Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-28 / 12-13. szám

2002. március 15 . Esztergom és Vidéke 5 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG * KALENDÁRIUM Húsvét Krisztus feltámadása ünne­pének magyar elnevezése on­nan származik, hogy a hívők a feltámadást megelőző böjti időszak után e napon kezdték el a húsevést. Eredetileg a zsi­dók Egyiptomból való kivonu­lásukat ünnepelték ezen a na­pon. Már a kereszténység első századaiban vitatott volt a húsvét megünneplésének dá­tuma, míg a niceai zsinat úgy nem határozott, hogy a húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utá­ni holdtöltét követő vasárna­pon legyen. így a húsvét min­dig március 22. és április 25. közé esik. A húsvét idejének évenkénti kiszámítása azért is fontos, mivel ettől függ az egy­házi év mozgó ünnepeinek ­mint például a pünkösdnek ­az időpontja is. A húsvéti szertartások kö­zéppontjában a feltámadási körmenet áll, melyet a nyugati egyházban szombaton este, a keleti egyházban pedig vasár­nap reggel tartanak meg. Nagyszombaton van a tűz- és a vízszentelés, ilyenkor szente­lik meg a hatalmas húsvéti gyertyát is, amelyet az oltár evangéliumi oldalán tartanak egészen áldozócsütörtökig. Húsvét napján szokás volt - s egyes helyeken még ma is szo­kásban van - a bárány, a kalács és a tojás megszentelése, mely­nek jelképi értelme van. A bá­rány magát Jézust jelképezi, a kalács azt a kenyeret, melyet Jézus feltámadása után tanít­ványaival elfogyasztott, a tojás pedig a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Megváltót. Ezzel függ össze a hímesto­jás-készítés szokása is. Eszter­gomban a Bazilikában nagy­szombaton este tartják a tűz­és vízszentelést, húsvétvasár­nap pedig a 7 órai szentmise előtt az ételek megáldását. Régente a húsvétvasárna­pot követő egész hét ünnep volt, aztán 1771-ben XIV Kele­men pápa úgy intézkedett, hogy csupán e hét első napját, a húsvéthétfőt kell megünne­pelni. Valamikor divatban vol­tak a húsvéti játékok, melye­ket a húsvéti ünnepek alatt a templomok előtt játszottak, s a keresztény dráma csíráinak te­kinthetők. Eredetük vissza­nyúlik a X. századba, mikor is a papság bizonyos drámai for­mában jelenítette meg az ün­nep alapjául szolgáló bibliai eseményeket. A színjáték elvilágosiasodott, nyelve a la­tin helyett a nemzeti nyelv lett, és mind több komikus elem keveredett bele. A legré­gebbi ránk maradt húsvéti já­tékok a XII. századból valók, ezek latin, illetve francia nyel­vűek. Magyarországon ezek a húsvéti játékok nem voltak szokásosak. Az ún. passiók, melyek viszont még manapság is felhangzanak a nagyhét szentmiséin, nem önálló fejlő­dés eredményei, hanem a né­metből kerültek hozzánk. A húsvéthétfői locsolkodás már nem egyházi, hanem régi népszokás, mely a falusi kútvi­zes, vödrös öntözésből szolid, városias, kölnivizes locsolko­dássá alakult-át. Alighanem a tavaszi külső-belső megtisztu­lástjelképezi. De hogy a nyuszi hogyan került a képbe, azon még máig is vitatkoznak a nép­szokások kutatói. * Az esztergomi egészségvédők és a földsugárzás (-thó) Március 15-én délután kü­lönös módon ünnepelte 7. születés­napját az Esztergomi Egészségvédő Alapítvány, az Erzsébet-parkban, a Prímási Palota tövében találkozott az 50 fős tagság egy része, akik szen­zitív alkatúak, ezért talán nem külö­nös, hogy e képességük gyakorlása közben, megérintve a kőkerítésből kiemelkedő kőfejeket, érzékelhető hatásokról számolhattak be. Hozzá­érve a kőfejekhez - melyeket erede­tileg a Bazilikához terveztek az olasz mesterek-, elzsibbadt a karuk, melegedni kezdett a kéz, és kelle­mes, megnyugtató érzés lett úrrá rajtuk. Érdekes módon - feltevésük szerint - az első fej levegő-rezgése­ket bocsátott ki, a második a tűz energiáját közvetítette, a harmadik pedig a víz-elemre hatott. Több módszerrel is vizsgálták - és vizsgál­ják a jövőben is - a köveket, de a mé­rések eredményei igazolják a sejté­seket. Kíváncsiak voltak, van-e ennek az erővonalnak folytatása, fellelhe­tő-e valahol a közelben a negyedik elem, a föld-elem ereje. Úgy képzel­ték, hogy ez a Hídoltalmazó Boldog­asszony szobránál van, mert e szo­bornál erős és kellemes mágneses energiát lehetett tapasztalni. Kide­rült azonban, hogy ez egy önálló * KERTBARÁTOKNAK A növényvédőszerek jelzései A különféle permetezőszerek do­bozán vagy flakonján rejtélyes betű­ket és számokat találunk. Ha ismer­jük ezfek jelentését, könnyebben eliga­zodunk közöttük. Az EC jelzés folyékony, vízben ki­válóan oldódó, sok vivő- és segédanya­got tartalmazó, többnyire igen büdös és mérgező szereket takar. Ha túlzott töménységben használjuk őket, per­zselést okoznak. A WSC betűk is folyé­kony permetezőszerre utalnak, de ezekhez többnyire tapadást elősegítő adalékot is kell töltenünk. Kiválóan felszívódnak viszont, és kockázat nél­kül használhatók. A WP jelzés poralakú permetező­szereken olvasható. Vivőanyaguk de­rítőföld, bentonoit vagy kaolin. Víz­ben rosszúl oldódnak, gyorsan üle­pednek. A G betű granulátumot je­lent, használatuk egyszerűbb és hatá­sosabb, mint a permetező- és a porzó­szereké. Egyes készítmények neve után más betűket is találunk, ezek vagy a hatóanyagra utalnak (pl. a Dithane M 45 esetében az M a mankocebet jelzi), vagy agyártó cégre (pl. a Thiovit S a svájci Sandoz céget rejti). A név utáni szám a ható­anyag-tartalomra utal. A Basudin 10 G például azt jelzi, hogy e granulá­tumban 10 százalék a diazinon nevű hatóanyag aránya. A hatóanyag mel­lett sokféle segédanyag is van az egyes növényvédőszerekben. Ezek biztosít­ják a szer tartósságát, elősegítik egyenletes eloszlását, tapadását, meg­könnyítik a hatóanyag felszívódását, garantálják az esőállóságát, sőt még a vizet is lágyítják. Nézzünk néhány példát! A Ditrifon 50 WP-ről első látásra megál­lapíthatjuk, hogy poralakú permete­zőszer, és 50 % a hatóanyagtartalma. Ugyanennek a hatóanyagnak, a triklórfonnak egy másik változata a Ditrifon 40 WSC. ami folyékony per­metezőszert jelent, és 40 %-os ható­anyagtartalmat. E jelzéseken kívül természetesen sok tudnivaló olvasha­tó még az egyes szerek dobozán. Eze­ket feltétlenül olvassuk el, hiszen in­nen tudhatjuk meg, hogy milyen be­tegségek ellen hatásos, milyen arány­ban kell hígítani a szert, mennyire mérgező és tűzveszélyes, mennyi az élelmezés- és a munkaegészségügyi várakozási ideje, vagyis a permetezést követően hány nap múlva lehet enni a növény gyümölcséből, illetve munkál­kodni a növényen. Az előírások betar­tása igen fontos, a figyelmeztetéseket ne vegyük félvállról! energiakör, és a negyedik elem a híd párkányi oldali második lábánál ta­lálható. A föld alatti kőzettörések és víz­erek sugárzásait régóta észlelik Esz­tergomban. Mégpedig - főleg a Vár­hegyen - igen erőteljesen. Érdemes lenne ezeket feltérképezni, és meg­védeni, nehogy az újabb építkezések során elvesszenek vagy jelentősen legyengüljenek. Őseink is ismerték ezeket a su­gárzásokat. Tudták, hogy katedráli­sok csak az ún. LEJ-vonalban épít­hetők. így történt ez a Bazilika épí­tésekor is. A Várhegyről észlelhető sugárzás a Szent Korona itteni látogatásától, a Szent István szobor felavatásától, a Szent Kinga gyűrűjének aznapi előadásától kezdve - nyilvánvalóan nem véletlenül - még fokozottabb. Még nem tudni, milyen helyeken ak­tivizálódtak a régi energiacentru­mok, de kivizsgálásuk fontos lehet. Az eddigi jelzések szerint valószínű­leg kapcsolat van a kőfejek, a Bazili­ka melletti Szent István szobor és az új híd Párkány felőli második pillére között. Az is valószínű, hogy a szo­bor részint a hegyekből érkező, ré­szint a helybéli energiát adja tovább a Duna túlpartjára. Mindez akár szimbólum is lehetne. Mielőtt permeteznénk... Alapvető szempont, hogy perme­tezni csak hibátlan géppel és kellő védőfelszereléssel lehet. A tél elmúltával ajánlatos átnézni permetezőgépünket, hiszen a hosszú állásban a szűrő berozsdá­sodhatott, egyes mozgó részek bera­gadhattak, a nyílások eltömődhet­tek. Kellemetlen, ha e hibák akkor derülnek ki, amikor már beleöntöt­tük gépünkbe a permetlevet. A hibás részeket, a megvékonyo­dott, elöregedett tömítéseket cserél­jük ki, olajozzuk vagy zsírozzuk meg a mozgó részeket! Használat előtt mindenképpen próbáljuk ki tiszta vízzel a szerkezet működését. Vizsgáljuk át védőfelszerelésün­ket is. Ha ez hiányos lenne, pótoljuk! Ne bagatellizáljuk el a védekezést, hiszen a növényvédőszerek zöme erős méreg, s ha szembe, szájba vagy a tüdőbe kerül, súlyos betegséget okozhat, de a bőrre jutott méreg is lehet különböző bőrbajok és allergia okozója. Permetezés után nem csak a gépet kell elmosni, hanem a védő­ruhát és a védőfelszereléseket is — mégpedig alaposan. A szermaradékot sem lehet akár­hová kiönteni, a környezetvédelmi törvény előírásai szerint kell eljár­nunk. A múlt héten már írtunk a lemosópermetezés fontoságáról. E cikkünkre reagálva egyik olvasónk felvetette, hogy díszbokrait a tél el­múltával megtámadta valamilyen tetűféleség, és ez a kártevő a lemosópermetezés hatására sem pusztult el, tovább pusztítja a bokro­kat. Nos, ez a növényi tetű nemcsak a leveleket, de a szárat is megtámad­ja, az egyes ágak sorra pusztulnak el, a növény levele lehullik, a szárak elszáradnak. A kén- vagy réztartalmú szerek hatástalanok ellene. Tanácsunk: sürgősen szerezzen be erős hatású tetűírtó szert (Pirimor, Novenda, Krezonit, vagy más alkalmas méreg­anyag), alaposan mossa le vele a fer­tőzött bokrokat, de ajánlatos még a permetezés előtt metszőollóval eltá­volítani a már menthetetlen (meg­barnult vagy elszáradt) hajtásokat. Fontos, hogy ne csak a fertőzött, de a még egészséges cserjék is kapjanak a permetléből. Talán így még megmenthetők, és újra erőre kapnak kedves olvasónk ­és a hozzá hasonló helyzetben lévők - díszbokrai. * KERTESZKONYHA Hagyma? Hagyj ma! Finom, ízletes zöldségfélénk a vöröshagyma. Kalcium-, vas-, foszfor-, nátrium-, valamint jelen­tős kálium- és magnéziumtartal­ma igen előnyösen hat táplálkozá­sunkra. A nyers hagymából - főleg a zöld hagymából - készült ételek nálunk még kevéssé ismertek. Ezek közül mutatok be néhányat. Tavaszi hagymasaláta A zsenge zöldhagyma zöldjét hűtsük le hűtőszekrényben, majd vágjuk fel fél cm-es karikákra! Ke­verjük el hideg tejföllel, kevés só­val, s máris tálalhatjuk. Rozske­nyér-szeleteket kínáljunk hozzá. Hagymaleves Négy személyre 1 liter aludtte­jet vagy kefirt tálba teszünk, sóz­zuk, hozzáadunk egy pohár tejfölt, és habverővel elkeverjük. Apró kockákra vágunk 2 keménytojást, 30 dkg hámozott, nyers uborkát, 2 csomó zsenge zöldhagymát és 1 csokor kaporzöldjét. Óvatosan el­keverjük az aludttejjel, lefedjük, és legalább fél napra hűtőszek­rénybe tesszük. Üdítő, hűsítő le­ves, szomjat olt és jóllaktat. Mustáros zöldhagyma saláta Személyenként egy csomó zöld­hagymát felkarikázunk, és sós­cukros-ecetes salátalében (csava­ros fedelű befőttesüvegben) egy na­pig a hűtőszekrényben érleljük. Ezután leszűrjük, és mustárral el­keverjük. Sült és grillezett húsok­hoz, kolbászfélékhez tálaljuk. * ÉLJÜNK egészségesen! Elmefényesítés A tapasztalatok szerint a szelle­mileg friss emberek lényegesen to­vább élnek az átlagosnál, jobban is érzik magukat. Az évek múlása mindannyiunk agyában előidéz bi­zonyos változásokat. Az idősebbek nehezebben raktározzák el és idé­zik fel az információkat. Idővel romlik agyunk azon képessége is, hogy összekapcsolja az új és a már ismert információkat. Szerencsére agyunk csodálatos gépezete megfelelő életmóddal és gyakorlatokkal karbantartható, sőt fejleszthető. Ahogy testünk, iz­maink fitten-tartásához szükség van a rendszeres mozgásra, agyunkat is folyamatosan edzeni kell állandó szellemi aktivitással. Gondolkodtató feladatok, kereszt­rejtvények megoldása, rendszeres írás és olvasás csodákra lehet ké­pes. Emellett megfelelt gyógynö­vények alkalmazása is hatással le­het memóriánkra, szellemi frisses­ségünkre. Mivel az agy betegségei kapcso­latba hozhatók az idegek és a ke­ringési szervek állapotával, ezért megelőzési céllal elsősorban a ke­ringés javítása és az idegek erősí­tése szerepeljen étrendünk kiala­kításában. A B-vitaminban gazdag élelmiszerek gyakori szerepelteté­se étrendünkön segítségünkre le­het ebben. Zöldségfélék, gyümöl­csök, tej, tojás, hal, sajt, zabpehely, korpás kenyér jótékony hatással lehet agyunk állapotára. Hogy mi az, ami viszont rom­bolja az agyat? Az alkohol, a do­hányzás, stressz, alváshiány, de­presszió, vitaminhiány, tétlenség, a túlzott szénhidrát-fogyasztás. Káros hatással van agyunkra a pajzsmirigy működési zavara, az agy érelmeszesedés, az Alzheimer­kór. Ne essünk pánikba, ha néha kihagy az emlékezetünk! A szelle­mi mélypontokat több minden elő­idézheti. Rendszerint hamar el­múlnak, ha betartjuk az „agytáp­lálás" előírásait. * GONDUZO gasztronómia Vége a böjtnek! Közeleg a húsvét, s én törtem a fejem, milyen ünnepi fogással lep­jem meg kedves Olvasóinkat. Az­tán a piacon összefutottam egy is­merősömmel, aki azt mondta, ne az ünnepi ebédhez adjak tippeket, arra megvannak a régi bevált re­ceptek. Inkább a nagyhét étkezé­seihez adjak ötleteket. Mit együnk nagypénteken és nagyszombaton? Áztán hazatérve a Nők Lapjá­ból szinte rámköszönt gyermekko­rom egyik böjtös étele, a spenótos nokedli. Ez az étel igen alkalmas nagypéntekre, egy üde paradi­csomleves után. A nokedlihez 2 dl tejben eldol­gozunk 2 tojást, hozzákeverünk 40 dkg lisztet és 40 dkg mélyhű­tött spenótpürét, melyet előzőleg felolvasztottunk és leöntöttük ró­la a levét. Sóval, őrölt borssal íze­sítjük, majd alaposan összedolgoz­zuk. Forrásban lévő, sós vízbe szaggatjuk, majd leszűrjük, és ke­vés olajjal elkeverjük. A galuskák tetejére a következő öntetet készítjük. Egy közepes fej hagymát apróra vágunk, majd for­ró olajon megpirítunk, hozzá­adunk 2 gerezd zúzott fokhagy­mát, 2 szál friss bazsalikomot ap­róra metélve, fél kg negyedelt pa­radicsomot, 1 kávéskanál paprika­krémet, 1 babérlevelet, csipetnyi őrölt tárkonyt, 1 kávéskanál cuk­rot, ízlés szerint sózzuk, majd mérsékelt tűzön sűrűre főzzük. Tálaláskor a nokedlikra öntünk e paradicsomos szószból, majd ke­vés sajtot reszelünk a tetejére. Nagyszombaton este igen sok családban füstölt-főtt sonka vagy tarja kerül az ünnepi asztalra né­hány főtt tojás, no meg egy kis tor­ma és mustár kíséretében. A son­kát vagy tarját többnyire már ko­rábban megfőzzük. Ezt a főzőlevet bizony kár lenne kiönteni, csodá­latos zöldséges bableves készíthe­tő belőle! A sonkát, tarját előző este vízbe kell áztatni, hogy a fölös sótarta­lom kiázzon belőle, és hogy könnyebben megpuhuljon a főzés­kor. Áz áztatóvizet természetesen leöntjük a húsról, és új vízben tesszük fel főni. A főzőlébe ne te­gyünk sót vagy más fűszert! Miu­tán a léből kiszedtük a sonkát (tar­ját), belerakjuk az előáztatott szá­razbabot. Egy órányi főzés után hozzátesszük a felkarikázott sár­garépa-, petrezselyem- és zeller­gyökeret, az apróra vágott petre­zselyem* és zellerzöldet, 1 kávés­kanálnyi tárkonyt, 1 fej félbevá­gott vöröshagymát, 2-3 gerezd fok­hagymát, majd tovább főzzük, míg a zöldségek is meg nem puhulnak. Tálalás előtt tejfölös habarással besűrítjük. Főzhetünk bele egy kis csurgatott tésztát is, és ha nem a böjt napján fogyasztjuk, belevág­hatunk egy keveset a benne főtt sonkából vagy tarjából is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom