Esztergom és Vidéke, 2002

2002-04-11 / 14. szám

2002. április 11. Esztergom és Vidéke 7 KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna KALAENDARIUM Április, Szent György hava E hónap neve a latin aperire (megnyitni) szóból ered, mert Ovidius szerint a tavasz nyitja meg az évet, még akkor is, ha régi római naptárban csak a második hónap volt. Julius Caesarig 29 napos, attól kezdve mint negyedik hónap 30 napos. Április bolondjának hívják azt, akit e hónap első napján tréfásan rászednek. Elterjedt szokás volt ez mindenfelé. Egyesek szerint ez egy ősrégi kelta szokás maradványa, mikor is a tavasz kezdetén bohókás, vidám ünnepet ültek. Mások szerint a húsvéti passiójátékok amaz epizódjának emléke rejlik benne, melyben Krisztust az egyik főpaptól a másikig, majd Pilátustól Heródeshez küldik. Manapság ez a szokás kezd feledésbe merülni, igaz, ez évben április elseje éppen egybeesett a húsvéthétfői locsolkodással. De még így is akadtak tréfás kedvű locsolkodók: „Egy gondolat bánt engemet: / Elfeledtem a versemet..." Szent György, aki a régi magyar kalendáriumban e hónap névadója, a IV. században, Palesztinában élt, és katonatiszt volt. Anyja hatására tért át a keresztény hitre, ami miatt Dadianosz perzsa király bebörtönözte, majd halálra kínoztatta. György még a borzalmas fájdalmak közepette sem tagadta meg hitét. A középkori legendákban azonban Szent György már mint hős lovag szerepel. Tisztelete egész Európában elterjedt, számos templomot építettek a tiszteletére. A keleti egyházakban György inkább mint vértanú lett népszerű, a nyugati kereszténység azonban sárkányölő lovagként emlegeti. A Legenda Aurea szerint Silena városa közelében volt egy tó, amelyben egy sárkány lakott. A város lakóinak naponta egy embert kellett sorshúzással feláldozniuk a falánk sárkánynak. A sors éppen a király leányát jelölte ki a következő áldozatnak, amikor megjelent Szent György, aki legyőzte a sárkányt, és megmentette a várost. A nép Isten küldöttét látta a hősben, és áttért a keresztény hitre. Szent György nemcsak a lovagok, a zsoldosok, a fegyverkovácsok védőszentje, de a parasztoké és állataiké is. Nem véletlen, hogy Esztergom ősi külvárosa, Szentgyörgymező is e szentről kapta nevét, s a mai napig évente megünnepli védőszentje névnapját, mely 683 óta április 23-ára esik. HOBBI-SAROK A kertbarátmozgalom A kert szavunk sumér eredetű, és több mint 5000 éves. Nyelvünkön először a tihanyi apátság alapítólevelében olvasható, mely 1055-ből származik. Első kertjeink, kertészeink is a kolostorokban találhatók. A kertbarátmozgalom Magyarországon az 1960-as években kezdődött, az első kertbarát klub - melyet Kulin Imre szervezett - Pomázon jött létre. Elődjének tekinthető azok a gazdakörök, melyek már az 19. században is működtek - többek között Esztergomban is -, de ezek nem annyira szakmai, mint inkább társadalmi és kulturális szerveződések voltak. A kertbarát mozgalom lényegét, jelszavát az inotai kertészek fogalmazták meg először: Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Esztergomban 1970-ben alakult meg az első kertbarát kör, mégpedig Szentgyörgymezőn - nem véletlenül itt, hiszen e városrészben a legnagyobb a kertészkedők aránya. Létrehozója Erős Miklós, Kottra Dezső és Erős Sándor, az alapító tagok száma pedig 15 fő volt. A tagokat elsősorban természetesen a kertészkedés szeretete kapcsolta össze, a heti összejövetelek fő témái is szakmai jelegűek voltak, előadások hangzottak - és hangzanak jelenleg is - el a zöldség- és gyümölcstermesztéssel, a fűszernövényekkel, a biogazdálkodással és a borászattal kapcsolatban. Évente tanfolyamokat, kiállításokat, borversenyeket, szakmai kirándulásokat szervezünk. Első kiállításunkat 1978-ban augusztus 20-án rendeztük, azóta ez már hagyománnyá vált, kibővült az Olvasókör más klubjainak bemutatójával, és szervesen kapcsolódik Szent István és az Új kenyér ünnepéhez. Több alkalommal vettünk részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és más országos rendezvényeken is - mégpedig díjakkal is elismert sikerrel. Mindez nem azt jelenti, hogy teljesen beszűkülve csak szakmai programjaink vannak. Számos élménydús buszkirándulás van már mögöttünk, melyek között külföldi utak is előfordultak, megfordultunk például Grazban, Pöstyénben, KrasznaHorkán és a Magas Tátrában is. Részt vettünk városrészünk politikai, társadalmi és kulturális életében, segítettük a múlt emlékeinek gyűjtését, feldolgozását Szervezetünkben fontos szerepet kap a barátkozás, az emberi kapcsolatok ápolása - nemcsak a Körön belül, hanem Esztergom és más városok, más szervezetek kertészkedő lakosaival is. Gyakran jövünk össze például közös névnapokat rendezve - egy-egy zenés-táncos vacsorára, ahol igen jól érezzük magunkat. Mert a kertészkedő emberekre nemcsak a föld, de a természet és az élet szeretete is jellemző. Az országban a lakosság egyharmada kertes házban él, de a kőrengetegben élőkben is egyre fokozódik a vágy, hogy minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Van, aki megelégszik egy-egy kirándulással, de van, aki kis kertet vásárol a határban, és oda menekül a város zaja és benzingőze elől. És elkezd kertészkedni. Sokszor szakértelem nélkül, csupán könyvekből vagy a szomszéd kerttulajdonostól tanulva, lesve el az egyes műveleteket. Aztán büszkén újságolja, ha termőre fordul a barackfája, vagy az átlagosnál nagyobbra nőtt a sütőtökje. Őket is várja soraiba a kertbarátmozgalom, amelynek célja a szolgálat, az alkotni vágyó ember és a művelésre váró kert szolgálata^ (Képünkön Nádler László terményei az 1999-es kiállításon) Klotz József Egy kis esélylatolgatás Ismertek már a választás első fordulójának eredményei. A tévé- és rádiócsatornák, az országos és helyi lapok ontják az összesített eredményeket, a részletes információkat. Áligha van olyan ember ma ebben az országban, aki ne próbálná meg kitalálni a második forduló után kialakuló, immár végleges eredményeket. Abban mindenki egyetért, hogy nagy harc várható úgy országos, mint helyi szinten. A még versenyben maradt politikai erők nyilvánvalóan minden energiájukat, ötletüket bevetik, hogy e hátra lévő néhány napban maguk felé billentsék a szavazók szimpátiáját. Mi várható április 21-én szavazókörzetünkben? - tesszük fel magunk is a kérdést, és megpróbálunk kizárólag matematikai és logikai alapon - mindenféle politikai elfogultság nélkül - megtalálni a választ. Ha ugyanazok mennek el ismét szavazni, dr. Tittmann János a jelenlegi 48 százalékához megkaphatja a valószínűleg javára visszalépő dr. Varga Győző liberális érzelmű szavazóinak túlnyomó többségét (kb. 4,5 %-ot) és a Munkáspárt szavazótáborát (mintegy 1,5 %-ot), így elméletileg elérheti az 54 százalékot. Dr.Latorcai János az első fordulóban elért 39 százalékához hozzászámíthatja a miépesek szavazatait (kb. 4,5 %-ot), a kisgazdák voksait (kb. 0,5 %-ot) és az eredetileg SZDSZ-re szavazók egy szűk rétegének támogatását ( kb. 1 %-ot), a papírforma szerint tehát új választói segítségével mintegy 45 százalékos teljesítményt remélhet. A választók többi része aligha gondolja meg magát és változtatja meg véleményét, meggyőződését két hét alatt. Mi az, ami mégis eltolhatja valamely irányba a papírformát? Egyedül a szavazók összetételének megváltozása. Mert előfordulhat, hogy többen - csalódva az első forduló eredményében - nem mennek el másodszor is szavazni. Viszont könnyen lehet, hogy az elmúlt vasárnapi voksolásról távolmaradók közül sokan gondolják majd úgy, ebben a kiélesedett helyzetben szükség lehet az ő szavazatukra is. E lakossági rétegben akadnak jócskán olyanok, akik azért nem vettek rész a választáson, mert úgy érezték - főleg a „megnyugtató" közvéleménykutatások előrejelzései alapján -, hogy úgyis a FIDESZ győz, az ő szavazatuk már „nem oszt, nem szoroz". Közülük néhányan bizonyára el fognak majd menni a második fordulóban szavazni - vagy azért, hogy bebiztosítsák dr. Tittmann előnyét, vagy azért, hogy dr. Latorcai javára billentsék a mérleget. Mindez együttesen talán 4-5 százaléknyi elmozdulást jelenthet a két riválisnál valamely irányban. Elképzelhető, hogy ez elegendő lesz a jelenlegi sorrend megfordítására? Van-e még befolyásoló ereje a pártok kampányának? Aligha. Az eddigi rendezvényeiken is szinte kizárólag a szimpatizánsok vettek részt, akik már eleve elkötelezettek valamelyik tábor iránt. A tévében egy jó reklám, egy sikeres politikai megnyilatkozás persze még befolyásolhatja a bizonytalankodókat. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a választókat inkább a mindennapi életük során szerzett tapasztalataik befolyásolják, mint a szlogenek vagy az ígéretek. Akik elégedettek a jelenlegi kormány intézkedéseivel, jobbá alakult sorsukkal, azok minden bizonnyal a FIDESZ jelöltjére fognak voksolni. Akik viszont elégedetlenek az elmúlt 4 év eredményeivel, életük alakulásával, azok a kormány leváltására szavaznak majd, s az MSZP jelöltjét igyekeznek a parlamentbe juttatni. „Jobb a jobb" - vallja immár hetek óta lapunk hasábjain Ocskay Gyula, aki bevallottan a polgári értékek híve. Lehet, hogy neki lesz igaza, és helyi, valamint országos szinten is megmarad a jobboldali (enyhe) fölény. De a rideg számokat vizsgálva az sem kizárt, hogy a választók többsége április 21-én úgy dönt majd: talán mégis jobb lesz a bal... SzáBa NE VELE SI TANACSADO Gondolatok a rohanó élet közepette „Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy a fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. Ok ma gyerekek, s nem pótolhatod be az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor nem kell új szőnyeg vagy függöny a lakásba. Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik. Ha most nem sétálsz velük kézenfogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed, és kapaszkodó nélkül elsodródhatnak. Visszahozhatatlanok és megismételhetetlenek a gyermekkor napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek, amelyből és amelyre a felnőtt élet épül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény." A fenti írást abból az apropóból közöljük, hogy március 22-én Esztergomban, a régi Vármegyeháza dísztermében rendezték meg az óvodai gyermekvédelmi felelősök megyei konferenciáját, ahol Strauszné Simonyi Erzsébet, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója tartott előadást a gyermekvédelem időszerű kérdéseiről. „Fontos alapelv - mondta többek között -, hogy a gyermek érdeke mindenek fölött áll. Nem lehet elvenni tőle a pihenést, a játékidőt, a mozgást, a levegőzést, a fejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokat, a korszerű fizikai és lelki táplálást. Meg kell teremteni számukra a szereteten alapuló, derűs biztonság légkörét. " H.Gy. KERTESZKONYHA A rebarbara Igaz, hogy a rebarbara zöldségnövény, ám mégis az első, kora tavaszi „gyümölcsünk". Gazdag C-vitarninés ásványisótartalma miatt igen értékes tápanyagunk. Foszfor, mész és magnézium is van benne, szívbetegeknek, kisgyermekeknek, szellemi munkát végzőknek különösen ajánlható. Kár, hogy Esztergomban csak kevesen termesztik, a piacokon, zöldséges boltokban is alig kapható. Kizárólag a növény levélnyelét használjuk fel, melyről előzőleg lehúztuk hártyaszerű héját. Könnyen, gyorsan megfő, készíthetünk belőle levest, szószt, krémet, fagylaltot, sőt kompótnak is eltehető. Levesnek úgy készítjük el, mint a nyáreleji, zsenge, savanyú almát, citromhéjjal, szegfűszeggel, fahéjjal ízesítve. Enyhén sózzuk, ízlés szerint édesítjük. Tejfölös habarással sűrítjük be. Melegen és hidegen is fogyasztható. Krémlevest is készíthetünk belőle, ilyenkor turmixoljuk és tojássárgájával sűrítjük. Mártásnak az almamártáshoz hasonlóan készítjük el, és főtt húsokhoz adjuk köretnek. Kompótnak is ugyanúgy kell elkészíteni, mint az alma- vagy körtekompótot. Leginkább sült húsok mellé kínálhatjuk. Ha krémnek használjuk, cukorral sűrű pépesre pároljuk, majd lehűtjük. Banán-, citrom- vagy vaniliapudinghoz keverjük. Ha fagylaltot akarunk készíteni belőle, a fagyasztás előtt tejszínhabporból felvert habbal keverjük össze a krémet. Gyümölcstorta is készíthető belőle, ebben az esetben vennünk kell egy gyümölcstorta-lapot. A rebarbara szárait 10 cm-es darabokra vágjuk, majd cukorszirupban puhára főzzük. Miután leszűrtük, sugáralakban a tortalapra rakjuk. Ezután a levét zselatinnal keverjük össze, és ezzel vonjuk be a tortát. Kellő hűtés után úgy szeleteljük, hogy minden szeletre jusson egy rebarbara-szár. Ez a növény tőről szaporítható. Aki hozzá tud jutni a szaporítóanyagához, feltétlenül telepítsen a kertjébe! Horváth Gáborné dr. GONDUZO GASZTRONÓMIA Mazsolás torta A piacon szoktam beszerezni a kész tortalapokat, nem a bódéban, hanem a szerdai és pénteki napokon fellelhető sütemény- és édességárustól. Hatalmas, vastag, négyzetalakú tortalapjai vannak, az áruk is elfogadható. Húsvétra vettem egy simát és egy csokoládésat, de mivel több más süteményt is készítettem, az utóbbira már nem került sor. Elfogyott a Ráma margarinom is, így mikor az ünnep elmúltával meg akartam tölteni, nem volt mivel. Egy kényszermegoldáshoz folyamodtam, ami viszont annyira bevált, hogy titkát megosztom Önökkel. Beáztatunk 10 dkg mazsolát 1 dl tej, 2 evőkanál rum és 1 evőkanál narancsszirup keverékébe. A négyzetalakú csokoládéstortának két oldaláról kb 2-2 cm-t levágunk, hogy téglalap alakú legyen. A levágott csíkokat összemorzsoljuk, és hozzágyúrjuk a mazsolához. A tortalapot vízszintesen 3 rétegre vágjuk, s a rétegek felső oldalát narancsszörppel meglocsoljuk. Főzünk egy csokoládépudingot a szokásos módon, és összekeverjük a mazsolás morzsalékkal. E krém felével megkenjük az alsó réteget, ráhelyezzük a második réteget, ezt megkenjük a krém másik felével, majd lezárjuk a harmadik lappal. Kakaóporból, margarinból, cukorból és tejből csokoládémázt főzünk, amellyel bevonjuk a torta tetejét és oldalait. A kész tortát hűtőszekrénybe tesszük, hogy kellően megdermedjen. Tálalás előtt a torta tetejét tejszínhabbal díszítjük, és a süteményes tányérokra kiszedett tortaszeleteket is tejszínhabbal borítjuk be. Igen ízletes, és még a fogyókúrázók is megengedhetnek maguknak belőle egy kis szeletet. K-Sz.E. Környezetés természetvédelmi verseny A Richter Gedeon Rt. Dorogi fióktelepe és a sturovoi (párkányi) Kappa Papírgyár - a Vértes Volán Dorogi Üzeme és a Dorogi Kommunális Közalapítvány támogatásával - 2002-ben is háromfordulós környezet- és természetvédelmi verseny hirdet, melyen a dorogi, az esztergomi és a párkányi 13 éves, 7. osztályú tanulók vehetnek részt. A versenyen iskolánként legfeljebb három, egyenként háromfős csapat indulhat. A első és második fordulóban szerzett pontszámok összeadódnak, és iskolánként a legtöbb pontot elért csapat kerül a döntőbe, ahol nulla pontról indul a verseny. A döntő helyszíne ezúttal Dorog lesz. Az első fordulóban 25 kérdésből álló totót kell kitölteni, a második fordulóban a Duna magyar-szlovák határszakaszának természeti környezetét, környezeti problémáit kell majd feldolgozni. Az ezzel kapcsolatos részletes feladat-meghatározást a versenyt segítő tanárok adják át.