Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. október 4. 7 KERT O KONYHA « KEDVTELES « KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna KALENDARIUM Október — Mindenszentek hava „Ószbe csavarodott a természet fe­je" - írja Arany János az októberről. Reméljük azonban, hogy még nyárias napokat is hoz ez a hónap, hiszen a vénasszonyok nyara adósunk még a napsütéssel. Fel kellene szikkadni a ta­lajnak Ferenc napjára, október 4-ére, ekkor kezdődik ugyanis a búza vetésé­nek hete. Kellene még a meleg a szőlőre is, hiszen a hagyomány szerint Teréz napja, október 15-e táján van a szüret ideje. A csíziós jóslat szerint ha ökörnyál úszik a levegőben, vagy ha a fák másod­szor is virágzanak, hosszú, szép őszre számíthatunk. „Ami ilyenkor nem hull le esőnek, az. leesik télen hónak " - tartja a népi regula. Dömötör napja, 26-a a juhászok évi számadásának az ideje volt valaha, s faluhelyen még ma is „dömötörözéssel", azaz víg mulatozás­sal ünneplik a juhok karámba terelésé­nek napját. Simon-Júdásról pedig, aki 28-án lelhető fel a kalendáriumban, azt tartja a népi rigmus: „Midőn eljő Si­mon- Júdás, fázik, didereg a gatyás. " A gatyás alatt természetesen a férfiember értendő, aki ilyenkor már melegebb al­sót kap magára, ha a munka a határba szólítja. * Akinek van egy kis háztáji kertje, ideje kiszedmi a fölből a zöldségféléket és a hagymás dísznövényeket. A mus­kátlit is tegyük telelő helyére. Az ágyá­sokat pedig alaposan trágyázzuk meg, hogy jövőre bő terméssel örvendeztes­sen meg veteményes kertünk. * Októberben számosan tartják név­napjukat. A gyakoribb nevek közül a Ferenceket és a Terézeket már említet­tük. A Ferenc név ősének, a Francesco­nak (vagyis a kis frankocskának), az első viselője a későbbi assisi Szent Fe­renc, a ferences rend megalapítója volt, akinek apja, Pietro Bernardone, egy gazdag posztókereskedő adta e nevet, francia származású feleségének kedvé­re. Az ősgermán frank szó egyébként merész-l jelentett, a mai angolban e szó jelentése őszinte, nyílt. A Terézek nehe­zebb helyzetben vannak, ha nevük ere­detét és jelentését kell megfejteniük, hiszen legalább három változat van rá, de egyik sem igazán meggyőző. A Te­rézek is adtak egy népszerű szentet a világnak, a spanyol származású Nagy Szent Terézt, aki a karmelita rend refor­mátoraként vonult be az egyháztörté­netbe. Ősrégi, szép nevek viselői közül az Őrsök 2-án, az Elődök 22-én, a Farka­sok 31-én tartják névnapjukat. Az Orsolya név ma már kevésbé nép­szerű, mint régebben volt, a szintén anyakönyvezhető becézett alakja, az Orsika sokkal divatosabb. Valószínű­leg a germán eredetű Ursulából alakul ki a magyar változat, ami medvét jelent. Állítólag a 16. század híres prédikátora, Szegedi Kis István e névnek köszönhet­te 2 éves raboskodását. Egy templomi prédikációjában ugyanis ostorozta azo­kat, akik oktalan állatok nevére keresz­telik gyermekeiket. A templomban ott volt egy Orsolya nevűnemesasszony is, aki annyira megneheztelt a papra, hogy rávette férjét, valamilyen ürüggyel adja török kézre az egyházfit. A népszerű keresztnevek sorába tar­tozik a Brigitta, illetve ennek rövidebb alakja, a Gitta is. Viselőit e hó 11-én köszönthetjük fel néhány szál virággal. E kelta eredetű név jelentése: erényes, de van olyan vélemény is, hogy rokon a brigád