Esztergom és Vidéke, 2002

2002-07-18 / 28-29. szám

2002. július 18. Esztergom és Vidéke 9 A SZÉNFELDOLGOZÁSTÓL AZ EURÓPAI SZÍNVONALÚ GYÓGYSZERGYÁRTÁSIG Kápolnai Dezső vegyészmérnök, igazgató három és fél évtizedes sikeres pályája (P.) Dorogon a vegyipar az 1921-ben létesített karbidgyárral jelent meg. E tevékenységet követte a dorogi barnaszén kémiai feldolgozása 1930-tól, amelynek indoka a korabeli hazai nyersanyaghelyzet volt. Magyarországon ekkor, hasonlóan a németországi törekvésekhez, a szénlepárlással, szénolaj előállításával remélték a kőolaj hiányát pótolni. Végső cél a mesterséges motorhajtó anyagok, a műbenzin előállítása volt. A hatvanas években tért hódító petrolkémia visszaszorította a szénfeldolgozást. Ez nemcsak a szénlepárlás létét kérdőjelezte meg, hanem a földgáz terjedő felhasználásával a generátorgáz-gyártást is kérdésessé tette. A Kőbányai Gyógyszerárugyár ebben az időben intermedier gyártókapacitást keresett. Székhelyén, a kőbányai lakótelep által körbezárva területi terjeszkedésre nem volt módja, és Budapesten nem volt számottevő munkaerő sem. A két vállalat elképzelései szerencsésen találkoztak. Az állami tervutasításos rendszerben a nehézipari miniszter 648/1967/1. számú határozatában elrendelte a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalatnak a Kőbányai Gyógyszerárugyárba való beolvasztását. A dorogi vállalat ezzel a határozattal a Kőbányai Gyógyszerárugyár önálló gyáregysége lett. A dorogiak és a térségbeliek számára máig emlékezetes a dátum: 1967. június 30., éppen 35 évvel ezelőtt történt. Kápolnai Dezső (fotónkon) ebben az időben diplomázott jeles eredménnyel a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának szerves szintetikus szakán. Már kisdiák korától kezdve kedvelte a kémiát, vonzódott a vegyészethez. Esztergomban, a Petőfi iskolában Gárdái Zoltántól tanulta az alapokat, később a középiskolában, a ferences gimnáziumban Zalán atya és Hajdú Antal igazgató óráira emlékszik különös szeretettel. Az esztergomiak emlékében él az édesapja, dr. Kápolnai Dezső orvos személye. Az akkori korban szinte természetes volt, hogy bármilyen jól tanult valaki, értelmiségi családból közvetlenül az érettségi vitán nem ju tott be az egyetemre. így volt ez Kápolnai Dezső esetében is, aki az érettségi után a fővárosban, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban vállalta a három műszakos fizikai munkát és az albérletet. Egy év alatt a gyári vezetők megismerték és megbecsülték munkáját. Az ő ajánlásukkal került be a vegyészkarra a korábbi felvételin megszerzett pontok alapján. Egyetemista évei alatt jelent meg a Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat (Lepárló) társadalmi ösztöndíj felhívása, melyet Kápolnai Dezső is megragadott. A friss diplomával már a fúzió idején lépett első és mindmáig egyetlen munkahelyére. Jól emlékszik első igazgatójára, Hajdúk Józsefre, valamint a Kőbányán működött Pillich Lajos műszaki igazgatóra, aki a fővárosban a dorogi ipartelepítés támogatója volt. A hatvanas évek második felében a dorogi gyárban közel négyszázan dolgoztak, járatosak voltak a vegyipari műveletekben. Az emberek szaktudása, az épületek, az infrastruktúra mind-mind a profilváltás mellett szóltak. Az első ütemben a szénfeldolgozás gépeit szerelték le, és ürítették ki az épületeket. Kőbányáról merőben új vegyészeti technológia, a B-12 üzem került az egykori krezolgyár helyére, mely már a biokémiai eljárás honosítását jelentette. Ez a jelentős szakmai váltás kihívást jelentett az akkori fiatal dorogi szintetikus vegyészek számára, és juttatta Kápolnai Dezsőt üzemvezetői beosztásba. A B-12 üzem napi termelése mellett foglalkozott a fejlesztéssel és a kísérleti gyártással is. Sorozatban jöttek a termelési eredmények. Ennek hatására az akkori gyárvezetés Kápolnai Dezsőt termelési vezetővé nevezte ki, mely beosztásban a teljes gyártelep működésének a megszervezése, a gyárfejlesztés, az új gyártási eljárások műszaki irányítása volt a feladata. A nyolcvanas években főmunkatárssá lépett elő, ahol Godó László igazgató mellett a nagyléptékű stratégiai fejlesztés és a környezetvédelem irányítása várt rá. A rendszerváltás idején a kőbányai törzsgyár és a dorogi gyáregység együtt már a magyar gyógyszergyártás legeredményesebb vállalatát jelentette. 1990-ben az állami vállalat az alapításához hasonlóan részvénytársasággá alakult, majd megkezdődött a Richter Gedeon Rt. privatizációja. Az újkori cégtörténethez tartozik, hogy a Richter részvényeket 1994-ben bevezették a Budapesti Értéktőzsdén, valamint a londoni SEAQ International részvénypiacon. A társaság vagyonának háromnegyede külföldi és hazai befektetők tulajdonában van, negyede az állami rész. Ebben a gyors fejlődési időszakban, 1992-től gyári főmérnöki beosztásba lépett Kápolnai Dezső, majd 1999-ben, Benczik Tamás igazgató nyugdíjba vonulása után ő lett az utód. Az eltelt évtizedekben hatalmas gyárteleppé lettek a dorogiak (felső fotónkon előtérben a B-12 üzem tápkonyhája, a fém nátrium tároló és a mélyhűtő egység). Csarnokok épültek, önálló vasútállomása van a 62 hektáron elhelyezkedő gyáróriásnak, központi préslevegő és nitrogéngáz ellátásuk van, az ipari hűtővizet a Dunából az erőművel közösen nyerik. A humán gyógyszergyártás európai jelentőségű gazdasági társasága lettek. Az elmúlt évtizedek hatalmas léptékű dorogi fejlesztésével az alapításának százéves jubileumát megélő gazdasági társaság a közelmúltban éves jelentésben számolt be működéséről. Elsőként idézünk William de Gelsey úrnak, az igazgatóság elnökének üzenetéből, aki egyébként szoros szálakkal kötődik a Rudnay Sándor Alapítványhoz: „A Richter Gedeon Rt. fennállásának százéves évfordulójához termelés bizonyos területein. Társaságunk stratégiájának egyik sarokköve, hogy megfeleljünk az egyre magasabb színvonalú minőségi elvárásoknak. 2000-ben a termelés legtöbb területén nagyszabású beruházási programokat hajtottunk végre, amely során hatóanyaggyártó üzemeinket, kiszerelő- és csomagoló egységeinket modernizáltuk. A program még folyamatban lévő része, a szteroid hatóanyagok termelésének Budapestről Dorogra történő áttelepítése az év során tovább folytatódott." A részvénytársaság gazdasági tevékenysége a főváros és Dorog között oszlik meg. Ötezer főt foglalkoztatnak, melynek egy része külföldi leányvállalatoknál és a kereskedelmi kirendeltségeken dolgozik, dorogi létszám már meghaladta az ezer főt. Kápolnai Dezső igazgató elmondta, hogy a dorogi állomány négyötöde tanulta a vegyészetet, egy részük a számítástechnikai ismereteket is birtokolja. Az esztergomi és a nyergesújfalui szakközépiskolák biztosítják az utánpótlást, dolgozóik a térségünkből járnak be a gyógyszergyárba. A fejlesztés folytatódik. Ujabb három évre szóló dorogi beruházásról döntött a cégvezetés, melyben Kápolnai Dezső végig részt vett. A gyárigazgató három és fél évtizeden át különböző beosztásokban végig a dorogi gyár rendelkezésére állt. A három műszakos munkarend szerint sokszor délutánjait, éjszakáit töltötte munkahelyén. A gyógyszergyártás nemzetközi szokásai szerint az egyes gyárakban rendszeresek a vevők, a felhasználók, a jóváhagyó intézmények látogatásai, ellenőrzései. Kápolnai Dezső 35 év után elérkezettnek látta az időt, hogy 2002. június 30-ai nappal a nyugállományt válassza. Kapcsolata korábbi munkahelyével nem szűnik meg, véleményére, tanácsára a gazdasági társaság vezetői számítanak. Jó érzéssel és nyugodt lelkiismerettel adta át a vezetői stafétabotot főmérnökének, Sandy Endrének, akivel a kezdetektől fogva végig együtt dolgoztak. Esztergom közéletében kiemelkedő szerep hárul a jövőben is Kápolnai Dezsőre. A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület elnökére elsősorban a déli városrésziek számíthatnak. A közelmúltban volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztergomi Kutatócsoportjának nyilvános könyvbemutatója. Azon is kinyilvánították, hogy Kápolnai Dezső (fotónkon Erdő Péter rektor, Kafer István és Zsilka Tibor professzorok, és Ladocsi Gáspár püspök társaságában) támogatását a jövőben is kérik. Ezek mellett a közéleti szerepvállalások mellett a nyugdíjazást követően sokkal több ideje jut családjára, barátaira és a ház körüli kertészkedésre, mely mindig is jó kikapcsolódást biztosított számára. Mindezekhez mi is a legjobbakat kívánjuk! méltóan 2001-ben eredményes évet zárt. Örömmel számolunk be a jelentős árbevétel- és eredménynövekedésről: az elért 89 milliárd forintos forgalom még az eddigi, 1997-es rekordévet is 11 százalékkal meghaladta. Nemzetközileg elismert szteroid kémiai szaktudásunknak tudható be, hogy a nők életminőségének javítását szolgáló nőgyógyászati termékeinkből származó árbevétel kiemelkedő mértékben növekedett. E termékcsoport forgalma dollárban kifejezve 25 százalékkal volt magasabb 2001-ben az előző évhez képest. Ma már ezek a készítmények képviselik a társaság eladásainak 23 százalékát. Eltökélt szándékunk, hogy jeEgy 2000-ben megkezdett hároméves fejlesztési koncepció részeként az év során folytatódott a farmakológia épületének rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen a létesítmény a legújabb nemzetközi minőségi követelményeknek is meg fog felelni(...) A társaság termelőüzemeinek kapacitás-kihasználtsága 2001-ben kiegyensúlyozott volt. A termékeink iránti kereslet fokozódott, ugyanakkor a 2000 közepén befejezett nagyszabású beruházási program következtében a rendelkezésre álló termelőkapacitás is megnőtt. Az év során számos termék kiszállítása folytatódott az Európái Unió országaiba és az Egyesült Allentős multinacionális gyógyszergyártó vállalatokkal kötött újabb hosszú távú szerződések révén tevékenységünket ezen a területen tovább bővítsük." A Richter Gedeon Rt. világraszóló termelési eredményét évről évre csak úgy tudja produkálni, ha a beruházások terén, a technológiai fejlesztésben az átlagosnál jóval nagyobb arányú befektetéseket követ. Erről Bogsch Erik vezérigazgatót idézzük: „Gazdasági társaságunk beruházásainak összege 2001-ben 15 milliárd forint volt. A társaság USA-ba és az EUpiacaira irányuló exportbővítésére vonatkozó stratégiai célkitűzésével összhangban végeztünk beruházásokat, amelyek elsősorban a termelőgépek és a kutatás-fejlesztési részlegek további felújítását és korszerűsítését jelentették. Az év folyamán olyan beruházásokat is végrehajtottunk, amelyek a termelésnek a különböző szállításokhoz igazodó rugalmas alkalmazkodását segítik elő. Az elsősorban az USA-ba, és az EU piacaira irányuló forgalom növelését célzó stratégiai elképzelésnek megfelelően 2001-ben folytattuk a szteroid hatóanyaggyártás Budapestről Dorogra történő telepítését (fotónkon). lamokba, a FÁK-államokban és a közép-kelet-európai térség országaiban pedig tovább nőtt a termékeink iránti kereslet. Az igényes, elsősorban a nőgyógyászaiban használatos késztermékek, illetve hatóanyagok iránt megnövekedett kereslet kielégítése érdekében a hatóanyag gyártás teljes kapacitással működött, amelyhez új alkalmazottak felvétele vált szükségessé a