Esztergom és Vidéke, 2002
2002-08-01 / 30-31. szám
4 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. NYÁRI SZÍNHÁZI ESTEK * Misztériumjáték, opera, huszerett Az elmúlt héten három nagyszerű darabot láthatott a Várszínház közönsége. Július 21-én, vasárnap Jászberényi Sándor: Júdás védőbeszéde című misztériumjátékának ősbemutatójára került sor. A kétszereplős darab az evangélium ismert történetében helyét kereső, urát eláruló Iskarióti Júdásról szól, s a szerző kísérletet tesz benne az evangélium egy sajátos, szubjektív értelmezésére. Korányi László a Jézust játszó, fiatal Jászberényi Gábor társaságában nagy átéléssel eleveníti meg a vívódó Júdást, akinek cselekedetei a modern kor emberének színszűrőjén vetítődnek elénk. Salamon Suba visszafogott rendezői stílusa nem törekszik látványos megoldásokra, hűséges a szerző szándékához, csupán a lényegre koncentrál. Kedden Erkel keveset játszott operáját, a Bátori Máriát látthattuk-hallhattuk a nagyszínpadon. Ez a zenemű a neves magyar zeneszerző első operája, az első sikeres kísérlet a magyar zenedráma megteremtésére. Erkel mindössze 28 éves, amikor a Nemzeti Színház zenekarának élére kerül, és két évvel később, 1840-ben már saját operáját vezényelheti. Kiforrott magyar stílus híján átvette mindazokat az Operai formákat, melyek korának európai dalműkincséhez tartoztak. Erkel azonban nemcsak hazai, de európai értelemben is úttörő: korának népzenei stílusát ülteti át az opera műfajába. Természetesen a Bátori Mária még nem kiforrott remekmű, mint későbbi operái - utóbb módosított is rajta, nyitánya is csak egy évvel a bemutató után készült el -, mégis jelentős mérföldkő a magyar zenedráma történetében. Esztergomi bemutatása nagyszerű kezdeményezés, az érdem persze a kolozsvári társulaté, akik a Bánk bán és az István király után ezzel az Erkel-operával is nagy sikert arattak. A kiváló énekesek mellett dicséret illeti Dehel Gábor renedezőt, Hary Béla karnagyot és Wittlinger Margit díszlet- és jelmeztervezőt is. A huszerett műfajával Esztergomban sokan csak július 28-án találkoztak először, ami nem csoda, hiszen e műfajt, az operett-paródiát Parti Nagy Lajos, az Ibusár szerzője teremtette meg. Ibusár bárhol lehet Magyarországon. Lakói valóságos, körülöttünk élő figurák, a kép, amit a szerző róluk és szellemi közállapotunkról fest, humoros, de egyben szép és igaz. Története egy vasútállomás pénztárosnőjének álmait tárja elénk, aki sivár életéből a tejszínhabos operett-világba vágyakozik. Alakját Udvaros Dorottya testesíti meg a tőle megszokott magas színvonalon. Kiváló társai a játékban Gyabronka József, Lázár Kata és Mucsi Zoltán, valamint a Honvéd Együttes táncosai. * A Várszínház augusztusi műsora - Augusztus 9-10.: Déry-Pós-Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical - a Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátéka) - augusztus 13-17.: Gyermekelőadások - augusztus 13.: Mini Manó ajándéka - augusztus 14.: Petőfi: A helység kalapácsa - augusztus 16.: Zenés mesekönyv - augusztus 17.: Illyés-Darvas-Eörsy-Litvay: Szélkötő Kalamona - augusztus 23-24.: Örkény István: Pisti a vérzivatarban (az Esztergomi Várszínház és az Óbudai Nyár közös bemutatója) A felnőtt előadások 21 órakor, a gyermekelőadások 11 órakor kezdődnek. * Az Esztergomi Nyári Játékok augusztusi programja - augusztus 2-3.: Kálmán Imre: Marica grófnő (nagyoperett) - augusztus 16.: Szörényi Levente: Attila - Isten kardja (zenedráma) - augusztus 17. és 20.: Szörényi-Bródy: István, a király (rockopera) - augusztus 18.: Szörényi-Bródy: Veled, Uram! (történelmi opera) Az előadások 20.30-kor kezdődnek. Hangverseny a Bazilikában Már megszokhattuk, hogy Esztergom és környéke zenekedvelő közönsége meghallgathat nyaranta egy olyan angol ifjúsági zenekart, amely magyarországi turnéja vagy európai utazása keretében látogat el Esztergomba és muzsikál a Bazilikában. így volt ez júliusban is, amikor a Wellington College Orchestra lépett fel. Az is hagyomány, hogy ha egy angol zenekar koncertezik, hazája zeneszerzőinek kompozícióit is műsorra tűzi. A szép kivitelű tájékoztató füzetből kiderül, hogy Wellingtonban komoly múltja van a zenetanításnak. 1859-től működik szimfonikus zenekar, manapság hat teljes állású zenetanár dolgozik náluk. Az együttest vezénylő John Holloway 1984 óta az intézmény zeneigazgatója. Mint amatőr zenekar, a Wellington College Orchestra igényes programmal készült, változatos műsort mutatott be. A Bazilika akusztikájához a hivatásos zenészeknek is nagyon nehéz az alkalmazkodás: Sibelius Finlandia című alkotásánál érezhettük, hogy bizony nem könnyű megtalálni a megfelelő hangzásarányokat. Szépen szólt Ravel és Faure Pavane-ja. A legjobb hatású Vaughan Williams Norfolk rapszódiájának előadása volt. Meglepetést is tartogatott a zenekar magyar közönsége számára. Az együttes egyik tagja, James Hood nemcsak kürtszólóval lépett a pódiumra Mozart kürtversenyének utolsó tételében, hanem zeneszerzőként is bemutatkozott ,Magyar nyitány"-ával, melyet ős is vezényelt. Természetesen egy angol fiatalember máshogy fejezi ki magyaros érzelmeit, mint ahogy ezt egy hazánkfia tenné, úgy értem, más zenei eszközökkel. De nagyon megköszönhetjük az angol zenekarnak ezt a megtiszteltetést. Azzal is kedveskedtek, hogy a magyar Himnuszt is eljátszották a koncert végén, igaz egy kicsit gyorsabb tempóban. A hangversenyt a Máltai Szeretetszolgálat javára rendezték, köszönet illeti a szervező, Marta Lindopot és a Cathedralis Tours Utazási Irodát. Valószínűleg többen is eljöttek volna e hangversenyre, ha a városban több plakáton hirdetik ezt az eseményt. Szendi Ágnes Kaszáló-verseny... A szentgyörgymezői kertbarátok lucerna kaszáló háziversenyt rendeztek a vaskapui Panoráma út közelében.Tizenegy órára, a családtagokkal együtt 50 fős kertbarát-csoport gyűlt össze. Molnár Ferenc - a főszervező - lovas kocsin hozta az üstházat a nagy üsttel, amelyben a közös étel készült. Az idősebbekben él még a tisztelet a kasza iránt. A kasza a parasztgazdaságok legmegbecsültebb szerszáma volt, a kaszálás pedig a legfontosabb paraszti munkák közé tartozott. Á jó kaszásnak ma is tekintélye van. A jó kaszát a tulajdonosa szereti és személyes tárgyként féltve gondozza. Á nagy bográcsba szükséges vizet, az önként jelentkezők „gyalogmenetben", vödrökben hozták el Weisz János barátunknak a közelben lévő hétvégi kertjéből. Ezt a kertet később mindenki megtekintette; nagyon szépen gondozott szőlőt és gyümölcsöst láthattunk. A mostoha időjárás ellenére szép termés mutatkozik a gyümölcsfákon is. Időközben, a kaszálás helyszínén, pogácsák, sütemények és italok kínálásával, fogyasztásával telt az idő. Érdekességként megemlítjük, hogy korábban ez az egész terület (3,5 magyar hold) Hegedűs Sándorné családjának a tulajdona volt. Bádé György, a kertbarátkör alelnöke köszöntötte a megjelenteket és ismertette a kaszáló verseny lebonyolítását. A résztvevők élesre fenték a kaszákat és felvonultak a terepre. Természetesen mindenki követte őket. Tíz kaszával, folyamatosan, egymást olykor felváltva kaszáltak: Bartus Károly, Bádé György, Benkő László, Csente Lajos, Dunai Gábor, Dunai László, Gál Gyula, Hegedűs Sándor, Jó-Dobronya István, Kriskó István, Molnár Ferenc, Molnára Lajos, Nádler László, Petróczi Gyula, Szabó János és Weisz János. (Még nők is próbáltak kaszálni!) Az öntevékeny társadalmi zsűri éber szemekkel figyelte a kaszások munkáját és annak minőségét. Vízzel, borral kínálták, szavakkal és énekekkel is buzdították a hölgyek az izzadó kaszásokat. Közben a nézők videó- és fotófelvételeket készítettek a kaszálókról. Nagy tapsot kaptak az öreglegények, amikor befejeződött a lucernatábla kaszálása. Közben elkészült a pompás, vegyes, vadhúst is tartalmazó pörkölt, melyet a nagy szakértő, Molnár Ferenc készített a közreműködő hölgyvendégek segédletével. Erre a tartalmas ételre igencsak csúszott a jóféle itóka, melyekkel bőven rendelkeztünk. A hangulatot Weisz János zenész-barátunk fokozta, amikor megjelent a harmonikájával. Énekelve, a múlt és a jelen harmóniája ötvöződött a természetben. Végezetül Bádé György a kaszáló-verseny eredményét hirdette ki, mely szerint az első helyezett Szabó János, a második Csente Lajos, a harmadik pedig Nádler László lett. Mindhárman jelképes díjat kaptak. Az alelnök megköszönte a résztvevők önzetlen hozzájárulását, mellyel a rendezvény sikerét biztosították. Bejelentette, hogy a kaszáló-versenyt, régi hagyományként, folytatni szeretnék minden évben, hogy megőrizzék azt az utókor számára. Míg búcsúzkodtunk és elköszöntünk egymástól az alkonyi tájban, felettünk az égen, mérhetetlen magasságban a Tejút sávjának csillagai tündököltek. Klotz József Utcabál a Vasas utcában Június 21-én ünnepeltek a Vasas utca lakói. Régi vágyuk teljesült, mert a rendkívül poros, hepehupás utca értékes aszfaltburkolatot kapott. Az örömteli eseményre - a polgármester meghívására megmozdult az utca apraja-nagyja. A nagy hőség ellenére 17 órától kezdve kisebb-nagyobb csoportok gyülekeztek: székeket, asztalokat hoztak ki a házakból. Volt, aki nagyobb mennyiségű sörrel, borral, üdítővel és harapnivalóval biztosította a fogyasztanivalót. A Polgármesteri Hivatal adta az ételek alapanyagát. Kiss Tamás képviselő főzte mindenki számára az ízletes nyírségi csülkös babgulyást. Poharazgatás, kedélyes beszélgetés kavalkádja tette érdekessé, mozgalmassá a mintegy százfős lakossági találkozót, melyen Meggyes Tamás polgármester és Juhász Albin alpolgármester is megjelent, akik közérdekű témákról beszélgettek el a jelenlévőkkel. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az utca szépítésére díszfákat igényelhetnek, azok beszerzését biztosítják részükre. Mivel az utcában - szerencsére - zenész is akadt, a hangulat fokozódott. Az éjfélig tartó - táncos, zenés - ünneplés közelebb hozta egymáshoz az embereket. Mint igazi, jó szomszédok és barátok búcsúztak el egymástól, azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy az összetartozás érzését fenn kell tartani, és jó lenne ilyen szellemben minden évben újra találkozni. Köszönet illeti a város vezetését, hogy hosszú várakozás után a Vasas utca is szilárd burkolatot kaphatott. Köszönet illeti azokat is, akik jó szívvel és önzetlenül hozzájárultak az útavatási ünnepséghez. Hisszük, hogy a résztvevők számára sokáig emlékezetes élmény marad a Vasas utcai lakóközösség baráti légköre. Klotz József Ister-Granum Népművészeti Fesztivál Július 19. és 21. között Esztergomban, az Erzsébet parkban rendezték meg az Ister-Granum Kisrégió első népművészeti fesztiválját. Az Ister-Granum Kisrégió 42 települést foglal magába, és az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozás reményében fogant. Érdekessége, hogy míg a Duna északi partján, Szlovákiában kivétel nélkül szinte színmagyar települések alkotják, addig a Duna déli partján, mely Magyarországhoz tartozik, több szlovák, illetve német község is található a kisrégióban. Ezt a nemzetiségi tarkaságot tükrözték a fesztiválon fellépő együttesek - népdalkörök, kórusok, citerazenekarok és tánccsoportok - is. Elsőként a mindössze 329 lelket számláló Pilisszentlélek asszonyokból és leányokból álló Pávaköre lépett fel szlovák népdalcsokorral. Őket követte az ipolyszalkai menyecskekórus, valamint gyermek-folklórcsoport magyar népdalokkal, majd a Búzavirág citerazenekar és menyecskekórus Ebedről. Este a nánai magyar színjátszó-csoport mutatkozott be, majd a párkányi Tücsök zenekar jó hangulatú táncházával zárult az első nap programja. Másnap a Pilis Kórus szép hangú bemutatóját élvezhette a lelkes közönség. Ez az énekkar három magyarországi szlovák község Pilisszántó, Pilisszentkereszt és Piliscsév - énekeseit egyesíti. Szlovák népdalokat énekeltek, de az ún. Pilis Himnuszt magyarul adták elő. Fellépett a nánai nyugdíjas klub kórusa, valamint Iglice gyermek táncegyüttes, a szőgyéni Baráti Néptáncegyüttes pedig dél-alföldi koreográfiájával aratott nagy közönségsikert. Éste sváb bált rendeztek a süttői Bauerhosen Együttes közreműködésével. A kulturális programokat íjászés régi magyar harci-bemutatókkal, valamint ősi gyermekjátékok felelevenítésével egészítették ki. A zárónapon - immár rekkenő kánikulában - a néptáncok játszották a főszerepet. A kurtaszoknyás viseletéről híres kéméndi és kisgyarmati tánccsoportok pazar bemutatóját egy nyergesújfalui bábcsoport, a Táti Német Nemzetiségi Táncegyüttes, valamint a mogyorósbányai szlovák Bányász Nemzetiségi Énekkar követte. Összességében elmondhatjuk, a kisrégió fesztiválja kiválóan szolgálta a Duna-menti nemzetiségek barátságát. Dezső László