Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-01 / 30-31. szám

Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban iDttut). eá zterqo m exiúdeke. k tt POLGÁRI HETILAP Új sorozat XVII. évfolyam 30 - 31. szám 2002. augusztus 1. Ára: 150 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu (SzáBa) Mádl Ferencnek, a Ma­gyar Köztársaság elnökének meghí­vására négynapos látogatást tett ha­zánkban Akihito japán császár és Micsiko császárné. A magasrangú vendégeket - akik ezt megelőzően Lengyelországba, Csehországba és Ausztriába is ellátogattak - július 16-án katonai díszpompával fogad­ták Budapesten, a Kossuth téren, majd köztársasági elnökünk és fele­sége a Parlament Munkácsy termé­ben tanácskozott a császári párral. A jüket, majd megtekintették a tiszte­letükre rendezett kulturális progra­mot a Vármúzeum udvarán, ahol a Csillagszemű Táncegyüttes szóra­koztatta a Vár illusztris vendégeit. A császári pár csütörtökön dél­előtt Budapest főpolgármesterével találkozott, majd megtekintette a Nemzeti Galériát, ahol Medgyessy Péter miniszterelnök és felesége lát­ta vendégül ebédre Japán uralkodó­ját és feleségét, akik ezt követően lá­togatást tettek a Kútvölgyi úti Idő­sek Otthonában. A napot az Interkontinentál Szállodában ren­dezett fogadás zárta, melyet a buda­pesti japán nagykövet, Kazuo Matsumoto adott a vendégek és a vendéglátó elnöki házaspár tisztele­tére. Magyarországi tartózkodásuk utolsó napján a Budai Vár, majd a Széchenyi Könyvtár érdekességeivel ismerkedtek a vendégek. Ebédre ezen a napon Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke hívta meg az uralkodó párt, akik ezután Göncz Árpád volt köz­társasági elnökkel találkoztak. Akihito császár és felesége pénte­ken este különgéppel utazott el a fe­rihegyi repülőtérről. Számunkra nagy megtiszteltetés, hogy - ha eltekintünk a rövid viseg­nos érseket pappá szentelésének öt­venedik évfordulója alkalmából. A vendégek ittlétük során megte­kintették a Bazilikát, majd díszebé­den vettek részt a prímási palotá­ban. A császári látogatás alkalmából igen sokan jöttek el a Várhegyre, hogy személyesen is találkozzanak az ősrégi japán császári dinasztia je­lenlegi uralkodójával, a „mikádóval" és feleségével, akiket közvetlen, mo­solygós, barátságos embereknek is­mertek meg mindazok, akik a szigo­rú japán és magyar testőrök védő­gyűrűjében a közelükbe juthattak. ESZTERGOMBA LÁTOGATOTT A JAPÁN CSÁSZÁRI PÁR vendégek ezután megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét, talál­koztak Szili Katalinnal, az Ország­gyűlés elnökével, megtekintették a Szent Koronát, végül a Parlament Vadász termében részt vettek a tisz­teletükre rendezett vacsorán. A július 17-i, szerdai napot a csá­szári pár és kísérete Mádl Ferenc és felesége társaságában - mintegy fél­órás visegrádi nézelődés után - Esz­tergomban töltötte. Akihito és fele­sége először a Bazilikában tett láto­gatást, ahol Paskai László bíboros, Beer Miklós és Spányi Antal püspö­kök, valamint Meggyes Tamás pol­gármester és Lázár Mózes, a Megye­gyűlés elnöke fogadta. A felkelő Nap országának uralkodója ezután a Várhegyről Esztergom és Párkány panorámájában gyönyörködött, és elbeszélgetett néhány szerencséssel a tiszteletére megjelent többszáz fős érdeklődő tömegből. Ezt követően Horváth Béla mú­zeumigazgató - térségünk képvise­lői, Tittmann János és Kovács Lász­ló társaságában - megismertette a császári párt a Királyi Vár történe­tével és érdekesebb kincseivel. A vendégek és vendéglátóik a az épü­letegyüttes középkori hangulatú lo­vagtermében fogyasztották el ebéd­rádi kitérőtől - fővárosunk mellett Esztergom volt az az egyetlen város, ahová a magasrangú vendégek ellá­togattak. Tudomásunk szerint ez volt városunkba a harmadik császá­ri látogatás. Az első Barbarossa Fri­gyes nevéhez fűződik, akit 1189-ben III. Béla és második felesége, Margit látott vendégül az esztergomi várban. A második császári látogató Fe­renc József volt, aki 1886. október 30-án Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában kereste fel Simor Já­Hétszázhúszmilliós fejlesztés ötvennégy utcában (Pálos) Még egy éve sincs an­nak, hogy a Mária Valéria híd újjá­építésének köszönhetően kor­mányzati, milliárdos nagyságren­dű útfejlesztéssel megújultak a Lőrinc, a Táncsics Mihály, a Helischer és az Árok utcák, meg­épült a Nagy-Duna sétány, vala­mint a Tabán híd. Önkormányzatunk 2000-ben középtávú városi útfejlesztésre szánta el magát, amivel több évti­zedes lemaradottságunkat kell pó­tolnunk. Olvasóinkat emlékeztet­jük arra, hogy a földgáz veze­ték-építési program nyomán váro­sunk útjait átmeneti technológiá­val és gyakorta felületesen állítot­ták helyre. A városunkon átmenő országos közlekedési utak az álla­mi közútkezelőség hatáskörébe tartoznak, az összes többi utca fej­lesztése, karbantartása önkor­mányzati feladat. Úthálózatunk teljes hossza közelít a 180 kilomé­terhez, szám szerint meghaladja a kettőszázat. Városunk útjainak egyharmada jobb esetben is csu­pán zúzottkővel volt terítve, így bármilyen gondos kezelés esetén is az időjárás, a zivatarok, a felfa­gyások hamar kikezdték. Az ezek­ben az utcákban lakók egyéni kez­deményezéssel, utcagyűléseken, lakossági fórumokon visszatérően kérték az építkezést. A Polgármes­teri Hivatalban a városfejlesztési irodán Parragi György műszaki főelőadótól megtudtuk, hogy már két évvel ezelőtt megkezdődött 54 kijelölt földút fejlesztési tervezése a Komjáthy László vezette Partner Mérnökiroda Kft. közreműködé­sével. A feltárások során derült ki, hogy sok helyen pontatlan volt a telefonhálózat, a távközlési kábe­lek, a vízvezeték, a csatorna elhe­lyezkedési rajza, többször aka­dályba ütköztek. A tervezőknek fi­gyelniük kellett a csapadékvíz-el­vezetésre, a szikkasztók létesíté­sére. Csak egy-egy utcában volt megoldható a zárt csapadékvíz rendszer, itt viszont átemelőkről kellett gondoskodni (Blaha Lujza utca, Leiningen-Westerburg ut­ca). Miután a tervek elkészültek és megtörtént az engedélyeztetés, a városi önkormányzat az első ütemben sorra kerülő 54 utcára közbeszerzési pályázatot írt ki. A munkák összértéke eléri a 720 millió forintot, ami több mint 16 kilométer utat jelent, és ezt a pá­lyázaton nyertes STRABAG Építő Kft. alkotja meg két év alatt. Si­mon László főépítésvezető és Tóth József építésvezető irányításával már hírnevet szereztek maguknak a Nagy-Duna sétány munkáinál. Első ütemben a Vasas, a Mattyasovszky, a Malom, a Töl­gyesi, a Galagonyás, a Hunyadi, a Barkóczi,^a Bocskoroskúti, a Nefe­lejcs, az Árok, a Terézia, a Ková­csi, a Hőtáv, a Párkányi, a Lőtér, az Erkel, a Mikes, az Űrrakéta, a Víztároló utcákra, valamint a 48-as térre és a Vágány közre ke­rül sor. A várost ismerő olvasóink lát­hatják, hogy Szentgyörgymezőtől a Belvároson, a déli városrészen át Kertvárosig mindenhol folynak munkák. A felsorolt utcák műsza­ki átadása ez évben lesz. Jövőre a munkák folytatódnak. Sor kerül a Kossuth Lajos utca közel 400 mé­teres szakaszának felújítására is, mellyel csatlakozik a körforgalom­hoz {fotónkon). Érdemes felsorolni a programban még szereplő utcá­kat: Lázár Vilmos, Leiningen, Ba­jor Ágost, Tarcsay, Telegdy Csa­nád, Sánc, Rozália, Besze, Lachner, Révész Béla, Szent Pál, Töltés, Pöltenberg, Bajóti Simon, Garam, Temető, Kinizsi, Vízima­lom, Hegy, Tábor, Homok, Kolozs­vári, Gábor Áron, Kassai, Blaha Lujza, Bányai, Sport, Gyep, Eper­jesi, Vasút sor, Technikum köz, valamint a szentlélekiek Kossuth főutcája. Önkormányzati tervek szerint a munkálatok 2004-ben befejeződnek. Meggyes Tamás polgármester a felsoroltakon kívül még további 26 kisebb utca, köz építését, valamint a rossz állapotban lévő nagyobb utak átépítését tervezi a szakem­berekkel együtt. Ezek hossza meg­haladja a 8 kilométert. Első lépés­ben a tervezési munkákra kerül­het sor. Előzetes számítások sze­rint a tervezési díj is több mint 10 millió forint, majd a kivitelezés már százmilliókba kerülhet a vá­rosnak. Lakossági igényre ezek az utcák: Bartók Béla, Budapesti, Verseghy, Szérűskert, Palkovics, Zsák, Duna köz, Rimay köz, Fárikúti, Töltés köz, Honvédte­mető, Oltóssy Pál, Csenkei, Felső­Kenderesi, Kopácsy és Szokob kö­ze, Lakatos, továbbá Kertváros­ban a Temesvári külső része, a Körösi, a Féja Géza, a Kenyérme­ző, a Méhesvölgyi, a Sátorkői, a Sport, Tópart - Sátorkőpuszta. Ezzel a nagy léptékű utca- és térfejlesztési programmal nemcsak a lakosság kö­rülményeijavulnak, de mindez váro­sunk összképére is jótékonyan hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom