Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Népszámlálásra készülünk! (II.) Lányi András: Az írástudók áruvá válása Lányi András író, filmrendező évekig az esztergomi tanítóképző főiskolán tanított filmesztétikát. Nemcsak filmjeiről közismert, de arról is, hogy akadályt nem ismerő környezetvédő. Még emlékezhetünk arra az akciójára, amikor a budapesti, Roosvelt téri fák kivilágítása ellen úgy tiltakozott, hogy környezetvédő társaival együtt a fákhoz kötötte magát... A napokban a kezembe került a jeles író egyik 1988-ban, tehát még a rendszerváltás előtt megjelent könyve, melynek címe rendkívül sokatmondó: Az írástudók áru(vá vá)lása A szellemes szójátékot rejtő cím alapján azonnal megéreztem, hogy Lányi könyve most, az ezredforduló idején, a giccs, az akciófilmek és krimik tombolásának korában különösképpen is aktuális! Annak ellenére, hogy Lányi tanulmánykötete a két világháború közötti Magyarország tömegkultúráját elemzi, A tudományos elemzés abból indul ki, hogy a giccsirodalom, a kommersz kultúra mindig egyfajta tömegigényt elégít ki, de mindezt elősorban az anyagi előnyök, a pénzszerzés érdekében. Rendkívül találó és aktuális ma is, amit Lányi a giccsirodalom kialakulásáról, és annak hatásmechanizmusáról ír: „A regényeket a fülszövegek nyomán írják. (...) A könyveket megtöltik hamisítatlan pótirodalommal, töltekezzék vele az olvasó, teljen az ideje, mulassa olvasással! Es ha a sokszorosított előírást követve sok embernek egyszerre, egy ütemben tetszik ugyanaz-' a magányos tömegember megkönnyebbülten oldódhat fel a viszontélvezők álközösségében. Mikor a nép szellemi tápláléka az ellenőrzött, sőt, az önmagát is korIcitozó tömegirodalom, szinte bizonyosra vehető, hogy az igazi irodalmat, az ellenó'rizhetetlent, és korlátozhatatlant többé nem tekintik semminek." D. L. Tájékoztatás! Esztergom város Polgármesteri Hivatala tájékoztatja a lakosságot, hogy ügyfélfogadási rendje 2001-ben hetenként egy órával bővül és hétfőnként délelőtt is az ügyfelek rendelkezésére áll. 2001. február l-jétől tehát az alábbiak szerint tart nyitva a hivatal: Polgármesteri Hivatal Hétfő: 9-17 óra Szerda: 9-17 óra Péntek: 9-12 óra Kertvárosi Kirendeltség Hétfő: 9- 12 óra Szerda: 9 - 17 óra Péntek: 9-12 óra Pilisszentlélek Hétfő: 13 - 17 óra Miről kérdeznek majd a számlálóbiztosok? (P.) A számlálóbiztosok, akiknek lelkiismeretességétől és hozzáértésétől nagy mértékben függ a tíz évenként sorra kerülő népszámlálás, már javában tanulják ennek fortélyait. Minden lakóegységről és személyről egy-egy négyoldalas kérdőívet kell kitölteni. A lakáskérdőív épületre és háztartásra vonatkopzó kérdéseket is tartalmaz. Speciális kérdőívek szolgálják a közösségi elhelyezésre (és ellátásra) szolgáló, úgynevezett intézeti háztartások és ezek épületeinek összeírását. A népszámlálásért felelős Központi Statisztikai Hivatal (KSH) esztergomi területfelelőse dr. Bódiné Vajda Györgyi, aki lapunk előző számában (EVID, 2001. január 25.) már bevezetett bennünket az összeírás rejtelmeibe. Ezúttal a „Lakáskérdőív" tartalmáról és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztat. - A kédőív több fejezetből áll, a lakóövezetre vonatkozó kérdéseket mindenképpen a számlálóbiztosnak kell bejelölni. A lakóövezet minősítése lehet: városias (hagyományos) beépítésű, lakótelep, villanegyed vagy villanegyed jellegű társasházi lakónegyed, családi házas, falusias jellegű, üdülőterület, ipari és üzemi terület, magányos beépítésű külterületi övezet, csoportos beépítésű külterületi övezet, végül szociális szempontból nem megfelelő övezet (a leromlott állagú, lebontásra ítélt lakóházak, putrik, barlanglakások és hasonló épületek). A lakóegységet magába foglaló épület adatai tizenöt pontban vannak összefoglalva. A kédőíveket a számítógépes feldolgozást megelőző optikai felismertetésre alkalmas tollal kell kitölteni. A válaszokat az előrenyomtatott négyszögekbe tett X-szel vagy a megfelelő számok, szövegek beírásával kell megadni. Törekedni kell arra, hogy a bejegyzések egyértelműek, jól olvashatóak legyenek, a továbbiakban azokat ne kelljen javítani. A megválaszolandó kérdések: 1. Milyen típusú az épület? Erre a lehetséges válaszok sora: lakóépület, üdülőépület, lakott egyéb épület (pl. iskola, irodaház, üzletház, gyárépület), intézeti épület (pl. diákotthon, munkásszállás, szociális otthon, szálloda, panzió), lakott egyéb intézmény, létesítmény. 2. Mikor épült az épület? Ha ebben az évtizedben épült, akkor év szerint, a korábbiaknál évtizedenként. 3. Mi az épület külső (fő) falazatának anyaga? Tégla, kő, kézi falazóelem, közép- vagy nagyblokk, öntött beton, panel, alapozással épített vályog, sár, stb..., alapozással épített fa, alapozás nélküli fa, egyéb. 4. Mi a lakóegység típusa? Lakás, üdülő, lakott egyéb lakóegység (üzlet, műhely, mosókonyha, présház, putri, lakókocsi, stb... 5. A lakóegység lakottsága, használata: Lakott, a benne lakók otthona, nem lakott, üres lakás, lakott, de csak idényszerűen vagy másodlagos lakásként használják, nem lakás céljára használt lakás, lakott de a lakók nem tartoznak az összeírandók körébe, üdülés, nyaralás, pihenés céljára használt lakóegység. 6. Tulajdonviszonyok. 6.1. Ki a tulajdonos? Természetes személy, települési önkormányzat, egyház, vallási közösség, vállalkozás, szövetkezet, egyéb gazdasági szervezet, intézmény. 6.2. Milyen tulajdonban van? Belföldi, külföldi, vegyes. 7. A helyiségek száma: Hány darab 12 nm-esnél nagyobb szoba, 4-12 nm-es szoba (4 nm-es vagy nagyobb főzőhelyiség), főzőfülke (4 nm-esnél kisebb főzőhelyiség, fürdőszoba káddal vagy zuhanyzóval, fürdőszoba kád és zuhanyzó nélkül van? 8. Alapterületek. 8.1. Mekkora a szobák együttes alapterülete? 8.2. Mekkora a lakás teljes alapterülete? 9. Milyen a vízellátás? Hálózati vízvezetékből a lakásban, az épületben, az épület telkén kívülről, házi vízvezetékből a lakásban, az épület telkén lévő kútból, egyéb helyről. 10. Hogyan történik a meleg folyóvízzel való ellátás? Távvezetékből, egy épület több lakását ellátó kazánból, egy lakást ellátó készülékből (cirko-, etázskazán, gázbojler), hagyományos fürdőkályhából, csak konyhai vízmelegítő van, egyéb módon, nincs meleg folyóvíz. 11. Milyen gázt használnak? Hálózati vezetékes gázt, tartályos PB-gázt, palackos PB-gázt, nem használnak gázt. 12. Hogyan fűtnek? Táv(tömb)fűtéssel, termálvízzel, nincs fűtési lehetőség, egy épület több lakását fűtő kazánnal, egy lakást fűtő központi kazánnal (cirko-, etázsfűtés), egyedi helyiségfűtés van. 13. A fűtéshez milyen energiát használnak? Villanyt, gázt, fűtőolajat (pakurát), fát (rőzsét, fűrészport, stb.), szenet (kokszot, lignitet, tőzeget, stb.), egyebet. 14. Van-e vízöblítéses WC? Van, a lakásban, külön helyiségben, van a lakás más helyiségeiben, van a lakáson kívül, nincs. 15. Hogyan történik a szennyvízelvezetés? Közcsatornába, házi csatornával, zárt tárolóba, házi csatornával, szikkasztóba, házi csatornával, egyéb helyre, nincs szennyvízelvezetés. A személyi kérdőívben az alábbi kérdésekkel találkozunk: 1. Neme. 2. Születésének ideje (év, hó). 3. Állampolgársága. 4.1. Hol van a lakóhelyenként bejelentett (állandó) lakcíme? 4.2. Mióta lakik lakóhelyén (állandó lakcímén)? 5.1. Hol van a tartózkodási helyként bejelentett (ideiglenes) lakcíme? 5.2. Mióta tartja fenn tartózkodási helyét (ideiglenes lakcímét)? 6.1. Melyik lakcímén él, tartózkodik ténylegesen? 6.2. Mióta él, tartózkodik ezen a lakcímén ténylegesen? 7.1. Hol volt a jelenlegit megelőző lakóhelye (állandó lakcíme)? 7.2. Hol volt születésekor a lakóhelye (anyja állandó lakcíme)? 7.3. Hol volt 2000. február l-jén a lakóhelye (állandó lakcíme)? 8. Családi állapota. 9.1. Hányszor kötött házasságot? 9.2. Mikor kötötte a házasságot (év, hónap)? 9.3. Jelenleg is fennáll ez a házasság? 9.4. Mikor szűnt meg ez a házasság (év, hónap)? 9.5. Miért szűnt meg ez a házasság? 10. Élettársi kapcsolatban él? 11. Élve született gyermekeinek száma. Iskolai végzettségre vonatkozó kérdések: 12.1. Jelenleg jár-e óvodába, tanul-e oktatási intézményben? 12.2. Hol, melyik településen van az iskola? 13. A következő iskolatípusokban hány osztályt (évfolyamot) végzett? Lehetséges válaszok: Az általános iskola első osztályát sem végezte el. 13.1. Általános (elemi iskola). 13.2. Polgári iskola. 13.3. Szakmunkásképző (iparitanuló-, tanonc-)iskola. 13.4. Gép- és gyorsíró, egészségügyi stb. szakiskola. 13.5 Középiskola. 13.6. Főiskola (felsőfokú technikum, egyetem, főiskolai kara). 13.7. Egyetem. 13.8. Szakirányú továbbképzés (posztgraduális képzés). 13.9. Doktori mesterképzés (PhD, DLA). 14.1. Befejezett középfokú iskolai végzettsége. 14.2 Befejezett felsőfokú iskolai végzettsége. Megélhetésre, foglalkozásra, munkáltatóra vonatkozó kérdések. 15. Megélhetését mi biztosítja (legfeljebb három válasz adható!). 16. Ha magánszemély tartja el, eltartójával írták össze? 17.1. Mi a foglalkozásának, munkakörének a megnevezése jellemző tevékenységei? 17.2. Van beosztottja, alkalmazottja? 17.3. Foglalkozásában hány óra a szokásos heti munkaideje? 18. Milyen foglalkozási formában (viszonyban) folytatja tevékenységét? 19.1. Munkáltatójának, vállalkozásának adatai. 19.2. Munkahelyének adatai. 19.3. Hol, melyik településen dolgozik? 19.4 Önnel együtt összesen hányan dolgoznak munkáltatójánál? 20.1. Az elmúlt év folyamán végzett alkalmi munkát, idénymunkát, dolgozott segítő családtagként? Munkakeresésre vonatkozó kérdések: 21.1. Keres-e munkát? 21.2. Mikor tudna munkába állni? 21.3. Mióta keres munkát? Utolsó foglalkozásra vonatkozó kérdések. 22.1. Mikor hagyta abba utolsó foglalkozását? 22.2. Mi volt a foglalkozásának, munkakörének megnevezése, jellemző tevékenységei? 22.3. Milyen foglalkozási formában (viszonyban) folytatta tevékenységét? Napi közlekedésre vonatkozó kérdések: 23.1. Kell közlekednie napi rendszerességgel!? 23.2. Általában hogyanjut el a munkahelyére, az iskolába? 23.3. Általában naponta hány percet vesz igénybe a közlekedés a munkahelyre, iskolába (a visszaúttal és a várakozással együtt)? A következő kérdésekre az adatszolgáltatás nem kötelező! Nemzetiségre, nyelvi kötődésre, nyelvismeretre vonatkozó kérések. 24.1. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? 24.2. Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődik? 24.3. Melyik nyelv az anyanyelve? 24.4. Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? 25. Milyen nyelveken beszél az előzőekben megjelölt, beírtakon kívül? Vallásra, hitfelekezetre vonatkozó kérdések: 26. Vallása, hitfelekezete? Fogyatékosságra vonatkozó kérdések.: 27.1. Milyen fogyatékossággal él? 27.2. Mi okozta a fogyatékosságát? A számlálóbiztosok kérdezői jogosultságuk igazolására személyreszóló, sorszámozott igazolványt kapnak, mely a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. A fehér alapú és kék-barna igazolvány felirata Népszámlálás 2001, hitelességét a KSH elnökének és a település jegyzőjének aláírása valamint pecsétje hitelesíti, érvényes 2001. február 1. - február 21.