Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. október 18. 41-42. szám Ára: 150 Ft Az Esztergom és Vidéke következő száma október 31-én jelenik meg! POLGÁRI HETILAP Megértük ezt is! ÖRÖMÜNNEP A DUNA KÉT PARTJÁN AZ ÁTADÁS NAPJA - EURÓPA ÜNNEPE IS Hát ezt is megértük! Hosszú évek küzdelmei után 1999-ben megszü­letett az elhatározás, elkészültek a tervek, majd alig egy év alatt újjáépült - immár ötödször - az Esztergomot Párkánnyal, Magyarországot Szlo­vákiával összekötő közúti híd. A két város lakóinak és a környékben élőknek régi vágya teljesült ezzel. Nem csoda hát, ha a hivatalos átadás napján - október 11-én - és az azt követő három napban felbolydult méhkashoz volt hasonlatos a város. Mindenki közelről akarta látni a hidat, át akart sétálni rajta, kíváncsi volt az avatás ceremóniáira és a hozzá kapcsolódó színes programok sokaságára. Az idei Szent István Napokról azt írtuk, soha ennyi érdeklődő nem fordult meg a város utcáin. Nos, az akkori csúcs most alighanem megdőlt. Az első napon tízezrek tolongtak Esztergom utcáin - különösen a Mária Valéria híd környékén és a hétvége többezer embert csalt az ünnepi programok színhelyeire. Ha megpróbálunk időrendben haladni, akkor csütörtök reggelével kell kezdenünk. 8 óra 30 perc 11 óra 15 perc Az esztergomi kompállomásról utolsó előtti útjára indul a valaha Zalka néven hajózó, néhány napja a Zala névre átkeresztelt komphajó. Mint Vindics Istvántól, a hajó kapitányától megtudtuk, 1963 óta működik kompjárat a két város között. Eleinte csak személyszállításra volt alkalmas, 1970-től szállítja a gépjárműveket is Esztergomból Párkányba és vissza. A 31 éve változatlan formában üzemelő vízi jármű és legénysége persze nem marad munka nélkül, most más vizekre helyezi át őket a MAHART. A fél kilences járat az országos, a megyei és a helyi média munkatársait szállítja a Párkányi kikötőbe, hogy ott várják be - szlovákiai kollégáikkal együtt - a két ország miniszterelnökének találkozóját, majd az azt követőhídátadási ceremóniát. 10 óra 10 perc Az esztergomi kikötőből elindulva utoljára szeli át a Dunát a Zala. Fedél­zetén Orbán \'iktor. a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a kabinet számos tagja, valamint a hídavató ünnepség díszvendége, az Európai Unió bővítési biztosa. Günter Verhaugen. A kompon utazó küldöttséget a túlsó parton Mikulás Dzurinda. a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke és kísérete fogadja - a protokolláris formaságokon messze túlmenő kedélyességgel és barátsággal. A miniszterelnökök. Európa-hírű vendégük, valamint a társaságukban lévő államférfiak és helyi vezetők az ujjongó és éljenző tömeg sorfala között átsétálnak a párkányi polgármesteri hivatalba, ahonnan rövid, zártkörű megbeszélés és némi felfrissülés után a Mária Valéria híd impozánsan kialakított párkányi hídfőjéhez mennek, ahol az új. korszerű határál­lomás mellett az emelvényre lépőket hatalmas tömeg fogadja. 1956-2001 Október 23-án 10 órakor a volt Megyeháza dísztermében ünnepi kép­viselő-testületi ülés lesz. Ünnepi be­szédet mond Meggyes Tamás polgár­mester, közreműködik a Balassa ve­gyeskar. Ezt követően, 10.30-kor a:. '56-o\ lió'sök emlékére emléktábla­avatóra keriil sor a Városháza Deák Ferenc utcai iái ón. Beszédet mond Fa­kász Tibor. Délután 4 órakor a Főszé­kesegyházban Baróti István orgona­művész. koncertjét hallgathatjuk meg. Október 26-án 16.15-kor koszorú­zás lesz a Kolos Kórház, volt sebészeti épületének emléktáblájánál, 17 órakor pedig a Városháza előtt tiszteletadás a zászlóknál és fáklyagyújtás. A Sötét­kapuhoz 17.25-kor indul az emlékme­net, majd ott 18 órakor lesz a koszorú­zás. Emlékbeszédet mond Tóth Sán­dor József Attila-díjas költő és dr. Horváth Csaba, Esztergom város díszpolgára. Hajtsunk fejet a hősök és az ártatlan áldozatok emléke előtt! akárcsak kollégájának, Orbán Viktor­nak ünnepi beszédét, melyet az alábbi­akban-szintén némi rövidítéssel-köz­lünk. -A mai hídavatás üzenet az Európai Unió irányába, azzal, hogy a II. világ­háború itt is véget ért, azzal, hogy az utolsó háborús romliidat is újjáépítet­tük, azzal, hogy a magyarok és a szlo­vákok lélekben is alkalmassá váltak ar­ra, hogy az. Unió tagjaivá váljanak. Kedves Barátaim! Ezen a helyen ezi­dáig négy híd pusztult el. Háromszáz évvel ezelőtt itt egy hajóhíd állt, azt a császári csapatok felégették. 1849-ben ismét leégett. 1919-ben egyszer már a háború áldozata lett, és a II. világhábo­rúban is elpusztult. Több mint 50 éve ez a híd csak az idős emberek emlékezeté­ben élt. Ez azt jelenti, hogy ötödször építjük fel ezt a hidat. A régit félmillió szegecs tartotta össze. Ha ezt a félmilló szegecset egyetlen ember akarta volna a helyére tenni, az több mint 10 eszten­deig tartott volna. És a lerombolásához elegendő volt egyetlen, szúk délelőtt. Mi most 11 hónap alatt voltunk képesek ­megfeszített munkával - újjáépíteni. De ötödször is felépítettük, mert az élet mindig eró'sebb. Ez. így van a két ország polgáraival is, a remény, a hit, a biza­kodás mindig eró'sebb, mint a kétségbe­esés. Ez a híd a magyarok és szlovákok közös sikere. Akik ma itt vannak velünk, érezhetik, hogy mi, magyarok nem va­lakik ellen akarunk magyarok lenni, ha­nem egyszerűen csak azért mert annak születtünk. És ha már úgy hozta a sors, hogy magyarnak születtünk, szeretnénk megmaradni annak. Ezelőtt másfél órá­val Günter Verhaugen biztos úrral együtt egy komppal érkeztünk ide. Az a komp volt az utolsó. Mindenkinek vilá­gossá teszem, hogy ezzel a komppal a múlt véget is ért. Mikor majd átsétálunk a hídon, mindenki érezni fogja, hogy a jövő elkezdődött. Ez ezentúl így lesz: elhatározunk valamit, belevágunk, és megcsináljuk. Ez a jövő, Kedves Barátaim. Azt kí­vánom, hogy az esztergomiaknak és a párkányiaknak adjon a Jóisten erőt és egészséget, adjon boldog és hosszú éle­tet. Használják örömmel ezt a hidat! Az ünnepség végén Günter Verhau­gen lépett a mikrofonhoz, hogy tolmá­csolja az Európai Unió üdvözletét. (Folytatás a 3. oldalon) KÖSZÖNTJÜK NÉVNAPJUKON Nándor, Vendel, Orsolya, Előd, , Salamon, , Bianka, Szabina, , Nárcisz, Marianna nevű kedves olvasóinkat! Műrepülőgépek zárt csoportja húz el néhányszor a híd felett - színes füst-csí­kokat hagyva maga után, aztán felhangzik a két ország himnusza. Először Párkány polgármestere, Jan Oravec üdvözli a város vendégeit, a megjelent érdeklődők többezres tömegét, majd Mikulás Dzurinda lép a mikrofonhoz. Beszédét magnó­szalagra rögzítettük. így főbb gondolatait ezúton közöljük olvasóinkkal. - Két évvel ezelőtt a Duna kellős közepén miniszterelnök kollégámmal és barátommal, Orbán Viktorral szerződést írtunk alá erről a közös projektről. Most a híd ünnepélyes átadásának eseménye alkalmából találkozunk. Az, hogy ez az esemény bekerül-e a történelembe, az. némileg tőlünk is függ. A híd, amit ma megnyitunk, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság, illetve a szlovákok és a magyarok közötti új kapcsolat jelképe. Ez a híd a következő évtizedekben valóságosan is és képletesen is össze fogja kapcsolni a szlovákokat és a magyaro­kat. Ennek a hídnak köszönhetően az. emberek találkozni és kommunikálni fognak egymással. Olyan emberek lesznek ők, akik már egy más, egy megváltozott Európában fognak élni. Egy olyan Európa lakói lesznek, amelyben az egyes nemzetek úgy fognak együtt élni, hogy közben nem veszítik el arculatukat, önazo­nosságukat. Korábban gyakran volt az az. érzésünk, hogy e híd romjai maguk is a szlovák­magyar kapcsolatok állapotát tükrözik. A mai, rekonstruált formája szimbolizál­hatná akár a szlovákok és magyarok új, szilárd és jó kapcsolatait is. Ezeknek a kapcsolatoknak 1998 őszén új alapokat teremtettünk. Ezeken a szilárd alapokon építhettük ki a bizalom és az. együttműködés hídjait. A bizalom és a közös munka konkrét eredményeket hozott és hozhat a jövőben is, olyan gyümölcsöket, melyek­nek élvezői mindkét ország polgárai lesznek. A szlovák miniszterelnök szavait - aki beszédének végén megköszönte a híd felépítésében közreműködők munkáját - gyakran jutalmazta tapssal a hallgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom