukorica töltötte be. Az indián legendák szerint a kukorica egyenesen a mennyből szállt alá a földre egy isteni lény képében, akit az emberek legyőztek, tetemét elhantolták, de ő kukorica képében feltámadt, és egymás után hódította meg az egyes törzseket. Ahol a kukorica megjelent, az indiánok élete gyökeresen megváltozott. A nomád életmódot folytató törzsek letelepedtek, bonyolult öntözőrendszereket, gabonatárolókat építettek, sőt a városi civilizációk is létrejöttek elsősorban Közép-Amerikában. A maja indiánok eredetmondája szerint az istenek kukoricakásából alkották meg az első embereket, sőt isteneik is a kukoricából merítették erejüket. Az évezredek során az indiánok csaknem száz különféle kukoricafajtát tenyésztettek ki, amelyek nemcsak külső tulajdonságaikban különböztek egymástól. Léteztek kemény, lisztté őrölhető fajták, puha, csemegekukorica-fajták és takarmányozási célra alkalmasak. A feldolgozás az asszonyok feladata volt, akik többnyire kását vagy lepényt készítettek belőle. Az újvilág őslakói legalább 5 ezer esztendeje ismerik és fogyasztják a pattogatott kukoricát is, egyes helyeken még sört is főztek e népszerű növény terméséből. Joggal tételezhetjük fel, hogy a szentként tisztelt növénynek gyógyító erőt is tulajdonítottak. A maják például a súlyosabb betegségekben szenvedőknek csak üres kukoricakását adtak enni. De voltak törzsek, ahol különböző gyógyfüveket főztek a kukoricakásába. Kelésekre, gyulladásokra forró kukoricapakolást tettek, a vérzésekre pedig a kukoricán élősködő gomba által fertőzött szemek őrleményét rakták. A kukoricahajból vízhajtó hatású főzetet készítettek. A kukoricát elsőként Kolumbusz hozta Európába. (Talán, mivel tengeri úton jött, hívják egyes vidékeken tengerinek is ezt a növényt.) Andalúziából terjedt el az európai országokba, sőt Törökországba is. A portugálok már a 15. század végén meghonosították Jáva szigetén, ahonnan tovább terjedt India, Kína és Afrika felé. Ezeken a vidékeken az új növény gyökeresen megváltoztatta a lakosság életmódját, sőt csakhamar robbanásszerű népszaporulatot idézett elő. A kukorica diadalútja a mai napig tart, hogy lekörözi-e valaha a rizst és a búzát, az kérdéses. Amerikában ma is nagyon népszerű. Nemcsak élelmiszerként használják, de fontos alapanyaga a vegyiparnak, valamint a gyógyszer- és kozmetikai iparnak. Nálunk, úgy tűnik, egyelőre nehezen tud bekerülni az emberek étrendjébe. Bár a reformkonyha kínálatában hazánkban is egyre gyakrabban fellelhetjük a kukorica valamely fajtáját. A csemegekukoricát konzervként, fagyasztva - önmagában vagy más zöldségfélékkel keverve -, egyéb fajtákat liszt vagy dara formájában megtaláljuk az élelmiszerboltok polcain. A zöldséges standok is bőségesen kínálják a főzni való csöves csemegekukoricát meg a pattogatni való apróbb szemű fajtákat. Éljünk hát a lehetőséggel! A magyarországi bélyeggyűjtésnek két fellendülési szakasza volt, az egyik a múlt század '20as és '30-as éveiben, a másik pegig a '60-as és a '70-es években. Jelenleg visszaesés tapasztalható a gyűjtők számában és a bélyegforgalomban egyaránt. A fiatalok más hobbik felé fordultak, a technikai forradalom, a korszerű hanghordozók, a számítástechnika, az internet megjelenése és térhódítása ezreket csalt el a bélyeggyűjtéstől. A régebbi gyűjtemények értékesítése is egyre nehezebb, az ötvenes évektől kezdve a magyar bélyegek olyan nagy mennyiségbe kerültek piacra, hogy ma már névértékben is nehéz túladni rajtuk. Pedig hát egy 1960-as és egy mai 1 forintos értéke nem ugyanaz. Aki annak idején a tisztes nyereség reményében fektetett be bélyegsorozatokba, az most alaposan csalódni kényszerül. Esztergomban 1926-ban alakult meg az első bélyeggyűjtő szervezet, mégpedig Strigonium Bélyeggyűjtő Egyesület néven. Az esztergomi filatelisták jelenlegi vezetője, a több mint 90 éves Bánomi Miklós így mesél azokról az időkről: - Az első esztergomi bélyegygyűjtő egyesület elnöke Obermüller Ferenc reáliskolai igazHOBBI-SAROK A bélyeggyűjtésről (2.) gató volt. Engem 16 éves koromban egyik rokonom, a szintén filatelista Valter Béla patikus ajánlott be a tagok közé, de a bélyegek gyűjtését már korábban, 10 éves koromban elkezdtem, és azóta is folyamatosan hódolok e szép szenvedélynek. -Mekkora az Ön gyűjteménye? - Nem tudnám megmondani sem darabra, sem sorozatra, de még kötetre se, hogy mekkora a jelenlegi gyűjteményem. Szinte már csak folyóméterben mérhető, mint a levéltárak anyaga: van talán két méternyi is a polcon sorakozó nagyméretű albumok, illetve berakok mennyisége. Én csak magyar és osztrák bélyegeket gyűjtök, azon kívül a karácsonyhoz és a húsvéthoz kapcsolódó sorokat a világ minden tájáról, és egyházi témájú bélyegeket, ez utóbbiakkal már három vaskos berakó-kötetem van tele. - Van-e az Ön gyűjteményében esztergomi vonatkozású bélyeg? - Négy ilyen jellegű bélyegről, illetve bélyegsorról tudok, mind a négy megtalálható a gyűjteményemben. A legkorábbi egy repülő-sorozat, mely a második világháborút követően, ha jól emlékszem 1947-ben jelent meg, ennek a 20 filléres darabja az esztergomi repüléshez kötődött. Aztán a Dunakanyar-sorozatnak is volt esztergomi tagja, 1987-ben pedig egy nagyon szép sorozatot adtak ki az esztergomi Kincstárról. A legutóbbi pedig nemrég jelent meg a Mária Valéria híd újjáépítésének és ünnepélyes átadásának emlékére. - Hány főre tehető Ön szerint azoknak a száma, akik jelenleg Esztergomban bélyeget gyűjtenek? - Az Esztergomi Bélyeggyűjtők Klubjának tagsága 15-20 fö között mozog. Rajtunk kívül az ipari szakiskolában is működik egy ifjúsági bélyeggyűjtő klub, amelyet szintén mi támogatunk. Hogy a szervezett tagokon kívül még hányan hódolnak városunkban ennek a szenvedélynek, azt csak saccolni lehet. Száz főnél aligha lehetnek többen. Sajnos, nagyon visszaesett a gyűjtők száma. Ennek több oka is van, talán a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége is ludas a dologban. - Az új sorozatok megvásárlásán kívül hogyan juthatnak manapság bélyegekhez a gyűjtők? - Vannak bélyegszaküzletek - többek között Esztergomban a Bástya mellett is működik egy -, ahol bárki hozzájuthat a régi és az új bélyegekhez. Az új kiadású sorozatokat minden szervezett tag igényelheti, Budapesten néha aukciókat is rendeznek, de a klubtagok legegyszerűbben az ún. cserefüzetek révén juthat régebbi darabokhoz, melyeket a MABEOSZ Csereirodája juttat el az egyes klubokhoz. * Végezetül azt is megtudtuk Bánomi Miklós bácsitól, hogy manapság már nem olcsó mulatság a bélyeggyűjtés sem. Drága a tagdíj, drágák a bélyegek, az éves katalógus is már 3500 forintba kerül, az értékesítés pedig - mint arról már szó esett korábban - egyre nehezebb, a magyar bélyegek közül külföldön is csak néhány ritkaságnak van igazi értéke. Aki viszont mindezek ellenére szeretne csatlakozni a bélyeggyűjtők helyi klubjához, az látogasson el valamelyik szerdai nap délutánján a Szabadidőközpont Hobbitermébe, ott mindig szívesen fogadják. Sz.B. & GONDŰZŐ gasztronómia A pulykacomb A még mindig nehezen népszerűsödő baromfink, a pulyka, érdemtelenül elhanyagolt része az alsó comb. Igaz, inas, „szálkás", sok a csont is benne, de éppen ezért olcsó is, az íze pedig finom. Három felhasználási tippet szeretnék adni a kedves Olvasóknak. Próbálják ki, hátha ízleni fog! A pulyka húsának - így a combnak is - van egy jellegzetes íze, amit nem mindenki szeret. Bizonyos fűszerek azonban elveszik ezt a mellékízt. Ilyen például a gomba, a fokhagyma, a mustár. De pácolással és füstöléssel is elnyomható ez a jellegzetes pulykaíz. Elsőként javaslom a vadas pulykát, ami hasonlóan készül más vadas-húsokhoz. Tehát először be kell pácolni. A páclé sokféle lehet, próbálják ki a víz, tej, mustár, fokhagyma, só keverékét. A pácból kivett combokat félpuhára főzzük apróra vágott vegyes zöldségekkel együtt. A vízbe són kívül vegetát, babérlevelet és szemes borsot is teszünk. A főzőléből kivett combokról lefejtjük a szín-húst, a zöldségeket pedig tovább főzzük, majd a fűzőiéből kiszedve szétpasszírozzuk. Egy lábosban karamellizálunk 2-3 evőkanál cukrot, majd a leszűrt fűzőiével feleresztjük, belerakjuk a masszává alakított zöldségeket, tejföllel, mustárral, liszttel sűrítjük, végül a húsdarabokat is beletesszük. Lassú tűzön, gyakran kavargatva főzzük még 15-20 percig, amíg a hús teljesen meg nem puhul. Zsemlegombóccal tálaljuk. A gombás pulykához először a combokról lefejtjük és kockákra vágjuk a szín-húst. Sóval és pulyka fűszerkeverékkel befűszerezzük, és állni hagyjuk 1-2 órát. 3 combhoz 30 dkg gombát veszünk, megtisztítjuk, a kisebbeket negyedekre, a nagyobbakat nyolcadokra vágjuk. Megtisztítunk és apróra vágunk egy nagy fej vöröshagymát is. A hagymát olajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a húsdarabokat, 4-5 percig pirítjuk, majd vízzel felöntve párolni kezdjük. Vegetával, borsikafűvel és kevés sóval fűszerezzük. Ha félig megpuhult, hozzáadjuk a gombát is, pótoljuk az elfőtt vizet, és tovább pároljuk. Ha minden alkatrész megpúhult, behabarjuk tejföl, kefir, Piros Arany, paradicsomsűrítmény, mustár és liszt keverékével. Köretnek kelkáposztás párolt rizst adunk mellé, ami ugyanúgy készül, mint a sima rizs, csak vágunk bele 20-25 dkg kelkáposztát, és egy kávéskanálnyi köménymaggal és vegetával is ízesítjük. Vigyázzunk a rizs és a víz arányára! A kelkáposzta miatt valamivel több vizet tegyünk hozzá! Harmadikként a füstölt pulykacombot javaslom elkészíteni. Ezzel csak azok próbálkozzanak, akiknek van húsfüstölővel rendelkező ismerősük. Előkészítésképpen a combokat sonka-páclében kell pácolni 3-4 napig. Ezután kb. egy napig kell füstre akasztani. A hideg helyen tárolt füstölt pulykacomb szendvicsekhez is nagyon finom, de sültet is készíthetünk belőle. Nagyon finnyás embernek kell lennie annak, akinek nem ízlik a füstölt-sült pulykacomb hasábburgonyával! K-Sz. E.