Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-13 / 23. szám

Városszépítő gyerekek elismerése (G.I.) 2001 tavaszán szerzett tudomást az önkormányzat a „Kulturált Közterülettel az Európai Unióba Országos Közterület-szépítő Versenyről". A program azért indult, mert Magyarországot az uniós csatlakozási tárgyalásokon figyelmeztették, hogy az általános környezetvédelmi helyzetén javítson. Ennek kezdeményezésére indult - több miniszter védnökségével - az országos program, amely célul tűzte ki, hogy a települések az ott élő lakosok összefogásával folyamatosan, szabadidőben szépítsék környezetüket a helyi források bevonásával. A versenyre önkormányzatok jelentkezhettek. A résztvevő települések versenyzői három napon, négy-négy óra időtartamban végezték a közterület-szépítést. Esztergom városát hat óvodája, öt általános és öt középiskolája képviselte a nemes vetélkedésben. Név szerint: Bánomi Óvoda, Szentgyörgymezei Óvoda, Deák Ferenc Utcai óvoda, Budai Nagy Antal Úti Óvoda, Bottyán Óvoda, Erzsébet Királyné Úti Óvoda, Somogyi Béla általános Iskola, Petőfi Sándor Altalános Iskola, József Attila általános Iskola, Arany JánQS Altalános Iskola, Gyakorló Altalános Iskola, Géza Fejedelem Szakmunkásképző Iskola, Szent István Gimnázium, Bottyán János Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, Dobó Katalin Gimnázium és Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium. Az egyes alkalmakkor a gyermekek, diákok, nevelőik és tanáraik mellett a szülők is részt vettek a munkálatokban, mindösszesen 1455 esztergomi gyermeket és felnőttet mozgatott meg a verseny. Az alábbi helyszínek szépülhettek meg az áldozatos munka eredményeként: az Erzsébet Királyné Üti Óvoda környéke, a Zöldház környéke, a Budai Nagy Antal úti lakótelep, az Arany János Altalános Iskola környéke, a Bánomi lakótelep, a Petőfi Sándor Altalános Iskola környéke, a Sugár úti lakótelep, a Kis-Duna sétány, az Erzsébet-park, a révállomás, játszóterek, a Pöttyös tér és a belváros. Az önkéntes közterület-szépítők virágokat, növényeket ültettek, közterületet tisztítottak, hulladékot gyűjtöttek, lombgereblyéztek. A résztvevők lelkes és nemes munkája eredményeképpen Esztergom városa emléklapot kapott a szervezőbizottságtól az országos mozgalomban való eredményes részvételért. Az elismerések ünnepélyes átadására június 5-én délután a Vármegyeháza dísztermében került sor, ahol a díjakat Meggyes Tamás polgármester adta át. Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban 2002. június 13. Ára: 75 Ft E-mail: emvideke@psinet.hu Új sorozat XVII. évfolyam 23. szám POLGÁRI HETILAP Támogatási szerződés már van! Híres építészek közül választják ki a termálfürdő tervezőjét (Pálos) Olvasóink nyilván emlékeznek rá, hogy lapunkban többször írtunk már a városi önkormányzat termálfürdőre vonatkozó fejlesztési elképzeléséről és a díjnyertes pályázatról. Önkormányzatunk képviseletében Meggyes Tamás polgármester már április elején a Gazdasági Minisztériumban aláírta a SZT-TU-1/01/10/05 számú támogatási szerződést, amely az 1.974.485.000 forint bekerülési összegű fejlesztésre született. Ebből a kormányzati támogatás összege 900 millió forint, melyet két részletben - 550 MFt-ot 2003-ban és 350 MFt-ot 2004-ben - használhatunk fel a termálfürdő fejlesztésére. Városunk fürdőhagyománya a régmúltig nyúlik vissza. Történelmi dokumentumok szerint Esztergomban már 1238-ban működött melegfürdő. A török időkben a melegvizet díszes fürdők kiépítésével hasznosították. A Vízivárosban az egykori törökfürdők maradványai ma is megtalálhatók. A Szent István fürdő is műemléki hangulatával már egy elmúlt századot idéz. A Prímás-szigeten feltárt, majd később lezárt kút mind vízhozama, mind sóösszetétele szempontjából - dokumentálhatóan - gyógyászatilag kedvező: vízhozama eléri a percenkénti 1800 litert, hőfoka a 30 Celsiust. Ez a vízkészlet biztosítja a teljes körű szolgáltatást az egészségturisztikai központ, valamint szállodakomplexum részére. (Városunk idegenforgalmának nagy gondja, hogy - a statisztika által igazoltan is - a vendégek legfeljebb egy-két napot töltenek itt.) Az önkormányzat fürdőfejlesztésre vonatkozó elképzeléseit alátámasztotta a kereskedelmi és iparkamara 1995-ben született koncepciója is. Városunk számára tehát jókor jött a kormányzat gazdaságélénkítő programja, nevezetesen a Széchenyi-terv. Ez biztosította az adottságainkban meglévő fürdőfejlesztést. Önkormányzatunk a fejlesztési támogatás elnyerése és a megvalósítási szerződés aláírása után szakértő-csoportot hozott létre a tervezési pályázat előkészítésére. A munkacsoport tagjai: Hunor József városi főépítész, Sipos Imre önkormányzati tanácsadó, Heer Lajos fürdővezető és Borosházi Tamás építészmérnök. A pályázat tartalmazza, hogy a Prímás-szigeten 25.000 négyzetméternyi területen épüljön meg a fürdő (ábránk az érintett területet szürke színben mutatja). Az egész évben működő létesítmény több külön medencéből álló élmény- és gyógyfürdő lesz. Az élménymedencék gyermekek részére csúszdákkal, hullámés barlangfürdővel készülnek. A gyógy- és termálfürdő számára két eltérő hőmérsékletű medence lesz pihenőterülettel, belső-külső kapcsolattal. Az ülő- és úszómedencékhez számos szolgáltatótér létesül, kávézók, éttermek, bárok, teraszok, csarnokok, üzletek, irodák, személyzeti helyiségek. Egészségközponti részleg is lesz szaunákkal, tornateremmel, gyógymedencékkel, kezelőkkel, masszázs-szobákkal. Újdonság Európában a japán fürdőkultúra, melyet közel száz négyzetméteren építenek meg. Lesz hely szépségszalon, fodrászat, manikűr-pedikűr, konditerem részére is. A tervezési versenypályázatra a leghíresebb hazai építészek kaptak meghívást: Makovecz Imre, Finta József, Vadász György, Benczúr László, Bodonyi Csaba, Nagy Bálint és Stefler Imre. A pályázatok díjazására 10 millió forintot szán az önkormányzat, minden meghívott a benyújtott tervekért l-l millióban részesül, majd a fennmaradó összeget a legsikeresebb munkák között osztják fel. A benyújtandó tervezési pályázatoknak tartalmazniuk kell a helyszínrajzokat, feltüntetve az épületeket, a közlekedési irányokat, a közműveket, sőt a kerítést is. Á beépítési tanulmánytervnek ki kell térniük a fürdőhöz kapcsolódó fejlesztési lehetőségekre, a szállók, éttermek, panziók, idegenforgalmi létesítmények kapcsolatára. Az alaprajzoknak, metszeteknek, részletes helyszínrajzoknak, homlokzati rajzoknak tükrözniük kell az épületek és a környezet, a parkosítás, a burkolatok összhangját. A látványterveknek tartalmazniuk kell a Mária Valéria híddal, a Szent István fürdővel, a Kis-Duna-parttal való kapcsolatot és összhangot is. A műszaki leírásoknak ki kell térniük a szerkezeti megoldásokra, a megjelenést meghatározó anyagokra, a beléptetési, a vendégforgalmi területekre. Minden tervezőnek titkosan, zárt borítékban kell leadnia a munkáját. A titkosság teljes megtartása követelmény, hogy a kilenctagú bírálóbizottság valóban ne a nevek, hanem a tervezési dolgozatok felett döntsön. A Meggyes Tamás polgármester elnökletével működő bizottság a fővárosból, a minisztériumból, a szakmai kamaráktól, az örökségvédelmi hivatalból érkező tagokból áll össze. A pályázatra meghívott építészek irodáival már lezajlott a helyszíni szemle és a konzultáció. Közeleg a pályaművek benyújtásának határideje: 2002. július 1. Előre láthatóan az eredményhirdetésre július 19-én kerül sor, amelyet az építési engedélyeztetésre szóló szerződés megkötése követ. Ez a "munkatempó" garancia lehet arra, hogy 2004-ben megvalósuljon minden esztergomi és minden idelátogató nagy álma, a termálfürdő. A világ tetejéről hazatért Erőss Zsolt és a 2002-es Magyar Mount Everest Expedíció többi tagja lapzártakor Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyre a Mont Blancon járt munkatársunkat is meghívták. Jövő számunkban az ő beszámolóját közöljük!