Esztergom és Vidéke, 2002

2002-01-24 / 3. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke Szentgyörgymező híreiből A régi-új elnök Lakossági fórum Azt tartják a szakértők, hogy egy fórum akkor sikeres, ha nem annyira a szervezők, mint in­kább a részvevők tartják hasz­nosnak. Nos, ha így nézzük, a József Attila iskolában - Len­gyel Károly alpolgármester kép­viselői körzetében - január 18­án szervezett fórumról ez elmondható: a tárgyalt témák­ban érintettek szép számban megjelentek, akárcsak a meghí­vott vendégek, az egyes témák szakemberei: Bukovics László közlekedési mérnök, az ún. Bá­nomi áttörés teiyezője, Finta András, a MATÁV Kábeltévé Kft. esztergomi irodavezetője, valamint a Polgármesteri Hiva­talból - Meggyes Tamás polgár­mester képviseletében - Knapp János, a Kabinetiroda vezetője, Benkovics Gábor környezetvé­delmi referens, Parragi György, az utak, és Skrekk Károly, a csa­tornák városi felelőse. Sikeres volt azért is, mert a városrész lakói igen aktívak voltak, igen sok kérdés és vélemény hang­zott el. És azért is, mert minden kérdésre választ kaptak a kér­dezők, mégpedig a legilletéke­sebbektől. Véleményeik is meg­hallgatásra találtak, és ígéretet kaptak arra, hogy jogos pana­szaikat, igényeiket a lehetősé­gek szerint orvosolják, illetve to­vábbítják az illetékesekhez. A „sikeres" persze még nem azonos az „eredményessel". Mert hogy e fórum mennyire volt eredményes, azt a jövő dönti majd el, az, hogy mi valósul majd meg az ott elhangzott ígé­retekből. Az első téma a Rezeda és a Vadrózsa utca sarkán álló adó­torony sugár- és zajártalma volt, amely nemcsak azért kellemet­len a közelben lakóknak, mert zavarja nyugalmukat, de egész­ségügyi veszélyeket is rejthet magában. így, feltételes módban kell fogalmaznunk, ugyanis az Antenna Hungária adótornyát ­melyre később a Pannon GSM és a Nokia is rátelepült, növelve ezzel a sugárzást és a zajt - és környezetét nemrég mérések­nek vetették alá, amelynek eredményét az illetékesek meg­nyugtatónak ítélték, nem így a lakók, akik a mérési módszerek­kel és az eredményekkel is elé­gedetlenek, ezért új, megbízha­tóbb sugárzás- és zajszintmérést kérnek. És - hangzott el - ha már nincs lehetőség a toronynak a lakott helytől távolabb vitelé­re, legalább kötelezzék az üze­meltetőket az előírt zajszínt be­tartására, valamint védőfalak és fák telepítésére. Benkovics Gábor válaszából kitűnt, hogy a torony hatósági­lag a Hírközlési Felügyelethez tartozik, az önkormányzatnak csupán közvetítő szerepe van a lakosság és az üzemeltetők kö­zött, ellenőrizheti a környezet­védelmi szabályok betartását, és kezdeményezhet újabb méré­seket is, de ha azok a megadott határérték alatt maradnak, nem tehet semmilyen lépést a lakosság nyugalma érdekében. Lengyel Károly alpolgármester mindenesetre megígérte, hogy kezdeményezni fogja a szüksé­ges és lehetséges lépések megté­telét. A második téma az ún. Báno­mi áttörés, vagyis a városon ke­resztülhaladó foútvonalat te­hermentesítő, a Bánomi város­részt a városközponttal összekö­tő új út megépítése volt. Buko­vics László, mint a téma legille­tékesebbje elmondta, hogy a ta­nulmányterv már elkészült, a részletes engedélyezési terv vég­legesítése előtt szeretnék meg­hallgatni a lakosság, valamint különböző hatóságok és szerve­zetek véleményét is. Megtud­tuk, hogy az útépítés első ütemé­ben csupán a Szent Tamás utca és a Bánomi út közötti szakasz készül el, melynek nyomvonala a Kuklánder-hegy oldalában hú­zódik majd, és elég nagymérvű kisajátítást igényel, hiszen lakó­házak és kertek esnek áldozatá­ul ennek a közlekedés szem­pontjából igen fontos útnak. A második lépcsőben az utat mindkét irányban továbbviszik, egyrészt kiszélesítve és kétirá­nyúvá téve a teljes Kölcsey ut­cát, másrészt korszerűsítve a Bánomi út jelenlegi nyomvona­lát. Az építkezés harmadik sza­kaszában a Bánomi utat meg­hosszabbítanák a Kettőspince felé - csatlakoztatva a 11-es mű­úthoz -, az út másik végét pedig a Petőfi utcán végigvezetve a Dobogókői úthoz illesztenék. A tervező szerint az építkezés legkritikusabb része a környe­zetvédelem, melynek előírásait be kell tartani, ugyanakkor az útvonal mentén több helyen is közvetlenül az út mellé kerül­nek a házak, nem lesz előkert, és zöld sáv építésére sem lesz ele­gendő hely. A lakók egyetértettek az új út megépítésével, hiszen meg fogja könnyíteni közlekedésüket, vi­szont felhívták a tervező figyel­mét arra, hogy ha már az első ütemben nem oldják meg a hegyről betorkoló utcák csator­názását és záporvíz-elvezetését, akkor az új főútvonal bizony gyakran lesz járhatatlan, mint ahogy az a múltban is tapasz­talható volt. Lengyel Károly elmondta, a bekötőutak megfelelő csatorná­zásának van néhány jogi akadá­lya - elsősorban tulajdonjogi vi­ták akadályozzák jelenleg a megoldást de az illetékesek dolgoznak az ügyön. Minden­képpen fontos szerinte is, hogy a szennyvíz- és csapadékvíz-elve­zetés kerüljön bele az útépítés kiviteli terveibe. A legélesebb vitát kétségtele­nül a fórum harmadik témája, a Matáv kábeltelevíziós beruhá­zása váltotta ki. A cég esztergo­mi irodájának vezetője elmond­ta ugyan, hogy az épülő új kábeltelevíziós rendszer a leg­korszerűbb elvek alapján fog működni, nemcsak jó minőségi televíziós adásokat fog közvetí­teni, de egyben teljes körű infor­matikai hálózatként is működik majd, s hogy a több mint egyéves határidő csúszásért nem a Ma­táv a felelős, hiszen rajtuk kívü­lálló okok idézték elő a késleke­dést, a jelenlévők mégis hangot adtak elégedetlenségüknek a szerintük nem eléggé átgondolt és szervezett munkálatok miatt. Finta Andrástól megtudtuk, hogy a közműtérképek, melyek alapján dolgoztak, elavultak, nem a valós helyzetet tükrözik, ezért kényszerültek több utcá­ban is újabb és újabb nyomvona­lokon próbálkozni árokásással, ami időben is, pénzben is sok kiesést jelentett a cégnek. Az is kiderült, hogy a jelenleg sugár­zott - és gyakran igen rossz mi­nőségű televíziós adás - még a régi rendszeren keresztül érke­zik a lakásokba, az egyes csator­nák kritikán aluli kép- és hang­minőségét pedig adóoldali meghibásodások okozták, ami­ért viszont az Antenna Hungá­ria a felelős. A Matáv helyi veze­tője ígérte, hogy 2-3 héten belül már javulni fog a vétel, legké­sőbbjúniusra pedig az egész vá­ros területén lehetőség lesz rá­kapcsolódni az új rendszerre. Lakossági kérdésre válaszol­va az illetékesek elmondták, hogy a kifogásolt légvezetékek szükségmegoldások csupán, és csak ott alkalmazták ezt a meg­oldást, ahol különböző okok mi­att nem lehetett a föld alá vinni a kábeleket. Finta úr bejelentette, hogy a Honvéd utcában működő ügyfél­szolgálati iroda minden vitás kérdésben a lakosság rendelke­zésére áll, telefonon is bármikor hívhatók az 510-05 l-es számon. Knapp János lakossági felve­tésekre válaszolva egyetértett azokkal, akik egy korszerű, kö­zös földalatti vezetékrendszer kiépítését tartanák szükséges­nek, ez azonban az óriási költsé­gek miatt egyelőre csupán az új utaknál valósítható meg. Arra a kérdésre, hogy kinek kell eltávo­lítani a fölöslegessé vált légveze­tékeket, a Kabinetiroda vezetője úgy nyilatkozott, hogy kiemelt helyeken a szerződés értelmé­ben a Matáv kötelezett a régi kábelek eltávolítására, a többi helyen pedig a vezetékek tulaj­donosait fogják felszólítani a vá­rosképet csúfító légkábel-háló­zat megszüntetésére. Végül is a megjelentek választ kaptak valamennyi kérdésükre, a városrész képviselője pedig egyrészt megnyugtatta válasz­tóit, hogy figyelemmel fogja kí­sérni az itt elhangzott ígéretek teljesülését, másrészt viszont kérte a városrész polgárait, hogy minden sérelmesnek vélt ügy­ben továbbra is bizalommal for­duljanak akár hozzá, akár köz­vetlenül a Polgármesteri Hiva­tal ügyintézőihez. Sz.B. Az Esztergom és Vidéke előző számában hírt adtunk a Szent­györgymezői Olvasókörben mű­ködő Kertbarát Kör Egyesület cikluszáró beszámoló- és vezető­ségválasztó közgyűléséről. Ar­ról, hogy tartalmas évet, sok si­kert hozó időszak lezárásáról szólt az elnöki beszámoló; arról, hogy a leköszönő vezetés - ter­mészetesen az egyesületi mun­kát tiszteletre méltó módon vál­laló tagsággal karöltve - ma­gasra állította a mércét a követ­kező vezetőség előtt. Erős Miklós elnök arcán érthe­tő volt az elmúlt időszak erénye­it és tévedéseit egyaránt vállaló nyugalom a beszámoló megtar­tása közben: nyugodt lehetett, hiszen az eredmények önmagu­kért beszéltek; nyugodt lehetett, hiszen ezeket az eredményeket hangsúlyozottan a lelkes tag­ságra - mint karmester a jó ze­nekarra - „hárította", a munká­juk során folyamatosan kijaví­tott tévedéseket pedig a vezető­ség nevében vállalta. A következő napirend - az új vezetőség megválasztása - so­rán az elnök arcán érthető volt a kérdőjelek sokaságát sejtető iz­galom: vajon most vége lesz egy több évtizeden átívelő, summá­zatában mások szerint is sok si­kert, elismerést hozó „elnökös­ködésnek"? Vajon mivel fogja honorálni a tagság eddigi elnöki tevékenységét? Kinek kell átad­nia a váltóbotot? Az Olvasó már a címből is ki­találhatta a választás eredmé­nyét: bizalmat s ezzel újabb évekre szóló megbízatást kapott a régi elnök. Elsöprő többséggel! A közgyűlésről, a közgyűlést megelőző időszakról és az azt kö­vető évekre szóló tapasztalatok­ról igyekszem faggatni őt. - Gratulálok az Olvasókörben működő valamennyi csoport és a magam nevében! - kezdem be­szélgetésünket az ilyenkor köte­lező udvarias, de őszinte formu­lával. - Képletesen próbáljuk meg a lehetetlent: üljön le egy­mással szemben a régi és az új elnök: milyen jó tanácsokkal lát­ná el a régi elnök az újat? - Köszönöm a gratulációt! Jól­eső érzéssel vállaltam az elmúlt éveket, évtizedeket, s jóleső ér­zéssel fogadtam a tagság eddig is érzett, a választással ismét megerősített bizalmát. Igazad volt a nyugalom és izgalom em­lítésével. Gondold el - te is ben­ne élsz -, mennyi kétely merül fel egy vezetőben a hétköznapok munkája során még a szemmel látható, mások által is elismert sikerek során is; hát még akkor, amikor önmaga is látja egy-egy intézkedésében a nem teljes kö­rű sikert, esetleg az egyértelmű sikertelenséget! Ez utóbbi meg­viseli, koptatja az embert. A köz­gyűlésre készülve feltettem ma­gamnak én is a kérdéseket: tudom-e, akarom-e vállalni to­vábbi évekre ezt a feladatot?; akarja-e a tagság, hogy tudjam, akarjam vállalni?; hogyan tu­dom majd fogadni az esetleges „megállj !"-t? - Felmerült benned ez utóbbi lehetőség is? Ha igen, mi volt az oka? - Természetesen számoltam mindkét lehetőséggel. Mi volt az oka az utóbbinak? Általam elis­mert hibákat is követtem el, azt pedig - bár őszinte légkörben dolgozhattunk - nem tudhat­tam, hogy ezekkel a hibákkal mit váltottam ki a kertbarátok­ból. De térjünk vissza az egymás­sal szemben ülő régi és új elnök­re. Az első, s talán legfontosabb tanácsom az volna: érdemes tu­domásul venni, hogy nem elnök, hanem elnökség vezeti az egye­sületünket! Az elnök legyen a zenekar karnagya, de az elnök­ségi tagokat engedje a szólamo­kért, hangszercsoportokért fel­elősséggel tartozó, a meg­szólalás minőségét befolyásoló zenészként érvényesülni! Ön­maga is higgye el, hogy fontos a karmester, de egyedül nem szól úgy a muzsika, ahogy kellene ­csak az ő füle hallja úgy! Ezt hitesse el a szólamokért felelő­sökkel is, no meg a zenekar min­den tagjával. Higgye el, hogy jó csapat élén áll; higgye, hogy tisz­tán megfogalmazott szakmai cé­lok az elnökségi tagok és a tag­ság munkáját is a kívánt síne­ken tudják tartani. De tudjon arról is, hogy ezeket a síneket váltók is tarkítják, s ezeket a váltókat jól kell kezelni! Egyszer azt mondtad egy be­szélgetésünk során, hogy több, városszerte elismerést kiváltó­an működő csoport tevékenyke­dik az Olvasókörben, de - az egyesületi jellegből, az évtizedek során szerzett tapasztalatokból adódóan is - zászlóshajónak tar­tod egyesületünket. Megtisztelő volt ez a megfogalmazásod. - Képzavar, ha most megjegy­zem, hogy már nem csupán egyetlen zászlóshajóval büszkél­kedhet ez a flotta? Ha azt látom, hogy az olvasóköri mércét már nem csupán ti igazítjátok? - Ez így igaz, s mi ezt örömmel vesszük, örömmel tapasztaljuk. Egyre több vonatkozásban örül­hetünk az Olvasókörben műkö­dő csoportok városi, sőt városon kívüli sikereinek. Nem vagyunk féltékenyek, s tudjuk, hogy tőlük is van mit tanulni. Természete­sen azokról a csoportokról beszé­lek, akik lakják is az Olvasókört, nem csupán léteznek benne! Azokról a csoportokról beszélek, akik együtt tudnak és együtt akarnak dolgozni az Olvasókör­ben működő valamennyi cso­porttal! Akik nem csupán cso­portérdekek mentén működnek, hanem az Olvasókör szekerét húzzák! Mert az Olvasókör sze­rintem a városrész egyik olyan tükre, melyben - akár városi, akár városon kívüli nézzen is be­le - Szentgyörgymező kohéziós ereje, közösségformáló és közös­ség megtartó jellege és ereje lát­ható, de csak akkor, ha a Körben működő csoportok akarnak és képesek is tenni ezért! - Számomra igen kedves gon­dolatok, követendő célok, melye­ket most hallottam. Zárszónak is remekül hangzanak. Köszönöm a beszélgetést, melynek legfonto­sabb gondolatait tán sikerült pa­pírra vetni. Kívánom, hogy a ja­nuár 14-én kapott mandátum ideje alatt a nyugodt arc lehessen jellemzője a Kertbarát Kör Egye­sület elnökének, elnökségének és tagságának! Polgár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom