Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. május 10. 18-19. szám Ára: 75 Ft. Erről írunk ma: • „Becsengetés" az Esztergomi Polgárképzó' Akadémián • Hol vezetnek el az új utak? • Első kézből: beszélgetés dr. Latorcai Jánossal • Az Einczinger pince feliratai • Táncoló tuzliliomok • Hétszázan tanulhatnak a Szent István Gimnáziumban • Régi májusok... • A titokzatos Budai úti ház • Sport - Hétvége Következő számunk május 17-én jelenik meg KÖSZÖNTJÜK NÉVNAPJUKON Ármin, Pálma Ferenc, Pongrác, Szervác, Imola, Bonifác, Szonja, Mózes és Paszkál nevú kedves olvasóinkat! POLGÁRI HETILAP Áttörés a „bánomi áttörés" ügyében Az esztergomi képviselő-testület április 26-ai délután három órakor kezdődött (és éjszaka tizenegy óráig tartó) rendkívüli ülésén tizenöt napirendi pontról tárgyaltak a városatyák. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a Mária Valéria híd magyarországi oldalán a hídról levezető'út melyik nyomvonalon fusson: az. Árok utcán vagy a Töltés utcán ? A kérdés jelentőségét az is jelzi, hogy az ülés vendége volt dr. Latorcai János, a terület országgyűlési képviselője és Markotai Sándor, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője. Meggyes Tamás polgármester összefoglaló beszédében emlékezte­tett arra, hogy Esztergom korábban ­nagyon helyesen - összekapcsolta a város közlekedési és árvízvédelmi helyzetének a kérdését. Ennek szelle­mében a hídról levezető út kapcsán létező két variáció egyike az utat a Prímás-szigeten hosszabban elvezet­ve a Töltés utcán át csatlakoztatja a Táti úthoz. Ez a terv a közlekedési kérdések rendezése mellett az árvíz­védelmi, gátépítési helyzettel is fog­lalkozik, de nem oldja meg Eszter­gom központjának túlterheltségét, mivel az autók a Táti úton visszafor­dulva a városközpontba éppúgy a ta­valy átadott Hősök terei körforga­lomba jutnának, mint a másik, jelentősen olcsóbb terv szerint. Ez esetben a hídon át Esztergomba érke­zőjárművek a hídhoz közelebbi Árok utcán keresztül érkeznének a körfor­galomba. A közlekedés és árvízvédelem összekapcsolása jó gondolat volt, mondta a polgármester, de nem lehe­tett előre számolni a tiszai árvizekkel (az elmúlt három esztendőben öt sú­lyos áradás történt), amelyek „elso­dorták" a Dömöstől Esztergomon át Nyergesújfaluig létesítendő dunai védművek tervét is. 2001 és 2002 során biztosan nem akad központi forrás. Az előzetes elképzelések alap­ján két év múlva készül el a dunai mentési terv, és szerencsés esetben is csak 2004-2005-ben kezdődhet el az építkezés - tette hozzá dr. Latorcai János. Meggyes Tamás felhívta a képvi­selők figyelmét arra, hogy a királyvá­rosi forgalom fő problémája nem is igazán a hídról levezető út, hanem az. egyutcás jelleg feloldása, a Petőfi és a Kölcsey utcán át a Bánom-dombra vezetett belső tehermentesítő út. Az esztergomi közlekedés egészét kell vizsgálni - szögezte le a polgármester amikor a levezető útról beszélünk. Meggyes Tamás ezután a közleke­dési tárca politikai államtitkára, Man­ninger Jenő\e\e\él idézte. Az államtitkár arról tájékoztatta a polgármestert, hogy az állam a mint­egy 5,5 milliárd forintos Töltés utcai variációt forráshiány miatt nem tudná finanszírozni, legfeljebb kötelezett­séget vállal a majdani megépítésre, amely nem segít az esztergomiaknak és a környékbelieknek. A minisztéri­um azonban belátva azt. hogy a ki­rályváros fő közlekedési gondja a belső tehermentesítő út hiánya, s be­látva hogy Esztergom történelmi bel­városa nem tehető ki a forgalomnö­vekedés okozta problémáknak - kü­lönösen, hogy a felmérések szerint már ma naponta tizenkétezer autó ha­lad el a főutcán, a Mária Valéria híd megépülésével pedig újabb négyezer jármű fog jönni a városba, amelyek­nek nyolcvan százaléka esztergomi céllal érkezik -, hajlandó a belső te­hermentesítő út költségeinek felét (háromszáz millió forintos értékhatá­rig) finanszírozni. Dr. Latorcai János elmondta, hogy a 2005-ig érvényes országos közlekedési koncepcióban Eszter­gom esetében elkerülő út nem szere­pel (ez a Töltés utcai variációnál nél­külözhetetlen lenne). Az Árok utcai megoldás esetében azonban a belső tehermentesítő út első és legfonto­sabb szakaszának, az úgynevezett „bánomi áttörésnek" a megépítésé­hez adná a támogatását az állam, va­gyis a háromszáz millió forint szinte egészében fedezné a költségeket. Markotai Sándor elmondta, hogy már 1970-ben felmerült a bánomi el­kerülés lehetősége, hogy a tölcsérsze­rű Esztergom belvárosi közlekedését feloldják. A minisztériumi osztályvezető ki­emelte az Árok utcai variáció előnye­it, legfőképpen azt hangsúlyozta, hogy ez az út már jövőre enyhíthet a város forgalmán. Kitért arra is, hogy dr. Latorcai János javaslatára került be a híd állami költségvetésében plusz ötszázmillió forint, kifejezetten a hídhoz kapcsolódó út létesítésére. Juhász Albin alpolgármester, a déli városrész képviselője a Töltés utcai megoldás mellett szállt síkra, szerinte csak ezzel a variációval jár jól a déli városrész. Koditek Pál képviselő szerint azonban nem az út oldja meg ennek a területnek a problémáit, és az Árok utcai levezető út ugyanúgy fel fogja értékelni ezt a városrészt, mint a Töl­tés utca. Tóth József képviselő dicséretes­nek tartotta a testületi ülésre előkészí­tett előterjesztést - Parragi György, a városfejlesztési iroda útügyekért felelős munkatársa munkája -, ha­sonlóképpen dicséretesnek nevezte Meggyes Tamás összefoglalóját. A képviselő úgy látta, jelen hely­zetben és körülmények között ez a legjobb megoldás. Saját számításai szerint egyébként (Folytatás a 3. oldalon.) Ezeréves ,Magyarország többi egyházmegyéjének Feje, Anyja és Mestere" II. János Pál pápa levélben köszöntötte a Főegyházmegyét (-los) Április 29-én ünnepelte a magyarnemzet első egyházmegyéjének millen­niumát. A történészek megállapítása szerint az egyházszervezet felállítását elren­delő pápai oklevelet 1001. április 4-én, húsvét ünnepén állították ki Ravennában, ahol II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár zsinatot tartott, s amelyen Magyaror­szágról Asztrik apát és több főpap is jelen volt. Szent István megkoronázója, Adalbert püspök, a későbbi vértanú lett az egyházmegye védőszentje. így Adalbert ünnepe egyben a Bazilika búcsúja is. A Főegyházmegye millenniumára ezer ministráns érkezett a plébániákról. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás-érsek celebrálta - érsekek, püspökök közreműködésével -, melyen állami és városi vezetők is szép számban megjelen­tek. A homíliát Molnár Lajos kanonok mondta, aki visszatekintve az ezer évvel ezelőtti eseményekre, korra, a fiatalokat hitre, erkölcsre, becsületre buzdította. II. János Pál pápa köszöntőjét (teljes szövegét alant közöljük.) ezen a misén olvasta fel és nyújtotta át a bíborosnak Kari Rauber érsek, nuncius, majd ezt követően Baróti István főzeneigazgató, orgonaművész játékában gyönyörködhe­tett a több ezres hallgatóság. Kedvenc szerzője, a francia Cesar Frank Grandpiéce című szimfóniájának nagy hatású zárótételét játszotta el. Az ünnepi mise után az egyházi intézmények is megnyíltak a nagyközönség előtt. Felkereshették az érdeklődők a Kincstárat, a Keresztény Múzeumot, sőt á kispapok szemináriumába is betévedhettek. Délután háromkor a Prímási Palota arborétumában Paskai László bíboros és Beer Miklós püspök fogadta a vendégse­reget. A ministránsok verssel, énekkel köszöntötték a főpapokat, akik biztató szavakkal fordultak a fiatalsághoz. Késő délutánra járt már, amikor a vidéki és az esztergomi vendégek kissé fáradtan bár, de lélekben gazdagodva hazatértek. TisztelendőTestvérünknek PASKAI LÁSZLÓ-nak a Római Szent Egyház bíborosának Magyarország prímásának az Esztergom-Budapesti érsek-metropolitának Kedves emlékeink között őrizzük mindmáig a Magyar Egyháznál és Nem­zetnél tett két lelkipásztori látogatásunkat. Az utóbbi esztendőre visszatekint­ve hasonlóképpen örvendetes emlékként tartjuk számon „Pannónia Sacra" evangelizálásának ezredik évfordulóját. Mégis ma figyelmünk és atyai érzel­münk egyedül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felé fordul, mely alapításának ezredik évfordulójáról emlékezik meg. Főegyházmegyéd, Tisztelendő Testvérünk, amely egyéb címei között ­kiváló elődünk, V. Miklós pápa szavaival élve - a „Magyarország egyház­megyéinek elsője és tanítója" címet is viseli, joggal kiérdemli köszöntésünket. Ezekben a napokban különös szeretettel gondolunk Rátok, kiknek Péter Tanítószéke iránti évszázados hűsége páratlan vigasz számunkra. Ezen az ünnepen túláradó örömmel öleljük magunkhoz ezeréves állhatatos hűségetek tanúságtételét. Ezer esztendővel ezelőtt II. Szilveszter pápa „aláírásának tekintélyével érsekségként" alapította meg egyházmegyédet. Bensőnk minden szeretetével és bátorító szavával buzdítjuk prímási egyházmegyéd híveit, hogy korunknak a vallásra leselkedő oly sok kísértése, a hagyományos keresztény vallás annyi súlyos veszedelme között, emeljék magasba főegyházmegyéd világító fák­lyáját. Az Esztergomi Főegyházmegye, „Magyarország többi egyházmegyé­jének Feje, Anyja és Mestere" legyen a megvilágosító hit, a megújuló keresz­tény hagyományok, a tisztességes katolikus erkölcs és a józan haladás tündöklő példája az egész ország előtt. Az Esztergomi Főegyházmegye megalapításának ezeréves emlékünnepe ­melyen most, április 29-én, lélekben Mi Magunk is jelen leszünk - csak így fogja a magyar katolikusok életében az evangéliumi fáradozás méltó gyü­mölcsét megteremteni. És végül Tisztelendő Testvérünk. Neked, hű papjaidnak és híveidnek, az ezeréves jubileumotokhoz kapcsolódó jókívánságunkkal és túláradó szere­tetünkkel küldjük Apostoli Áldásunkat. Szent Péter Legfőbb Székéből kérjük az égiektől a szükséges segítőkegyelmet, hogy a következő évezred a múlthoz hasonlóan dicséretreméltó és eredményes legyen. Kelt a Vatikánban, 2001. április 10-én, pápaságunk 23. évében. II. János Pál Vértes Volán és Esztergom: közös érdek (G.) Az esztergomi polgárok számos levélben keresték meg a Polgármesteri Hivatalt a 7-es szá­mú helyijárat útvonalának meg­hosszabbítása érdekében. Dr. Ta­káts Attila, Esztergom jegyzője megkeresésére a Vértes Volán Rt. forgalmi üzemvezetője, Gál Andor arról tájékoztatta a várost, hogy a kérdéses buszjáratnak a Földműves utcától munkanapokon 10.40 és 16.40 órakor induló járatai április 2-ától egy hónapi próba időtartam­ra a Tyco (volt AMP) gyárig közle­kedtek. Hasonlóképpen egy hóna­pig a Diósvölgytől 11.10 és 17.10 órakor induló járatokat a Volán vál­lalat az AMP gyárig közlekedtette (indulási idő: 11.05 és 17.05 óra). A próbajáratok összes anyagi költ­ségét a Vértes Volán Rt. viselte. Az esztergomi Hősök terei ­megszűnt - megállóhely helyett az úgynevezett Gazdabolt (Kossuth Lajos utca 67.) előtti megállóhely helyközi megállóként történő üze­meltetését a részvénytársaság a me­netrendváltozástól kívánja beve­zetni (a város kérését a Vértes Volán a Volánbusz Rt.-nek is to­vábbította, mivel az ebből az irány­ból érkező buszok zömét ők mű­ködtetik). A volánosok arról is tájékoz­tatták a jegyzőt, hogy a Pilismaród vámtól délután négykor induló elő­városi járat tanszünetben való köz­lekedtetését gazdasági okok miatt egyelőre nem tervezik, azonban az esztergomi polgárok ez irányú ja­vaslatait a későbbiekben figyelem­be fogják venni. Dr. Takáts Attila - az esztergo­miak nevében - köszönetét fejezte ki a Volán vállalatnak, külön ki­emelve a Vértes Volán gyors intéz­kedését. A jegyző hangsúlyozta, hogy a hatékony együttműködés a Vértes Volán Rt. és Esztergom vá­ros között a közös érdeket, az uta­zóközönség megelégedését szol­gálja, kérve egyúttal a Volán helyi vezetőit, hogy a próbaidő tapasz­talatairól szíveskedjenek majd tájé­koztatást adni. A Szilveszter útja - Európa útja újabb állomása A tavaly szeptemberben Eszter­gomban megrendezett nemzetközi konferencia után a „ Szilveszter útja - Európa útja" elnevezésű, első magyar kezdeményezésű Európai Kulturális Útúj állomásra érkezett. A Kelenföldi Szent Gellért Plébá­nia felkérésére II. Szilveszter pápa emlékére Varga Imre szobrászmű­vész egészalakos bronz szobrot ké­szített, melynek leleplezésére má­jus 4-én délután hat órakor került sor ünnepi szentmise keretében, a templom előtti téren A műalkotás jelentőségét növeli, hogy hazánkban ez az első szobor, amely a tudós, politikus, tanár, a magyar Szent Koronát Esztergom­ba küldő, a magyar egyház alapító okiratát - a feljegyzések szerint ­1001 áprilisában aláíró pápa emlé­két őrzi. (Eddig a világon csak egyetlen szobra állt: szülővárosá­ban, a franciaországi Aurillacban.) Május 5-én, szombaton nemzet­közi emlékülés keretében - amely Magyarországon már a harmadik róla szóló tanácskozás - emlékez­tek meg a szervezők az első millen­nium pápájáról. A három emlékülés anyagából magyar-francia nyelvű válogatást adtak ki, amelyet a résztvevők az ülésen kaptak meg. (További infor­máció: telefon/fax: (1) 325-7084, e-mail: kulturbt@matavnet.hu). G.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom