Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-16 / 19-20. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 „Jajj, úgy élvezem én a strandot...!" BfT— mmm émí«i biiiimi mi • m ii •nm i i—>r mmi rt— it» - Mi lesz azokkal a vállalko­zókkal, akik az előírt határidőig nem jelentkeznek igazolványuk cseréjére ? - A vállalkozói igazolványok biztonsági okmánynak minősül­nek és adataik alapján az egyéni vállalkozásokról közhiteles, or­szágos szintű számítógépes nyil­vántartás készül. A régi igazol­ványok cseréje, ha a korábbi adatokhoz képest érdemi módo­sítás nincs, ingyenes. Amennyi­ben a regisztráció során módosí­tást is bejelent a vállalkozó, ak­kor 2000 forint illetéket kell fi­zetnie. Azok a vállalkozók, akik az előírt határidőig nem tesznek eleget kötelezettségüknek, tevé­kenységüket július l-jétől nem lesznek jogosultak folytatni, új igazolványt pedig csak a jogsza­bályokban foglalt valamennyi dokumentum bemutatása mel­lett, többletkiadás fejében vált­hatnak ki. A kamarákhoz érke­zett jelzések szerint az okmány­irodák egy részének szűk kapaci­tása miatt a csere valószínűleg nem lesz zökkenőmentes. A ha­táridő előtti hetekben akár kao­tikus állapotok is kialakulhat­nak. A budapesti egyéni vállal­kozók igényét tolmácsolva ezért a BKIK elnöke, Koji László ápri­lis 26-án levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy hosszabbítsa meg a vállal­kozói igazolványok érvényessé­gének határidejét 2002. decem­ber 31-ig. Csatári László, az ügy­ben illetékes BM Adatfeldolgo­zó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Hatósági és Felügyeleti Főosztályának helyettes vezető­je ennek ellenére úgy véli, hogy a határidő módosítására nincs esély, mert azt törvény határoz­ta meg, tehát törvénymódosítást igényelne. A regisztrációs határ­idő gondjainak enyhítésére azonban a hivatal programfej­lesztési főosztálya tervezetet dolgozott ki a Belügyminisztéri­um számára. Ennek tárcaközi egyeztetése megkezdődött. A cél: az irodák a határidőig minél több kérelem befogadására le­gyenek képesek. A kisebb tele­püléseken nem lesz probléma a határidő betartásával, zökkenők csak a nagyobb városokban, il­letve a főváros egyes kerületei­ben fordulhatnak elő, ahol jelen­tős számban vannak a vállalko­zók. - Milyen következményre szá­míthat az az egyéni vállalkozó, aki valamilyen oknál fogva nem jelentkezett igényével az okmány­irodáknál? - A vállalkozói igazolványo­kat alapvetően az illetékes helyi jegyző ellenőrizheti. De mivel ők is tisztában vannak a kialakult helyzettel, a regisztráltság jelen­legi arányával, nem valószínű, hogy a határidő leteltével azon­nal ellenőrzéseket kezdenének, büntetéseket foganatosítaná­nak. Hiszen senkinek sem az ér­deke, hogy felszámolja a vállal­kozásokat, hanem éppen ellen­kezőleg, hogy közülük minél többen időben tudják teljesíteni kötelezettségüket. Államigazga­tási eljárásról lévén szó, csak a kérelem beadásának napja szá­mít. Tehát elég beadni a csereké­relmet június 30-áig az okmány­irodáknál. Aki viszont a jelent­kezést is elmulasztja, annak az egész procedúrát újra kell indí­tania, ami már pénzébe kerül. Még 200 ezer vállalkozói igazol­vány vár cserére a legutóbbi összesítés szerint - közölte a na­pokban dr. Sas Gyula, az APEH osztályvezetője -, márpedig a hátralévő idő már nagyon rövid ennyi igazolvány cseréjéhez. Fel­hívta a figyelmet, hogy az igazol­vány cseréjét elmulasztó, a ha­táridő lejárta után nem minősül vállalkozónak, tehát az általa ki­bocsátott számla is érvénytelen. Ebből nem csupán a kibocsátó­nak, hanem az elfogadónak is gondja származhat. Viszont: az új okmányt ki nem váltó adókö­telezettsége mindaddig folyama­tosan fennáll, ameddig a vállal­kozás megszüntetéséről a tele­pülés jegyzője határozatot nem hoz, tehát az adóhivatal nem törli automatikusan az érintett vállalkozást a nyilvántartásából. * Térségünk vállalkozói részére az igazolványok cseréjével kap­csolatosan a kamarai székház­ban ügyfélszolgálatot tartanak (Esztergom, Deák Ferenc utca 14., telefon: 316-403). Tanácsoljuk, hogy hozzájuk is fordulhatnak, ahonnan aztán már felkészülten mehetnek az okmányirodákba. Kérjük, hogy a június 30-ai határidőt minden egyéni vállalkozó saját érdekében tartsa be! Hol és mennyiért strandolhatunk a nyári szezonban? Nincs is jobb a nyári melegben, mint megmártózni a medencék vagy a folyók, tavak hűs vagy kel­lemesen langyos vizében. Most, amikor a Duna és a Pala vize bi­zony még túl hideg a fürdésre, de már kinyitottak a szabadtéri strandok, úgy gondoltuk, itt az ideje megtudakolni és olvasóink tudomására hozni, mit is nyújt ne­künk az idei szezonban az eszter­gomi és a párkányi strand, melyek mindegyikére az jellemző - ezt ta­valy is tapasztalhattuk -, hogy az országos átlaghoz képest igen ol­csón, viszont a higiéniai követel­ményeknek teljes mértékben meg­felelve kínálja szolgáltatásait. Először Herr Lajost, az eszter­gomi Szent István Strandfürdő igazgatóját kerestem fel, hogy tá­jékoztassa olvasóinkat az idei nyitvatartásról és az árakról. - Strandunk május 15-étől szeptember 15-éig tart nyitva reg­gel 8-tól este 7-ig. Szolgáltatása­ink és áraink változatlanok, a fel­nőtt belépő 300 forint, a gyermek­jegy (4-től 18 éves korig) és a nyugdíjas belépőjegy 150 forint. Délután fél 5-től a felnőttek már 200 forintért is fürödhetnek. Mini­mum 15 fő esetén diákcsoportok­nak további kedvezményt adunk: fejenként 100 forintért vehetik igénybe szolgáltatásainkat. Újsze­rű kínálatunk a családi belépőjegy, mellyel két felnőtt és két gyermek mindössze 600 forintért lehet a vendégünk akár egész napra. A szaunánkat a felnőttek plusz 300, a gyermekek és nyugdíjasok plusz 200 forintért vehetik igénybe. Egyelőre a reggeli, kedvezményes áru úszást személyzeti létszám­gondok miatt nem tudjuk biztosí­tani, de remélhetően júniusban már erre is lesz mód. Számos bér­leti lehetőséget is kínálunk, van­nak heti, havi és 12 alkalomra szó­ló bérleteink, áruk igen kedvező, a nyugdíjas havi bérlet például mindössze 2000 forint. Azoknak a felnőtteknek, akik egész nyáron rendszeresen járnak hozzánk ajánlhatom a szezonbérletet, amely saját kabinnal együtt csu­pán 10 000 forintba kerül. A karbantartási munkálatok­kal hamarosan végzünk, a vendé­geink tapasztalni fogják majd, hogy fejlesztettük, csinosítottuk a strand parkját is. Egyébb fejlesz­tésre egyelőre nincs pénzünk, de a Széchenyi-terv keretében pályáza­tot adtunk be egy 135 millió forin­tos vízforgató berendezésre, amely már régi vágyunk, s amely­hez az önrészt az önkormányzat már korábban megszavazta. Természetesen az idén is lesz úszásoktatás - több csoportban és több kurzusban. Az oktatást júni­us második felében indítjuk, és még a tanév befejezése előtt meg fogjuk hirdetni. Arra a kérdésre, hogy most, a híd megépülte után nem tartja-e erős konkurenciának a párkányi strandot, az igazgató így válaszolt: - A Vadas egészen más jellegű strand, mint a miénk. Más közön­séget is vonz. Hozzánk elsősorban úszni, felfrissülni jönnek az embe­rek, az ő termálvizük és hatalmas parkjuk pedig egyrészt a gyógyu­lást, másrészt a pihenést, a kikap­csolódást szolgálja. Az áraink megközelítőleg azonosak, aki az esztergomiak közül mégis előny­ben részesítené a párkányi stran­dot, annak számolnia kell a mint­egy 4-5 km-es úttal és az esetleges hosszú várakozással az útlevél­vizsgálatnál, ami oda is, vissza is legalább egy-egy órát jelent. Ko­csival valamivel hamarabb meg le­het járni, de tudomásom szerint a strandnál jelentős parkolási díjat kell fizetni az autósoknak. Érzé­sem szerint a strandolás esztergo­mi és környékbeli hívei ezután is zömmel a Szent István Strandfür­dőben fognak felfrissülni, de időn­ként - főleg hétvégeken vagy a hű­vösebb napokon - átruccannak majd a Vadasba is, és bizonyára ott is jól fogják magukat érezni. Nézzük ezek után, mit kínál ne­künk a párkányi Vadas Strand! A lehetőségekről Stanislav Gelle, a strand egyik vezető munkatársa nyilatkozott lapunknak. - Május 10-én nyitottuk meg a strand kapuit a fürödni vágyók­nak. Az elő- és az utószezonban ­vagyis május 10-étől 31-éig és szeptember l-jétől 15-éig - 10-től 18 óráig van a nyitvatartás. Ebben az időszakban a felnőtt belépő 30, a gyermekjegy pedig 15 koronába kerül. Délután 15 órától már féláron lehet igénybe venni a strand szolgáltatásait. A főszezon­ban - tehát június 1-től augusztus 31-ig - 9-től 19 óráig van a strand nyitva, a belépők árai pedig meg­duplázódnak, vagyis 60 korona a felnőtt- és 30 a gyermekjegy. Az egész szezonra érvényes viszont az a kedvezmény, hogy a, zárás előtt egy órával már ingyenesen lehet a strandra bejutni. Ezek az említett belépőjegyek csak egysze­ri belépésre jogosítanak, tehát aki elhagyja a strand területét, csak új jeggyel jöhet vissza. Tervezünk azonban egy olyan megoldást is ­hiszen meglehetősen nagy erre az igény -, hogy 10 koronáért egy ki­lépő karszalagot lehet venni, ami lehetővé teszi, hogy a fürdőzők hosszabb időre is megszakítsák a strandolást. Természetesen vannak bérlete­ink is: 10, 20 és 50 alkalomra szó­lók - 510, 900 és 1950 koronáért. Ezek nem személyre szólók, tehát egy bérlettel többen is beléphet­nek a strandra, és természetesen a bérletekre is vonatkozik a 15 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. Van egy különösen kedvező bérle­tünk, ami reggel fél 6-tól 8-ig érvé­nyes, az ára a teljes szezonra 1000 korona, de rövidebb időszakra is lehet váltani, ekkor természetesen olcsóbb. A fedett uszodánk, melyet az esztergomiak közül eddig is so­kan igénybe vettek, május végéig még a régi rend szerint és az eddi­gi árakkal üzemel, onnantól pedig a szezon végéig 18 órától éjfélig lesz nyitva. Azon a vendégek részére, akik nálunk akarják eltölteni a szabad­ságukat, olcsó és kényelmes szál­lást tudunk biztosítani - kétágyas szállodai szobákban és négyágyas faházakban egyránt. Az előbbi 2982, az utóbbi 7840 korona egy hétre, amibe már benne van a strandbelépő és a parkolás díja is. Itt említem meg, hogy a strand be­járata előtti parkolásért az idén 40 koronát kell naponta fizetni. A strand maga hatalmas terüle­ten fekszik. Kilenc medencénk van, melyből egy teljesen külön helyezkedik el. Van egy 50 x 25 méteres, mélyvizű, 28 fokos úszó­medence, van egy 25 x 20 méteres kismedence, egy ún. csillagmeden­ce, amely 1400 négyzetméter felü­letű és 36 fokos a vize, van egy 400 négyzetméteres gyermekmeden­ce, egy csúzdával kombinált gyer­mekmedence, a fedett rész úszó és pancsoló medencéje - ez utóbbiak vize 32 fok körül van -, és lesz egy úgynevezett ülőmedence is, ame­lyik június l-jétől vehető haszná­latba. A medencék vize termálvíz, amely hivatalosan nem minősül ugyan gyógyvíznek, de gazdag ásványisó tartalma miatt többen ­elsősorban mozgásszervi beteg­ségben szenvedők - használják si­keresen a fájdalmak csökkentésé­re. A higiéniára igen sokat adunk, az illetékes szervek rendszeresen ellenőrzik is ezt. Vannak medencé­ink, ahol naponta vagy kétnapon­ta cseréljük a vizet. A strand fejlő­dését jelzi, hogy az idén már új, korszerű árusító pavilonok és in­gyenesen használható napernyők is szolgálják vendégeink kényel­mét és ellátását, akik emellett a kölcsönzőből számos strandfelsze­relési cikkhez is hozzájuthatnak. Reméljük, mindez elnyeri majd a^z Esztergomból és környékéről ide­látogatók tetszését is. SzáBa Vállalkozói igazolványok kötelező cseréje június 30-áig (ál) Az egyéni vállalkozók száma országos szinten meghaladja a nyolcszázezret, térségünkben is eléri az ötezret. A rendszervál­tás előtt az első okmányokat a tanácsi irodák, majd a polgármes­teri hivatalok adták ki és iparengedélynek nevezték. Á gazdasági kamarák megalakulása után törvény rendelkezett arról, hogy a vállalkozói igazolványok kiadása, módosítása, megszüntetése ezeké a köztestületeké lett. Ebben az időszakban is érvényben maradtak az iparengedélyek, valamint forgalomba kerültek a személyihez hasonló kivitelű vállalkozói igazolványok. Újabb törvénymódosítással az egyéni vállalkozói igazolványokat, az iparengedélyeket 2000. november 1. után már az önkormányzati okmányirodák gondozzák. Ebben a törvényben az is szerepel, hogy minden korábban kiadott iparengedélyt és egyéni vállalko­zói igazolványt 2002. június 30-ig be kell cserélni az új formá­tumra. Közeleg a június 30. Elsősorban a fővárosban nagy az el­maradás az igazolványok cseréjében, de mint megtudtuk, térsé­günkben is sokan az utolsó hetekre hagyták. A Kereskedelmi és Iparkamara foglalkozott az igazolvány cserékkel, az ezzel kap­csolatos tudnivalókat Juhász Józseftől, az országos és a megyei kamara alelnökétől kérdeztük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom