Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-09 / 18. szám

6 Esztergom és Vidéke 2002. május 9. Koditek Pál EBE-elnök beszéde a Homor Kálmán emlékére elhelyezett tábla avatásán Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tagtársaim! Az Esztergom Barátainak Egyesülete ..nevében tisztelettel köszöntöm Önöket Valéria napján, Homor Kálmán mérnök, egyesületünk újraalapító tagja, életében mindvégig vezetőségi tagunk és a Mária Valéria híd újjáépítésének előkészítésében tevékenykedő esztergomi és párkányi polgárok érdemét megörökítő emlékkő avatási ünnepségén. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Homor Kálmán családját, dr. Holló András urat, az Alkotmánybíróság helyettes elnökét, Párkány város képviseletében Fekete László alpolgármester urat, Meggyes Tamás polgármester úr képviseletében Kiss Tamás képviselő urat, a Gazdasági Bizottság elnökét, a Komárom-Esztergom Közútkezelő Kht. Igazgatóját, Dobosi Tivadar urat, a Megyei Mérnökkamara jelenlévő tagjait, valamint a néhai Komárom Megyei Tervező Iroda jelenlévő munkatársait és mindazokat, akik civil ünnepségünket jelenlétükkel megtisztelték. A nagy dolgok mindig az állhatatos polgárok szűnni nem akaró tettrekészségéből születnek. A polgári tudat, a szűkebb és tágabb haza szeretete az az erő, mely nagy dolgokra képes. A polgár ugyanakkor szerény, munkájával polgártársai érdekét kívánja szolgálni, nem óhajt mást, mint nyomot hagyni a tárgyakon! A dicsőséget, hírnevet mindig átengedi másnak, övé a belső béke és elégedettség - a spártai katonák antik sírfeliratának szövegét kölcsön véve valahogy így: „megcselekedtem, mit megkövetelt a haza!" És mégis! Az ezer és ezer kicsiny polgári cselekedetben rejlő erő, ha összeadódik, összegződik, nagy dolgokra képes: ilyen a Mária Valéria híd újjáépítése, az érte folytatott több mint 10 éves küzdelem, mely a mai, divatos szófordulattal élve: az alulról jövő kezdeményezések egyik legszebb magyar beteljesülése lett! Homor Kálmán volt ennek első számú szószólója, társadalmi hát' teret adott hozzá az Esztergom Barátainak Egyesülete, az egyesület tagsága, sok-sok magyar és szlovák polgár a Duna két partján. Néhány szó erejéig idézzük most fel - csupán vázlatosan - a Mária Valéria híd újjáépítéséért indult civil kezdeményezéseket kronológiai sorrendben. 1.) 1987-ben Homor Kálmán és Reviczky János (Esztergomból elszármazott hídépítő mérnök) az Esztergom Barátainak Egyesülete (továbbiakban EBE) és a MTESZ szervezésében lakossági fórumot szerveztek a MV híd újjáépítésének lehetőségéről. 2.) 1998-ban az EBE keretében megalakult a Civil Hídbizottság. Tagjai: Homor Kálmán, Reviczky János, dr. Horváth István, Koditek Pál, Ortutay András, Simén András (Rákóczi Szövetség), Pécsi L. Dániel (Rákóczi Szövetség), Solymossy Imre (UVATREV), dr. Sigray Tibor (UVATERV), Braun Gyula (diplomata), Tóth Ernő (hídépítő mérnök). 1998-ban felvettük a kapcsolatot a Párkányi Balassa Bálint Közművelődési Klub vezetőségével (Himmler György elnök). Első közös akció: 1989 szeptemberében Alexander Dubcekkel, az ellenzék egyik prominens vezetőjével közös demonstrációt szervez Párkányban a BB Közművélődési Klub és az EBE. A Dubcek hitet tesz a Mária Valéria híd újjáépítése mellett. Fogadja az esztergomi szervezőket (Homor Kálmán, Simén András, Koditek Pál), velük együtt közösen megy ki a híd párkányi csonka ívére több ezer polgár kíséretében. 3.) Az EBE és több más civil szervezet (pl. Esztergomi Kulturális Egyesület, elnöke: Marton Kálmán) 1988-89-ben különböző fórumokon tiltakozik a Bős-Nagymarosi vízlépcső építése ellen és a Mária Valéria híd újjáépítése mellett száll síkra. A vízlépcsőépítés tervében a két megmaradt ív és a pillérek elbontása szerepel. Jelszó: „Hidat építs, ne gátat!" 4.) 1990. március 15-én este 6 órakor Esztergomban és Párkányban közös demonstrációt szervez az EBE és a párkányi BBKK. Mindkét parton több ezer ember tesz hitet az újjáépítés ügye mellett. 5.) 1990-94-ben Homor Kálmán, Reviczky János, Agócs Zoltán (a Pozsonyi Műszaki Egyetem Hídszerkezetépítés Tanszék vezetője) különböző alternatívákat vázolnak fel a híd újjáépítésének lehetőségeiről. Az EBE és a BBKK mindkét városban ezeket lakossági fórumokon népszerűsíti. Magyar oldalon Homor Kálmán, Reviczky János, Solymossy Imre, Tóth Ernő, Sigray Tibor (UVATERV mérnökei, Homor Kálmán barátai) 1992-ben megkezdik egy megvalósíthatósági tanulmány összeállítását, mely tárgyalási alapot képez majd a későbbi tárgyalásokon. 6.) 1992 tavaszán az EBE és dr. Horváth István meghívására látogatást tesz Esztergomban dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter. Homor Kálmán ismerteti az újjáépítés műszaki lehetőségeit. Jeszenszky 20 MFt-ot ígér az esztergomi ív helyreállítására. Közbenjár annak érdekében, hogy az ívek és a pillérek elbontására tervezett (ekkor még e célra zárolt) fedezetet a pillérek megerősítésére, a magyar oldali szerkezet felújítására és tervezésre fordítsák. 7.) 1992-93-ban Budapesten, illetve Pozsonyban a híd újjáépítését népszerűsítő koncerteket szerveznek a civil szervezetek. Fővédnökök: Göncz Árpád és Michal Kovács köztársasági elnökök. 8.) 1994. április 15-ére elkészül az első megvalósíthatósági tanulmány. A dokumentáció társadalmi munkában készül el; a műszaki rajzolók, a fénymásolatok és a szlovák félnek szánt szlovák fordítás költségeit az EBE fizeti. 9.) 1994 decemberében az EBE és a Civil Hídbizottság elhatározza, hogy levelet ír az Európa Tanácsnak segítve a program külföldi népszerűsítését, esetleg anyagi segítséget kér annak megépítéséhez. A levelet Ortutay András és Koditek Pál fogalmazzák meg. 10.) A levelet 1995 áprilisában Pécsi L. Dániel és Jozef Slabák juttatja el személyesen Strasbourgba, adja át Dániel Tarscys helyettes főtitkárnak. A levelet támogató nyilatkozattal továbbküldik Brüsszelbe az EU Tanácshoz. Az EU Tanács fővédnökséget vállalt a Mária Valéria híd újjáépítése felett. A civileken keresztül azt üzenték, hogy a két kormány hivatalosan is kérje Brüsszeltől a támogatás megítélését. (Ez Alexander ReOes és dr. Lotz Károly levele szerint meg is történt.) Az úthoz költségtérítést az EBE biztosít. 11.) Az EBE 1995 májusában az egyre növekvő költségek fedezetére híd-képeslap kiadását határozza el. A képeslapból összegyűlt bevételek és az EBE tagjainak többlet tagdíj befizetése, egyes tagok pénzügyi hozzájárulása együtt végül is fedezi az addig összegyűlt költségeket. 12.) 1995. május 4-én a Civil Hídbizottság újjáalakul és kibővül, miután a két kormány hivatalosan is nyilatkozott a Mária Valéria híd újjáépítéséről. A bizottsághoz csatlakoznak a különböző hatóságok képviselői (pl. Könözsy László, Kolozsi Gyula, Kovács György Zoltán, Balázs László, stb.) 13.) AZ EBE kezdeményezésére, Homor Kálmán és Tóth Ernő mérnökök szakértése mellett levelet intéznek a Hídbizottság civil tagjai Lotz Károly KHVM miniszterhez, melyben szót emelnek a híd esztétikai megjelenését veszélyeztető, a szlovák fél hajózási űrszelvény magasságot túlzottan növelni szándékozó igényei, továbbá az esztétikai megjelenést rontó egyéb műszaki elképzelések realizálása ellen. E levél jelentősen befolyásolta a hivatalos magyar tárgyaló fél alapállását, hozzájárult ahhoz, hogy a híd jelenleg kisebb magasságban, annak ipari műemlék jellegét jórészt megőrizve készül el. Az esztergomi civil kezdeményezések hatásfoka, eredményessége lényegesen kisebb lett volna, ha nem támaszkodhatunk e közös munkában párkányi barátaink segítségére. Ezúton is a köszönet és hála hangján kell szólni Ján Oravec polgármester úr, Himmler György képviselő úr, a párkányi Balassa Bálint Közművelődési Klub elnöke, Jozef Slabák, Bartusz Gyula mérnök urak és a többi párkányi polgár áldozatos munkájáról, akik 1994-98 közötti években az esztergomiénál sokkal bonyolultabb politikai közegben álltak ki mindvégig közös hidunk újjáépítésének ügyéért. Álljon itt a Mária Valéria hídra és Párkányra tekintő Duna partján ez az emlékkő és hirdesse Esztergom, Párkány polgárainak, minden erre járónak, hogy érdemes tevékeny polgárnak lenni. Hogy munkánk által a haza, a Kárpát-medencében együtt élő népek barátsága gyarapszik, erősödik és ez elsősorban a polgárok akaratából lehetséges! A mai napon leleplezésre kerülő emlékkő ezeknek a gondolatoknak szeretne emléket állítani: név szerint Homor Kálmánnak, aki első volt az egyenlők között! Szeretném köszönetemet kifejezni a kiváló együttműködésért Komjáthy László mérnök úrnak, a K-E Megyei Mérnökkamara elnökének, Csirke József úrnak a KOMTERV Kft. ügyvezető igazgatójának, Besey László és Bukovics János mérnök úraknak, a KEM Közútkezelő Kht. esztergomi mérnökség-vezetőjének, akik jó szívvel működtek együtt az emlékkő felállításában. Homor Kálmán a lelakatolt, rácsok mögé zárt híd előtt Komjáthy Lászlónak, a Megyei Mérnökkamara elnökének beszéde Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Párkányban megalakult Homor Kedves Egybegyűltek! Kálmán irányításával a hídbizottság. Ő már a '80-as évek elejétől Ünnepelni, megemlékezni jöt- szorgalmazta a torzó eltüntetését tünk ma össze ezen a kellemes ta- és az újraépítést, civil fórumok vaszi napon. szervezésével, a csonka híd maMegörökíteni mindazon polgá- radványainak mérnöki vizsgálatárok érdemét, akik Esztergomban val, hatóságoknál és szervezetekés Párkányban a Mária Valéria híd nél való kilincseléssel, újraépítésének kezdeményezői és Hála Isten nem maradt Homor szervezői voltak. Öröm számunk- Kálmán kollégánk egyedül, hisz a ra ez a mai nap, a mai ünnep, hogy híd ügye megmozgatta Esztergom méltóképp feljegyezhetjük a Mária és Párkány civil szervezeteit is. A Valéria híd újraépítése kapcsán közös cél érdekében mind többen azt a tényt, hogy tenni akaró helyi, hallatták hangjukat és így esett, térségi polgárok a nemzetek kö- hogy a civil kezdeményezés előbb zötti egyetértés, az európai politikai üggyé, európai kérdéssé, együttműködés jegyében komoly majd műszaki valósággá vált. munkát végeztek, s múlhatatlan Az 1990-es évek kezdetétől enérdemeket szereztek. gedjék meg, hogy jelzésszerűen A 2001. október 11-ei avatás néhány fontosabb mozzanatot kiforgatókönyve érthetően gazdag emeljek a történtek közül, ami volt, felemelő és hivatalos is nagyrészt a hídbizottság és Homor ugyanakkor, hisz két állam mi- Kálmán nevéhez fűződik, niszterelnöke, valamint az Euró- 1991: ÉTE, KTE, MK ankét; pai Unió bővítési biztosa köré 1992: Bécs, Pozsony, Budapest szerveződött az. műszaki egyetemei nemzetközi konferenciája; Tisztelt Ünneplő Közönség! 1992: MMK Tartószerkezeti Kedves Mérnök barátaim! Tagozata elkötelező állásfoglalása A KEM Mérnöki Kamara elnö- az átkelő újjáépítése mellett. A kének juthat-e szebb feladat osz- történet köztudottan hosszú és tályrészül, mint az, hogy a mai bonyolult volt, melyben végig fibensőséges ünnepségünk kereté- gyelemreméltó szerepe volt a civil ben egyik szakmai példaképének szerveződéseknek. Többen emléktekintett mérnök-kolléga híd-új- szünk az ez időtáji Homor Kálmán ráépítő munkásságáról megemlé- mérnök úrra, aki kamaránk alakezzen. Igen, HOMOR KÁLMÁN kuló ülésének szünetében, a szermérnök úrról van szó! ződések alakulásáról, a híd magasÉpítész, statikus mérnök, aki- ságról, a teherbírás és tájba illesznek édesapja is esztergomi mér- tés kérdéséről beszélt energikunök volt. Kálmán bátyám az Esz- san. tergom-vízivárosi Dunára néző Nem kis örömére a civil szerveszülői házból fiatal korában élvez- zeteknek 1995-ben a híd körül hette a mai híd elődjét. Csoda-e, megpezsdült a politika, ha egy életre elkötelezte magát A sors fintora, hogy 1999. januEsztergom és a híd mellett? ár 21-én akkor helyezték örök 1951-ben fiatal mérnökként a nyugalomba az örök nyughatatlan KOMTERV elődjénél, az Építés- mérnököt, amikor Párkányban a ügyi Minisztérium Győri Tervező két kormány vezetői lezárva az Vállalatának Esztergomi Kiren- egyeztetéseket eldöntötték, hogy a deltségén kezdte aktív pályafutá- híd újraépül, sát. A cég több név alatt szerepelt, A híd 2001. október 11-étől eremelynek meghatározó személyisé- deti szépségében ismét szolgál, ge, irányítója, majd igazgatója Szolgáljon e hely azoknak emlékHomor Kálmán volt. helyül, akik érte sokat tettek. Kálmán bácsiról el kell monda- Pihenjen meg itt minél több ni, hogy értékrendjében az ember, magyar, vagy idegen a híd újraépía város, a közösség, ,a kultúra volt tésében érdemeket szerzettek szimeghatározó, míg Ő maga és iro- szifuszi fáradozásait felidézve s a dája politikailag független tudott hídszerkezetben gyönyörködve, maradni úgy az '50-es, mint a '90-es években. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szakmai tevékenységét nem áll Engedjék meg, hogy a mérnökmódomban részletezve méltatni, társadalom nevében főhajtással így csupán az ünnepségünket adózzak HOMOR KÁLMÁN munmegkoronázó hídszerkezet fel- kássága és emléke előtt, s kifejezélesztéséhez kötődően tudok uta- zem mindazon polgárok és civil lásszerű összegzést adni. szervezetek felé köszönetemet, A hídépítés eszményének ébren akik nem hagyták kialudni sohatartása céljából Esztergomban és sem a remény lángját.