Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. szeptember 27. Ez a felvétel nem trükk! Dr. Bajkai Braun Géza kiállítása Megyei Könyvtári Hét - „ajánlott olvasmányul": a LIMES 1972-től kezdve vált hagyománnyá megyénkben, hogy koraősszel könyvtári hetet tartanak, amelynek során a könyvtárak hangsúlyosan ajánlják szolgáltatásaikat a közönség és a fenntartók figyelmébe, mégpedig többnyire egy központi téma köré szervezett rendezvényekkel. Ezt idénÁz olvasás éve jelenti: egy új országos kezdeményezés, amelyet az Ünnepi Könyvhét alkalmával hirdettek meg. A rendezvény-sorozat megnyitójára október l-jén Tatabányán kerül sor. Az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár pedig október 2-án, kedden 17.30 órakor a LIMES című megyei tudományos szemle legújabb számának (2001/1-2.) bemutatásával kívánja bizonyítani, hogy a várospolgári gondolkodás számára a korszerű helytörténeti „olvasottság" is nélkülözhetetlen. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kiadásában most két kötetben megjelent folyóirat 22 írását a „millennium - kereszténység - Esztergom" tematika foglalja egységbe. A műhelybeszélgetésre a szerkesztők - Virág Jenő és L. Balogh Béni -, a meghívott esztergomi szerzők - Bodri Ferenc, Deák András, Hetvesné Barátosy Judit, Horváth István, Négyesi Lajos, Pifkó Péter, Prokopp Mária és Tóth Krisztina - várják az érdeklődőket, a házigazdával, Nagyfalusi Tiborral együtt. Ausztria után itthoni koncerteken (Tos) A tavalyi sikeres ausztriai koncertek és a kórusolimpián szerzett érmek hatására a közelmúltban újra Ausztriába utazhatott a Városi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegycskar. Ilans Schamberger zeneigazgató {fotónkon feleségével és Reményi Károly karnaggyal) úgyszólván rendszeres látogatója szimfonokusaink jelesebb fellépéseinek. Hangszalagra veszi az előadásukat és ennek alapján dönti cl a meghívásokat a vendégszereplésekre. A mostani programban Vivaldi Glória, valamint Charpenticr Te Dcum zenekarra és kórusra írt műve szerepelt. Két előadást szerveztek számukra, az egyiket St. Lambrcchtbcn, a másikat Berg am Drauban. Mindkét alkalommal ajeles osztrák zeneigazgató és karmester dirigált. A nagy közönségsiker dicséri mindenekelőtt zenészeinket és kórusunkat. valamint Reményi Károly művészen vezetőt, aki a műveket kitűnően tanította be. A negyedik évtizedben járó szimfonikusok már meghirdettek bérleti hangversenyüket a 2001/2002. évadra is. Hagyomány a/ is. hogy a/ első előadás a Zenei Világnap idős/akáraesik. Szeptember 29-cn 19 órakor les/ a/ ünnepélyes kezdés a régi Vármegyeháza dísztermében. Az eseményhez méltó kiváló vendégművészeket hallhatunk a/ L'i Budapesti Fúvósötös tagjaiban. Bérletek egységesen 2000 forintos árban a Zenedében, valamint Rosta Béla zenekari titkárnál szerezhetők be előzetesen. Természetesen az egyes koncertek előtt a helyszíni jegyárusítónál is megvásárolhatók. Most is gondolnak azokra, akik csak egy-egy koncert erejéig tudnak időt szakítani a zene élvezetére, részükre az egy alkalomra szóló belépő 200 forint (diákoknak és nyugdíjasoknak). valamint 400 forint (felnőtteknek). Az aradi vértanúk tiszteletére hagyományosan most is emlékhangversenynyel lepik meg kedvelőiket szimfonikusaink. Október 5-én (pénteken) 19 órakor a belvárosi templomban lépnek föl. Műsorukon Haydn Stabat Mater, valamint Frank 150. Zsoltár című zeneműve szerepel. A Mária Valéria híd ünnepélyes átadására méltó koncerttel készülnek énekeseink és zenészeink. .Az Ausztriában nagy sikert hozó fellépésüket ismétlik meg (Vivaldi Glória, valamint Charpenticr Te Deum című zeneművek), ezúttal Reményi Károly vezényletével. A hangversenyre a kiváló akusztikájú vízivárosi templomban keríti sor október 11-én este 6 órakor. Ide v árják a zenekedvelőket. Ott voltunk a Balassa Bálint Vegyeskar. valamint a Városi Szimfonikusok közös próbáján, s így elárulhatjuk: nagyszerű koncertekre számíthatunk! A ,, Vendégfogadó Zsigmond kínjához " Galériájában szeptember elején nyílt meg dr. Baj kai Braun Géza (G.B. Braun) festő és restaurátor képkiállítása. A Szabadbattyánban élő művész így vall önmagáról: „1937-ben születtem Békés megyében, Medgyesegyházán, ahonnan érettségi után egyetemre kerültem. Az egyetem után az Alföld helyett a Dunántúl lett az otthonom. Művészettel-festészettel gyermekkorom óta foglalkozom. Az eltelt évtizedek alatt több mint kétezer képet festettem. Több mint száz önálló és közös kiállításom volt itthon és külföldön. Szeretem festeni a tájképeket, a csendéleteket, de más témák sem idegenek tőlem. Igazán a naturalizmus-realizmus áll közel hozzám." Valóban, a festészeti műfajok szinte teljes tárházát látjuk a nagy műgonddal és igen jeles szakmabeli tudással megfestett képeken. Témái, kivitelezései holland és magyar festőfejedelmekre emlékeztetnek. Mívesen festett virágcsendéletek - napraforgók, orgonák, mezei virágok - majd szépséges természeti képek - hatalmas tölgyfák, rozsdásodó őszi erdők, havas fenyőfák gyönyörködtetik szemünket. Tájképei igen változatosak: alföldi utcasorokat, zsombékos téli tájat, dombhajlatra felfutó, pirostetejű-házas falucskákat, fehérlő borospincéket mutat be hazánk különböző tájegységeiről. Életképei a múlt századelő magyar falusi valóságához kötődnek. Ilyen pl. a konyhában üldögélő és tanakodó pár, a gémeskútnál beszélgető, a környezetéből távolra került szerény, városi polgárlányka és a falusi legények társalgása, a patkolókovács műhelye s a vágtató ménes megjelenítése. Portréi: a Férfiportré, a Vajda, a Csikós igen beszédesen jellemzik a megfestett személyeket. A kiállítás legszebb és teljességében egyedi darabja A 102 éves nagyapa portréja, amely stílusában és színeiben is rembrandti tehetséget és tökéletesség iránti igényt és törekvést bizonyít. (A kiállítás október 4-éig tekinthető meg.) Horváth Gáborné dr. A mester után a tanítványok. Három hét alatt sokan csodálták meg Bangó Miklós művésztanár utóbbi időben készített festményeit. A Sziget Galériában az adta a kiállítás érdekességét, hogy Bangó Miklós harminc évvel ezelőtt mutatkozott be az esztergomi közönségnek, akkor Kaposi Endre és Martsa Alajos társaságában. Lapunk kérdésére örömmel mondta el, hogy Egerben rajz-földrajz szakos tanári képesítést szerzett, Blaskó Jánost és Heil Ferencet tekinti első mestereinek. Még fiatalon csatlakozott a Tisza partján húzódó mártélyi művésztelephez, visszatérően nyaranta értékes és termékeny heteket tölt ott. Az elmúlt években Kertvárosban, Szentendrén és a Duna Múzeum galériájában állított ki. A mostani, számára kerek évfordulós önálló tárlatán harminckét akvarelljét mutatta meg nekünk, melyek három nagy témakörbe sorolhatók. A legtöbb és a legváltozatosabb a tájképek sora, melyek előtt gyönyörködhetünk a természet gazdagságában: Tiszaparti táj, Mártélyi tanya, Gémeskiit, Töltés melletti tanya, Ártéri erdő, Nádtetős ház, Tiszaparti fák, Mártélyi templom, Öreg fatörzs, Tanyasi ház.ak. A néhány csendéletből megtapasztalhattuk, hogy Bangó tanár úr (fotónkon) mesteri finomsággal vezeti az ecsetet, jól adja vissza a virágok, a növények színeit, kontúrjait: Vörös rózsák, Virágcsokor, Kardvirágok. A portréi olyan kidolgozottak, mintha csak fényképkiállításon lennénk: Fiatal lány, Anita, Öreg halász, Mártélyi gazda. A tanár úr képei közül jópár máris gazdára talált, dc még van nála válogatni való. Szeptember 21-én a fenti tárlatot a tanítványok harminchat pasztellképe váltotta fel. A festménykedvelők nagy örömére így másfél hónapon keresztül vissza-visszatérően van gyönyörködnivalónk. Bangó tanár úr művészeti vezetésével a diákjai ezúttal sem tétlenkedtek a pálkövei rajztáborban. Tizenkilenc tanítvány munkája megtöltötte a gyakorló iskola auláját: Szőke Krisztián (Vízparti csónakok, Pálkövei kőrakodó, Üdülőház, Csendélet), Varga Katalin (Csendélet), Szebényi Ágnes (Fények mozgásában, Házak), Danics Kata (Alkotó táborunk, ütea), Szabó András (Borús időben, Fagyöngy utca), Bálint Boglárka (Aranyhíd utcai házak, Apartman), Dobson Fanni (Balatoni reggel, Üdülőház), Ábel Anita (Virágcsokor), Karácsony Rita (Elszáradt fa, Nádtetős ház, Virágcsokor), Nyers Etelka (Pálkövei utca), Horváth Dorithea (Délutáni napfényben), Szekeres Nándor (Kanyargó utcák), Werner Fruzsina (Hétvégi ház), Adamcsa Bea (Üdülőház), Pusztai Zsófia (Szenttamási utca), Horváth Laura (Balatoni öböl, Szőlőskert), Cseszka Brigitta (Kerítés mögött, Magyar tenger), Kalmár Zsófia (Utca, Csónakok, Üdülőház), Szendrei Vivien (Aranyhíd). A diákok változatos és színes munkáit Michels Antal belvárosi plébános ajánlotta az érdeklődő sokaságnak, köszöntőt mondott Juhász Albinné iskolaigazgató. Sváb tánccal kedveskedett a másodikosok csoportja Szollár Éva vezetésével. Bizonyára nem minden érdeklődő jutott el a megnyitóra, azok még két héten át megtekinthetik iskolai tanítási időben. (-los) Az öröm festője így neve/tc megnyitó-dicséretében Nagy Ferenc a Dobó Galéria szeptemberi kiállító művészét, Papp Cecíliái. A szép és kedves fiatalasszony - civilben két gyermek édesanyja - Ózdról hozta el képeit Esztergomba, és már nem először. Tíz évvel ezelőtt történt a bemutatkozás: akkor is - és most is - a szépség és az öröm jegyében. A művésznő gyermekkora óla fest, már hat évesen rajzol. Első elismerését tizenhárom éves korában kapta: az országos bélyegrajz-verseny egyik nyertese lett. A természet szépségei, a járdánházi erdők-völgyek mindennap változó és megújuló világa, édesanyja biztatása indították el istenáldotta tehetségét. Képzőművészeti szakkörökben és neves festőművészektől tanult (Kunst Ernőtől és Szabó Sándor rajztanároktól) az iíjúi években, mert sem képzőművészeti középiskolába, sem rajztanárnak nem vették fel... Műszaki iskolába jutott be, és ilyen pályára is kényszerült: erősáramú technikus lett, majd műszaki tervező és rajzoló. Saját bevallása szerint élete egyik legnagyobb öröme az volt, hogy pár évvel ezelőtt munkanélkülivé vált. Tény, hogy semmi sem tántorította el őt a festészettől: nyári alkotótáborokba került - jutalomból: Hódmezővásárhelyre-tizenhat-, tizennyolcévesen pedig Thüringiába, Drezdába, Lipcsébe. Később tagja az Országos és Megyei Képzőművészeti Egyesületnek, a miskolci BAK Stúdiónak. Jelenleg az Ózdi Képzőművészeti Egyesület vezetője. Kiállításokon, pályázatokon évek óta rendszeresen részt vesz. Egyéni díjai 1994-ből, 1997-ből valók. 1994-től állít ki önállóan. Belföldi helyszínei: Ózd, Gömörszőlős, Győr, Budapest, Oroszlány, Miskolc, Borsodnádasd, Mezőkövesd, Esztergom, Hejce. A külhoniak: Chorzow, Freiburg, Augsburg. Képei magántulajdonban találhatók: Angliában, az USA-ban, Szlovákiában és Németországban. Művészünk könyvillusztrációkat is készít: első munkája az Új Képes Gyermeklexikon. Mai mesterei: Mikó István, Buna Konstantin és Lóránt János Demeter. Az utóbbi két évben a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor résztvevője és jutalmazottja. A kiállításon csodálatosan szép, szemet gyönyörködtető képeket látunk: a természet különböző „országait". Láthatóan kedvenc műfajok: a csendéletek, természeti képek, tájképek. A művésznő nagyon szereti a virágokat, így sokféle gyönyörű, színes bokrétát látunk: lila orgonákat teljes-lila színskálával, tarkabarka mezei csokrot jó sok piros pipaccsal, szelíden szép kerti virágokat, liliomokat, krizantémokat, pünkösdi- és bazsarózsát, vidáman harsány napraforgókat - mind-mind más vázában, üvegkancsóban, kosárkában és köcsögös csendéleteket őszi gyümölcsökkel, kukoricacsővel. Természeti képei is igen változatosak: erdőrészek, erdei utak, patakok, téli tájak, pl.: a puszta gémeskúttal, őszi erdők remek fény- és naphatással ábrázolják a különböző évszakokat. Dunakanyari képei mindig a folyóhoz kötődnek. A megfestett táj egy-egy része: a visegrádi vár, az esztergomi Bazilika túlparti képe, a Duna-parti nyárfa- és házsorok - mind-mind a vízen tükröződik, szinte lebegni látszanak ! Más tájképek épület-ábrázolásai is mindig a természethez kapcsolódnak. Ilyen például az öreg, németországi vízimalom, a romosodó kunyhó az elhagyott kertben és a duplatornyú vadászkastély. Szinte mindenütt tavaszi, nyári fény és derű a képeken: bármelyiket szívesen tenném szobám falára! A művésznő hitvallása azt továbbítja a tárlatlátogatónak, hogy „lássák meg az utódok azt, amit mi már megértünk". Másrészt pedig: „Az ecset szava több bármi másnál. Minden nyelven szól, szívünk legmélyét érinti, lelkünk épülését szolgálja". H.G-né