szavunkkal, amelynek viszont eredeti jelentése: viszály. Nos lehet, hogy vannak viszálykodó Brigitták is, de inkább maradjunk e szó előbbi jelen­tésénél. Királyi név a Kálmán és a Salamon. Az előbbi ótörök eredetű, viselői 13-án ünneplik névnapjukat, míg a Salamo­nokat, akik bibliai eredetű névvel dicse­kedhetnek, 24-én köszönthetjük fel, ha akad még egyáltalán ilyen nevű férfiú ismerőseink között. A latin Auréliából magyarított Aran­ka jelentése: aranyos, névnapjuk 5-én van. Végezetül emlékezzünk meg a Dé­nesekről is, akiket 9-én köszönthetünk, nevük pedig a bor görög istenétől, Dio­nüszosztól származtatható, régebbi alakja, a Dienes családnévként még ma is ismert. KERTBARATOKNAK Szüret! Más években ilyenkor - szeptember 26-án írom e sorokat - már javában zajlik a szüret. Az idén csak kény­szerből szüretelnek a szőlősgazdák szeptember végén, ha nem akarják, hogy az egész termésük lerohadjon. Ez a gazdasági év nem volt kedvező a szőlőtermelőknek. Pedig nyár elején még úgy tűnt, rekordtermés lesz. Aztán jött egy nagyon kedvezőtlen időjárás, ami viszont kedvezett a gombabetegsé­geknek. A lisztharmat apalosan megrit­kította a fürtöket. Aztán amikor a gyü­mölcséréshez sok napsütés kellett vol­na, borús, esős, hideg időjött, s a beérett szőlő bizony elég savanyú lett. Szep­temberben a vénasszonyok nyara he­lyett hűvös, esős időszak köszöntött ránk, ami viszont a szőlő szürkerotha­dását idézte elő. Jó termést ígérő szőlő­táblák fürtjei mentek tönkre egy-két hét alatt e kártékony penészgombáktól. így aztán az idei szőlőtermés se bő­séges nem lesz, se cukorfokban nem fog bővelkedni. Persze, havalaki többszöri permetezéssel időben megelőzte a szür­kerothadást, az még várhat a szürettel, hiszen ha megjavul az idő, minden nap­sütéses óra fokozza a bogyók cukortar­talmát. Akinek a szőlőjében viszont fel­ütötte fejét az ártalmas kór, jobban te­szi, ha mielőbb leszüretel, menti a még menthetőt. Akinek nem termett szőlője - vagy termett ugyan, de nem elegendő az idén jóval drágábban juthat borszőlő­höz. 80 forint alatt nemigen kapható jóminőségű borszőlő. Akinek ennél ol­csóbban kínálnak eladásra, jobban te­szi, ha elcfob meggyőződik róla, milyen cukorfokra képes a kínált áru, és egész­ségesek-e a fürtök. Még ilyen magas szőlőár mellett is érdemes azonban há­zilag előállítani a bort, hiszen e nemes ital bolti ára csaknem duplájára emelke­dett egy év alatt. A bor készítéséhez használt eszközök, szerszámok, tároló­edények tisztasága, a kénezés és bor­élesztőhasználata azonban az idén még fokozottabban fontos, mint a korábbi években volt. Jó bor csak higiénikus körülmények között készíthető. « AMIT A DROGOKRÓL TUDNI KELL (3.) Az illegális drogok A drogokat úgy is tudjuk csoportosí­tani, hogy legálisan kaphatók-e, vagy csak illegálisan szerezhetők be. Ma az utóbbi csoportba tartozó szerekkel fog­lalkozunk. Edrogok, melyek valameny­nyien igen veszélyesek az egészségre, hat alcsoportba oszthatók. Ezek a következők: Opiátok Ide tartoznak azok, amelyek a mák gubójából és a növény szárából nyert ópiumból készülnek - ilyenek az ópi­um, a heroin, a morfium, a kodein-szár­mazékok -, valamint a methadon, ame­lyet szintetikus úton állítanak elő. Kö­zülük a heroin poralakban, a morfium folyadékként, a többi tabletta formájá­ban kerül forgalomba. A port orrba szippantják, a folyadékot intravénásán használják, a tablettákat lenyelik. Cannabis A marihuána és a hasis tartoznak ide, az előbbi az indiai kender csúcshajtásá­ból, az utóbbi a növény gyantájából készül. Cigarettában vagy pipában el­szívva használják fel. Hallucinogének Az LSD-t, a DOM-ot, a DMT-t és a PCP-t soroljuk ebbe a csoportba. Vala­mennyit szintetikus úton gyártják. Az LSD tabletta- vagy kapszulaként kap­ható, leggyakrabban azonban bélyeg­szerű lapocskákra kenik rá. Amfetamin Szintetikus drog, mely tiszta állapot­ban fehér színű por, de kristályos vagy tabletta formában is előfordul. Ez utób­biak szájon át jutnak a szervezetbe, a por alakú változatot felszippantják. Ecstasy és rokonai Az ecstasynak nevezett MDMA, va­lamint az MDEA és az MBDB tartoz­nak ide. Valamennyien szintetikus sze­rek, lényegében amfetamin-származé­kok, de hatásuk különbözik azokétól. Szájon át szedik be. Kokain A Koka cserje leveléből vonják ki a kokaint, valamint ennek szabad bázisát, a crack-ket. Az előző fehér por, az utób­bi pedig szürkés színű, kavicsra emlé­keztető anyag. A kokaint orrba szip­pantják, vagy intravénásán szedik be, a crack-et elfüstölve inhalálják. O GONDŰZŐ gasztronómia Tepsis palacsinta Önök bizonyára gyakran csinálnak palacsintát, pláne, ha édesszájú gyer­mekeik vannak. Lekvárosat, kakaósai, diósat, túrósat, esetleg húsosai. De olyat, amilyet a napokban kísérletező kedvemben készítettem, gondolom, nem csináltak még. Akkor hát elmesé­lem, hogyan is készül a káposztás tepsis palacsinta. 5 dkg füstölt szalonnát, 1 nagy fej vöröshagymát és 2 gerezd fokhagymát apróra vágunk, majd olajon üvegesre pirítunk. Felszeletelünk 10 dkg gom­bát, és a hagymához adjuk, 2-3 percnyi pirítás után hozzáteszünk még 20 dkg darált sertéshúst, 1 kávéskanál vegetát, 1 kávéskanál pirospaprikát, csipetnyi őrölt borsot, majd többször megkavar­va, kevés vízzel hígítva kb. 20 percig pároljuk. Végül Piros Arannyal és ke­csappal ízesítjük. Egy kisebb káposztának a felét le­gyaluljuk, majd - kevés vizet aláöntve, sóval, cukorral, köménymaggal ízesít­ve - olajon megpároljuk. 2 dl tejfölből, 1 teáskanál mustárból és fél dl tejből öntetet készítünk. A szokásos módon palacsintatésztát keverünk - én 40 dkg lisztből, 3 tojás­ból, 3 dl tejből, kevés sóból készítem, és annyi szódavizet adok hozzá, hogy kellően híg legyen. Ebből a mennyiség­ből kb. 30 darab palacsinta készíthető. Egy kisebb tepsit vagy jénai edényt margarinnal bekenünk. Aljára tesszük a káposzta felét, ennek a tetejére egymás mellé rakjuk a palacsinták felét, meg­kenjük a tejfölös öntet felével. Újabb palacsinta-réteg következik, majd a ká­poszta másik felével zárjuk a rétege­zést. Végül megkenjük a megmaradt tejfölös öntettel. Ha van otthon egy kis maradék sajtunk, reszelünk belőle egy keveset a tetejére. Készítményünket 1 órával az étkezés időpontja előtt sütőbe tesszük, és kb. 30 percen át sütjük közepes hőfokon. Ét­kezésig a meleg sütőben tartjuk. Lan­gyosan tálaljuk. Tepsibe rétegezve másfajta ízesítésű palacsinták is készíthetők, pl. kompó­tok, darált dió vagy mogyoró, túró, gyü­mülcsös joghurt, stb. felhasználásával. K-Sz.E. - Drága barátom, tudom, hogy mind­ezt csak azért mondja, mert meg akar vigasztalni. Kinek kell egy ilyen meg­keseredett, hírbe hozott, háromgyere­kes özvegyasszony? Pláne, ha még el is ítélnek! - Ugyan Mária! Nem fogják elítélni. Nyugodjon meg, és ne is gondoljon er­re! Ültek a kemény priccs szélén, fogták egymás kezét, és egyikük sem hitte, hogy ezek a napok nyomtalanul múlnak el fölöttük. Meglátogatta ezen a délután Packh­nét fivére is. Elújságolta, hogy a gyám­ügyi iroda most már hivatalosan is őt jelölte ki a három magára maradt gyer­mek gyámjául. Megnyugtatta az asz­szonyt. Jánoska és a két kislány jó ke­zekben van. A parókia egyik szobájá­ban leltek ideiglenes otthonra. Házve­zetőnője vigyáz a gyermekekre. - És mi van a házunkkal? - kérdezte Mária. - A rendőrség lepecsételte. Egyelőre senki sem teheti be oda a lábát. A másik házalok bérlője kifizette az esedékes lakbért, úgy hogy az adóságaitokból is tudtam valamit törleszteni. Ne aggódj, hamarosan egyenesbejössz, újra! A/, asszony elmondta, nem is az anyagiak miatt aggódik, a tárgyalás ag­gasztja. - Rémes még belegondolni is. -jelen­tette ki majdnem sírva -. milyen meg­alázó lesz kiteregetni a nyilvánosság elé családi életünket, vádlottként állni a kérdések kereszttüzében. Iszonyú! Pedig mindezt aligha kerülhette el. November 1 1-én megkezdődött a lár­gvalás. amelvtől annvira tartott. Szathmáry Sz. Barna: A BUDAI ÚTI HÁZ TITKA (18.) 21. fejezet Az Esztergom vármegyei törvény­szék tanácstermének széksorai zsúfolá­sig megteltek érdeklődőkkel ezen a na­pon. Még a fővárosi lapoktól is érkeztek tudósítók, hogy beszámoljanak az ese­ményről. Éppen tíz órát ütött a hatalmas falió­ra, amikor bevezették a terembe Varga Jánost, majd kisvártatva Packh János­nét is. Elfoglalta helyét az ügyész, Me­széna Ferenc, és Weisz Jakab, a vádlot­tak védőügyvédje is látványosan bevo­nult a helyére. Várakozásteli csönd ülte meg a termet, amikor a zord bíró is megjelent az ajtóban, és két társával együtt elfoglalta helyét a pulpituson. Hosszú, göndör haj, torzonborz szakáll és bajusz keretezte szigorú arcát. Nem­rég került a városba, magának való, tár­saság kerülőember volt. az esztergomi­ak jóformán csak hírből ismerték. Á tárgyalás a szokásos formaságok­kal kezdődött, s talán tíz perc is eltelt, mire az érdemi dolgokra sor kerülhetett. - Ügyész úr. terjessze elő a vádat! ­szólította fel Meszénát a bíró. - Tisztelt Megyebíróság! - kezdte el beszédét az ügyész. - Vádolom az előt­tünk lévő Varga Jánost, mint elsőrendű vádlottat előre megfontolt, szándékos emberöléssel, valamint a körünkben ugyancsak megjelent Packh Jánosné született Krotky Máriát, mint másod­rendű vádlottat gyilkosságra való fel­bujtással. Varga János czév október 9­én este behatolt Packhék Budai úti há­zába. feltörte a pénzt és ékszereket rejtő szekrényt, elemelte az ott talált, összes­ségükben mintegy ezerötszáz forintnyi értéket. Mikor a ház ura, Packh János tetten érte, a vádlott a nála lévő fejszé­vel halálosan megsebezte városunk köztiszteletben álló építészét, aki sérü­léseibe belehalt. Elfogása után Varga vallomásában elmondta a rendőrségen, hogy a gyilkosságra Packh Jánosné vet­te rá, pénzt ígérve a férfinak, aki egyéb­ként a szomszédban lakó őrnagy csics­kása volt. - Ügyvéd úr! - szólította fel ezután a bíró Weisz Jakabot. - Kíván-e most fel­szólalni védencei érdekében, vagy ké­sőbbre halasztja mondandóját? - Csupán annyit kívánok megjegyez­ni, Tisztelt Bíróság, hogy az elsőrendű vádlott esetében vitatom a szándékos­ságot, a másodrendű vádlottat pedig az ügyben teljesen ártatlannak tartom. Re­ményeim szerint a vallomások során mindkét állításom beigazolódik. - Ügyész úr! Kinek a vallomását sze­retné először elénk tárni? - Kérem aTisztelt Bíróságot, kegyes­kedjék engedélyezni Varga János ki­hallgatását. - Varga János, álljon fel! Lépjen az emelvényhez! Esküdjöm meg a szent bibliára, hogy csak a színtiszta igazat vallja! - Esküszöm. - Mondja el, mi is történt azon az estén! Ne hallgasson el semmit sem! Varga beszélni kezdett. Nyugodtan, szabatosan adta elő az eseményeket, látszott, hogy a fogdában alaposan át­gondolta, mit fog mondani. Mikor be­fejezte, a bíró megkérdezte tőle, fenn­tartja-e azt az állítását, hogy az áldozat felesége bízta meg a férje megölésével. A vádlott lehorgasztott fejjel hallga­tott egy darabig. A teremben még a légy zümmögését is meg lehetett volna hal­lani, olyan csönd lett. - Kérem, én a rendőrségen nem mondtam igazat. A nagyságos asszony soha nem beszélt nekem ilyesmiről. A terem felmorajlott Varga kijelenté­sének hallatán. - Miért vallott hát ellene? - Meg voltam én, kérem, annyira ijedve, hogy azt sem tudtam, mit beszé­lek. - Tehát határozottan állítja, hogy Packh Jánosné nem kérte meg magát arra, hogy ölje meg a férjét? - Nem kért meg rá. - Akkor miért ölte meg Packh Jánost? - Amikor rám nyitotta az ajtót, na­gyon megijedtem. - Rátámadt magára a mérnök úr? - Nem. De féltem, hogy át akar adni a rendőrségnek. - El is menekülhetett volna. - Igen, csakhogy mint mondtam, meg voltam rémülve. - Ügyész úr! - fordult a bíró Meszé­nához. - Kérdezzen! Az ügyész felállt a székéből, és a vádlotthoz lépett. - Mondja csak, Varga, miért vitte be magával a fejszét a lakásba? - Azzal akartam felfeszíteni a szek­rényt. - Honnan tudta, hogy ott találja a pénzt és az ékszereket? - Egyszer láttam, amint onnan vette ki a nagyságos úr. - Látta?! Hogyan került akkor a szo­bába? - A kert felásásáért akart adni egy kis pénzt a Packh nagyságos úr, de nem volt nála a pénztárcája, és onnét vett ki valamennyit. - Értem. És mondja csak, ki vette rá magát arra, hogy változtassa meg a val­lomását? Mert a múltkor még azt állí­totta, hogy a nagyságos asszony volt a felbujtója. Kényszerítette valaki? ígér­tek magának valamit, ha nem vall az özvegy ellen? Weisz Ignác felugrott a helyéről. - Tiltakozom, bíró úr! - kiáltotta. - Az ügyész úr meg nem engedett eszközö­ket tételez fel a védelem részéről. - Elutasítom a tiltakozását, ügyvéd úr. Varga János vádlott, válaszoljon az ügyész úr kérdésére! - Kérem alássan, nekem senki sem mondta, hogy mit valljak. Csak rájöt­tem, hogy nem segítek magamon azzal, ha a nagyságos asszonyt bemártom. - Ügyvéd úr, most öné a kérdezés joga. Weisz hosszan nézett a vádlott sze­mébe, szinte szuggerálta a férfit. Majd lassan, tagoltan tette fel a kérdést. - Varga János, mondj a meg az igazat! Ne felejtse el, eskü alatt vall, és ha hazudik, az Isten meg fogja büntetni. A pokol tüzében fog égni az idők végte­lenjéig. Tehát feleljen őszintén! Senki sem próbálta magát rávenni erre a gyil­kosságra? Varga elsápadt. Megvakarta a fejét, végre kinyögte: - De igen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom